Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-18 / 166. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 18.. KEDD Közös hazai összefogást szeretnének az áldozatokért heves megye Az 1956-os forra­dalom 50. évfordulóját ünnepel­jük az idei esztendőben. A ke­gyelettel emlékező, események sora már az eddig eltelt hóna­pokban elkezdődött és folytató­dik az elkövetkező hetekben is. A jeles alkalom kapcsán a megtorlások áldozatai, és a hősi halottak emlékei előtt tiszteleg a Nemzeti Kegyeleti Bizottság és a Magyar Televízió is. A „Hol sírjaik domborulnak” című mű­sorral szeretnék a szervezők megörökíteni a forradalom em­lékét a magyarországi temetők­ben. Ezeken feltüntetnék a hő­sök nevét, haláluk idejét és a végső nyughelyüket. Az elődeink méltó módon megőrizték az 1848-49-es forra­dalom hősi halottainak emlékét, most pedig a mi feladatunk, hogy adózva az utókornak, em­lékük bennünk is tovább éljen. Akinek tudomása van arról, hogy családtagja, rokona, isme­rőse - az 56-os forradalom áldo­zata - hol nyugszik, valamint ha tudnak olyan sírt, amely a hős hamvait takarja, jelentkezzen a Magyar Televízió Zrt. „Hol sírja­ik domborulnak” szerkesztősé­génél. Címe: 1054 Budapest, Szabadság tér 17. ■ (pádár) Pontosítás korábbi cikkünk fotója kapcsán egér Idei, június 27-i, keddi szá­munk 2. oldalán Lelkibeteg munkavállalók? címmel adtunk tájékoztatást az OEP Heves me­gyei táppénzellenőrzése kap­csán tapasztaltakról. Az íráshoz illusztrációként csatolt, s a megyei egészségbiz­tosítási pénztár hivatali helyisé­gében készült fotó kapcsán utóbb kiderült, hogy az ügyfél­ként rajta szereplő házaspárt semmilyen vonatkozásban nem érintik az említett címben és a cikk alcímében, továbbá az írás­ban foglaltak. Annál inkább sem, mivel az adott pillanatban, amikor a fotó készült, épp üdü­lésüket intézték. Az esetleges ebből adódó félre­értésekért, kellemetlenségekért az érintettek és olvasóink elné­zését kérjük. Kárt okoz a peronoszpóra járvány A kórokozó teljesen ellepte az ültetvényeket FOTÓ: PHJSV ELEMÉR Az egészséges és a peronoszpórával károsított szőlőfürtök az egri kísérleti táblákon Az idén a peronoszpóra szinte soha nem látott erővel támad az egri bor­vidéken - tájékoztatta la­punkat tegnap a kialakult helyezetről Rüll Gusztáv, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója. Az első tüne­teket igen korán, már má­jus 25-én észlelték a sző­lőleveleken. ihi.i .'i ^A*Tn _____. qm m?'" 0 : Mentusz.Károly .:............ E GER. MÁTRAAUA A szolgálat ve­zetője azt is elmondta munka­társunknak, hogy az időjárás a szőlő fakadásától kezdve egé­szen július elejéig meglehetősen csapadékos volt. Ez pedig sajná­latosan folyamatosan kedvezett a kórokozó fellépésének. A kez­deti gyenge peronoszpórafertő- zés később egyre inkább erősö­dött az ültetvényeken. A szőlő vi­rágzásakor az esős, meleg Idő optimális feltételt teremtett a pe- ronoszpórajárvány kialakulásá­hoz. Ez sajnos be is következett. A sokszor özönvízszerű csapa­dék gyakran megakadályozta a védekezést, a permetezéseket. Az akarat ellenére ezek a mun­kák tehát meghiúsultak. A pero­noszpóra közben már a fürtökön is megjelent, ami a szakember Mérések és adatok Egerben 2006-ban Hónapok Havi csapadék (mm) Csapadékos napok száma Peronoszpóra fertőzésre alkalmas napok száma Május 136,2 15 2 Június 182,2 15 9 Július 15-ig 2,6 3 3 szerint 10-30 százalékos kárt is előidézhetett az ültetvényeken. Szerencsére a jól védett táblák beékelődtek a fertőzöttek közé, ennek köszönhetően az egri bor­vidék területének jelentős ré- 'szén nem okozott nagyobb gon- .dot »növényt megtámadó beteg­ség. A tavaszi hideg miatti lema­radást pedig a fejlődésében be­hozta a szőlő.- Ám ezeken a területeken sem lehetnek nyugodtak a ter­melők - tette hozzá a megyei nö­vény- és talajvédelmi szolgálat igazgatója -, mert a növény még jelenleg is a peronoszpórafertő- zésre érzékeny helyzetben van, így csak folyamatos védekezés­sel védhető meg. Ezzel tisztában is vannak a gazdák és lehetősé­geik alapján igyekeznek min­dent megtenni az eredménye­kért. A szőlő másik károsítójának, a lisztharmatnak a fertőzése az előző évekéhez képest jelenleg kisebb, bár a borsó nagyságú szőlőbogyókon már sok helyen megjelentek a tünetei. Rüll Gusztáv véleménye szerint csak a tavalyi erősen fertőzött terüle­teken számíthatnak hasonlóan erős járványra 2006-ban az egri és a mátrai borvidéken. A szakember közölte továbbá azt a tényt Is, hogy a szőlő szür­kerothadása a virágzás végén bi­zony elég sok fajtában okozott kárt. Éréskor ez a betegség gyak­ran a fürtök belsejéből indul ki és fertőz. Ezért fontos az ellene való folyamatos védekezés meg­szervezése. Különösen a rotha­Rendszeres vizsgálatokat végeznek ezentúl is A Heves Megyei Növény- és Ta- san vizsgálják a szőlők egész- lajvédelmi Szolgálat szakembe- ségügyi állapotát Többek kö­rei az FVM Egri Szőlészeti és zött mérik a csapadék mennyi- Borászati Kutató Intézetben ki- ségét, az esős napok számát és sérleti ültetvényeken folyamato- a permetezések hatását dásra érzékeny, nagy értékű faj­tákban ez akkor is indokolt, ha most még egészségesek a fürtök. Erre pedig készüljenek fel a sző­lősgazdák, mert így nem érheti őket nagyobb meglepetés a kö­vetkező időszakban. A Heves Megyei Növény- és Ta­lajvédelmi Szolgálat munkájának irányítója azt is elmondta, hogy a mátrai borvidéken közel sem olyan súlyos a peronoszpórafertő- zés, mint az egri borvidék szőlő­iben, bár egyes részeken ott is je­lentős. A szakértő ezt azzal, ma­gyarázta, hogy a két tájegység ter­mészetföldrajzi helyzete, mikro­klímája és a különböző ültetvé­nyek fajtaösszetétele teljesen el­tér egymástól. Mindezeket figye­lembe véve természetesen a mát­rai szőlőkben is indokolt a haté­kony permetezés a betakarítan­dó termés megóvása érdekében. Rüll Gusztáv a továbbiakban még arról is tájékoztatott, hogy a szőlők kártevői közül jelenleg a molyokra, az atkákra, a pajzs- tetvekre különösen figyeljenek a termelők, mert nagy számban jelentek meg, szaporodnak és veszélyeztetnek. A szőlőfiloxéra is jelen van az ültetvényekben, általában kétévenként jön fel a gyökerekről a levélre és ott káro­sít. Az idén várható a megjelené­se, és mint karanténkártevő, kö­telező az ellene való védekezés. Aidebrő TERV Az önkormányzat hosszú távú javaslatot fogadott el a következő európai uniós költ­ségvetési időszakban, 2007 és 2013 között megvalósítandó fel­adatokról. Ide tartozik többek kö­zött az Általános Művelődési Köz­pont épületének felújítása, a Teleház szolgáltatásainak bővíté­se, az elektronikus önkormány­zás feltételeinek megteremtése. Apc FELÚJÍTÁS Elkezdődtek a nyári felújítási-karbantartási mun­kálatok. A polgármesteri hivatal­ban az ügyfélszolgálatot gördülé­kenyebbé tevő átalakításokat vé­geznek, s a helyi karbantartó cso­port rendbe teszi az iskola és az óvoda épületét is. Bátor SEGÍTSÉG A képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén téma volt a házi gondozói szolgálat A gondo­zó naponta 5-6 segítségre szoru­ló embert keres fel. A Bélapátfal­va Kistérség Többcélú Társulás alapszolgáltatásairól, például a családsegítésről, nappali ellátás­ról is értekeztek a megjelentek. Bélapátfalva közügyek csütör­tökön 15.30-tól ülésezik az ön- kormányzat Pénzügyi Bizottsága. A jelenlévőket Ferencz Péter pol­gármester tájékoztatja az önkor­mányzat és intézményei idei költ­ségvetése módosításának tervé­ről, majd Tóth Vilmos főépítész a város településrendezési tervéről beszél. Szó lesz az önkormányza­ti tulajdonú lakások értékesítésé­ről, illetve bérbeadásáról is. Domoszló KULTÚRA Az ősztől is­mét autóbuszos színházlátogatá­sokat terveznek a település ér­deklődő lakosainak. Az önkor­mányzat kulturális menedzsere szervezésében az egri Gárdonyi Géza Színház előadásait tekint­hetik majd meg a résztvevők. A színházbarátok már most jelez­hetik részvételi szándékukat Ká­dár Imrénénél, aki bővebb infor­mációval is szolgál a 37/ 365- 210-es telefonszámon, vagy sze­mélyesen a polgármesteri hivatalban. Füzesabony vitézek Miként azt korábban már hírül adtuk, a Fü­zesabonyi Városi Televízió doku­mentumfilmet készített az egri XIV. Bornemissza Gergely Felderí­tő Zászlóaljról. Az „Egri vitézek" első és második epizódját a köz- szolgálati Ml-es csatornán is vetí­tik a közeljövőben. Július 24-én, hétfőn egymás után látható a két rész, délután 4 órától, illetve fél 5-től. Napközi és déli étkeztetés nélkül is van a diákoknak iskola tanulmányút Holland oktatási modellt figyelhettek meg partnertelepülésük intézményeiben a pedagógusok heves A város általános iskolai igazgatói, s művelődési bizottsá­gának elnöke alkotta azt a dele­gációt, amely a partnertelepü­lés, Aalburg oktatási rendszerét tanulmányozhatta.A hollandiai kisvárosban tett látogatás célirá­nyos volt: a hevesiek az ottani is­kolarendszer előnyeire, illetve hátrányaira voltak kíváncsaik. A hevesiek abban egyetértettek, hogy a holland modell sokkal in­kább a célszerűséget tartja szem előtt, az elméleti tananyaggal szemben előnyt élvez a gyakor­lati tudás. Ám több olyan jelen­ségre is felfigyeltek, amelyek itt­hon egyelőre nem kívánatosak. Tóth Mihály iskolaigazgató szerint szembetűnő volt, hogy az aalburgi diákok és pedagógu­sok is sokkal szabadabban vég­zik napi feladataikat. Náluk nincs szervezett déli étkeztetés és a nálunk ismert napközi. A tudás elmélyítésének helyszíne az iskola és nem az otthon. A magatartás-zavaros, az óra me­netét hátráltató gyermeket ott gondolkodás nélkül kiküldik a tanteremből, míg ez idehaza le­hetetlen. Bakos István is fontosnak tartotta kiemelni a probléma- megoldó gondolkodás fejleszté­sét a magoltatással és'az elmé­leti ismeretszerzéssel szem­ben. Megjegyezte: a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekeket külön iskolákban, A hevesiek a holland fiatalok szabadidős tevékenységét is tanulmányozták osztályokban képzik, nem töre­kednek a mindenáron való in­tegrációra. így azt is elérik, hogy nem kell minden pedagó­gust gyógypedagógussá képez­ni. Az erőszakos integráció ke­rülésével a normál osztályok haladását nem gátolja néhány gyermek. Szőlősiné Rab Sarolta igaz­gató viszont arra tért ki, hogy a magatartás- vagy pszichés za­varral küzdő gyermeket szak­ember kezeli, ez nem az iskola és a pedagógus feladata. Ki­emelte a szemléltető eszközök gazdag tárházát, s a „mindent látok elv”-et, amely a gyerme­kek szemmel tartását jelenti, így tetten érhető visszatartó erőt képvisel a deviáns cseleke­detektől. A pozitív tapasztalatok mellett akadt kevésbé követendő példa is. Ilyen a 14 év alatti gyermekek mindenféle szociális jutattás nél­küli oktatása, a délutáni napkö­zit kiváltó „gyermek-felügyeleti központ”, amit a szülők térítés ellenében vehetnek igénybe. A pedagógusok bepillanthat­tak a szakképzésbe is, amely szintén erősen gyakorlatorien­tált. Felkerestek egy bölcsődét, egy óvodát, s egy középiskolát, majd átvették a hollandok aján­dékát, egy bohócot ábrázoló ké­pet, amelyet a hevesi Gyermek­házban helyeznek el. ■ Szuromi Rita

Next

/
Thumbnails
Contents