Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-09 / 185. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 9., SZERDA HÍRSÁV Kedvezményes jeggyel a Sziget Fesztiválra HEVES MEGYE. BUDAPEST A Magyar Államvasutak (MÁV) és a GYSEV 50 szá­zalékos kedvezményt ad a megvásárolandó vasúti me­netjegyük árából mind­azoknak, akik a ma kezdő­dő és több napon át tartó, a fővárosban tartandó Sziget Fesztiválra utaznak. A bilé- ta a főváros Keleti, Nyugati és Déli pályaudvarára vált­ható meg, második kocsi- osztályra. A retúrjegy csak akkor érvényes, ha azt a rendezvény helyszínén, az Óbudai Szigeten „Sziget 2006” feliratú bélyegzővel lebélyegeztetik. Az érvénye­sítést naponta 9 és 19 óra között végzik a MÁV mun­katársai. A méhecskék is fellépnek a Sportnapon egér A Méhek nevű duó is­mét szórakoztatja majd az egri közönséget. Az augusz­tus végén megrendezendő Egri Sportnapokon adnak koncertet. Az együttes két tagja, Méhes Csaba panto­mimművész és Hargitai Gá­bor Sopronból érkezik hoz­zánk. A két méhecskének öltözött férff dobol majd, és közben énekel és utcaszínházat is rendez. Ezt követően pedig az érsekker­ti Zenepavilonnál várják deejay-k a bulizni vágyó tö­meget. A méhek koncert au­gusztus húszadikán lesz, 18 órától az Extrém Sportpark­ban. A buli ingyenes. Új vezetőséget választottak hatvan Vezetőségválasztó gyűlést tartott a n. Rákóczi Ferenc Nyugállományú Honvédő Egyesület új szék­helyén a Városi Művelődési Központ és Könyvtárban. A jelölőbizottság javaslatát kö­vetően a jelöltek röviden is­mertették eddigi életútjukat, nyugdíjas-tevékenységüket és további elképzelésüket. A közgyűlés titkos szavazással választotta meg az egyesület elnökét, Majár János nyugállományú honvéd alez­redest és a négy vezetőségi tagot, majd nyüt szavazással a 3 fős pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az anyahajó tele, de nem süllyed ciprus Új menekültek - Az Attila-vonal viszont továbbra is elválaszt Az elmúlt napokban a föld­közi-tengeri szigetállam, Ciprus, a megszokottól el­térően, ezúttal nem az évti­zedek óta megoldatlan tö­rök-görög viszály újabb fej­leményeivel verekedte be magát a rádiós, de főképp televíziós híradók főműsoridejébe, hanem az újból föllángoló közel-keleti válságban játszott szerepé­vel. Közel 100 ezer mene­külőnek kínálva az egyet­len kiskaput. Kovács János Az izraeli csapatok és a palesz­tin Hezbollah milíciáinak kiújult küzdelme miatt menekülők ára­data árasztotta el a kicsiny szige­tet. A július 12-ei bombázás óta tí­zezrek kerekedtek fel Dél-Liba- nonból és Bejrútból, hogy minde­nüket hátrahagyva, hajón és re­pülőn, vagy ki, mivel tud, gyalog és kocsival elhagyják a tűzvona­lát, az izraeli légicsapások által érintett országrészt. A Cipruson átmeneti menedékre találók többsége Libanonban élő külföl­di, az EU vagy egyéb nyugati ál­lamok ott élő polgárai voltak. Mi­helyst arra mód nyüt, jó részük már el is hagyta a szigetet, hogy visszatérjenek hazájukba. Hogy milyen nyomás neheze­dett a közel 100 ezer menedéket kereső miatt a térségre, azt jól ér­zékelteti, hogy bár Ciprus a Föld­közi-tenger harmadik legna­gyobb szigete Szicília és Szardí­nia után, de területe mindössze 9251 négyzetkilométer, alig tize­de hazánkénak. A lakosság lélek- száma nagyjából másfél miüióra becsülhető, az elszakadt északi török részt is figyelembe véve. A kettéosztott fővárosban alig több mint 250 ezren élnek. A legna­gyobb, immár jócskán elavult lé­gikikötőjének otthont adó 80 ez­res kisváros, Larnaka, még nor­mál időszakban is alig tud eleget tenni az áprilistól októberig tar­tó szezonális idegenforgalom je­lentette kihívásoknak. Ezúttal tehát Ciprus, ahonnan csak a mögöttünk hagyott szá­zad második felében is tízezrek menekültek el, odahagyva szü­lőföldjüket, most védelmet kíná­ló, elsüllyeszthetetlen anyahajé­vá lépett elő. A sziget nagyobbik, A Hezbollah és az izraeli hadsereg között dúló harci cselekmények miatt menekülőket minden lehetséges eszközzel segítik elhagyni a térséget. Akár hadihajón, akár utasszállító, akár katonai repülőgépen déli része, a Ciprusi Köztársaság Magyarországgal együtt a tízes csatlakozó országcsoport tagja­ként lett része 2004. május 1-jén az Európai Uniónak. Az északi, csak Törökország által elismert és támogatott rész, az Észak-cip­rusi Török Köztársaság, a rende­zetlen kérdések miatt azonban kimaradt a bővítésből. A hazánktól mintegy kétezer kilométerre, a Földközi-tenger ázsiai partvidékének közvetlen közelében - a mostan tűzfészek Libanontól mintegy száz kilomé­terre - fekvő terület csak az utób­bi évtizedekben került fel a ma­gyar, azon belül is először a kato­nai térképekre. Az ENSZ keretei között működő fegyveres béke- fenntartó missziónak sok éve már magyar katonák is tagjai. A kint szolgáló magyar kontin­gensben az egri alakulatból is már többen bizonyíthatták ráter­mettségüket. A magyar részvétel apró pi­kantériája, hogy a szigetet 1974- ben inváziós erőkkel megtáma­dó, s az inkább török ciprióták lakta Ciprus északi részét meg; szálló törökök a sziget két felét és két államát elválasztó tűzszüne- ti sávot az általuk nagy hadve­zérként tisztelt szittya hun feje­delemről, Attíla-vonalnak nevez­ték el. A nálunk még mostaná­ban is elég gyakori Attila utónév tehát nem csak Európában, ha­nem a messzi Cipruson sem cseng valami bizalomgerjesz­tőén a ciprusi görögök fülében. Angol koncentrációs táborok Cipruson Kevéssé ismert történelmi tény, hogy a szigeten a máso­dik világháború után rövid ideig az angolok is működtet­tek koncentrációs táborokat. A történelem szörnyű fintora­ként többnyire az európai ná­ci lágerekből szabadult zsidó deportáltak töltötték meg eze­ket. Mindez a brit Közel-Ke- let-politikához kapcsolódott, ugyanis az angol fennható­ság alatt lévő Palesztinát je­lölték ki a kitelepülő zsidók új lakhelyeként. Ám amikor kiderült, hogy a brit mandá­tumterületre érkező új beván­dorlók száma lassan fölborít­ja a helyi etnikai arányokat, s feszültséget teremt az újon­nan érkezők, illetve a helyi arabok, a palesztinok, s nem Az elmúlt két évezredben egyébként rendkívül sokan meg­fordultak a történelem kereszt- útján fekvő szigeten. Ebben két­ségtelenül hasonlít a szintén hu­zatos Kárpát-medencére. Görö­gök, Róma uralkodói, mórok, szaracénok és kalózok írták be nevüket Ciprus könyvébe. Átélte a frankok, a Szentföldért hábo­rúzó keresztes lovagok, Velence és az Oszmán Birodalom hódítá­sát és tépázásait. Ciprus a modern korban legto­vább mégis az Angol Korona gyarmata volt. A sziget mintegy 3 százalékát, brit támaszpontok­nak helyet adva, ma is az Egye­sült Királyságból igazgatják. Anglia az 1878-as Ciprusi Kon­venció alapján szerezte meg a utolsósorban a térséget irá­nyító britek közt, az angolok igyekeztek megakadályozni vagy legalább lassítani, kvó­ták közé terelni a zsidó ki­vándorlást. Ennek egyik ba­lul sikerült változata volt a menekültekkel teli hajók em­beri rakományának kialakí­tott táborok rövid léte Cipru­son. szigetország fölötti fennhatósá­got. Ám Ciprus formálisan az Ot- tomán Birodalom része maradt egészen addig, amíg ez utóbbi be nem lépett az első világháborúba Anglia ellenségeinek oldalán. Vá­laszul Anglia 1914-ben megszáll­ta Ciprust, s 1925-ben korona- gyarmattá nyüvánították. A má­sodik világháború alatt ciprusi önkéntesek szolgáltak az angol fegyveres erők kötelékében. A háború után elindult békés ön­rendelkezési mozgalom 1955- ben nemzeti szabadságharcba csapott át, s a gyarmati uralom lerázásáig, a független köztársa­ság 1960-ban történő kikiáltásá­ig tartott. Ám az önállóság és a béke öröme nem volt hosszú életű: a török és a görög ciprióták, illet­ve anyaországaik, Görög- és Tö­rökország aktív beavatkozásá­val, az addig lefojtott, parázsló feszültség hamarosan a felszín­re tört, mely végül elvezetett Ciprus kettészakításáig. Egy olyan máig megoldatlan, mara­dandó konfliktusig, s az ehhez szorosan kapcsolódó demarká­ciós vonal és ütközőzóna fenn­maradásáig, mely másfél évti­zeddel a berlini fal leomlását kö­vetően is jelen van a vén konti­nensen, Európában. Beküldő uevt? A kitöltött játékszelvényt 2006. augusztus 16-án 12 óráig juttassa el a Heves Megyei Hírlap címére: AS-M Kft. Heves Megyei Iroda. 3300 Eger, Barkóczy u. 7. A játékban csak Heves Megyei Hírlap előfizetők vehetnek részt, előfizetési igényét jelezze az ingy enesen hívható 06410/513~616-os telefon számon .on. A bogácsi strandot 2001-ben az Országos Gyógylíirdő Igazgatóság hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánította. í IMvhüt a lt Strandoljon a Nyeremény: 17x2 darab belépő a bogácsi strandra! Milyen úton található a bogácsi strand? Újszerű táncműhely, nemzetközi tanárokkal EGER Huszonegy éve indította útjára a Budapesti Műszaki Egyetem Kulturális Titkársága az IDMC Nyári Tánc- és Moz­gásműhelyt A maga korában át­törést jelentett a hazai táncélet­ben, hiszen indulásakor a leg­több táncot alig ismerték ha­zánkban. Az elmúlt húsz év alatt közel 6 ezer résztvevője volt a tanfolyamoknak, akiket 21 or­szág, 4 földrész 90 tanára taní­tott. Az idén a megyeszékhelyen rendezik meg a huszonegyedik IDMC Nemzetközi Tánc- és Mozgásműhelyt. A rendezvény során a jazz, a szamba, a salsa, a butoh, az ír sztep, az afro, a hip-hop, a hastánc és a flamen­co táncstfiusokkal ismerkedhet­nek meg az érdeklődők, illetve tanulhatják meg az alaplépése­ket a világ különböző részeiről érkezett tanároktól. A táncműhely eseménysora augusztus 13-án ünnepélyes megnyitóval kezdődik az Eszterházy téren, a Líceum előtt, s egy hétig tart. A napi két, egyenként küencvenperces órák bérlettel vagy napikártyával lá­togathatók. A mozgásműhely zá­ró programjaként megrendezen­dő gálán a tánckedvelő növendé­kek és tanáraik adnak számot a hétnapos munka eredményéről. A részletes programról, terem­beosztásokról további informá­ció az Agria Tánccentrum hon­lapján találhatók. I h I i I i I

Next

/
Thumbnails
Contents