Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)

2006-04-14 / 88. szám

8 Nekiiramodott a regisztrációs adó az Év Első hónapjaiban vára­kozáson felül nekiiramodott a regisztrációs adóbevétel, a bevételek messze meghalad­ták a tervezett összeget. Ja­nuárban a prognosztizált 4,5 milliárd forint helyett 4,9 milliárd, februárban 4 mil­liárd forintnál egymilliárddal több, márciusban 9 milliárd folyt be, ami a duplája az egy évvel ezelőtti értéknek. Hetvenmilliós bírság azAegonnak bírsággal sújtotta a gazda­sági versenyhivatal az Aegon Magyarország Pénztárszol­gáltató Rt.-t, mert a cég nyugdíjpénztári szolgáltatá­sának hozamára és költsé­geire vonatkozó tavalyi tájé­koztatója alkalmas volt a fo­gyasztók megtévesztésére. Megugrott az internetes hirdetési piac az idei Év első három hó­napjában a Magyar Online Hirdetési Indexben szereplő nyolc szervezet reklámbevé­tele megközelítette az egy- milliárd forintot. Ez mintegy hetvenszázalékos növeke­dést jelent a tavalyi év ha­sonló időszakához képest. 2005-ben egész évben 40 százalékos növekedést mu­tattak ki 2004-hez képest. A BUX-index 2006. április 13-án 24 100 ...................-................. 2 4000 23 900 23 800 23 700 23 600 23 500 23400--------------------------------------------­pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /óra IOHRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.04.13. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%)!* ft Richter 46 700 + 1,53 917 Démász 17 300 + 1,23 41 Egis 33 700 + 1,19 427 Graphisoft 1945 +0,78 33 OTP 7 680 +0,66 3653 VESZTESEK forrás: bét Részvény Mól Utolsó ár (Ft) Változás (%) MiHló Ft 24 500 -1,13 3271 PannonPlast lo o o co­0,83 539 Fotex 780-0,51 304 BorsodChem 2 325-0,30 292 MTelekom 965-0,21 676 Nyitóérték: l ............. Z áróérték: 24 030 23 963 A BUX-index az elmúlt napokban 23 750 23560 985 23500 ^^74 23 250 23 439 23 000 22750 22 500 22 250 _____________________ p ort/' 04.05 04.06 04.07 04.10 04.11 04.12 x MP FORRÁS: BÉ1 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 13-án €/R $/Ft €/$ t HM mm i 266,52 219,94 1,21 +1,84 Ft +2,19 Ft-lcent 2006. ÁPRILIS 14., PÉNTEK GAZDASÁGI TŰKOR A húsipari dolgozók által kezdeményezett tiltakozáshoz azok a cégek is csatlakozhatnak, ahol már megszületett a megállapodás a béremelésről Bajban a magyar húsipar sztrájkkészültség A béremelés és a munkahelyek is veszélyben Sztrájkra készül a Hús­ipari Dolgozók Szakszer­vezete (HDSZ), mert hat üzem tulajdonosa máig nem emelte a dolgozók bérét. Europress-összeállítás „A Húsipari Dolgozók Szakszer­vezete összesen 16 céget tömörít, ezek nagy részénél már megszü­letett a megállapodás a 2006-os béremelésekről, vagy megálla­podásközeli helyzetben vannak a tárgyalások” - közölte lapunk­kal Kapuvári József, a szakszer­vezet elnöke. A gyulai, kaposvá­ri, kapuvári, pápai, pécsi és a szegedi húsüzemek esetében azonban még ajánlatot sem tett a tulajdonos, ezért döntöttek a sztrájkkészültség mellett. „Ahol április 24-ig nem lesz konkrét ajánlat, ott megalakul a sztrájk- bizottság, azonban a konkrét sztrájkfelhívás előtt még meg­szavaztatjuk a munkavállalókat, hogy egyetértenek-e a munkabe­szüntetéssel” - tette hozzá az elnök. Ha sztrájkra kerül sor, akkor nem csak az említett hat üzem­ben szünetel majd a munka, a szakszervezet többi tagja szoli­Egyre több atizetésképtelen vállalkozás A hazai fizetésképtelenségi eljá­rások száma 2006 első negyed­évében 15 százalékkal, 3641-re emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. A vállalko­zások száma közben három szá­zalékkal gyarapodott - derül ki a Coface Hungary elemzéséből. Különösen rossz a helyzet az építőiparban, a textiliparban, a kis- és nagykereskedelemben. Az építőipar teljesít a legrosszab­bul: a bejegyzett cégeknek csak a közel tíz százaléka tevékenyke­dik ezen a területen, addig az el­járásoknak több mint 15 száza­léka az építőiparban keletkezett. Budapesten indult a legtöbb fize­tésképtelenségi eljárás, szám szerint 1483. ■ T. M. daritásból vesz részt az akció­ban. Az érdekvédelmi szervezet idén hatszázalékos béremelést szeretett volna kiharcolni a dol­gozóknak, de az eddigi megálla­podások során is hajlottak a kompromisszumra. „Ezt a mos­tani felhívást figyelemfelkeltés­nek szánjuk, hogy a cégek tud­ják, hogy nem a levegőbe beszé­lünk, komolyan kell számolni velünk. Megelégeltük azt, hogy a magyar húsipar jelenlegi ne­héz helyzetében minden gazda­Az emberek többségét bosszant­ja az a sok reklámanyag, amely- lyel név szerint keresik meg a különféle cégek. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a személyes adataik direkt marke­tingcélú felhasználására milyen szabályok érvényesek, hogyan kerülhetik el a zavaró reklámár­adatot. Az erre vonatkozó jogsza­bályok sem elég egyértelműek, ezért az adatvédelmi biztos vizs­gálatot indított a hitelintézetek direkt marketingcélú adatkeze­lési gyakorlatáról. A hitelintézeti törvény szerint a pénzintézetek nem küldhet­nek ügyfeleiknek közvetlen pos­tai vagy elektronikus levelezési úton reklámanyagot, ha az ügy­sági nehézséget a dolgozókra akarnak hárítani” - nyilatkozta Kapuvári József. Gyulán, ahol tavaly nem volt béremelés, konkrét ajánlatot még most sem tett a Gyulai Hús­kombinát Rt. A kaposvári Komé- tánál gőzerővel folynak a bértár­gyalások. Ha április 24-ig nem zárul le az egyeztetés, valószínű­leg ott is sztrájkbizottságot hoz­nak létre. „A szakszervezet még tavaly decemberben adta be 6,5 százalékos béremelési igényét, fél ez ellen tiltakozik. A bankok tehát azokról készítenek nyil- vántartatást, az úgynevezett Ro- binson-listát, akik nem járulnak hozzá az adatközléshez. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat szabályozó tör­vény szerint viszont csak akkor küldhető direkt marketing céljá­ból e-mail, ha az azt igénybe ve­vő ehhez egyértelműen előzete­sen hozzájárul. A két szabályozás egymásnak ellentmond: az egyik szerint azo­kat tartják nyilván, akik hozzá­járultak a direkt marketinghez, míg a másik azokat veszi fel a lis­tára, akik ez ellen kifejezetten tiltakoztak. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a jog­s eddig két fordulót tartottunk” - tájékoztatott csütörtökön Vida Kálmán, a HDSZ kaposvári veze­tője. Kérdésünkre elmondta: az egyeztetés javában tart, de a pil­lanatnyi helyzetről nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Remé­nyét fejezte ki, hogy eredménye­sen lezárul a megbeszélés­sorozat. Mellesleg erre vár a csaknem négyszázhúsz szak- szervezeti tag is. „A húsipar helyzete nem ró­zsás - fogalmazott a szakszerve­zeti titkár - Két dolog motivál minket: a béremelésen kívül cé­lunk, hogy a munkahelyek hosz- szú távon is megmaradjanak.” Pécsett jó eredménnyel zárult a béregyezség a Délhúsnál, az ágazatban kialakult helyzet miatt szolidáris alapon mégis sztrájkkészültségben van a szakszervezet. Tóth Ferenc ér­dek-képviseleti vezető elmond­ta, hogy az egyeztetés után 6 szá­zalék fölötti emelést sikerült el­érni a bérekben és a bérjellegű juttatásokban. Külön eredmény­ként értékelte, hogy a cég éven­te három alkalommal ajándék- utalványokban fizeti ki a mini­málbér legalább tíz százalékát, idén 6500 forintot adnak hús- vétkor, iskolakezdés és kará­csony idején. Sms is csak kérésre A nem levél formájában ér­kező reklámoknál is külön­bözők a szabályok: az sms- küldés és az emberi beavat­kozás nélküli telefonos meg­keresés csak akkor történhet, ha az illető ezt kéri..Azonban a cégek munkatársai mind­azokat a személyeket megke­reshetik telefonon, akik ezt külön nem tiltották le. szabály arra kötelezi a bankokat, hogy biztosítsanak lehetőséget ügyfeleiknek arra, hogy tiltakoz­hassanak a reklámanyagok kül­dése ellen. Az adatvédelmi biz­Beárazták az árut,, fizetéskor többet kértek SZABÁLYTALANSÁG Olvasónk csokoládét vásárolt egy üzletben. Amikor fizetett, többet kértek az áruért, mint amennyi a tartódo­bozára volt írva. Az eladó azt mondta: a kisebb ár tévedés volt. „A tévedésnek nevezett sza­bálytalanságnak a vásárló nem ihatja meg a levét. Az eladó jog­szerűtlenül cselekedett. A fo­gyasztóvédelmi törvény szerint a termékért ugyanis csak any- nyit kérhet, amennyit előzőleg ráírt” - mondta Tóth Istvánné, a budapesti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. Ha ilyesmi történik velünk, ne restelljünk beírni a vásárlók könyvébe. Ez a későbbi vizsgá­latkor fontos dokumentum le­het. Jogos panasz, hogy a fel­tüntetett és az elkért ár nem egyezett. A törvény kimondja: a vásárlót hitelesen kell tájékoz­tatni az árról. Vagyis minden terméket el kell látni árfelirat­tal, és egy terméken csakis egy árat szabad feltüntetni. Ha a ke­reskedő kevesebbet ír, akkor a vásárlótól csak azt az összeget kérheti. Ami történt: szabály- sértés. Mégpedig árdrágítás, s ezért akár százezer forint sza­bálysértési bírságot is kiszab­hatnak. A fogyasztóvédelmi ha­tóság pedig fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatja a céget. En­nek nincs felső határa, de Tóth Istvánné szerint a kereskedő náluk sem úszta volna meg százezer alatt. Hasonló panaszainkat beje­lenthetjük a fogyasztóvédők­nél. A megyei fogyasztóvédők­kel közvetlenül is felvehetjük a kapcsolatot, címűk megtalál­ható a http://www.fvf.hu/in- dex.php?akt_menu=183 internetes címen is. RADOS VIRÁG, az ön szószólója. Válaszol egy-egy fontos kér­désre, amely önt érdekli. címünk: 1122 Budapest, Vá­rosmajor u. 12-14. E-mail: reggelonline@reggel. hu tos lapunknak elmondta: az len­ne a szerencsés megoldás, ha er­ről a lehetőségről a pénzintéze­tek tájékoztatnák az ügyfeleiket az üzletszabályzatukban. Az adatvédelmi biztos a hitel­intézeti törvény megváltozta­tását kérte a pénzügyminiszter­től. Ezen felül a témában levelet küldött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatójához. A felügyelet egyetért az adatvédelmi biztos kezdeményezésével - mondta el lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Az adatvédel­mi biztos levelét a felügyelet azért tette közzé a honlapján, hogy tájékoztassák a pénzinté­zeteket. ■ Tóth Marcella Túlkínálat ellenére behozatal baromfiból HETI TÖBBKAMIONNYI olcsó holland csirkét hoz be az or­szágba a magát „magyar üz­letláncként” reklámozó CBA annak ellenére, hogy néhány hete azt állították: csak ma­gyar baromfit forgalmaznak - állítja a Baromfi Termék Ta­nács. „Nekünk ilyen esetek­ben semmilyen eszközünk nincs, Hollandia szintén uniós tagország, így szabadon szállíthatnak be onnan ba­romfihúst. Nem nagy mennyi­ségről van szó, inkább a do­log erkölcsi oldalát kifogásol­juk” - mondta el Takács László, a tanács igazgatója. Úg' gondolják, hogy etikátlan a reklámjuk. Takács László elmondta: először levélben ki­fogásolták a cég holland im­portját, de mivel erre nem kaptak választ, ígéretükhöz híven a sajtóhoz fordultak. A termék tanács lépésére rea­gálva a CBA közleményt adott ki, amelyben ez áll: „A 3000 boltból tizenhatban valóban kínáltak kifogástalan minősé­gű holland baromfit, viszont a CBA változatlanul és egyér­telműen azt az irányelvet adja ki hálózatának, hogy a ma­gyar baromfi értékesítését kell szorgalmazni”. Kéretlen reklámok, eltérő szabályok direkt marketing A bankoknál tiltakozni kell a hirdetési küldemények ellen }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents