Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-07 / 210. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Biometrikus azonosítás: aggályok egy felmérés TAPASZTALATAI A vidékieket kevésbé érdekli, de támogatnák a módszert ww* <&*** % # f *& Sokan a filmekben látták először ezt a módszert. A hazai lakosság 80 százaléka kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de hajlamos volna a biometriai azonosító eljárások alkalmazására FOTÓ: GÁL GÁBOR Biztonság: összefogás a fenyegetettség elleni harcban MAGYARORSZÁG, EURÓPAI UNIÓ A biztonság kérdése a terrorizmus elleni harc során szinte naponta felmerül. A problémák gyors, és főleg precíz, összehangolt együttműködést igényelnek. Franco Frattini és Jacques Barrot uniós biztosok, az Euró­pai Bizottság alelnökei 2006. au­gusztus 10-én közös nyilatkoza­tot adtak ki a Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekmények sikeres meghiúsítása kapcsán. A sajtóközlemény szerint az Eu­rópai Bizottság a reggeli esemé­nyeket követően szoros és folya­matos kapcsolatban állt a brit hatóságokkal. Franco Frattini gratulált brit kollégájának, John Reid belügyminiszternek és a brit hatóságoknak a rendőrség és a hírszerzés munkájához, amely rendkívül hatékonynak bizonyult, és számos emberéle­tet mentett meg. „Az események ismét megmu­tatták, hogy a terrorizmus olyan folyamatos és globális fenyege­tést jelent mind Európában, mind a világ többi részén, amely állandó és összehangolt cselek­vést kíván az európai államoktól, intézményektől és népektől” - mondta a szabadságért, bizton­ságért és igazságügyért felelős alelnök, aki elkötelezte magát az EU terrorizmusellenes politi­káinak maradéktalan és szigo­rú végrehajtása mellett. Jacques Barrot üdvözölte a gyors reakci­ót, amellyel az európai légiirányítás biztonságáért fele­lős Eurocontrol szervezetnek si­került megakadályoznia, hogy a járatok felszálljanak a Heathrow repülőtérről. Az illetékes brit ha­tóságokkal összehangolt intéz­kedések során az Eurocontrol a már levegőben lévő gépek­nek egyenként jelölte ki a célál­lomás eléréséhez szükséges mó­dosított útvonalat. A közlekedés- és energiaügye­kért felelős alelnök elismerését fejezte ki, hogy a légi közlekedé­si ágazat óriási szolidaritásról tett tanúbizonyságot a rendkívül súlyos körülmények között. A közelmúltban felmérés látott napvilágot a biometrikus (testi jegyek alapján működő) azonosí­tó eljárások ismertségéről és elfogadottságáról. A vizsgálat nem csak ne­mek, iskolázottság és kor szerint mutat eltéréseket, de lakóhely szerint is. MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A többek között banki rendszerek­kel is foglalkozó Polygon Infor­matikai Kft. által megrendelt ku­tatás eredményeiből kiderül, hogy a falun, községekben, illet­ve városokban élők nagyon kü­lönbözően fogadnák a biometrikus eljáráson alapuló (ujjlenyomat- és íriszazonosítás stb.) azonosító berendezéseket, és az ezekről meglévő ismereteik is különböznek. Az ismeretek elsődleges forrá­sa mindenütt a filmek, ennek je­lentősége a falvakban kiugróan magas, 57%, míg a fővárosban ez csak 35%. Szintén érdekes adat, hogy a községekben élő lakosság közül mindössze 11% nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott ezek­ről az azonosító módszerekről, míg a fővárosiak 19%-a vallotta magát teljesen tájékozatlannak. Ami a biometriai azonosítás­hoz kapcsolódó jogi és etikai ag­gályokat illeti, szintén nagy a vá­laszok lakóhely szerinti szórása. Ezekről a járulékos aggályokról a falun élők hallottak a legkeveseb­bet, ami nyilván az információ- források szűkösségével magya­rázható. Talán épp ezért ők is tart­ják a legkevésbé veszélyesnek az ilyen azonosító eljárásokat. Szin­tén érdekes, hogy míg a falun és a vidéki városokban élők egy­aránt nagy számban (29%) nyi­latkoztak úgy, hogy „készséggel alkalmaznák” az új módszereket, ezt a fővárosban csak 8% vallotta. Igaz, az ettől csak kevéssé kü­lönböző „először idegenkednék, később talán megszoknám” választ viszont a fővárosiak 46%- a jelölte be. En­nél ezért talán beszédesebb a me­reven elzárkózók aránya, amely országosan sehol nem haladta meg a válaszadók egyötödét. Va­gyis a hazai lakosság (átlagosan) 80%-a kisebb-nagyobb lelkese­déssel, de hajlamos volna a biometriai azonosító eljárások al­kalmazására, ha azok széles kör­ben elterjednek. A kérdésre, hogy hol használ­nák mondjuk az ujjlenyomatukat a legszíveseb­ben, szintén nem egyöntetű válaszok szület­tek. A városiak főleg pénzfelvé­telre és banki ügyintézésre használnák a módszert, ha azzal kiváltható len­ne a bankkártya. A kisebb telepü­lésen élők (talán az ATM automa­ták és a kártyaelfogadó helyek alacsonyabb száma miatt) pedig inkább hivatalos alkalmakkor, a személyi igazolvány, esetleg útle­vél biztonságának növelésére ve­zettetnék be. Összességében megállapítható tehát,'hogy a magyar lakosság egésze kész alkalmazni a biometrikus azonosítás módsze­reit, szinte függetlenül annak ve­szélyeitől, amivel nem egyfor­mán vannak tisztában. így - mi­vel a technológia egyre olcsóbb és hozzáférhetőbb lesz - számíta­ni lehet rá, hogy a különböző re­tina- és ujjlenyomat-szkennerek már a következő néhány évben elterjednek az országban, milli­árdos informatikai keresletet ge­nerálva ezzel a szektor számos szereplője számára. ■ ,A falun és a vidéki városokban élők egy­aránt nagy számban (29 százalék) nyilat­koztak úgy, hogy kész- séggel alkalmaznák az Új módszereket, ezt a fővárosban csak 8 százaléka vallotta.” Elektronikus adatokat is tartalmaz szeptembertől az útlevél újítások Hamarosan érkezik a digitális ujjlenyomat, így a jövőben már sokkal nehezebb lesz a hamisítás Elektronikus chip is tar­talmazza szeptembertől az új biometrikus útleve­lek tulajdonosának fotó­ját, nevét, születési idejét és többi ismertetőjegyeit. Az új úti okmány mellett a régi útlevelek is forga­lomban maradnak érvé­nyességi idejük lejártáig; a kiállításért fizetendő il­letékek nem változnak. MAGYARORSZÁG Augusztus végé­től olyan új biometrikus útleve­leket vezettek be, amelyekbe egy elektronikus chip is kerül. Az adathordozó alkalmas arra, hogy tartalmazza az okmány tu­lajdonosának fotóját, nevét, szü­letési idejét, valamint a későbbi­ekben akár digitális ujjlenyoma­tát is - közölte Urbán György, a Központi Adatfeldolgozó, Nyil­vántartó és Választási Hivatal vezetője. Augusztus 29-től bevezették ugyan a biometrikus útlevele­ket, de ezt követően a jelenlegi okmányok is használatban ma­radhatnak érvényességi idejük lejártáig. Az új dokumentum formáját tekintve ugyanolyan lesz, mint a jelenlegi, de borító­ja, az Európai Unió rendeleté­hez igazodva, az eddigi kék he­lyett burgundi vörös színű lesz. Az okmányban szerepel majd az Európai Unió felirat, a fontosabb információk pe­dig több nyel­ven is olvasha­tók lesznek benne. Urbán György elmond­ta, azért au­gusztus 29-től vezették be az új, egységes ok­mányt, mert az EU illetékes bi­zottsága múlt év február 28-án rendelte el az erre vonatkozó technikai fejlesztést, és annak végrehajtására 18 hónapos ha­táridőt szabott. Urbán György tájékoztatása szerint augusztus 28-án még a régi, kék színű út­leveleket töltik ki az okmányiro­dák, de 29-től - változatlan ille­tékkel - már a biometrikus út­levél kerül forgalomba. Az EU illetékes bizottsága ez év július 2-án fogadta el a biometrikus adatok úgynevezett másodlagos felvitelét a chipekre, de annak végrehajtá­sára 36 hóna­pos határidőt szabott ki. így az okmány tu­lajdonosának képmása és di­gitális ujjlenyo­mata csak 2009. július 1- jétől kerül fel az adattárolóra. Az útlevélben lévő chipet csak az arra alkalmas készülékkel lehet leolvasni, ennek következtében pedig hamisítani is sokkal nehe­zebb lesz az okmányt. Az Egye­sült Államok az országot ért ■ „Az új dokumentum formáját tekintve ugyanolyan lesz, mint a jelenlegi, de borító­ja, az Európai Unió rendeletéhez igazod­va, az eddigi kék he­lyett burgundi vörös színű lesz. Az okmány­ban szerepel majd az Európai Unió felirat.” Bár bevezették a biometrikus útleveleket, de a jelenlegi okmányok is használatban maradhatnak érvényességi idejük lejártáig fotő: poisy elemír 2001. szeptember 11-i terrortá­madás után törvénnyel tette kö­telezővé azon 27 ország állam­polgárai számára, akik egyéb­ként vízummentességet élvez­nek, hogy a 2005. október 25. után kiállított útlevéllel csak ak­kor utazhatnak be vízum nélkül az Egyesült Államokba, illetve léphetnek be az ország területé­re átutazóként, ha az úti ok­mány tartalmazza az utas digi­tális fényképét vagy egy biometrikus azonosítókat tartal­mazó chipet. Azon külföldi állampolgárok esetében, akiknek kötelező ví­zumot váltaniuk az Egyesült Államokba való belépéshez - így például a magyaroknak is -, az amerikai hatóságok a ví­zumba építik bele a biometrikus adatokat. Elsőként Belgiumban, 2004. május 17-én a vezették be a leg­modernebb technikával készült okmányt, Franciaországban pe­dig ez év április 3-tól állítják ki a biometrikus útleveleket. í i I i i 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents