Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-05 / 208. szám

Tíz forinttal csökken a benzin ára szerdától holnap a 95-ös benzin lite­renkénti nagykereskedelmi árát 10, a gázolajét 3 forint­tal csökkenti a Mól - érte­sült az MTI piaci források­ból. A benzin ára egy hete 3 forinttal csökkent, a gázola­jé pedig ugyanennyivel nőtt. Sok magyar egy napra ruccan át külföldre több mint 7,6 millió alka­lommal utaztak külföldre a magyarok az első félév­ben. Az utazások 63 száza­léka egynapos volt. Ugyan­ekkor összesen 16,5 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, háromnegyedük szintén csak egy napra. Elszámították magukat a mobilcégek A MOBILTELEFON-TULAJDONO­SOK csupán egytizede haj­landó fizetni azért, hogy ze­nét hallgathasson a mobil­ján - állapítja meg az Enter­tainment Media Research háromezer fogyasztó meg­kérdezésén alapuló felméré­se. Ez alig fele az egy évvel korábban készült kutatáson igennel válaszolóknak. Pannon Jön a végrehajtások kora? devizakockázat Némileg jobb most svájci frankban eladósodni m Rohamosan nő a részletre vásárlók köre, de a hitelfelvevők még mindig nem számolnak az eladósodás valódi kockázataival A BUX-index 2006. szeptember 4-én 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK OTP 6442 2,66 5225 Mól 22 500 0.49 4 578 Richter 49 600 5,08 2 611 Mtelekom 894 2,76 1556 Fotex 623 7,04 805 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Emasz 17350 -0,29 3450 -1,85 57 53 IEB 3951 -3,40 ANY 5650 -1,74 Econet 63 -1,56 A BUX-index az elmúlt napokban 20200 ____________________ p ont ' 08.24 08.25 08.28 08.29 08.30 08.31 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. szeptember 4-én. €/Ft $/Ft €/$ UK n m® ! — 277,09 -0,26 Ft 215,72 -0,59 Ft 1,28 0 ! * A végrehajtások időszaka jöhet, ha a jegybanki alapkamat két százalék- ponttal nő, vagy az euró árfolyama tartósan há­romszáz forint fölé kú­szik. Több tízezer, devizá­ban eladósodott ember­nek már most gondjai fc vannak. Dián Tamás Bezárul-e a devizacsapda? Ez a kérdés foglalkoztatja mostanság azokat, akik svájci frankban vagy euróbán vettek fel bank­hitelt. Az emberekben lassan tu­datosul, hogy amit a pénzügyi elemzők árfolyamkockázatként emlegettek, az a valóságban na­gyon is érezhető többletkiadás­ként jelentkezik. / A forint gyengülése, illetve a svájci frank és az euró árfolyam­ingadozása miatt már jelenleg is több tízezerre tehető azoknak az adósoknak a száma, akik nem vagy csak nagy nehézségek árán tudják kigazdálkodni a néhány éve még csábítóan alacsony ka­matozásúnak hirdetett deviza- kölcsön havi törlesztőrészleteit - állítja Nemetz Béla, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) nevű civil szervezet munkatársa. Szerinte leginkább az euróhitelek adósai jártak rosz- szul. „Nem egy olyan ügyfelünk van, aki annak idején harminc- millió forint euróalapú kölcsönt vett fel akkor, amikor az árfolyam még 250 forint körül volt - tnondta. - Húszéves futamidővel számolva az ő havi törlesztőrész­letüket körülbelül ezer euróbán állapították meg. Nemrégiben egy euróért 280 forintot is elkér­tek, így a havi törlesztésük har­mincezer forinttal nőtt.” Az első félévben 262 milliárd forinttal, 736,4 milliárdra nőtt a bankok által kihelyezett deviza­alapú ingaüanhitel-állomány. Fo­gyasztási hitelekből 970,4 mil­liárd forintra rúg a banki hitelál­lomány, ami csaknem 340 mil- liárddal több, mint tavaly decem­ber végén. Egyéb pénzügyi köz­vetítők összesen 1039 milliárd forintnyi devizahitelt helyeztek ki, ami fél év alatt 132 milliárdos bővülés - derül ki a Magyar Nemzeti Bank kimutatásából. „Beköszöntőét a végrehajtá­sok időszaka, ha a jegybanki alapkamat még két százalék- ponttal emelkedik, illetve az euró árfolyama tartósan háromszáz forint fölött marad - jelentette ki Nemetz Béla. - Aki ugyanis an­nak idején bevállalt egy bizonyos összegű törlesztőrészletet, nem biztos, hogy képes lesz havonta több ezer forinttal többet kiadni.” Ha valaki idáig eljut, vagy el­Olcsóbb lenne a hitel, ha már euróval fizetnénk lehetnének olcsóbbak a hite­lek, ha már a közös európai pénz csörögne a zsebünkben. Az eurózónában ugyanis az euróalapú lakáskölcsönök tel­jes hiteldíjmutatója 3,92 szá­zalék, míg nálunk 6,37 száza­lék - derül ki a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének felméréséből. Ha levonjuk a működési költségeket, a ma­gyar kamat még így is 1,42 százalékkal meghaladja az eurózóna átlagát Az ok egyszerű: ahol már az euró a fizetőeszköz, ott nincs ár­folyamkockázat. Ám amíg ez nálunk indokolt, addig a pénzintézetek be fogók építe­ni az ajánlataikba. kezdi árulni a lakását, vagy meg­indítják ellene a végrehajtási el­járást. Az előbbi verziónak ki­sebb az esélye, hiszen ha töme­gesen „dőlnek be” a szerződé­sek, akkor kisebb eséllyel lehet túladni a teherré váló lakásokon. Némileg derűlátóbb Lányi Ben­ce, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte év végéig maximum 8 százalékig nő majd a jegybanki alapkamat, bár egyes külföldi szakemberek 9 százalékot is vár­nak. A magas kamatszint ellen­ben megvédi a forint árfolyamát. A szakember kérdésünkre el­mondta: idén némileg jobban járt, aki svájci frankban adóso­dott el. Ennek jelenlegi 175 fo­rintos árfolyama január 2-án 162 forint volt, ami nyolcszázalékos forintgyengülést jelent. A frank kamatszintje 0,5 százalékpont­tal emelkedett, tehát a havi tör­lesztőrészletek nem egészen tíz százalékkal nőttek. Euróbán számolva rosszabb a helyzet: ennél év elején 252 fo­rint volt az árfolyam, most pedig 277 forint. Ez pontosan tízszáza­lékos forintromlást jelez. Ehhez jön még az euró egy százalék- pontos kamatszint-emelkedése - azaz az euróbán felvett hitelek után havi tizenegy százalékkal fizetünk többet. Kedvezőbb helyzetben az alvállalkozók közbeszerzés Nyolcnapos fizetési határidők a körbetartozás ellen Benyújtotta a parlamentnek az igazságügyi és rendészeti mi­niszter a közbeszerzési törvény módosításáról szóló javaslatot. A változtatás lényege, hogy az alvállalkozók kifizetésére elő­írt szabályokkal csökkenjen a magyar gazdaságban a körbe­tartozás. A közbeszerzési pályázatok nyertesei ma és a jö­vőben is a megren­delés teljesítése után harminc, uniós támogatásból finan­szírozott beruházá­soknál hatvan nappal megkap­ják a járandóságukat. Az alvál­lalkozók azonban kiszolgálta­tott helyzetben vannak, mivel A fővállalkozó köteles gyorsan kifizetni az alvállalkozókat. nemegyszer 180 napos fizetési határidőt kényszerítettek rájuk a fővállalkozók. A módosító javaslat kimond­ja, hogy a fővállalkozó a szerző­désben meghatározott időpont­ban, de legkésőbb nyolc nappal azután köteles rendezni az alvál­lalkozói számláit, hogy megkap­ta a pénzt a megrendelőtől. Ha az alvállalkozók is mással végeztetik el a munkát - szak­nyelven teljesítési segédet alkalmaz­nak -, akkor nekik is legkésőbb a pénz átvétele után nyolc nappal ki kell fizetniük sa­ját alvállalkozóikat. Ha a nyolcnapos határidőket nem tartják be a fővállalkozók, az alvállalkozók azonnali be­szedési megbízással juthatnak a pénzük­höz. A megrende­lőknek a szerződés- kötéskor közölniük kell a bankszámla- számukat, ahonnan inkasszóval leemelhetik az alvállalkozók a visszatartott összeget. Ehhez azonban be kell szerezniük egy teljesítési nyilatkozatot arról, hogy a szerződésnek megfelelő időben és minőségben elvégez­ték a munkát, s csatolniuk kell a kiállított számla másolatát. Előfordulhat, hogy az alvállal­kozó az inkasszó lehívása elle­nére sem jut a pénzéhez. Sőt, az Inkasszóval is le lehet hívni a visszatartott összeget. sem kizárható, hogy valaki jogo­sulatlanul „csapolja meg” meg­rendelője számlá­ját. A közbeszerzé­si törvény módosí­tása szerint ezért bizonyos szerződé­si értékhatár felett már nem lehet majd inkasszót alkalmazni. Ezt a határt külön jogszabályban rögzítik. Ezekben az esetekben a fővállalkozóknak bankgaranciát kellene biztosíta­niuk ahhoz, hogy minden­képpen ki tudják fizetni az al­vállalkozókat. A javaslat szerint a már megkötött szerződésekre nem, csak a jövőbeni meg­állapodásokra vonatkoznak majd az új szabályok. ■ D. N. Ellopták az üzletből a karkötőmet kártérítés Olvasónk ezüst karkötőjét bevitte javíttatni egy bonyhádi üzletbe. Amikor érte ment, közölték vele, hogy az ékszert ellop­ták. Felajánlották neki, hogy válasszon magá­nak egy másikat. A ki­szemelt darab viszont drágább volt, s a külön- bözetet meg akarta fizettetni az eladó. Az üzletnek kell vállalnia a felelősséget, ha a vásárló ér­téktárgya eltűnik a boltból - mondta el Magdus Ágnes, a fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség főtanácsosa. Olvasónk a bírósághoz fordulhat, ha nem térítik meg a karkötő árát. Mielőtt ezt megteszi, fel is szólíthat­ja a kereskedőt, tegyen eleget kötelezettségének. Amennyiben felmerül a szándékosság gyanúja, tehát az, hogy a karkötőt ellopták, a kárvallott a rendőrségen is feljelentést tehet. Az eset még 2003-ban tör­tént. Szakértőnk szerint azonban .még most is meg; lehet tenni a jogi lépéseket. Ideális lenne, ha sikerülne mindkét fél számára elfogad­hatóan dűlőre jutni egymás­sal - teszi hozzá a főtaná­csos. A kettejük közötti meg­állapodástól függ, hogy a ke­reskedő mennyi kártérítést fizet az olvasónak. Az vi­szont egyáltalán nem úri­emberre valló gesztus, hogy az ellopott karkötőért felaján­lott csereékszerért még 3500 forintot kér az eladó. Hiszen lehet, hogy egy régi családi ereklyéről, kedves emlékről van szó, amelynek eszmei értéke jóval nagyobb a tár­gyinál. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Illetékmentesek az agrárgazdák támogatásai Illetékmentesek lesznek az év elejéig visszamenőleges ha­tállyal az agrártámogatások, ha a parlament elfogadja a szaktárca törvénymódosítási javaslatát. A támogatásokat szabályozó 2003-as törvényt ez év január 1-jei hatállyal egészí­tette ki az Országgyűlés. Esze­rint az agrártámogatások díjait a földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszternek - a pénzügyminiszterrel együtt - kellett volna rendeletben meg­állapítania. Miután ilyen jogszabály nem született, eddig mind a kétszáz­ezer támogatásra jogosult ter­melő illetékfizetés nélkül nyúj­totta be kérelmét. ■ Z. H.

Next

/
Thumbnails
Contents