Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-21 / 143. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 21., SZERDA Fórum a nőkről, nem csak nőknek egér A „Nő az erő” Közhasznú Egyesület csütörtökön 17 órától tartja nyitó rendezvényét a Civil Házban. A találkozón „Nőnek lenni - nőként tenni” címmel a női lét és közéleti szerepvállalás témájában fórumot is rendeznek. Ezen részt vesz Ráczné dr. Horváth Ágnes, az Eszterházy Károly Főiskola tanára és Baka Magdolna szervezet- fejlesztési tanácsadó is. Nyári szünet a Kaszinóban is gyöngyös Bár hivatalosan július 1-től tartja nyári szünetét a Mátra Honvéd Kaszinó, ám programok híján már ettől a héttől sem várnak látogatókat. Az intézmény leghamarabb szeptember 3-án nyit ki. Francia klasszikusok a zene ünnepén EGER A Bartakovics Béla Művelődési Központban ma 19 órától francia klasszikusok műveivel emlékeznek meg a zene ünnepéről az Egri Francia Klub szervezésében. A hangversenyen Ravel, Debussy, Fauré, Poulenc és Gounod darabjait énekli Hegyesi Hudik Margit, akit Marik Erzsébet kísér zongorán. Fuvolakoncert Szent Iván napján gyöngyös A Pincegalériában június 24-én 17 órakor Kováts Krisztina fuvolaművész-zenetanár és növendékei adnak koncertet Szent Iván-napi fuvolavarázs címmel. Az előadást követően a Borpalota Kft. borbemutatóval várja az érdeklődőket. Szünidei kézműves- tábor gyerekeknek gyöngyös A Mátra Művelődési Központ nyári kézművestábort szervez gyermekeknek augusztus 7-től 11- ig. A foglalkozások mellett kirándulások is szórakoztatják majd a szünidejüket töltő iskolásokat. A táborba a 37/312-282-es telefonszámon lehet jelentkezni. Szürkemarha és bioélelmiszer szermaradványok A hazaihoz képest a határérték négyszerese az importban Június 13-án Budapesten, a Vértanúk terén szervezett látványos akcióval vette kezdetét az „Egészséges hazai bioélelmiszerek” akcióhét, amelynek során a Magyar Természetvédők Szövetsége fel kívánja hívni a lakosság figyelmét a bioélelmiszerek fogyasztásának pozitív élettani és környezeti hatásaira. Az akció jelképének s egyben valódi hungarikumnak számító szürkemarhák esetében is a génállomány és a nemzeti örökség megőrzése a cél. Kovács János MAGYARORSZÁG, HATVAN Az ak- cióhétre június 13. és július 1. között 13 hazai városban kerül sor, melynek során a Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei egy négyméteres szürkemarha-ballonnal járják be az országot A szervezők minden helyszínen helyi gazdákkal együttműködve bioélelmiszer- kóstolóval várják az érdeklődőket. Az akcióhét állomásaként június 28-án Hatvanban várják az érdeklődőket. Mindennek az ad komoly aktualitást, hogy napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a hírekben különböző élelmiszerbotrányokkal. Sokan emlékszünk a tavalyi, a megengedettnél sokkal több növényvédő /szert tartalmazó marokkói paprikára, a szalmonellás csirkére és disznósajtra, vagy a Németországból érkezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan nyese- dékhúsra. Egyre gyanakvóbban vásároljuk meg az ebédhez a hozzávalókat, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tojást, a húst, hiszen általában nem tudhatjuk, honnan származik, milyen körülmények között termesztették, és a megvásárolt termék vajon tényleg az-e, ami a csomagoláson áll. Egy-egy botránynál gyakran nehéz kideríteni, hogy ki is követett el mulasztást, ki kevert az adott élelmiszerbe oda nem illő összetevőt, mérget tartalmazó, vagy adott esetben lejárt szavatosságú alapanyagot. Ezek a problémák főleg abból adódnak, hogy az élelmiszerláncok mára FOTÓ: PAP GYŐZŐ Az egyik Eger környéki tanyáról a nyári legelőre hajtják a megye egyik legjelentősebb szürkemarha-csordáját teljesen áüáthatatlanná váltak, rengeteg kézen megy át egy termék addig, amíg az asztalunkra kerül. Ez magában hordozza annak a veszélyét is, hogy a „jó gazda gondossága” megszűnik, hiszen ha sok piaci szereplő kerül kapcsolatba az élelmiszerrel, a felelősség is megoszlik. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint saját egészségünk érdekében érdemes odafigyelnünk arra, hogy az a zöldség-gyümölcs, amit elfogyasztunk, honnan származik, milyen körülmények között termesztették. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat az elmúlt esztendőben 3693 mintában vizsgált növény- védőszer-maradványt. A hazai minták esetében mintegy 38 százalékuk tartalmazott valamilyen szermaradványt, míg a külföldről származó zöldségek-gyümölcsök esetében ez az arány 62 százalékos volt. Ha közelebbről is megnézzük ezeket a mintákat, akkor kiderül, jelentős különbség mutatkozik a hazai és az import termékek között. A kifogásolt, tehát szermaradványt tartalmazó minták 1,2 százaléka tartalmazott határérték feletti szermaradvány-mennyiséget a hazai mintákban, míg az import esetében ez közel a hazai négyszerese, 4,6 százalék volt. A Magyar Természetvédők Szövetsége is végeztetett növény- védőszer-maradvány vizsgálatot ez év tavaszán, összesen 30 mintát vizsgáltattak meg. Ezek egyik fele ökológiai gazdálkodásból, a másik fele pedig konvencionális gazdálkodásból származott. A megvizsgált termékek a következők voltak: saláta, újhagyma, paprika, paradicsom, uborka, sárgarépa, retek, karalábé, szamóca és narancs. Míg az ökológiai gazdálkodásból származó 15 minta nem tartalmazott növényvédőszer-maradványt, addig a 15 konvencionális mintában 5 esetben mértek valamilyen szermaradványt, amely a szamóca esetében olyan hatóanyagot jelentett, ami nem engedélyezett az adott növényre. Bár a harminc minta inkább csak tájékoztató jellegű adatokat szolgáltat, azt azonban alátámasztja, hogy a konvencionális gazdálkodásból származó termékek esetén lényegesen gyakrabban találkozhatunk szermaradvánnyal. Hátul kullogunk: kevés az ökogazdaság Jelenleg csupán az ország mezőgazdasági területének 2 százalékán folytatnak ökológiai gazdálkodást, ezt az arányt mindenképpen növelni kell Komoly kockázatot jelent a hazai ökológiai gazdálkodásra nézve a génmódosított növő nyék termesztése, ezért a kormányzatnak mindent meg kell tennie hazánk génmódosítás- mentes állapotának megtartásáért - szögezik le a hazai természetvédők. Heves megye az ökogazdálkodás terén még az igen szerény hazai élvonalba sem tartozik.■ nálunk országos viszonylatban is igen csekély a biogazdálkodással művelt terület aránya. Jövőépítő intézmény született - anyaországi segítséggel avatás Európai Tanulmányi és Fejlesztési Központot adtak át, hogy Kovászna is az EU-csatlakozás nyertese legyen ÁRKOS. SEPSISZENTGYÖRGY Meg kell tanulnunk Európát, hogy ne váljunk a csatlakozás veszteseivé - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes az Európai Tanulmányi és Fejlesztési Központ megnyitó ünnepségén. Az egykori Agronómusház teljes felújításával kialakított új központ, Demeter János megyei tanácselnök szerint, a Székelyföld egyik legjelentősebb jövőépítő intézménye kíván lenni.- Ez az intézmény arra hivatott, hogy versenyképessé tegye Székelyföld értelmiségét, vállalkozóit, közhivatalnokait, gazdáit, népművelőit, abban az új környezetben, amelyet az Európai Unió jelent számukra. Az elkövetkezők a kihívások és a nagyon kemény verseny évei lesznek. Ennek csak azok lehetnek nyertesei, akik a legtöbb ismeretanyaggal, a legnagyobb tudással rendelkeznek - fejtette ki Demeter.- Az EU-csatlakozás lehetőség, ki kell használni, ám csak akkor tudunk élni vele, ha képesek vagyunk megfelelő programokat, terveket felmutatni - fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes. Az intézmény létrehozásához komoly anyagi segítséggel is hozzájárult Háromszék öt magyar- országi testvérmegyéje. Három önkormányzati vezető a megnyitón is jelen volt, s biztató szavakkal köszöntötték az új központ Sós Tamásnak (balra) Demeter János nyújtotta át a Kovászna megyei díszpolgári címről szóló dokumentumot létrehozatalát Varga Zoltán, Békés megyei önkormányzati elnök arról szólt, hogy az egykor hátrányos helyzet régiója miként tudta a tudásnak, képzésnek köszönhetően a legtöbb pénzt lehívni a Magyar Fejlesztési Tervből. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke üzenetértékűnek nevezte az összefogást, az együttműködést, lehetőségnek, amelyet az EU is biztosít majd. A felújított épületben konferenciák, képzések szervezését tervezik, és négy megyét - Brassót, Hargitát, Marost és Kovásznát - kell majd kiszolgálnia. Az öt testvérmegye összesen 15 millió - Heves 3 millió - forinttal járult hozzá a munkálatokhoz, 7 millió forintot a Szülőföld Alap pályázatán nyert el a Kovászna megyei önkormányzat, öt milliárd lejjel a román kormány támogatta az új intézmény létrehozatalát A központ átadását követően a Kovászna Megyei Tanács ünnepi ülésén Sós Tamásnak a kovásznai testület elnöke, Demeter János nyújtotta át a Pro Comitatu Covasnae-díjat, ami az ottani térség díszpolgári címének felel meg. Köszönő beszédében Sós Tamás hangsúlyozta: a kitüntetést nemcsak személye, hanem a Heves Megyei Közgyűlés valamennyi tagja munkájának elismeréseként értékeli. ■ Farkas Réka
