Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-24 / 249. szám

6 PANORÁMA Emlékezés a kordonon belül parlament Szabadság-nyilatkozatot fogadtak el a Felsőházi teremben Kiürített, tüntetők és ün­neplők nélküli Kossuth téren tartották a központi megemlékezéseket az 56-os forradalom ötvene­dik évfordulóján. Vég Márton A Himnusz hangjaiba a kor­mányellenes tüntetők zsivaja ke­veredett, miközben katonai tisz­teletadás mellett felvonták a Ma­gyar Köztársaság lobogóját hét­fő délelőtt a Parlament előtt. A hangpárbajban végül a fúvós- zenekar kerekedett felül, igaz, a rohamrendőrök a demonstrálok kemény magját már kiszorítot­ták a környező utcákból. így Sólyom László államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök, Szili Katalin házelnök már a néptől hermetikusan elzárva, teljes csendben helyezhette el fehér rózsáját a Kossuth téri 1956-os emlékmű talapzatához. Mivel a külföldi vendégek biz­tonságát veszélyeztető rendkívü­li esemény nem történt, ezért a környező épületek tetején posz­tóié mesterlövészek szinte pá­holyból nézhették végig, amint 47 ország képviselője fejet hajt a forradalom emléke előtt. | A szabadtéri program után a I kormányfő az Országház Felső- = házi termében mondhatta el J aktuálpolitikával átitatott ünne- £ pi beszédét. „1956 küzdelme a szabadságról szólt. 2006-é már a szabadság rendjéről, a demokrá­ciáról. Nem arról, hogy legyen vagy ne legyen demokrácia, ha­nem arról, hogy müyen legyen a demokrácia. 1956 szabadságfor­radalma helyére 2006 demokrá­ciavitái léptek” - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint a barikádoknak csak két oldaluk van: a szabadságé és a diktatúráé. „Az ötven évvel ezelőtti forra­dalom nyitotta meg az utat, és 1956 szabadságforradalma helyére 2006 demokráciavltál léptek - mondta Gyurcsány Ferenc a Parlamentben Megemlékezések rendzavarások nélkül a 301-es parcellánál A rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál hétfő dél­után közösen koszorúztak nem­zetközi delegációk, a kormány nevében pedig Göncz Kinga küliigy- és Szekeres Imre honvé­delmi miniszter. Az MDF-et Dá­vid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető képviselte. az szósz egy órakor tartotta megemlékezését a 301-es par­cellánál. Kuncze Gábor, a li­berális párt elnöke kijelentet­te, hogy 1956 mindenkié, ha annyiféle volt is, ahány részt­vevője, és a forradalomhoz tartozik Wittner Mária és Mécs Imre is. REGGEL A fídesz részéről Nav- racsics Tibor frakcióvezető és Schmitt Pál alelnök hajtott fe­jet Nagy Imre sírjánál A meg­emlékezéseket senki sem za­varta meg, egyedül az SZDSZ koszorúzásához érkező Ma­gyar Bálinttól kérdezték meg, hogy „van-e bőr a pofátokon”. alapozta meg az Európai Unió létrejöttét, mert korábban a kom­munista diktatúrák megakadá­lyozták abban Közép-Európa or­szágait, hogy elfoglalják méltó helyüket az európai közösség­ben” - mondta Jósé Manuel Barroso. Az Európai Bizottság el­nöke szerint hálásnak kell len­nünk 1956 örökségére, ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a re­formoknak folytatódniuk kell. Szili Katalin házelnök úgy fo­galmazott, hogy a forradalom tisztító ereje visszahelyezte ha­zánkat Európa térképére és a vi­lág erkölcsi térképére, és erre büszkének kell lennünk. ■ Egyetlenegy 1956-os forradalom van - han­goztatta az államfő. A Parlamentben elfogadták a Budapest 1956 Szabadság Nyi­latkozatot, amelyet valamennyi meghívott külföldi közjogi mél­tóság is aláírt. „Kiáltványunk kö­zös felelősségre és közös munká­ra biztat, mert szabadnak szü­letni ajándék, de szabadon élni és mások szabadságát tisztelet­ben tartani közös felelősség és kötelesség” - szerepel a doku­mentumban. Kora délután a miniszterelnök a kordonokkal körülvett Vérta­núk terén, Nagy Imre miniszter- elnök szobránál koszorúzott. A Kossuth térről kiszorított tün­tetők a kormányfőt gyalázó jel­szavakat kiabáltak be. „Csökkenti a megemlékezés értékét, hogy egyesek szerint sokféle 1956 van. Ezzel ellentét­ben csak egyetlen 1956-os forra­dalom van” - mondta még va­sárnap Sólyom László az Opera­házban. Az államfő hozzátette, hogy nem lehet folytonosságot látni a forradalom és a Kádár­kor, illetve a rendszerváltás előt­ti és utáni Magyarország között, mert azt nem viselné el a forra­dalom emléke. Ismét kézfogások maradtak el a kitüntetéseknél Március 15. után ismét a kézfo­gásokról szólt az állami kitünte­tések átadása, amelyeket ezúttal az 1956-os forradalom és sza­badságharc 50. évfordulója, va­lamint a Magyar Köztársaság ki­kiáltásának 17. évfordulója alkal­mából adományoztak több mint hetven személyiségnek vasár­nap a Parlament kupolatermé­ben. A kitüntetettek a Magyar Köztársasági Érdemre,nd elisme­réseit, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkereszt­jét, illetve a Nagy Imre Érdem­rendet kapták meg. Az ünnepségen több kitünte­tett a három közjogi méltóság kö­zül csak Sólyom László elnök­nek nyújtott kezet, míg Gyur­csány Ferenc miniszterelnök­nek és Szili Katalinnak, az Or­szággyűlés elnökének nem. Akadtak, akik csak a kormány­fő gratulációját nem fogadták el. László Boglár, a miniszterel­nök szóvivője azt nyilatkozta: „el kell tudni választani a múlt érde­meit a jelen aktuálpolitikai vitái­tól márpedig ez az ünnep a múlt tiszteletéről szól”. ■ É. S. HIRDETÉS EG’ HULLÁMHOSSZON Vállalkozna, de nincs hol? Megy az üzlet, de bővíteni szeretne? Most bátran belevághat! A CIB Ingatlanlízingnél már 10 millió forintos ingatlanra is köthet lízingszerződést, egyszerű ügyintézéssel és gyors elbírálással. Vásárolja meg ingatlanát lízinggel! 4025 Debrecen, Bethlen u. 10-12. l.em.S, T#Me>f)o* ügyfélszolgálat; 06(1)485 9800 www.cibiizing.hu «I», » (trupp# Kant« mt#*» bankja Jelen hirdetés nem minősül a CIB Lízing Csoport részéről ajánlattételnek és nem jogosít kedvezmény igénybevételére, kizárólag a figyelemfelkeltés célját szolgálja! Már 10 millió forinttól Akár 12 év futamidő Ingatlanlízing vállalkozásoknak j alacsony j hosszúi Önerő futamidő döntés akár 5 b 1 Népszavazást javasolt a tüntetés árnyékában Orbán „1956-ban mindenki látta a hi­bátlan szabadságot, de ha be­csukjuk a szemünket, akkor itt van velünk ma is” - mondta Or­bán Viktor. A Fidesz elnöke az Astoriánál tartott ünnepi nagy­gyűlésen, százezres tömeg előtt hozzátette: a hazugság - ami el­len ötven éve kitört a forradalom - „újra uralja életünket”. „Elvet­ték tőlük a szabad választás jo­gát” - közölte a pártelnök, aki ezért az egészségügy, a nyugdí­jak, a termőföldek és a demokra­tikus garanciák területén re­formnépszavazást javasolt, ame­lyet ma kezdeményez a Fidesz. A nagygyűlés egészét a fe­szültség légköre vette körül, rémhírek terjedtek, hogy a rend­őrök már őket is ki fogják szorí­tani, de csak lövéseket és rend­őrségi helikopterek körözésének hangját lehetett hallani. Az Asto­riától pár száz méterre fekvő Deák tér valóságos háborús hely­színné változott, a metrómegálló­ba csak a legbátrabbak mertek lemenni, végül azonban nem csak az Astoriát, de ezt a megál­lót is lezárták, így a több tízezres tömeg céltalanul és tanácstala­nul bolyongott a Belváros utcáin: mentek a káosz felé. ■ V. M. 2006. OKTÓBER 24., KEDD Orbán százezres tömeg előtt beszélt Sólyom kifogásolta az ünnepség kitiltását „Nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet szívébe fogad, amelynek eseményei immár megváltoztathatatlanul rögzül­tek egy mítosszá vált történet­ben, és így lettek részei a nem­zet öntudatának és identitásá­nak” - mondta vasárnap Sólyom László államfő az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 50. évfordulóján a Műegyetem rakparton. A köztársasági elnök fájdal­masnak és megmagyarázhatat­lannak nevezte, hogy a Műegye­tem rektora kitiltotta a megem­lékezést az épületből. „Nem tiltottak ki senkit a Mű­egyetem területéről, mert hivata­los kérés nem érkezett az egye­tem vezetéséhez a vasárnapi rendezvénnyel kapcsolatban” - jelentette ki Molnár Károly, a Műegyetem rektora. Az oktatási intézmény vezetése már tavaly, Bozóki András volt kulturális miniszter kifütyülése után úgy döntött, hogy az 56-os Alapít­vány nem rendezhet az egyetem területén megemlékezéseket. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents