Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-19 / 194. szám
12 AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT „Kelesztett ünnep": kenyér és politika nem mindennapi Régi aratóhagyományok, szovjet minta, évezredes rítusok és tisztelet Honnan ered az új kenyér ünnepe? Hazai gyökerekből táplálkozó hagyomány, vagy szovjet importáru? Évszázados ősi népszokás, vagy „csinált ünnep”? A rendszerváltás óta általánosan elfogadott véleménynek számít, hogy az új kenyér ünnepét 1949- ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet mintára mesterségesen alkották meg. Ez azonban túlzó leegyszerűsítés. Bevezetését Darányi Ignác (1895. nov. 2-tól 1903. nov. 3-ig földművelésügyi miniszter) találta ki, lecsendesítendő a századforduló forrongó agrármozgalmait. A formához merítettek az uradalmak népének aratószokásaiból, de a kezdetektől alkalmazkodni kellett a politikai tömegrendezvények és a „színre vitt hagyomány” lefolyásának körülményeihez, kellékeihez és koreográfiájához. Később a szovjet minta tagadhatatlanul hatással volt rá, gazdagodott s egyben egyszerűsödött a rituálé. Az új kenyér ünnepe vitathatatlanul összefonódott a politikával, különböző politikai rendszerek és pártok saját céljaik szolgálatában rendre felhasználták az új kenyér felajánlásának, átadásának, megszegésének motívumát. Az ünnepet nem csupán politikai tartalma miatt érdemes szemügyre venni. A „kitalált hagyományok” olyan típusát ismerhetjük meg benne, melyek általánosan elfogadottá válnak, sőt kisebb-nagyobb közösségek életében a hagyományok fenntartásának kívánatos modelljeként jelennek meg. S hogy miért épp augusztus 20-a? Az egyik lehetséges magyarázat szerint azért, mert István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyiA kenyér minősíti a háziasszonyt A jó, s szép kenyér teteje, oldala hajszálvékonyan repedezett, aranybama, fényes, ívesen domborodik. Az alja hal- ványbama, gyűretlen, megke pogtatva dobszerűhangot ad Belseje finoman likacsos. tották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Később, 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, s ekkortól messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér. Visszatérve a politikai vonatkozásokra, érdekes adalék a Szabad Nép 1950. augusztus 4-i számában megjelent írás: „Ezen a napon minden faluban, ahol csak kommunista párt- szervezet van, számba vesszük az elmúlt esztendő küzdelmeit, levonjuk a tanulságokat, s a jól végzett munka örömével népünnepélyt tartunk. (...) Szervezzünk gyűlést,-színpompás felvonulást! A népünnepélyt tarkítsuk szórakoztató műsorszámokkal. Ha már feledésbe mentek volna: tanuljuk el az öregektől ősi aratódalaikat, szemet-lelket gyönyörködtető népi táncaikat. (...) Mutassuk meg, hogy nemcsak a munkában, de az igazi népi kultúra terjesztésében és föl- elevenítésében is élen jár a Magyar Kommunista Párt.” Ha hajlanánk is a „szovjet mintájú csinálmány” vélekedésre, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem: a kenyér-sokkal több, mint mindennapi eledel. A kenyérsütés éppúgy jeles nap volt a családok életében, mint a : nagyobb közösségekében a beta- : karítás. Ez az „alapvető élelmi- ; szer”, a gabonaféléből készült j kenyér(féleség) ősidők óta az em- : béri táplálkozás legfontosabb ele- : mei közé tartozik, s számos óko- ; rí népnél mítoszok és babonák j sora kötődik hozzá. A primitív né- : pék földöntúli erőknek tulajdoni- : tották, hogy a kezdetleges kernen- j cékben elhelyezett kása szilárd •' állagú kenyérré változik. A ke- : nyérsütésre szolgáló helyiséget : ezért az istenek lakhelyének te- : kintették. A kenyér temetkezési • szokásaikban is szerepet játszott, : sok esetben az elhunyt sírjába : kenyértésztából gyúrt tárgyakat, ■ állatokat tettek, hogy a túlvilá- ■ gon semmiben se szenvedjenek : hiányt. : Nyelvünkben is kitüntetett szerepe van a kenyérnek Mindennapi kenyerünk valóban az egyik legfontosabb táplálékunk, nemhiába nevezik máig is egyes területeken a gabonát életnek. A kenyér táplálkozásban betöltött kitüntetett szerepére utal az a számos szólás is, amelyet nap mint nap használunk: kenyérre lehet kenni, megette kenyere javát, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda. A keresztény-zsidó kultúrkörben arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Krisztus által a kenyér nem csak testi, hanem egyben lelki táplálékunkká is vált. Szintén sok közmondásunk a kenyéren keresztül mutat utat a mindennapi élethelyzetekre: „A kenyér is annál jobb, minél több a szeme. ” „A kenyér is csak sülve jó. ” „A kenyérsütés a liszt nem létén is múlik." „Ahol kalács nincs, ott jó a kenyér is. ” „A cipó csak cipó, nem kenyér. ” „Egy fehér kenyérnél jobb a kettő. ” „Ki minő kovászt tesz, olyan kenyeret eszik." „Régi búzából is válik jó kenyér. ” „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. ” Két péküzem, rengeteg íz A Beretka Pékség és az egészséges táplálkozás Tarnamérán Szabóéknál Pihenés nélkül, szívük-lelkük a munkájukban Például: Tigris kenyér...! Már a neve is azzal biztat, hogy aki ebből eszik, erős, ügyes és minden nehézség legyőzésére képes lesz. Kóstolás után még egyértelműbb a helyzet Kukoricás, margarinos, és... egyszerűen eteti magát! Beretka Tibor két társával: testvérével, Beretka Tamással és Bikádi Jánossal több mint tíz éve kezdte meg vállalkozását Egerbaktán, melyet később a péterásárai üzem követett. Miután kitapasztalta a szakma csín- ját-bínját úgy vélte, ebben az üzletágban a hagyományok vállalása mellett leginkább az újdonságokra lehet építeni. Tett követte a fölismerést, így a jelenlegi beszélgetés is a körül foroghat, miben mások, mint a többi pékség. - Alapvetően a többi sütödében is közismert teljes termékskálával dolgozunk, a kenyértől, zsömlétől kezdve a pizzalapokig. Vevőink azonban időről időre számíthatnak meglepetésekre. - mondja a cég szóvivője. - Elsősorban azokra a termékekre koncentrálunk, amelyek a legegészségesebb ösz- szetevőkkel rendelkeznek.- De hát másutt sem ismeretlenek a magvas vagy rostos cipók....- Mi ennél egy picit többre törekszünk. Kimutatták például, hogy a frissen őrölt liszt gazdagabb tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, illóolajokban, mint a hetekig tárolt őrlemény. Ezért mi legújabb készítményeinkhez, a Vitakorn kenyerekhez beszereztünk egy minimalmot. A bajor rozs, a bécsi rozsos kenyér, a tökmagos, az ötmagvas, a diós, a tönkölybúzá- ból sütött, vagy az aratókenyér, mind hosszú érlelésű kovászolá- si eljárással készül, ami lehetővé teszi, hogy sokáig írissen maradjanak. Olyannyira, hogy igazi ízharmóniájukat csak sütés után egy-két nap múlva érik el, de ezt tartósan meg is őrzik.- Van más is, amiben a többitől különböznek?- Nem használunk hozzájuk adalékanyagokat, sem emulgeátorokat, tartósítókat vagy penészgátlókat, színezőket- Ez jó hír azoknak, akik érzékenyek e kiegészítőkre. Úgy tudom, hasonló módon készül a régi idők ízeit fölelevenítő Pékmesterek kenyere is, amelyet kevesen gyártanak.- Valóban, kitűnő szakember- gárda és műszaki háttér szükséges azoknak, akik erre vállalkoznak, de mi erre rendezkedtünk be az évek során. Elismerem, így valamivel drágábban tudjuk az árut előálbtani, de a jelek azt mutatják, a vásárlók értékelik ezen kenyerek előnyeit A kereskedők pedig a pontos és napi többszöri szállítást.- Hol juthatnak hozzá a vevők a termékeikhez?- Egerbaktai és pétervásárai pékségünkből tizenöt kisebb-nagyobb település közel száz boltjába visszük az árut, elsősorban Egerbe, Észak-Hevesbe, illetve Nógrádba.- Szinte látom a jövőt!- Biztos, hogy ezután is sok figyelmet fordítunk az egészséges és finom termékek fejlesztésére. Ebben látjuk a megmaradást és a fejlődés útját. Kapcsolat: tel.: 06-36/465-023 e-maü: beretkapekseg@t-online.hu A tarnamérai Szabó Gyuláné Valika bár áldott jó kedéllyel rendelkezne, egy dologban igen szigorú. Szerinte szakmája képviselőit két részre lehet osztani. Vannak az igazi pékek és vannak a „pékecskék”. Előbbiek arról ismerszenek meg, hogy szívük-lelkük is benne van a tésztában, utóbbiak azonban inkább csak a pecsenyéjüket sütögetik a kemence mellett, aztán hogy ehető-e az árujuk, az már alig számít. Meg lehet bízni Valika efféle osztályozásában, hiszen több évtizedes sütőipari múlttal rendelkezik, s már 85-től indította férjével a családi vállalkozást. Mégsem mondhatni, hogy ketten kezdték két kemencével, mert rögtön a kezdetekkor ott sündör- gött a két tíz év körüli kislány, akik eleinte a takarításban segédkeztek, később azonban nyaranta megismerkedtek a mesterség összes fortélyával. A kisebbik tolmács-idegenvezető lett, járja a világot. A nagyobbik, Edina azonban ugyanúgy beleszeretett a pékéletbe, mint szülei. így, bár menet közben a munka mellett két agrár- mérnöki diplomát is szerzett - Gyöngyösön környezetvédelmit, Debrecenben tanárit -, édesapja elhunytéval átvette az ügyvezetői posztot. Pontosabban bevállalta ezt is a hevesi boltjának üzemeltetése mellé. Nem csoda, hogy a hajnal négy óra már ébÖsszeforrott csapat. ren találja, helyt kell állni mindkét területen. Nincs pihenés hétvégeken, ünnepnapokon sem, hiszen a 21 dolgozójának munkáját ilyenkor is irányítani kell. 136 féle finomabbnál finomabb terméküket 20-25 km-es körzetben várják naponta a vásárlók, dicsérve a pompás kenyeret, kalácsot, rétest. Edina szerencsére fáradhatatlan. Megszakítás nélkül tanul, de emellett van ideje a fejlesztéseken is töprengeni. Legutóbb 2004-ben nyertek egy uniós pályázaton. A projekt befejezésére szeptember elején kerül sor, ekkor érkezik a szeletelő és csomagoló gépsor. A cég fiatal vezetője azt mondja, muszáj lesz egyébként is bővíteni, a modern technika mellé kell egy nagyobb raktár. És a fejlődés persze ezzel sem állhat le... De nem ám, hiszen a régi, hosszú lapátos és a szupermodern kemencék közt ott serte- pertél két pékruhás, tíz év körüli unokaöccs, akik épp most szívják magukba az itt mindenhol áradó szakmaszeretetei. Nevelőerő van az itteni falakban. Úgy tűnik tehát, az unokáinknak sem kell majd nélkülözniük a híres tarnamérai péksüteményeket. A r
