Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-21 / 143. szám
PF. 2 3 5 2006. JÚNIUS 21., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP Köszönet jár az urológia odaadó gyógyítóinak Sírtulajdonosok panasza változást Hovatovább tarthatatlan a helyzet a Rozália temetőben Igazságtalanul fizettetnek családunkkal többet a gázért Köszönetemet és hálámat szeretném kifejezni az egri Markhot Ferenc kórház urológiai osztályán dolgozó orvosoknak, műtősöknek, nővéreknek. Immár második alkalommal kerültem be az osztályra, és az ott dolgozó emberek lelkiismeretes, odaadó munkájáról szerezhettem ismét tapasztalatot Kívánok nekik a továbbiakban erőt, egészséget, hogy minél több emberen tudjanak segíteni az elkövetkezendő időben. Tisztelettel: Keszthelyi István A megértő szó néha többet ér a gyógyszernél Szeretném megköszönni a vakok és gyengénlátók egri szervezete vezetőségének, hogy emberségből jelesre vizsgáztak. Én is tagja vagyok a szervezetnek. Sajnos egészségi állapotom annyira megromlott, hogy rokkantkocsiba kényszerültem, ami 130 ezer Ft-ba került Hozzájuk fordultam egy kis anyagi támogatásért, 10 ezer Ft-ot kértem, de 20 ezret utaltak ki. Sajnos egyre kevesebb segítséget, együttérzést kap a beteg, rokkant ember, pedig ha tudnák az emberek, hogy menynyire jólesik egy-egy megértő, jó szó. Többet ér sokszor, mint a gyógyszer, ilyenkor lelkileg feltöltődünk. Köszönet műiden jó szóért és segítő szándékért. ■ N. Jánosné Szihalom Levelezőink figyelmébe ajánljuk Az írásokat szükség esetén rövidítve, és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy u. 7. sz. A borítékra írják rá: Pf. 23. Sok év óta tarthatatlan a helyzet a Rozália temetőben! A temető gondozatlan, gazos, szemetes, a szemétgyűjtő környéke bűzlő szemétdomb! A temetőben lévő négy szemét- gyűjtő mellett a tavasszal elégetett hulladék éghetetlen maradványai: befőttes üvegek, mécsesek, műanyag vázák, a koszorúk rozsdás drót vázai üszkös szemétdombként csúfítják az amúgy is kiábrándító környezetet A kennel, amibe a hervadt virágokat, elszáradt csokrokat, koszorúkat gyűjtjük, rohadva bűzlik a melegben. Időnként el szokták ugyan szállítani, de az évek óta szétszóródó, eltört üvegcserepek, a mécses-gyertyák alumínium maradványai, rozsdás drótbaradok már-már balesetveszélyessé teszik a tároló megközelítését Különösen tavasz óta, ahogy kezdi benőni a fű az így láthatatlanná váló veszélyes hulladékot. Mintha gereblye nem is volna a világon! A rossz kerítés mellett végig bozót és gaz ágaskodik! Egy-egy vihar után a fákról letördelt kisebb-nagyobb gallyak, ágak eltakaríthatatlanul szanaszét hevernek, nylonzacskókat repít errébb-arrébb a szél. A megépített főút mellett - ami egyéni adományokból épült, köszönet érte - ott rohad a tavalyi avar, már amit nem égettek el a sírtulajdonosok, pedig ősszel a „városgondozás” ingyen elszállította volna! Az út egyébként többnyire akkor van tisztára söpörve, ha valamelyik sírtulajdonos eltakarítja róla a lehullott faleveleket. Ez persze a múlt nyáron volt, mert az idén a fákról aláhullt virágok maradványai rothadnak a sok esőtől szépen az úton, majd a temetőlátogatók lábai törik porrá... aztán majd csak elhordja a szél. Az elmúlt télen sok hó esett. Jó esetben a főúton egy gyalogutat elsöpört ugyan a gondnok, de a többi mellékutakon még egy keskeny ösvény eltakarítására sem volt ideje (vagy kedve, vagy energiája?). Az emberek lábszárközépig gázoltak a hóban. Már akiben volt elég elszántság felkeresni halottal sírját. Persze voltak bátrabbak, akik behajtottak autóval. Mert ebben a temetőben azt is szabad! A „Behajtani tilos!” feliratot ugyanis már rég lekoptatta az idő, a tábla is töredezetten lóg a nagykapun, hiszen az is hívoga- tóan tárva-nyitva. (Pardon: mostanában lett rajta zár, de hogy mikor van bezárva, azt nem tudni.) Ahogy aztán elment a hó, jött a latyak, az autók kivájta kátyúk, időnként tele vízzel, sárral. Itt-ott már benőtte a fű. Csak valaki ki ne törje a lábát! Húsvétkor, a feltámadás ünnepén nagyon sokan megkeresték szeretteiket a temetőben, de itt víz akkor még nem volt „Menjek vissza Andornaktályára vizet hozni?!” - mondta egy asszony bosszúsan a kútnál. Gondnok állítólag van, de hogy, hogy nem, soha nem lehet megtalálni a kijelölt munkaidejében (9.00- 13.00-ig), pedig sokan, sokszor keresik hivatalos ügyben. Van, hogy sírt ásni küldték egy másik temetőbe - természetesen plusz pénzért, legalábbis a sírásás költségét a halott hozzátartozóinak külön számla alapján ki kell fizetni - van, hogy más adódik, talán. Ki tudja? Ha valaki mégis fel akarná panaszolni a fentieket a Brinza és Társa Temetkezés-nél, aki a temető gondnokságát bérben felvállalta a Jézus Szíve Plébániától, mint tulajdonostól, nagyon megjárja. Mert M. István könnyen-gyorsan elküldi akárhová, de lehet, hogy csak „ledoron-golja”, vagy finoman: kikapcsolja a telefonját Hogy mégis miért született meg ez a levél? Hosszú tanácskozás, sok-sok ember (sírtulajdonos) panasza előzte meg, míg végül idáig jutott a helyzet Hiszen felügyeleti szerv nincs, a plébánia is mit tehet: Ejnye-bejnye!? A pénzünkért a szolgáltatást nem áll módunkban számon kérni, sőt a bátorság is hiányzik. Kihez forduljon az ember? Minek? Van értelme? Úgysem történik semmi. Vagy mégis? ■ (Több mint húsz aláírás a szerkőben) Hangulatos falunap Tamaörsön családias találkozó A kistérség nyugdíjasai randevúztak Tarnamérán Tarnaörsön a rendszerváltás után a korábbi hagyományos politikai ünnepeket nem tartották meg. Ezért az önkormányzat a 2003. évtől falunapokat rendez. Június 3-án, szombaton, immár a negyediket A programok a sportpályán zajlottak. Egész napos kirakodóvásár színesítette a rend- vevényt A délelőtti főzőversenyen az elkészült ételekből a zsűrinek kóstolót kellett adni a versenyhelyezés megállapítása céljából. A főzőverseny győztesei értékes díjazásban részesültek: az első mikrohullámú sütőt, a második kávéfőzőt, a harmadik helyezett kenyérpirítót kapott A kisgyermekek számára felfújható ugrálóvár, óriás csúszda és gokart biztosította a szórakozást Honfoglalási lovas, harci- és íjászbemutató is folyt, a bemutató után a harci eszközöket ki lehetett próbálni. A gyermekek játékos sportversenye zárta a nap első felét. A délutáni rendezvényeket a helyi óvodások kedves műsora vezette be, majd a majorettek és az egri Agria Tánciskola bemutatójában gyönyörködött a nagyszámú közönség. A Zaránki Nefelejcs Nyugdíjas Szervezet dalosokra, az Erki dalkör könnyűzenei slágerei, Finta Béla zaránki nótaénekes számai, és a tarnaörsi nyug- - díjasklub kórusa által előadott népdalok ugyancsak tetszést arattak. Este a Mártó a harmonikás, valamint a Matyi és a hegedűs című műsorokat láthatták a vendégek, 22 órátok pedig tűzijáték kápráztatta el a nézőket. A közösen eltöltött kellemes falunap utcabállal zárult. * Tarnamérán június 4-én, vasárnap meleg, családias hangulatú találkozón hét nyugdíjasklub vett részt A szereplők verseket, dalokat, táncokat, jeleneteket adtak elő. A vendéglátók részéről Párt Kálmánné két saját versét szavalta, Sisa Andrásné pedig egy költeményt monIllésné adta elő. A Hevesi Nyugdíjasok Egyesületében mulatós asszonyok szerepeltek. A karácsondiak dott el. A nyugdíjasklub kedvenc dalaiból ismertünk meg többet Mátrai dalokat, verset, nyugdíjasénekeket hallottunk a nagyfügedi Barátság Nyugdíjas Klub tagjaitól. A „Nagyfügedi ballada” című éneket Bernáth három alkalommal léptek fel: a Vadvirág Nyugdíjas Klub és Énekkar dalcsokorral szórakoztatta a közönséget, Kiss József egy balladát, Hopka Tibomé pedig Ady Endre: Őrizem a szemed című versét mondta el. A tenki Őszirózsa Nyugdíjas Klub műsorát ének és tánc tette emlékezetessé. ■ Vörös Dezső Gáz van! Többet fizetünk - igazságtalanul. Ha Ön tud valami megoldást, kérem segítsen, súgjon. Helyzetünk: gyermekünk házassága után házunk tetőtér-kialakításával „átmenetileg” megoldottuk lakásgondjukat, saját erőből. Villanyra, gázra mérőórákat szereltünk, az elszámolásunkhoz, mivel külön háztartásban élünk. A tetőtérben a fiatalok laknak, két kiskorú gyerekkel (anya gyesen - férj minimálbéren), mi nyugdíjas szülők alul lakunk. Gázfogyasztóként (évi 3500 köbméter) kértük, hogy a két családot vegyék figyelembe a gázdíjnál, illetve a kompenzációkor. A Tigáz egy 2004-es rendeletre hivatkozva elutasítja. (A helyszínen minden leellenőrizhető). Képviselőnk 2005-ben sem hozott eredményt így a mai napig egyedüli fogyasztóként fizetünk. Az újság 10,30 és 100%-os gázáremelést jelez 1500/3000 felett. Mivel esetünk eddig is, ezután még inkább keményebben, hátrányosan érint anyagilag bennünket, megijedtünk, mivel nem ismert a támogatás mértéke. Akinek jó ötlete van, segítsen - súgjon - megköszönöm. Egyébként hasonló problémákkal mi kihez, milyen fórumhoz fordulhatunk? Aki tudja, ezt is megírhatja. Név és rím a szerkesztőségben Találkozó és kiállítás az otthonban A Csányi Idősek Otthonában május 27-én lakó-hozzátartozó találkozót tartottunk. A rendezvényre rengeteg rokon, ismerős érkezett, akiket az igazgató asszony, Pádár Sándorné köszöntött A délelőtt folyamán a meghívott művészek és az intézmény lakói szórakoztatták a vendégeket. Elsőként a helyi általános iskola tehetséges diákjai látványos táncprodukciókkal és énekkel kápráztattak el. Ezután a helyi versmondó-kör tagjai léptek fel. A megye két elismert népdalköre is fellépett, a Gyöngyöshalászi Népdalkor és az atkári Naplemente Nyugdíjas Klub. ■ Juhász Árpád Ovisok és idősek barátsága jó nevelés Nagyfügeden a felnőttek tiszteletére nevelnek Újabb sárga lap a bírónak utánpótlás Néhány Játékvezetőre ráférne egy kis tréning A Hírlap hasábjain keresztül szeretném megköszönni és megosztani mindenkivel azt a boldogságot, amit a Barátság Nyugdíjas Klub minden egyes alkalommal átél a helyi óvoda gyermekei és nevelői között. Megalakulásunk óta szoros barátság köti össze a nagyfügedi nyugdíjasklubot és az óvodát. Közösen ünnepeljük a karácsonyt, a húsvétot, minden rendezvényen részt veszünk és mi is meghívjuk a gyerekeket. Részt vettünk a májusban rendezett családi napon és most június 1-jén együtt versenyeztünk a pünkösdi király és királynő választáson. A kiscsoport, a középső- és nagycsoport alkotott egyegy csapatot, külön a nyugdíjasklub és az óvónők, dadák csapata. Vidám vetélkedőkön, ügyességi versenyeken mértük össze tudásunkat A legszebb és szívet legmelen- getőbb érzés akkor történt, amikor egymás mellett ültünk. Egy kislány beleült az ölembe és belesúgta a fülembe: „Tüdőd, csak azért vagyok szomorú, mert szeptembertől már iskolás leszek és nem láthatlak akkor benneteket”. Megígérem, biztos, hogy fogunk akkor is találkozni, és megígértem - bár nem ismerem fel messziről, mert beteg a szemem -, de ha ő meglát megismer, a hangjáról én is felismerem. Akkor már iskolai dolgokról fogunk beszélgetni. Már ezért érdemes a nyugdíjasklubba eljárni. Gyerekeink és unokáink már felnőttek, de mindig van egy kisgyerek, akinek hiányzik a szereteted. Köszönjük az óvó néniknek, mert ránevelik a gyerekeket az idősek tiszteletére, és bár ez már nem „divat”, még az óvoda udvaráról is rám köszönnek: „Szia Zsuzsa néni!” Kérésem ismételve a Szerkesztőségnek megköszönöm, hogy tudathatom mindenkivel, idős korban így is lehet élni. Tisztelettel ■ Barátság Nyugdíjas Klub Bernáth Illésné Nemrégiben a megyei bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről olyan tudósítások is érkeztek, amelyekben az edzők negatívan véleményezték egyes játékvezetők tevékenységét Az NB III. Mátra- csoportjában szereplő Szőlőskert Nagyréde SC ifjúsági együttesének trénere szerint nem csak a felnőtt, hanem az utánpótlás-találkozókról is hasonló híradások készülhettek volna. Szélesi János úgy érzi, saját csapata is hátrányt szenved három hete a meccsbí- rák tévedései miatt. Mindegyik mérkőzésen előfordult, hogy utolsó emberes felrúgásért elmaradt a kiállítás, de még a sárga lap is. Jogos büntetőket nem ítéltek meg, s a lapjárás sem volt következetes. Szélesi János szerint egyre többször komolytalanul, amolyan rangon aluliként vezetnek játékvezetők ifjúsági és serdülő mérkőzéseket. Természetes következménye ennek, hogy nem vesznek észre valamit, vagy az azonnali döntések pillanatában máshol kirándul a gondolatuk. Márpedig ezt a hozzáállást megérzik a fiatalok. Holott ennek ellenkezője a cél. Nem várható el egy fiataltól tisztelet, odaadás, szorgalom, becsület, ha ő sem ezt tapasztalja. Szélesi János a DFA Német Labdarúgó Akadémia tanul- mányútján Dortmundban és a Schalkénél is azt tapasztalhatta, hogy a foci minden területén, tehát a játékvezetés és a klubcsapatok szintjén is, minél inkább megpróbálják azokat a feltételeket megteremteni az utánpótlásnak is, amelyek az első csapatoknak jutnak. Németországban, ahol a legkiválóbb ifistáknak lehetőségük van a felnőttel edzeni, és így bármikor felkerülni, a játékvezetés hozzáállásával általában elégedettek a klubok. Idehaza sok játékvezető érti ennek a rendszernek a lényegét, de a lemaradókat időszakonkénti tréningen kellene hozzásegíteni olyan információhoz, amely a fiataloknak esélyegyenlőséget teremt. ■ Hegoczki F Zsolt