Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-28 / 253. szám

2006. OKTÓBER 28., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP A príma díj jelöltjei 7 A házai és a középületei szépítik a várost thoma EMŐK6 építész vezető ter­vező, műemlékvédelmi szak­mérnök. Diplomáját a Budapes­ti Műszaki Egyetem építészmér­nöki karán szerezte meg 1972- ben. Több helyütt, 1993-tól az Egri Építész Iroda Kft.-nél dolgo­zik. Az Egri Építész Kör elnöke 1985-től, s a városi főépítészi tervtanács tagja 1995-től. Publi­kációi jelentek meg szaklapok­ban, s gyakorta kérik fel előadó­nak és kiállításokra. Munkáiért több díjat és szakmai elismerést kapott. Fontosabb tervei, műemlék- rekonstrukciói között a Vitko- vics-házat, a Panakoszta-házat, a Gárdonyi Géza Gimnázium ré­gi épületét említhetjük. A Céh­mesterek udvarának tömbreha­Thoma Emőke: A tervezés az élete, még álmában is alkot bilitációja is a nevéhez fűződik. Több középületet tervezett, pél­dául a felnémeti iskolát, a lókai utca 2. alatt lévő irodaházat és a gyöngyösi Károly Róbert Főisko­la diákhoteljét. Idén az építők napján minisz­teri kitüntetést kapott, ennek kapcsán lapunk is bemutatta Thoma Emőkét. A riportban el­mondta: a tervezés az élete, elő­fordul, hogy még álmában is al­kot. Munkájában azt tartja „szu­pernek”, hogy emberekkel fog­lalkozhat. Kifürkészi vágyaikat, s tervez számukra olyan otthont - nagyberuházó esetében a funkciónak megfelelő épületet -, amelyben örömüket lelik. Szo­ros kapcsolatot alakít ki velük, hogy a szájuk íze szerint tervez­hessen, s rendszerint a megbí­zás teljesítését követően is ápol­ják a jó viszonyt. Az építésznő az alkotáson túl újabban akkor érzi magát a leg- pompásabban, ha taníthat az egyetemen, s átadhatja ismerete­it a hallgatóknak. ■ A kultúra táncos pillérei Barta Dóra, az együttes vezetője Technikailag hibátlan, igazi .felnőtt' előadások kerülnek színre az Egri Fesztivál Balett előadásában Az egri fesztivál balett a Pódi­um Tánc- és Balettiskolából nőtt ki, s alakult meg az ezred­fordulón. A tehetséges gyereke­ket összegyűjtő iskola vezetői, a Harangozó-díjas táncművész, barta dóra és Mirkóczki Zita számára világos volt, hogy a fel­növekvő tehetségeknek bemu­tatkozási lehetőséget kell biztosí­taniuk. S e megmutatkozásból már első alkalomra is kiderült, hogy értő kezek közt a gyermek­és fiatal táncosok is olyan pro­dukció létrehozására képesek, melyek önállóan megállják a he­lyüket a színpadon. A tánciskola neveltjeiből szin­te egyik pillanatról a másikra vált igazi, a szó legnemesebb és legerősebb értelmében vett együttes. Valóban átélt, techni­kailag hibátlan, igazi „felnőtt” előadások kerülnek színre, me­lyekhez a koreográfiát minden esetben az együttesvezető, Barta Dóra készíti, aki olyan úton jár táncosaival, mely a magyar és a világ táncművészetének talán legprogresszívebb vonulatához tartozik. Ez részben annak a szel­lemi, táncos közegnek köszönhe­tő, melyből indult, s melyet vé­gigjárt eddigi pályafutása során, részben kifogyhatatlan energiát, inspirációt adó táncosainak, akik fiatalságuk, gyermekségük min­den őszinteségével képesek átél­ni és átadni mindazt, amit a ko­reográfus elképzel. Említhetjük bármely nagy, közönség- és szak­mai sikert aratott produkcióju­kat, vagy azt, hogy egy profi tár­sulattal, a Szegedi Kortárs Balet­tel közösen fogalmazták újjá Mo­zart Requiemjét. A város barokk falai között ez az együttes olyan, amely a kul­túra kupoláját táncpillérként tartja fölénk, s remélhetően teszi ezt töretlen hittel és művészi len­dülettel továbbra is. ■ Ahol a katonai bajvívás az élet része Eger történelmi arculatának kü­lönös színfoltja az egri vitézlő oskola. E katonai hagyományőr­ző formáció rendszeres résztvevő­je a város kulturális életének, sze­replői az egri vár rendezvényeinek, de többször felléptek már külföldi fesztiválokon, ízelítőt adva egy kis magyar-török „csetepatéból". A vitézlő oskolát történelmet és honismeretet kedvelő fiatalok ala­kították, a Dobó István Vármúze­um égisze alatt. Az általuk kivá­lasztott kor az Eger életében is oly fontos szerepet játszó XVI. század, a végvárak időszaka. Ma már egyesületi keretek közt tradicio­nális íjászatot és kardvívást oktat­nak fiataloknak, fellépéseik során egy-egy történelmi esemény vagy személy köré komplett kis színda­rabot építenek. A díszes, látvá­nyos ruhák és koreográfiák mö­gött történelmi hűség húzódik. Ez a törekvés ösztönözte a Vitézlő Os­Az Egri Vitézlő Oskola katonai hagyományőrző formáció rendszeres részt­vevője a város kulturális életének fotó: piusy elemér kola tagjait arra, hogy a Virtus Militaris megalakításával szak­mai megméretésüket is segítsék. A Végvári Vigasságok mellett nyaranta látványos előadásokat tartanak a kis Dobó téren, közre­működnek az ország katonai ha­gyományőrző csoportjainak ta­lálkozóin, de jártak már Francia- országban, Ausztriában, Bulgá­riában és Erdélyben is. Utóbbiak­nak - jó vitézhez illőn - karitatív segítséget is adtak, a székelyföl­di árvízkárosultaknak jelentős segélycsomagokat juttattak. Az egyesület tagjai fellépői voltak a csíksomlyói Egri csillagoknak is. Ma a Vitézlő Oskola honisme­reti, sportbeli, történelmi isme­reteket is átad azoknak a fiata­loknak, akik az utánpótlás cso­portban tevékenykednek. Aktív részesei az egri idegenforgalom­nak, az egészséges lokálpatrióta szellemiség kialakításának. ■ A régész nem szobatudós, valódi felfedező Aki fodor László régészt isme­ri - márpedig Egerben talán nem is él olyan ember, aki ne is­merné fel a középkori épületek, falak, kövek faggatóját -, az jól tudja, ő nem az az ember, aki megelégszik azzal, hogy a szoba biztonságos falai közt elmélete­ket állít fel. Habár hivatalosan bejegyzett munkahelye a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, ahol osztályvezető, igazi terepei a középkori házak, épületek, vá­rak, a Valide Szultána fürdője vagy a Törökkert. A középkori régészet, világi és egyházi építész-és várostörténet kiváló ismerőjének a munkája nem korlátozódik a leletanyag­ban rendkívül gazdag Egerre. Kutatott Gyöngyösön a Ference­Fodor László a középkori régészet és történettudomány kiváló művelője sek kolostorában, a gyöngyös­patai várban, a dobóruszkai Do­bó-sírhelynél, Abasáron a Sári bencés apátságnál, a Mol- termékvezeték nyomvonalán. A hevesi megyeszékhelyen is olyan jelentős munkák fűződ­nek a nevéhez, mint a vár ke­resztelőegyházának megmenté­se, a dézsma-pince feltérképezé­se, a Dobó-bástya régészeti re­konstrukciója, vagy a vár északi kapujának megkutatása. E rendkívül gazdag életút tu­dományos része számos publi­kációban látott napvilágot. Mi­vel Fodor László fontosnak tart­ja a múlt ismereteinek a laiku­sokkal való megosztását is, ezért rendszeresen tart tudományos ismeretterjesztő előadásokat, megnyilatkozik megyei és orszá­gos médiákban, miközben gene­rációk történelemszeretetét ins­pirálja tudásával, lelkesedésével. A középkori magyar régészet és történettudomány területén végzett tudományos munkáját többször is elismerték. Pro Agria-díjas, továbbá Országos Szakmai Nívódíj birtokosa. ■ Évtizedeket szentelt a fizikára lovas István fizikus, a Magyar Túdományos Akadémia rendes tagja egy Heves megyei faluból, Gyöngyöshalászról indult el a fi­zikusi életpálya felé. Nem volt könnyű az út, hiszen - saját be­vallása szerint is - kamasz éve­iben voltak hiányosságok tanul­mányi eredményeiben. Olyany- nyira, hogy édesapja „ultimátu­mot” is adott neki nyolc iskolai év után. Ez használt, mert komo­lyan elkezdett tanulni. Lovas István 1946-ig járt a gyöngyösi Koháry István Gimná­ziumba, majd Budapesten „merő véletlenségből” került a Kegyes Tanító Rendek Gimnáziumába. Ez az iskola, s ottani osztályfőnö­ke, Magyar László életútjának meghatározó indíttatását jelen­tették. Az akadémikus egy inter­Lovas István Gyöngyöshalászról in­dulva lett a KFKI főigazgatója júban elhangzott vallomásában úgy fogalmazott erről az életút- ról: az Úristen megengedte neki, hogy a XX., azaz a fizika századá­ból pontosan fél évszázadot fog­lalkozzon ezzel a tudománnyal.- Miközben megértem két go­nosz diktatúrának, a nácizmus­nak és a bolsevizmusnak a bu­kását, ha egészségem engedi, akkor talán megérem a harma­diknak, a neoliberalizmusnak a bukását is - mondta. Lovas István - Marx György, Györgyi Géza, Szalay Sándor professzorok tanítványaként - kiemelkedő tudományos pályát futott be. Az '50-es években, pá­lyája elején, az ATOMKI-hoz, on­nan a Kísérleti Atom Reaktorhoz került Mint fizikusnak, a '60-as évek elejétől jelentek meg jelen­tősebb tudományos publikációi. Hosszú évtizedekig tanított a debreceni egyetemen, öt évig volt Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos tanácsának elnöke, majd a KFKI főigazgatója. ■ Kedves Olvasó! Egerben 2006. november 5-én első alkalommal megrendezésre kerül Heves megye PRÍMA Díjának átadása Ez a megye és a város életének egy kimagasló eseménye, amely elsőként magánadományokból, magánkezdeményezésre jött létre. Ezzel a díjjal jutalmazzuk három, a megyénk legkiválóbb művészeti, kulturális és tudományos eredményt elért tagjait vagy közösségeit. A negyedik, a közönség kitüntetésére érdemes Príma díjasra a lenti szelvény beküldésével szavazhatnak. Kérjük, a szavazólapot 2006. november 2-án 12 óráig lezárt borítékban, postai úton juttassák el a következő címre: AS-M Kft. Heves Megyei Iroda, 3301 Eger, F’f. 657. A borítékra írják rá: „Közönségdíj’’ Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy csak az újságból kivágott szavazólapot fogadjuk el. Kérjük, ne telejtsék el nevüket és címüket a szavazólapra írni! PRÍMA Díj szavazólap Jelölt neve: aláírás t í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents