Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-26 / 173. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 26., SZERDA Tölgyből készül az egri vitéz végvári vigasságok A várban marad Simmer Sándor alkotása Napról napra szebb lesz a Simmer Sándor baltacsapásai alatt „megszülető’’ egri vitéz fotö: gálgádor HÍRSÁV Nyári szünetet tart a könyvtár gyöngyös A Vachott Sándor Városi Könyvtár technikai okok miatt július 31-től au­gusztus 20-ig zárva tart. A nyári szünetben az L számú Fiókkönyvtár (Gyöngyös, Pla­tán u. 2/2.) szolgáltatásait ve­hetik igénybe az olvasók. AMozart-táncokról beszélgetnek a tévében egér Ma este fél 8-tól ismét várja nézőit a Tv Eger új aján­lóműsora, a Kultúr-Korzó. A magazin témája az Agria Nyári Játékok táncestjei lesz­nek. A Mozart-táncok című programról Barta Dóra Ha- rangozó-díjas táncművésszel és Juronics Tamás koreográ­fussal beszélget a szerkesztő. Elővételben is kapható jegy a táncfesztiválra GYÖNGYÖS AugUSZtUS 13-tól hetedik alkalommal rende­zik meg a Gyöngy Nemzet­közi Néptáncfesztivált a vá­rosban. Az egy hétig tartó programsorozat vendége lesz Görögország, India, Örmény- ország, Portugália, Olaszor­szág, Szerbia, Tajvan, Török­ország és Venezuela. A ren­dezvényre belépőjegyek elő­vételben augusztus 1-től vá­sárolhatók a Mátra Művelő­dési Központban. Rockzenekarok jelentkezését várják gyöngyös A szervezők még várják a zenekarok jelentke­zését az augusztus 26-án megrendezendő Gyöngyösi Tehetségkutató Amatőr Rock­fesztiválra. Az érdeklődők au­gusztus 8-ig jelezhetik részvé­teli szándékukat személyesen a Mátra Művelődési Központ­ban, vagy az mmk.gyongyos- @freemail.hu e-mail-címen. Bővebb információ a Mátra Művelődési Központban Mé- rai Annamáriától kérhető a 37/312-282-es telefonszámon. Gasztronómiai nap a Felső-Mátrában MÁTRASZENTLÁSZLÓ Szlovák gasztronómiai napot rendez­nek július 28-án a Vöröskő ét­teremben, ahol szlovák bable­vessel és sztrapacskával vár­ják a vendégeket EGER Az ország egyik legna­gyobb történelmi fesztiválján ha­gyomány, hogy a kézműves­mesterségek művelői élőben is bemutatják a közönségnek tudá­sukat. Az idén a Csongrád me­gyéből érkezett Simmer Sándor dolgozik az árnyat adó fa alatt: kezei közt egy egri vitéz bonta­kozik ki. Az alkotó tíz éve vendé­ge az egri vigasságnak, törzshe­lyén, a Kazamata bejáratánál az érdeklődők eddig is rácsodálkoz­hattak munkáira: a magyar tör­ténelmet idéző fa domborműve­ire, szobraira, jellegzetes táj- és emberábrázolására.- Csupán annyit kértem a vár munkatársaitól, hogy hozzanak egy nekik tetsző faanyagot, s ab­ba én kilenc nap alatt életet lehe­lek - teszi le különleges szer­számját Simmer Sándor, amiről később kiderül: egy teknővájó kapocska. - Nos, egy tölgyfa rön­köt kaptam, ami ugyan kemény anyag, de cseppet sem olyan ne­héz, mint az akác, amelyből máskülönben dolgozom. Egy ki­csit keskeny lett, ha jó tíz centi­vel szélesebb, akkor nem gond a vállat és az arcot méretre farag­ni. így egy kicsit kisebb lesz a vi­téz, mint terveztem. ■ „Alkotásain rendszere­sen visszatérő motívum a ló, a honfoglalók jel­legzetes arca, viselete, az ősmagyar és katoli­kus szimbólumok keve­redése.” A csongrádi alkotó egy évvel ezelőtt határozta el, hogy megfa­ragja egri katonáját, így ideje is volt felkészülni. Mert minden munka előtanulmányokat kíván, főként, ha annak gyökerei a tör­ténelmi múltban keresendők. Pedig Sándornak gyermekkorá­ban nem volt erőssége a história, mondta is jóval később egykori tanárának, ő mostanra érett meg a történelemre. A lendületes ütésekkel dolgo­zó mester egykor lakatos-rézmű­vesként kereste kenyerét. Ám 1992-ben súlyos balesetet szen­vedett, 26 csontja tört. Egy évig még arra sem volt reménye, hogy egyszer felkel a tolókocsi­ból. Unalmában faragni kezdett: egyre nagyobb és nagyobb dara­bokat. Ahogy nőtt a méret, úgy kényszerítette rá az anyag, hogy felálljon székéből. S az alkotás meggyógyította. Ma már komoly munkái láthatók országszerte, Felgyőn, a templom előtt egy 3 és fél méteres szobra áll, de a magyarbánhegyesi templom ol­társzobrait is ő faragta. Alkotásain rendszeresen visz- szatérő motívum a ló, a honfog­lalók jellegzetes arca, viselete, az ősmagyar és katolikus szimbólu­mok keveredése. De érdekesség, hogy ihletője például a Dobó té­ri Stróbl Zsigmond-szobor is, amely már egészen kicsi gyer­mek korában óriási hatással volt rá - osztálykiránduláson vissza is kellett fordulni érte. A hőség és a szemébe csöpögő izzadság- cseppek ellenére Simmer Sán­dor már arcot lát a még faragat­lan fában. Beszélgetésünk köz­ben időnként felkapja baltáját és célirányosan suhint egyet: a na­iv szemlélő pedig egyszer csak arra döbben rá, hogy e baltacsa­pás nyomán még inkább alakul a tölgyfa emberarca. Az alkotó környezetében egyébként nem sok a szerszám: balta, teknővájó kapocska és egy láncfűrész. Áz utóbbi, bár tudja, hogy nem au­tentikus, mégis praktikus, mert- ahogy mondja - minek kínlód­jon, ha percek alatt is végezhet egy művelettel?- Egyszer a szememre hány­ták, hogy miért használok lánc­fűrészt. Azt válaszoltam, hogy ha egy történelmi ruhába bújt szereplő mobiltelefonálhat, ak­kor én csak könnyíthetek ennyit a saját munkámon - mondja mo­solyogva, majd nem felejti el hoz­zátenni: ha az egriek Csongrád megyében, Ópusztaszer közelé­ben járnak, feltétlenül menjenek be a tanyájára, ahol az ő állandó tárlata látható. ■ Szuromi Rita Trükkös árusok száiírtják a fát: óvakodni kell a csalóktól Eger Idős bácsi kért segítséget szerkesztőségünktől abban, hogy mások védelme érdekében adjuk közzé történetét. A napokban az Attila utcában három kopott teherautó bukkant fel. Felvágott akácfát kínáltak megvételre az ott lakóknak. Pana­szosunk érdeklődött az árakról, azonban vásárolni nem akart. Idős emberről lévén szó, azonban nem tudta megakadályozni, hogy a kigyúrt árusítók betolassanak az udvarára, ahol ellenkezése el­lenére ledobálták az udvarára a fát. Amikor lepakoltak, közölték, hogy hatvan mázsát tettek le, s fi­zessen azonnal 57 ezer forintot. Emberünk nem mert tiltakozni, hiszen ekkor már nyolcán állták körbe fenyegetőleg. Felesége jobbnak látta kihozni a pénzt. Amikor arra kérték a fuvaroso­kat, hogy legalább mérjék le a fa mennyiségét, válaszra sem mél­tatták őket. A károsult a távozá­suk után lemérte a szétdobált fa­kupacot, s az szűkén volt har­minc mázsa. Nem sokkal később a közeli szomszédnál is felbuk­kantak a faszállítók, s ott ugyan­ígyjártak el, annyi különbséggel, hogy ott dupla mennyiségű fát tukmáltak a tiltakozó gazdára. Panaszosunk feljelentést tett a rendőrség bűnügyi osztályán is­meretlen tettes ellen, s ott a nyo­mozást is megkezdték. ■ (b. k.) Gyorsabbak a vizsgálatok az új műszerrel (Folytatás az 1. oldalról) A más mellett gyomortükrözé­sekhez is használatos berende­zés a modem képalkotási techni­kát alkalmazva segíti az orvos di­agnosztizáló munkáját, aki így a belső szervek állapotát jobb mi­nőségű és nagyobb méretű képen ellenőrizheti. A betegeknek pe­dig az jelenthet könnyebbséget, hogy a korábbinál lényegesen vé­konyabb „csövet kell lenyelniük” a vizsgálatok alkalmával. Mind­ezek mellett a szakemberek úgy vélik: a jelentős betegforgalmat figyelembe véve a várakozási idők is lerövidülhetnek valame­lyest az új műszer nyújtotta elő­nyök következtében. A gazdák a gondok ellenére növekvő támogatást érezhetnek gráf József: „A lipicai, amiről itt szó van, már mondhatjuk, hogy egy magyar érték, egy magyar unikum” szilvásvárad Az elmúlt hét vé­gén rendezték meg a Lipicai LovasfesztiválL Az esemény fő­védnöke, Gráf József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter pénteken megtekintette az eseményt, s rövid interjút is adott lapunknak.- Mintha az ország ismert gondjai közepette kevesebb problémáról esne szó a gaz­dák körében. Valóban rend­ben lenne minden a mezőgaz­daságban?- Olyan nálunk nincs, hogy a gazdákkal mindig minden rend­ben legyen - fogalmazott Gráf József -, de gondolom, így van ez máshol is. Most a feszültség- pont az, hogy a magyar támoga­tásokként 78 milliárd forintot tud a költségvetés adni. Az ere­deti 30 százalék 103 milliárd fo­rint körül lenne. Két okra vezet­hető vissza ez a helyzet: sem a kormányzat, sem a gazdálkodók nem számoltak azzal, hogy ilyen jelentős gabonamennyisé­geket kell felvásárolnia és tárol­nia az államnak. A gabonainter­venciót a nemzeti alapnak kell finanszíroznia addig, amíg el nem viszik az országból. Ez 136 milliárdos kiadást jelent évente a magyar államnak, mert 1 mil­lió tonna intervencióval számol­tunk az EU-ba lépés előtt, ehe­lyett 4 millió tonna van évente, ami óriási terhet jelent a gazda­ságnak.- Mi a tárca megoldása erre a problémára?- Két dolgot lehetett csinálni: vagy az intervenciós pénzből el­venni, vagy a 30 százalék támoga­tást csökkenteni. Úgy gondolom, hogy az intervenciót meg kell tar­tanunk, hiszen ez jövőre már nem probléma, mert az első, 2004-es készletet köteles elvinni az EU, és így felszabadul a költségvetési rész. A gazdálkodó ebből csak annyit vesz észre, hogy a tavalyi 37 ezer 800 helyett mintegy 40 ezer forint földalapot fog kapni. Igaz, ha a teljes 30 százalékot ki tudnánk fizetni, akkor az 44 ezer forint körül lenne. Tehát nem csökkenő összegű támogatást fog érezni, hanem növekvőt, csak Gráf József. Egymillió tonna inter­vencióval számoltak, négymillió lett nem az „előírt” mértékben. Az ál­lattenyésztő ágazatoknál pedig növeltük a támogat! * - így a tej­nél a duplájára -, és több helyen és több forrásból több támogatást adunk, hiszen az állattenyésztés nagyon fontos számunkra.- Az uniós támogatási szisz­témát érték már kritikák. Várhatók-e változások?- Azt gondolom, hogy a ma­gyar gazdálkodók kedvezménye­zettjei a jelenlegi támogatási rendszernek, annak ellenére, hogy a magyar állam nem, hi­szen 136 milliárdot kénytelen betenni évente a felvásárlásokra. Az unió tervezi a változtatását, de én azt gondolom, hogy ez a kukorica esetében fog bekövet­kezni. Hogy pontosan mikor, azt nem is tudom megjósolni, de két éven belül biztos nem.- A fogathajtó verseny apro­póján kérdezzük: milyen he­lye van a lótenyésztésnek a támogatási rendszerben?- A magyar hagyományok és az eredményes sportágak támo­gatását - nem kell mondanom, hogy a klasszikus magyar sport­ágak között is az élen áll a fogat­hajtás - folytatni kell. Az a fajta, a lipicai, amiről itt szó van, most már mondhatjuk, hogy egy ma­gyar érték, egy magyar unikum. Egy versenyközpontot is szeret­nénk megvalósítani, és készü­lünk a következő vb megszerve­zésére is. ■ Sike Sándor I I » «

Next

/
Thumbnails
Contents