Heves Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-03 / 231. szám
FOTÓ: ÖTVÖS IMRE 4 HO RIZONT J HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Eltérő módon vallásosak a fiatalok felmérés az ifjúság körében A legalább havonta templomba járók részaránya csökkenni látszik Egy társadalom vallasossaganak változása lassú folyamat. Az „Ifjúság 2004” vizsgálat eredményeiből arra következtethetünk, hogy ez az állítás az amúgy attitűdjeit, értékeit tekintve a teljes felnőtt-társadaloménál nagyobb változékonyságot mutató fiatalokra is érvényes. A négy évvel korábban készített vizsgálat eredményeihez képest nemhogy drasztikus változásokat, de még hangsúlyeltolódásokat is csak elvétve találunk a 2004. évi vizsgálatban. A kutatásból kirajzolódó kép szerint a 15-29 éves korosztály magát továbbra is többségében vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradícióhoz jelentős részben ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban gyakorló fiatalokból áll. H. A. A 15-29 éves korosztály 58 százaléka tartja magát vallásosnak. A két, ilyen jelentéstartalmú kategória közül a többség a „maga módján vallásos” címkét választja, míg az „egyház tanítása szerint vallásos” kategóriába az ösz- szes válaszadó 10 százaléka sorolja be magát Ezek az eredmények nem különböznek szignifikánsan az „Ifjúság 2000” vizsgálat vallási önbesorolásra vonatkozó adataitól: négy évvel ezelőtt is a fiatalok 10 százaléka tartotta magát egyházi módon vallásosnak és 46 százaléka volt a maga módján vallásos. A skála másik oldala, a nem vallásosak két kategóriája sem mutat jelentős változást, hiszen 2000-ben a megkérdezettek 36 százaléka, 2004- ben pedig 37 százalékuk sorolta magát ebbe a csoportba. Ugyanakkor a belső arányokban eltérés mutatkozik: másfélszeresére emelkedett az ateista beállítódáshoz közelebb álló, „nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem” választ adók aránya (13 százalék), bár még mindig közel kétszer annyian vannak azok a fiatalok, akik inkább nem indokolják vallástalanságukat. A két ifjúságkutatás vallásosságra vonatkozó eredményeinek egyik legnagyobb eltérését a felekezeti hovatartozás mutatja. A változás nem a valamely felekezetihez tartozók felekezet szerinti megoszlásában, hanem a magukat semmilyen felekezetihez nem tartozónak vallók jelentős aránycsökkenésében figyelhető meg. 2000-ben az összes megkérdezett 37 százaléka került ebbe a csoportba, 2004-ben viszont csupán 18 százalékuk. Az ilyen mértékű változás mindig kétségeket ébreszt a kutatóban, főként, ha emellett megfigyelhető, hogy a vallási önbesorolás tekintetében nem tapasztalni ilyen arányú elmozdulást A különbség magyarázatát megítélésünk szerint valójában nem a felekezeti identifikáció térnyerésében kell keresni, hanem az arra vonatkozó kérdés- feltevés eltérő módjában. Míg 2004-ben ez a kérdés önmagában állt a kérdőívben, addig 2000-ben megelőzte azt egy másik kérdés, amely arra vonatkozott, hogy a kérdezettet melyik vallásban, felekezetben keresztelték meg, jegyezték be születésekor. Ezáltal a négy évvel ezelőtti felmérés során a kérdőív kifejezetten szembeállította a formális, keresztség útján szerzett tagságot, illetve az ebből fakadó kulturális identitást a jelenlegi tagsággal. A 2004-es vizsgálatban ez a szembesítés elmaradt, így feltehetőleg sokkal többen voltak, akik számára a felekezetihez tartozás érzése nem vált ilyen élesen ketté, ezáltal a felekezeti tagság és a kulturális identitás együtt jelenhetett meg a magukat valamely felekezetihez sorolók körében. Az öszszehasonlftásnak ezért ebben az esetben szőkébb a Fiatalok egy cserkésztáborban. Egy társadalom vallásosságának változása lassú folyamat FOTÓ: GÁL GÁBOR tere. Szintén a felekezetihez nem tartozók számarányának meghatározását érinti, hogy - a négy évvel ezelőtti vizsgálathoz hasonlóan - a „válaszhiány” kategóriájába sorolódtak mindazok, akik az első kérdés alapján nem vallásos, határozottan más meggyőződésűnek mutatkoztak (valamint akik erre a kérdésre nem akartak vagy nem tudtak választ adni). Feltételezve, hogy a más meggyő- ződésűek döntő többsége feltehetőleg nem is tartozik vallási felekezetihez, azt mondhatjuk, hogy ez utóbbiak tényleges részaránya a teljes 15-29 éves korosztályon belül eléri az 1/3-ot. Vizsgálható a magukat valamilyen felekezetihez sorolók felekezeti megoszlásának változása is, de szem előtt kell tartani, hogy a két összehasonlított alapsokaság az említett módszertani probléma miatt nem teljesen fedi egymást. Ezzel együtt az eltérések egyik felekezeti csoport esetében sem szignifikánsak. Tízből heten továbbra is katolikusnak mondják magukat, minden ötödik felekezetihez tartozó református, és továbbra is fennáll, hogy a kis- egyházak egyike sem éri el önmagában az egyszázalékos tag- ságságot. A válaszhiány eltérő jelentése megnehezíti a templomba járás gyakoriságának összehasonlítását is. Az „Ifjúság 2004” vizsgálatban az erre vonatkozó kérdést sem tettük fel a „más meggyőző- désűeknek”, szemben a négy évvel korábbi felméréssel. Noha feltételezhetjük, hogy e kategória tagjainak döntő többsége ritkán vagy soha nem megy templomba, mégis túlzott merészség volna egyszerűen besorolni őket a „soha” kategóriába. Mindazonáltal feltételezhetjük, hogy körülbelül tízből négy fiatal soha nem teszi be a lábát templomba, soha nem vesz részt vallási szertartáson. A legalább hetente templomba járóknak a teljes 15-29 éves népességhez viszonyított aránya nem mutat szignifikáns csökkenést (7 százalék 2000-ben, 5 százalék 2004-ben), és hasonló a helyzet a ritkábban, mint hetente, de legalább havonta templomba járók esetében is (8, illetve 6 százalék). A legalább havonta templomba járók részaránya összességében szignifikánsan csökkenni látszik 2000 óta. A 2004. évi kérdőív vallási blokkjának utolsó kérdése új, nem szerepelt a négy évvel ezelőtti felmérésben. Eszerint a vallási tradíció hatóköre jóval tágabb a rendszeresen templomba járók körülbelül 12 százalékos csoportjánál, hiszen az összes megkérdezett közel felének (46 százalék) volt egyházi esküvője, vagy szándékában áll egyházi keretek között is házasságot kötni a későbbiekben. Kevesebb mint 30 százalék válaszolt ezzel ellentétesen, bár a más meggyőződésű nem vallásosak csoportja erre a kérdésre sem válaszolt. Feltűnő, hogy a magukat nem vallásosnak vallók közel 30 százaléka is ragaszkodik az egyházi szertartáshoz az esküvő esetében. A vallási blokkon túl a kérdőív más helyein is előfordult a vallással, a vallásossággal kapcsolatos kérdés. Az egyik ilyen kérdéscsoport a fiatalok civilszervezeti tagságát vizsgálta, és ott tizenkilenc másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent. Az egyháztagságot gyakran nehéz szétválasztani egy egyházközösséghez, vallási csoporthoz tartozástól, hiszen a fiatalok számára sokszor ez jelenti magához az egyházhoz tartozást. Milyen értékek fontosak az ifjúságnak? Egy másik vallási vonatkozású kérdés az értékeknél jelenik meg, a vallásos hitet az összes megkérdezett 15 százaléka tartja saját életében rendkívül fontosnak, további 20 százalék pedig szintén jelentős fontosságot tulajdonít neki. A négy évvel ezelőtti vizsgálatban a hasonló kategória esetén 12-12 százalék volt ugyanez az arány. Környezetvédelmi program indult Szélerőmű Erken. Megújuló energia A Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram környezetvédelmi célú beruházásainak kamattámogatását szolgáló pályázatot írt ki a zöldtárca a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködve. A kis- és középvállalkozások már beadhatják a pályamunkákat. A Környezetvédelmi Minisztérium által nyújtott 800 millió forintos kamattámogatás segítségével több tízmilliárd forint áramolhat a hazai környezetiparba az elkövetkezendő' két évben. Magyarország A környezet- védelem egy évtizeden belül a gazdaság egyik motorja lesz, hiszen a folyamatosan szigorodó előírások miatt 2015-ig mintegy kétezer milliárd forintnyi zöldfejlesztésnek kell megvalósulnia Magyarországon. A beruházások minél gördülékenyebb lebonyolításához szeretne segítséget nyújtani a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és a most elindított kamattámogatás. A környezetvédelmi tárca által finanszírozott vissza nem térítendő kamattámogatást kis- és középvállalkozások kaphatják meg levegőtisztaság-védelmi, vízminőség-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodással összefüggő és a megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő beruházásaikhoz. A hitelkamat mértéke a Sikeres Magyarországért hitelprogramon belül jelenleg mintegy 6 százalék, a támogatás az EURIBOR feletti kamat 100 százalékáig terjedhet, azaz a vállalkozások a kétéves türelmi időszakban kedvezményes kamattal juthatnak forráshoz. A kamat- támogatás 2007 végéig ítélhető meg. A kamattámogatásra vonatkozó pályázatokat szeptember végétől lehet benyújtani a felhívásban megjelölt helyre, a zöldtárcához legkésőbb 2005. november 15- ig. Pályázónként legfeljebb 3 pályázatot lehet beadni, ezek együttes támogatási igénye nem haladhatja meg a 240 millió forintot. További feltétel, hogy pályázatot csak a Magyar Fejlesztési Bank vagy a programban részt vevő kereskedelmi bank által elbírált és elfogadott Sikeres Magyarországért hitel- igénylés (hitelszerződés) csatolásával lehet benyújtani. A pályázat részletei és az igényléshez szükséges dokumentumok letölthetők a zöldtárca www.kwm.hu honlapjáról. Nagyon sok állat szenved: mire jó a törvény? Magyarország A jóérzésű ember gyomra az állatok szenvedése láttán gyakran összerezzen. A kedvencként tartott állatokat még mindig szokás úgy tartani, hogy azok az életterükben lelki és fizikai roncsokká válnak. A rosszul tartott kutya gyakrabban okoz balesetet vagy támad emberre. Van megoldás: tartsuk háziállatainkat felelősségteljesebben, szeretettel, és nem utolsósorban nagyobb gondossággal! K. Károly tanár a Körösladányt jelző táblától alig 1 km-re, Szeghalom irányában hónapok óta figyeli, ahogy egy jobb sorsra érdemes kutya egy rövid láncon szenved, és őrzi a pusztát. „El nem tudom képzelni, kinek mi célja lehet azzal, hogy ide, a 47-es főút és egy kis földút kereszteződéséhez, a pusztába cövekeli ezt a szerencsétlen ebet” - mondja Károly. Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint az eset nem egyedi, az embertől függő háziállatok gyakran nem megfelelő élettérben, láncon vagy ingerszegény közegben kerülnek tartásra. A jogszabály (2004. X. törvény) szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet. Állatkínzás vétségét követi el az is, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz. Aki lakhelye környékén ember által tartott, szenvedő állatot lát, az bátran kérjen segítséget a legközelebbi rendőrtől, hiszen az állatkínzó akár két év börtönnel is sújtható. ■ Információ: Orpheus Állatvédő Egyesület: www.zug.hu , www.sinter.hu
