Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-07 / 210. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Biometrikus azonosítás: aggályok egy felmérés TAPASZTALATAI A vidékieket kevésbé érdekli, de támogatnák a módszert ww* <&*** % # f *& Sokan a filmekben látták először ezt a módszert. A hazai lakosság 80 százaléka kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de hajlamos volna a biometriai azonosító eljárások alkalmazására FOTÓ: GÁL GÁBOR Biztonság: összefogás a fenyegetettség elleni harcban MAGYARORSZÁG, EURÓPAI UNIÓ A biztonság kérdése a terrorizmus elleni harc során szinte naponta felmerül. A problémák gyors, és főleg precíz, összehangolt együttműködést igényelnek. Franco Frattini és Jacques Barrot uniós biztosok, az Európai Bizottság alelnökei 2006. augusztus 10-én közös nyilatkozatot adtak ki a Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekmények sikeres meghiúsítása kapcsán. A sajtóközlemény szerint az Európai Bizottság a reggeli eseményeket követően szoros és folyamatos kapcsolatban állt a brit hatóságokkal. Franco Frattini gratulált brit kollégájának, John Reid belügyminiszternek és a brit hatóságoknak a rendőrség és a hírszerzés munkájához, amely rendkívül hatékonynak bizonyult, és számos emberéletet mentett meg. „Az események ismét megmutatták, hogy a terrorizmus olyan folyamatos és globális fenyegetést jelent mind Európában, mind a világ többi részén, amely állandó és összehangolt cselekvést kíván az európai államoktól, intézményektől és népektől” - mondta a szabadságért, biztonságért és igazságügyért felelős alelnök, aki elkötelezte magát az EU terrorizmusellenes politikáinak maradéktalan és szigorú végrehajtása mellett. Jacques Barrot üdvözölte a gyors reakciót, amellyel az európai légiirányítás biztonságáért felelős Eurocontrol szervezetnek sikerült megakadályoznia, hogy a járatok felszálljanak a Heathrow repülőtérről. Az illetékes brit hatóságokkal összehangolt intézkedések során az Eurocontrol a már levegőben lévő gépeknek egyenként jelölte ki a célállomás eléréséhez szükséges módosított útvonalat. A közlekedés- és energiaügyekért felelős alelnök elismerését fejezte ki, hogy a légi közlekedési ágazat óriási szolidaritásról tett tanúbizonyságot a rendkívül súlyos körülmények között. A közelmúltban felmérés látott napvilágot a biometrikus (testi jegyek alapján működő) azonosító eljárások ismertségéről és elfogadottságáról. A vizsgálat nem csak nemek, iskolázottság és kor szerint mutat eltéréseket, de lakóhely szerint is. MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A többek között banki rendszerekkel is foglalkozó Polygon Informatikai Kft. által megrendelt kutatás eredményeiből kiderül, hogy a falun, községekben, illetve városokban élők nagyon különbözően fogadnák a biometrikus eljáráson alapuló (ujjlenyomat- és íriszazonosítás stb.) azonosító berendezéseket, és az ezekről meglévő ismereteik is különböznek. Az ismeretek elsődleges forrása mindenütt a filmek, ennek jelentősége a falvakban kiugróan magas, 57%, míg a fővárosban ez csak 35%. Szintén érdekes adat, hogy a községekben élő lakosság közül mindössze 11% nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott ezekről az azonosító módszerekről, míg a fővárosiak 19%-a vallotta magát teljesen tájékozatlannak. Ami a biometriai azonosításhoz kapcsolódó jogi és etikai aggályokat illeti, szintén nagy a válaszok lakóhely szerinti szórása. Ezekről a járulékos aggályokról a falun élők hallottak a legkevesebbet, ami nyilván az információ- források szűkösségével magyarázható. Talán épp ezért ők is tartják a legkevésbé veszélyesnek az ilyen azonosító eljárásokat. Szintén érdekes, hogy míg a falun és a vidéki városokban élők egyaránt nagy számban (29%) nyilatkoztak úgy, hogy „készséggel alkalmaznák” az új módszereket, ezt a fővárosban csak 8% vallotta. Igaz, az ettől csak kevéssé különböző „először idegenkednék, később talán megszoknám” választ viszont a fővárosiak 46%- a jelölte be. Ennél ezért talán beszédesebb a mereven elzárkózók aránya, amely országosan sehol nem haladta meg a válaszadók egyötödét. Vagyis a hazai lakosság (átlagosan) 80%-a kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de hajlamos volna a biometriai azonosító eljárások alkalmazására, ha azok széles körben elterjednek. A kérdésre, hogy hol használnák mondjuk az ujjlenyomatukat a legszívesebben, szintén nem egyöntetű válaszok születtek. A városiak főleg pénzfelvételre és banki ügyintézésre használnák a módszert, ha azzal kiváltható lenne a bankkártya. A kisebb településen élők (talán az ATM automaták és a kártyaelfogadó helyek alacsonyabb száma miatt) pedig inkább hivatalos alkalmakkor, a személyi igazolvány, esetleg útlevél biztonságának növelésére vezettetnék be. Összességében megállapítható tehát,'hogy a magyar lakosság egésze kész alkalmazni a biometrikus azonosítás módszereit, szinte függetlenül annak veszélyeitől, amivel nem egyformán vannak tisztában. így - mivel a technológia egyre olcsóbb és hozzáférhetőbb lesz - számítani lehet rá, hogy a különböző retina- és ujjlenyomat-szkennerek már a következő néhány évben elterjednek az országban, milliárdos informatikai keresletet generálva ezzel a szektor számos szereplője számára. ■ ,A falun és a vidéki városokban élők egyaránt nagy számban (29 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy kész- séggel alkalmaznák az Új módszereket, ezt a fővárosban csak 8 százaléka vallotta.” Elektronikus adatokat is tartalmaz szeptembertől az útlevél újítások Hamarosan érkezik a digitális ujjlenyomat, így a jövőben már sokkal nehezebb lesz a hamisítás Elektronikus chip is tartalmazza szeptembertől az új biometrikus útlevelek tulajdonosának fotóját, nevét, születési idejét és többi ismertetőjegyeit. Az új úti okmány mellett a régi útlevelek is forgalomban maradnak érvényességi idejük lejártáig; a kiállításért fizetendő illetékek nem változnak. MAGYARORSZÁG Augusztus végétől olyan új biometrikus útleveleket vezettek be, amelyekbe egy elektronikus chip is kerül. Az adathordozó alkalmas arra, hogy tartalmazza az okmány tulajdonosának fotóját, nevét, születési idejét, valamint a későbbiekben akár digitális ujjlenyomatát is - közölte Urbán György, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője. Augusztus 29-től bevezették ugyan a biometrikus útleveleket, de ezt követően a jelenlegi okmányok is használatban maradhatnak érvényességi idejük lejártáig. Az új dokumentum formáját tekintve ugyanolyan lesz, mint a jelenlegi, de borítója, az Európai Unió rendeletéhez igazodva, az eddigi kék helyett burgundi vörös színű lesz. Az okmányban szerepel majd az Európai Unió felirat, a fontosabb információk pedig több nyelven is olvashatók lesznek benne. Urbán György elmondta, azért augusztus 29-től vezették be az új, egységes okmányt, mert az EU illetékes bizottsága múlt év február 28-án rendelte el az erre vonatkozó technikai fejlesztést, és annak végrehajtására 18 hónapos határidőt szabott. Urbán György tájékoztatása szerint augusztus 28-án még a régi, kék színű útleveleket töltik ki az okmányirodák, de 29-től - változatlan illetékkel - már a biometrikus útlevél kerül forgalomba. Az EU illetékes bizottsága ez év július 2-án fogadta el a biometrikus adatok úgynevezett másodlagos felvitelét a chipekre, de annak végrehajtására 36 hónapos határidőt szabott ki. így az okmány tulajdonosának képmása és digitális ujjlenyomata csak 2009. július 1- jétől kerül fel az adattárolóra. Az útlevélben lévő chipet csak az arra alkalmas készülékkel lehet leolvasni, ennek következtében pedig hamisítani is sokkal nehezebb lesz az okmányt. Az Egyesült Államok az országot ért ■ „Az új dokumentum formáját tekintve ugyanolyan lesz, mint a jelenlegi, de borítója, az Európai Unió rendeletéhez igazodva, az eddigi kék helyett burgundi vörös színű lesz. Az okmányban szerepel majd az Európai Unió felirat.” Bár bevezették a biometrikus útleveleket, de a jelenlegi okmányok is használatban maradhatnak érvényességi idejük lejártáig fotő: poisy elemír 2001. szeptember 11-i terrortámadás után törvénnyel tette kötelezővé azon 27 ország állampolgárai számára, akik egyébként vízummentességet élveznek, hogy a 2005. október 25. után kiállított útlevéllel csak akkor utazhatnak be vízum nélkül az Egyesült Államokba, illetve léphetnek be az ország területére átutazóként, ha az úti okmány tartalmazza az utas digitális fényképét vagy egy biometrikus azonosítókat tartalmazó chipet. Azon külföldi állampolgárok esetében, akiknek kötelező vízumot váltaniuk az Egyesült Államokba való belépéshez - így például a magyaroknak is -, az amerikai hatóságok a vízumba építik bele a biometrikus adatokat. Elsőként Belgiumban, 2004. május 17-én a vezették be a legmodernebb technikával készült okmányt, Franciaországban pedig ez év április 3-tól állítják ki a biometrikus útleveleket. í i I i i 4 i