Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-30 / 75. szám
2006. március 30., csütörtök n —-------J..-...........^..........L......1-...^ -■..^....^................r .L J / ~. J . J - j O storos A községről Első okleveles említésként 1330-ban a települést Ostoros néven találjuk. Ezt a nevet a patakról kapta, melyet Anonymus is említ Istoros névalakban. A történelmi múltból következően Ostoros pincés település. A feltárt pincék száma 700, összalapterületük: 23.500 négyzetméter. Ezeket a korszakokra jellemzően hol gazdasági, hol lakás funkcióra használták. Többszintes pincerendszerek alakultak ki, s általában a középső szinten épült fel a XX. század elején a „fennálló ház", amely a családok gyarapodását volt hivatott jelezni. A település fejlesztési elképzelései között szerepel többek között az út- és a felszíni víz- elvezetési hálózat rekonstrukciója, a kerékpárút, a tornaterem, az egészségügyi szolgáltatóház megépítése, a közpark létesítése. A pince-helyreállításra és partfalvédelemre több évre szóló program keretében kerül sor. Polgármester Kisari Zoltán Jegyző: Dudás József Képviselők: Bán Miklósné, Barta János, Bartók László, Böjt László, Éder Lajosné, Hegyi Barnabásné, Kós János, dr. Lantos Bálint, Mongyiné Tóth Ildikó. A polgármesteri hivatal címe: Ostoros, Hősök tere 4., Tel.: (36)356-010 www.ostoros.hu Látnivalók A szabadidő eltöltésére jó alkalmat nyújt a festőién szép környezetben fekvő Ostorosi-tó, mely évről évre egyre több látogatót vonz nemcsak a község közvetlen kör- í , nyékéről, de a megye távolabbi pontjairól is. Tavasztól késő őszig lehet itt sétálgatni, napozni, csónakázni, horgászni. Évente augusztus 20-án, a falunap keretében kulturális seregszemlére, népdalkórus-ta- lálkozóra, ősszel szüreti felvonulásra, szüreti bálra, valamint az országos távlovagló bajnokság futamára várják az érdeklődőket. A falu híressége Marczis Demeter Liszt-díjas érdemes művész 1931. november 29-én született Ostoros községben. Hangjára, adottságaira, tehetségére már kisiskolás korában felfigyelt Várallyay Lajos, az akkori iskolaigazgató, kántortanító. Tanulmányait az egri Ciszterci Gimnáziumban folytatta. 1951-ben a Zeneakadémiára jelentkező 240 személyből 13-at vettek fel, közöttük volt ő is. Diplomája megszerzése után minisztériumi ösztöndíjjal Rómában tanult, majd a Pécsi Nemzeti Színházba szerződtették, 29 éven át a színház vezető énekese volt. A művésznek az önkormányzat 2002-ben „Ostoros Község Díszpolgára” kitüntető címet adományozott. A pincelakásoktól a palotákig A település nem csak a föld felszínén, hanem az alatt is tartogat meglepetést a turistáknak Ostoros lakói évszázadokon át a szőlőtermesztésből éltek, és a nemzetközi piacon is keresett volt a boruk. A kiváló természeti adottságot, a köves és meleg talajt ma is kihasználják, a gazdálkodók. Bizonyos évjáratokban nem ritka a 26-28 fokos must a Pajdosi termő- területeken - mondja Kisari Zoltán polgármester. A település másik vonzereje a gyönyörű fekvése, továbbá Eger közelsége. A városból sokan választják új lakhelyüknek, takaros családi házakat építenek, jelenleg 2,7 ezer ember él itt, s az új házhelyek kijelölésével a lakosság száma meghaladja majd a 3 ezret. A magas lé- lekszám biztosíthatja a közigazgatási stabilitást, a várostól független, önálló életvitelt. A bor továbbra is főszerepet játszik majd a településen. A biokultúra egyre nagyobb teret nyer, ennek éllovasa a Rai-Vini Kft. Ostoros egyházi birtok volt. Gárdonyi Gézának is volt itt szőlője, és a polgármesteri hivatalban, mely korábban a főjegyző háza volt, gyakran poharazgatott, élményeket, történeteket gyűjtött, melyeket írásaiban tett közkinccsé. Az 1800-as évek végén nyílt meg az első iskola, amelyben négy elemit végezhettek el a gyerekek. Az 1925-ös földrengés után - amelyre a templom melletti hasadék emlékeztet - újjáépült a falu. Az itt élők Egerbe jártak, járnak dolgozni, és másodgazdaságként művelik a szőlőjüket. A pincelakásokat az 1970- es években kezdte elhagyni az őslakosság. A valamikori otthonok üresen, funkció nélkül maradtak, omladozni kezdtek. A 1970-es években az akkori tanácselnök, Mészáros József lépéseket tett, hogy kapcsolódhassanak az azóta is tartó országos pince- és partfal-programhoz. Ezáltal állami segítséggel sikerül megmenteni a múlt értékeit. Kisari Zoltán polgármester bízik a település továbbfejlődésében. Az önkormányzat egy újabb, 20 hektáros területen kezdi meg az ingatlanfejlesztést, amelynek eredményeként 150 ház épül a víztározó és a lefojtott hőforrás közelében. Új faluközpontot szeretnének kiépíteni, továbbá komoly reményeket fűznek a PPP-programhoz, mely keretében tornatermet létesítenének. Az emlékparkért „Alul tulipán, felül cseresznyevirág.” Ez volt az első benyomása Kolacskovszki Istvánná Piroskának, amikor az egri lakótelepről Ostorosra költözött családjával. Tizenhárom éve élnek a faluban, és sosem bánták meg a döntést. Öröm itt lakni, mert a helybeliek szeretik a szépet, és szívesen átadják tapasztalataikat. Piroska viszonzásként boldogan áldoz szabadidejéből, és arra törekszik, hogy megőrizhessék a gyerekek számára is Ostoros báját, csendes nyugalmát, irigylendő közbiztonságát. Miután a kegyeleti emlékhely létesítésére szerveződött társaság, amelynek tagja, teljesítette eredeti tervét, most azon fáradozik, hogy egy emlékpark is létesüljön. Az adományt a civilszervezet számlájára fizethetik be, akik támogatják a kezdeményezést. Kolacskovszki Istvánná A vendégfogadó A biztonság őrei A falusi turizmus „első fecskéje” volt a településen Szekszárdi Lajosné, Ella. Szabolcs megyéből került ide 1970-ben, és fodrászként dolgozott. A rendszer- váltást követően vállalkozásba kezdett, mert meggyőződése volt: Ostoros oly kedves falu, hogy itt pompásan éreznék magukat a természet után sóvárgó városlakók. Tíz évvel ezelőtt szállásolta el az első családot, ma már kialakult vendégkörrel büszkélkedhet. Visszatérnek a házába Belgiumból, Kanadából, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Szlovákiából és az ország valamennyi szegletéből. Az asszony rendre fejleszti a vállalkozását, tájékozódik és pályázatokat nyújt be. És ha a kedves vendég úgy kívánja, megkopasztja az udvaron békésen kapirgáló tyúkját, s mennyei levest főz belőle. Szekszárdi Lajosné A tisztességes emberek lakta településen egy betöréssorozat söpört végig 1999-ben. Az itt élők mérgükben megalakították az Ostorosért Polgárőr Egyesületet. Miután az első elnök elköltözött a faluból, 2004- ben az ugyancsak alapító tagot, az iskola nyugalmazott igazgatóját, Molnár Lajost választották vezetőjüknek. Feladataikat alapszabályban rögzítették, és rendszeres járőrszolgálatot tartanak a település bel- és külterületén. A postást is elkísérik, amikor a nyugdíjakat kézbesíti. Segítenek akkor is, amikor elemi kár éri a falut. Évente 500 szolgálati óra fölött teljesítenek, 24 aktív és 12 pártoló taggal. A rendőrségtől tavaly kaptak egy NIVA gépkocsit, az önkormányzat pedig éves szinten 120 ezer forintot biztosít az üzemanyagköltségre. Játék, gondűzés, tájékoztatás, segítség A Gyermekvédelmi törvény alapján a települési önkormányzatoknak gyermekjóléti szolgálatot kell működtetniük. Ostoroson 1998. június óta létezik a szolgáltatás, melynek fő feladata a településen élő gyermekek, fiatalok helyzetének felmérése, a családon belüli és kívüli problémák feltárása, a veszélyeztetettség megelőzése vagy megszüntetése. A feladatkör tavaly augusztustól a Szociális Alapszolgáltatási Központhoz tartozik, amelynek vezetője Pápainé Kása Csilla. Az Alapszolgáltatási Központ Ostoroson, Heves megyében elsők között kapta meg működési engedélyét. Feladata a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás, a gyermekjóléti szolgáltatás, a családsegítés és a szociális információs szolgáltatás. Ez a hat alapellátási forma integrálódott azzal a céllal, hogy a településen élők szociális szükségleteihez igazodva, a tradicionális értékek megőrzésével mind szélesebb körű szolgáltatást biztosítson minden korosztály számára. A tavaly nyáron megnyitott internet-labor, információs sziget működtetése is az egyik célkitűzésük volt. A helyszínen korhatár nélkül bárkit szívesen látnak, és szakember segít a számítógépek kezelésében. Igaz, sok családnál van internet-szolgáltatás, de azok a gyermekek és fiatalok, akik otthon nem férhetnek hozzá a világhálóhoz, nagyon örülnek és rendszeresen ellátogatnak a művelődési házba, ahol igazi, jó közösség alakult ki. Csoportfoglalkozásokat (személyiség- fejlesztő, önismereti tréning), ifjúsági programokat is szerveztek számukra több ízben, és a falu egyéb rendezvényeibe is aktívan bekapcsolódhatnak. Pápainé Kása Csilla elmondta, hogy rendszeresen nyújtanak be pályázatokat az ifjúsági programok támogatására, amelyek elnyerésével még tartalmasabbá, színesebbé tehetik a fiatalok életét. Az internet- szolgáltatás mellett, a nyitvatartási időben - hétfőn 17 és 20 óra, pénteken 15 és 20 óra között - a művelődési ház nyitva áll, a betérők tár- sasjátékozhatnak, sakkozhatnak, pingpongozhatnak. A gyermekjóléti szolgálatban és a gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek bizakodnak, és azért dolgoznak, hogy a fiatalok helyben találják meg szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeiket, bár a közeli Eger rendkívül csábító. FOTÓ: ftTVÖS IMRE Az Információs Szigeten remek közösség kovácsolódott Molnár Lajos
