Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-05 / 208. szám
2006. SZEPTEMBER 5., KEDD PANORÁMA 7 Az újabb magánosítási hullám gyakorlatilag minden állami vagyonra kiterjed, így magánkézbe kerülhetnek a magyarországi posták is Újabb állami kiárusítás privatizáció Ismét nekifeszülnek a Malév magánosításának Halálbüntetést kértek az iraki foglyok lemészárloira Négy amerikai katonát halálbüntetéssel sújthatnak, ha bebizonyosodik bűnösségük három iraki fogoly meggyilkolásában. A foglyok idén május 9-én haltak meg az észak-iraki Tikrit közelében. A hadbíróság nyomozótisztje a legsúlyosabb büntetést kérte a négy katonára. Az érintettek most azzal védekeznek, hogy önvédelemből ölték meg a három irakit, mert állítólag kést vettek elő, hogy elvágják azt a műanyagot, amellyel az amerikaiak összekötözték a kezüket, majd megpróbáltak megszökni. Az augusztus 31-én kiadott hadbírósági jelentés szerint három katonát gyilkosságra való szövetkezéssel vádolnak, valamint azzal, hogy negyedik társukat megfenyegették, ne merje elárulni őket A nyomozást vezető katonatiszt súlyosbító körülmények miatt javasolja a halálbüntetést. Az amerikai hadsereg bagdadi szóvivője egyelőre nem kívánja kommentálni a nyomozást, és az ügy részleteit sem hozták még nyilvánosságra. ■ F. K. Ultimátum után háború várható Szudánban Távozásra szólította fel az Afrikai,Unió békefenntartó csapatait Szudán. A kartúmi kormány vasárnapi döntésének értelmében a törékeny tűzszünetet ellenőrző kéksisakosoknak szeptember 30-ig kell elhagyniuk a nyugat- szudáni Dárfúr tartományt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt csütörtökön határozott úgy, hogy több mint húszezer főből álló békefenntartó kontingenst vezényel Dárfúrba, felváltandó a pénzhiányban szenvedő Afrikai tínió rosszul felszerelt hétezer fős alakulatát. Szudán azonban elutasította az általa a belügyek- be való beavatkozásnak minősített BT-döntést, és már egy hete új, kiterjedt offenzívát indított a tartomány északi részén a májusi békeszerződést alá nem író lázadók ellen. A khartúmi kormány azzal is megfenyegette a nemzetközi közösséget, hogy fegyverrel száll szembe a békefenntartó erőkkel, ha azok bevonulnak Dárfúrba. ■ Az államadósság enyhítésére akarnak privatizálni olyan vállalatokat, mint a Malév, a Posta vagy a Szerencsejáték Zrt. Az Állami Számvevő- szék vizsgálata szerint azonban a Budapest Airport eladásából származó bevételt nem teljesen erre fordították. Éber Sándor Újabb és újabb állami tulajdonban lévő cégek kerülhetnek magánkézbe az idén. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) e heti ülésén várhatóan ismét napirenden szerepel a Malév értékesítése. A magyar nemzeti légitársaság 99.95 százalékos állami részvénycsomagját már ebben a hónapban kiírhatják értékesítésre. Az ÁPV már sokadszorra próbál túladni a hatalmas adósságállományt felhalmozó és veszteséges légitársaságon, eddig minden siker nélkül. A privatizációs cég egyébként az idei évre 245 milliárd forintos bevételt tervezett. A második Gyurcsány-kormánynak örvendetes hír volt, hogy ezt a célt a cég már nyár előtt teljesítette a Mól 10 százalékos részvénycsomagjának eladásakor. Az állam kezében lévő, még megmaradt kétmillió Mol-részvényt, amely az olajipari cég összes értékpapírjainak 1,7 százaléka, a kisbefektetőknek kívánja eladni a kabinet. Az egykori mintagazdaság, a Bábolna is eladó, de a hét végén ennél sokkal jelentősebb állami cégeket is felsorolt Kóka lános. A gazdasági miniszter bejelentette, hogy a Liberális Gazdasági Tanács a Volán-társaságokat, a Ma- • gyár Villamos Műveket, a Magyar Posta Zrt.-t és a mások által arany tojást tojó tyúknak nevezett Szerencsejáték Zrt.-t is privatizálná. Az SZDSZ-es politikus a már régóta ismert liberális indokokat ismertette: a magánkézben lévő cégek sokkal jobban működnek, mint az államiak, mivel az állam rossz gazda. Az olyan stratégiailag fontos vállalatok, mint a paksi atomerőmű azonban állami tulajdonban maradnának. Arra a felvetésre, hogy nyereséges cégeket miért éri meg eladni, Kóka azt felelte, hogy azért, mert ezekért lehet jó sok pénzt kapni. S mire fordítaná az állam a várt több száz milliárd forintot? A gazdasági miniszter szerint a pénzt az állam- adósság csökkentésére kell költeni. A közelmúltban a Budapest Airport (BA) múlt évi értékesítésénél a kormányzat szintén azt kommunikálta, hogy a hatalmas bevétel fő része a szintén hatalmas államadósságot fogja csökkenteni. Az Állami Számvevő- szék jelentéséből azonban kiderült, bogy a részleges magánosításból befolyt összeg döntő részét, 400 milliárd forintot nem az államadósság törlesztésére fordította a kormányzat. Erre a célra az ÁSZ szerint csak a befolyt összeg felét költötték el. A pénzt jórészt költségvetési kiadások finanszírozására és a tervezettnél kisebb pénzforgalmi hiány előteremtésére költötte el a kabinet. A Pénzügyminisztérium (PM) azonban vitatja az ÁSZ vizsgálatát. „A BA privatizálásából befolyt összeg teljes részét az államadósság epyhítésére költötte a kormányzat, amire egyébként a törvény is kötelezi” - mondta lapunknak Pichler Ferenc. A Pénzügyminisztérium sajtosa arra emlékeztetett, hogy ha pénzt fordítanak a kisebb pénzforgalmi hiányra, úgy az államadósság is csökken. Pichler közölte, hogy az ÁPV egyelőre csak azoknak a cégeknek az állami tulajdonrészét tervezi magánosítani, amelyek szerepelnek - Mól, Malév és a Földhitel- és Jelzálogbank Nyrt. - a múlt héten Brüsszelnek beadott konvergenciaprogramban. A Kóka által említett cégekét még nem. Lapunk megkérdezte a Magyar Posta Zrt-t és a Szerencsejáték Zrt.-t, de nem kívántak állást foglalni az őket esetleg érintő privatizáció ügyében. Magánosításukról ugyanis az állam dönt, menedzsmentjüknek nincs beleszólása ezekbe a folyamatokba. Börtönbe kerül a holokauszttagadó DAVID IRVINGNEK, a holo- kauszttagadó brit történésznek, börtönbe kell vonulnia. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ugyanis elutasította a vádlott semmisségi panaszát a hároméves börtön- büntetést kimondó, elsőfokú ítélettel szemben. Irvinget tavaly novemberben, Stájer- országban vették őrizetbe visszaeső bűnösként. Saját társukkal végeztek a békefenntartók tévedésből saját társaikra lőttek az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők repülőgépei: egy NATO-katona meghalt, több bajtársa megsérült. Az eset Kandahár tartományban történt, ahol a nemzetközi csapatok és az afgán biztonsági erők két napja hadműveletet indítottak a lázadó tálib fegyveresek ellen. Vizsgálat indulhat Óimért ellen Óimért visszautasítja a vádakat büntetőjogi vizsgálat megindítását javasolta Izrael főszámvévője Ehud Óimért miniszterelnök ellen azzal a gyanúval, hogy még kereskedelmi miniszterként „nem helyénvaló” politikai kinevezéseket hajtott végre. Az ügyben a Likud párt négy tisztviselőjéről van szó, ők a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó állami hatósághoz kerültek. A miniszterelnöki hivatal viszont közölte, hogy Ehud Óimért az előírásoknak megfelelően járt el. Hosszú pályafutása során Olmertet többször gyanúsították meg korrupcióval, ám soha nem ítélték el. @ további hírek: www.reggel.hu Fidesz: Kókáé a legtrehányabb minisztérium „A SZOCIALISTA-SZABAD demokrata kormányok már szinte mindent eladtak Magyarországon, ami mozdítható volt, ennek ellenére az államadósságunk folyamatosan nőtt, és mostanra elképesztő mértéket öltött” - jelentette ki Cser-Palkovics András. A Fidesz helyettes szóvivője szerint Kóka érvei a privatizációra félrevezetők és hazugak, s nem igaz, hogy a magánvállalatok jobban működnek, mint az államiak. A fideszes honatya arra emlékeztetett, hogy „Kóka tárcája az ÁSZ szerint is a legtrehányabb beszámolót produkálta a közpénzek elköltése kapcsán”. Tegnaptól új kormánya van Csehországnak Debrecenieket vertek meg hét végén Romániában Pozsony Ismét szópárbaj alakult ki a felvidéki magyarok és a szlovák kormány között Kinevezte az új cseh kormány minisztereit Václav Klaus államfő három hónap huzavona után hétfőn. Az új kisebbségi kormányban a választásokon győztes polgári demokraták kilenc politikussal képviseltetik magukat, a további hat miniszter párton kívüli. A Mirek Topolánek vezette kabinetnek harminc napja van, hogy a képviselőház elé terjessze programját. Nagy a valószínűsége, hogy nem kap bizalmat, s ezt mutatja, hogy a miniszterelnök kormányát átmenetinek tartja, legfontosabb feladatának pedig a tavasszal esedékes előrehozott parlamenti választás előkészítését tekinti. ■ Maros László Lantos mielőbbi rendezést sürgetett Egyelőre nem tudni, volt-e etnikai indíttatása annak a szombati esetnek, amely során két magyarországi sportolót vertek meg Romániában. A korábbi többszörös magyar bajnok kerékpárost, Nagy II. Zoltánt és társát a nyírábrányi határállomás román oldalán ismeretlenek leszorították az útról, majd lökdös- ték, később ütlegelni kezdték őket. Nagy II. Zoltán szemüvege eltört, míg társának a kerékpárját rongálták meg szándékosan. A tagbaszakadt verőlegények magyarokat gyalázó fenyegetéssel távoztak a helyszínről. Nagy II. Zoltán a távirati irodának elmondta, hogy a román határőrök hosszú vonakodás után, magyar kollégáik közbenjárására kezdtek el intézkedni. A magyarok feljelentést tettek az ügyben a romániai érsemlyéni rendőrőrsön, valamint a debreceni rendőrkapitányságon. Közben tovább tart a szópárbaj a szlovákiai magyarverések ügyében. Boris Zala, a pozsonyi kormánykoalíció vezető pártjának (Smer) tagja szerint „a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tagjai nem hűségesek Szlovákiához”. A Smer alelnöke szerint az MKP elfogultan tájékoztatja Magyar- országot a szlovákiai helyzetről. Csáky Pál volt kormányfőhelyettes felháborodottan visszautasította Boris Zala kijelentéseit, és azzal vágott vissza, hogy a szlovák-magyar etnikai feszültségek azután éleződtek ki, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két hónappal ezelőtt csatlakozott a kormánykoalícióhoz. Közben tegnap Pozsonyba érkezett Tom Lantos. Az Egyesült Államok képviselőházának magyar származású tagja tegnapi sajtótájékoztatóján kiállt az erőszakos cselekmények határozott visszaszorítása és a megnyugtató rendezés mellett. ■ Farkas Károly Slotával példálóznak a szocialisták AZ MSZP jogi tagozata továbbra is szükségesnek tartja a gyűlöletbeszéd büntetendővé tételét. A szlovákiai magyarverésekre utalva Bárándy Gergely (MSZP) kifejtette: Ján Slota kijelentései újfent rámutattak arra, hogy egy politikus kirekesztő mondatai milyen következményekkel járnak. „A Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének szavai a hatályos magyar Büntető törvénykönyv szerint nem minősülnek bűncselekménynek, de még csak szabálysértésnek sem” - tette hozzá. k i A f
