Heves Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ 5 HORIZONT í Ady, Jókai, József Attila: kik voltak valójában? Ady, Jókai, József Attila, Kosztolányi, Kölcsey, Petőfi és Radnóti. A szentség szó szinonimái ők kultúránkban. Sokan, sokszor, sokféleképpen fejtettük már meg őket. Életük rejtvény, s ebben az a legérdekesebb, hogy ahá- nyan vagyunk, annyiféle megoldást találhatunk rá. Magyarország József Attila való­ban öngyilkos lett? Tudatosan vált Petőfi a nép költőjévé, és mi­ért vonzódott Jókai a tájleírások­hoz? Eszünkbe jutott már, mi ját­szódhatott le Kölcseyben a Him­nusz írása közben, mi volt a va­lódi véleménye Kosztolányinak Ady Endréről, és hogyan őrizhet­te meg Radnóti belső harmóniá­ját a munkatáborban is? Ezekre a kérdésekre a grafológia tudo­mányának segítségével ad vá­laszt a Kik voltak ők valójában? című grafológiai személyiség­elemző sorozat első kötete, mely költőink kézírását elemzi. Az elemzéseket Soóky Andrea gra­fológus és okleveles írásszakér­tő készítette, akinek írásai szá­mos új részlettel gazdagítják nagyjaink jellemrajzát. Az elemzésekből részletek ol­vashatóak a www.konyvline.hu/grafologia weboldalon. A sorozat további - decemberig megjelenő - kötetei történelmi személyek, tudósok és feltalálók, színészek kézírá­sát elemzik. Markánsabb megyei érdekérvényesítés kell (-ne) HEVES MEGYE, EGER A legutóbbi megyei közgyűlésről szóló tudósí­tásunkban - helyhiány miatt - nem tudtunk szólni több, a testü­let által megvitatott kérdésről, így ezekre az alábbiakban térünk ki. A képviselők döntöttek a He­ves Megyei Esélyegyenlőségi Ko­ordinációs Iroda - az Esélyek Há­za - felállításáról is. Az Európai Információs Pont mintájára kiala­kítandó intézmény feladata - az EU egyik fontos alapelvével össz­hangban - az egyenlőtlenségek és a diszkriminatív jelenségek el­len küzdelem. Az erről szóló elő­terjesztés szerint ugyanis az elkö­vetkező időszakban a jövedelmegyenlőtlenség tartós fennmaradására lehet számítani, így a társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos nehézségek a fiata­lok egyes csoportjai, illetve a mar­ginalizálódott rétegek esetében növekedhetnek. Az Ifjúsági, Csa­ládügyi, Szociális és Esélyegyen­lőségi Minisztérium által támo­gatott iroda az egri Bartakovics Béla Művelődési Központ struk­túrájába illeszkedik be. Bár a ja­vaslatot a testület 6 tartózkodás mellett támogatta, a Polgári Frak­ció (PF) részéről Balázs József és dr. Tatár László is fenntartásai­nak adott hangot: előbbi a forrás­hiány miatti kormányzati zárolá­sok okán attól tart, hogy az Esé­lyek Háza is működésképtelenné válik, míg az utóbbi a kistelepü­léseknek ezen intézményi szol­gáltatásaiból való kiszorulását vé­lelmezte. Szó esett ezt követően más mellett a Bursa Hungarica Felső- oktatási Önkormányzati Ösz­töndíjpályázathoz történő csat­lakozásról, s a megyei önkor­mányzat fenntartásában műkö­dő szakképző intézmények hely­zetéről is. Ez utóbbi vitájában többek között elhangzott: a szak­képzésnek nyitnia kell a gazda­ság felé. Eldőlt az is, hogy milyen stratégiai elveket követ a megye az Egerrel közösen fenntartott in­tézmények működtetéséről szóló együttműködésben. A könyvtá­rat, a múzeumi szervezetet, a színházat, a bábszínházát, a mű­velődési központot, s a Tourinformot érintő kérdésben a kölcsönös előnyök megtartását kívánják szem előtt tartani, ám Lakatos István (Összefogás) a megyei érdekek markánsabb megjelenítését szorgalmazta. Terítékre került a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzat, s a közalkal­mazottak étkezési hozzájárulásá­nak emelésére vonatkozó javaslat is. Ez utóbbi a megyei önkor­mányzat 32 intézményében ösz- szesen 2352 főt érint, s 3500 fo­rintról 4000-re történő emelést jelent - visszamenőleg, január 1- jei hatállyal. Visszaesőben van az MSZP felmérés A legtöbben a munkahelyük elvesztésétől tartanak Hétfőnként új eredmények lapunkban A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fo­gyasztói Magatartás tanszéke és az AS-M. Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna? 30 25 20 15 10 5 0 Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok Nem Nem menne összesen döntött el szavazni a megkérdezettek százalékában Szeptemberben nőtt a különbség a két nagy párt támogatottsága között. Az MSZP 1,1 százalékpontot vesztett nép­szerűségéből az augusztusban mért adatokhoz képest. Az SZDSZ támoga­tottsága továbbra is 5% körüli, az MDF-re pedig a megkérdezettek 3,8%-a szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. A szeptemberi adatok szerint a megkérdezettek 17%-a nem döntötte még el, hogy kire szavaz­na, 13,4%-a pedig nem menne el sza­vazni. Nem változtak a pártpreferenciák szeptemberben 40 43,7 30 20 10 0 wmmm Fidesz a biztos pártválasztók százalékában SZDSZ MDF Kisebb pártok összesen A szeptemberi felmérés adatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy míg a Fidesz szavazótábora gyakorlatilag nem válto­zott, addig az MSZP támogatottsága 1,5 százalékponttal csökkent az au­gusztusban mért adatokhoz képest. Az SZDSZ támogatóinak aránya változatla­nul 7% körüli. Az MDF 1 százalékpont­tal, 5,4%-ra növelte népszerűségét a szavazók körében. A parlamenten kívüli, kisebb pártok biztosnak tekinthe­tő szavazóbázisa nem változott az előző hónap adataihoz képest. Ha közvetlenöl lehetne miniszterelnököt választani, ön kire szavazott volna? Ön szerint mitől félnek ma a legtöbben Magyarországon? A társadalmi lecsúszástól Elemi károktól, pl. tűz, víz A nyugdíjaskor nehézségeitől A bűnözéstől, terrortól — Nem tudom megítélni 44,0% o-----------j A munka­helyük elvesztésétől Nem változott a különbség Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor támogatottsága között szeptemberben. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan az Orbán Viktort választók aránya 29% körüli értéket mutat, míg Gyurcsány Ferencet a meg­kérdezettek 26,5%-a választaná miniszterelnöknek. A válaszadók 44%-a szerint a munkahely elvesztése adhat leginkább okot a félelemre. Minden negyedik megkérdezett a bűnözést jelölte meg. 16% szerint a legtöbben a nyugdí­jaskortól tartanak, a társadalmi lecsúszástól közel 10% fél. Az elemi károktól való félelmet 5% sorolta az első helyre. MINDEN KORBAN és minden kultúrában bekövetkezhetnek olyan események, amelyektől a társadalom tagjai - ßggetlenül személyes szorongásaiktól - az átlagosnál jobban félnek. Ezek lehetnek természeti katasztró­fák: hurrikán, földrengés, ár­víz, lehetnek háborúk, terrortá­madások vagy gazdasági folya­matok: infláció, munkanélküli­ség. Legutóbbi felmérésünkben arról kérdeztük a napilapvá­sárlókat, hogy véleményük sze­rint mitől félnek ma a legtöb­ben Magyarországon. A válaszadók 44%A szerint egy egzisztenciális neházség, a munkahely elvesztése adhat leginkább okot a féléimre. Ez az adat egybevág más, reprezentatív kutatási eredmé­nyeinkkel is, amelyek szerint a munkahellyel kapcsolatban kimutatható értékek közül a legfontosabb a munkahely biztonsága. Minden negyedik megkérdezett a bűnözést és a terrort jelölte meg a félelem in­dokául. Ez a tényező az utóbbi években került az előtérbe, és különösen negatív hatással van az emberek kedélyállapot­ára. 16% szerint a legtöbben a nyugdíjaskor nehézségeitől tartanak, és a társadalmi le­csúszástól közel 10% fél. Az ele­mi károktól való félelmet 5% so­rolta az első helyre. A válaszokból kiderül, hogy a nők a társadalmi lecsúszás­tól jobban félnek, mint a fér­fiak, azonban a többi válaszle­hetőséget mindkét nem képvi­selői egyforma arányban jelöl­ték meg. A18-29 éves korúak szerint az elemi károktól és a társadalmi lecsúszástól félnek a legtöbben. A következő korosztályban az átlagnál többen említették a bűnözést és a munkahely el­vesztését. A 45 év feletti meg­kérdezettek szerint viszont a nyugdíjaskor nehézségeitől tar­tanak leginkább az emberek. Eltérően vélekedtek a külön­böző végzettséggel rendelkezők. az alapfokú végzettségűek sze­rint ma Magyarországon leg­többen az elemi károktól, a kö­zépfokú végzettségűek szerint pedig a nyugdíjaskor nehézsé­geitől félnek. A felsőfokú vég­zettségűek az átlagnál nagyobb arányban jelölték meg a mun­kahely elvesztését. Lenkey és az örökkévalóság B. S. EGER Lenkey János honvédtá­bornok 1807. szeptember 7-én született Egerben. Bátyja példá­ját követve választotta a katonai pályát. A korneuburgi utászkarí iskolában képezték ki és 1822- ben főhadnaggyá, 1839-ben má­sodkapitánnyá, 1843-ban kapi­tánnyá léptették elő. Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitö­rése Galíciában találta, ahonnan 1848 májusában századával ha­zaszökött, s itthon szolgálatra je­lentkezett. A tábornok sírja a Kisasszony temetőben található, amelyet a Lenkey Bajtársi Egyesület gon­doz, s október 6-án itt emlékez­nek alakjára először a városban. Munkácsi Sándor mérnök őr­nagy az egyesület vezetése nevé­ben nemrég levelet fogalmazott meg dr. Holló József vezérőr­nagynak, a Hadtörténeti Intézet főigazgatójának:- A kegyhely állaga sajnos az idők folyamán annyit romlott, hogy megérett a felújításra. A gondozás is az említett intézet feladata, ezért kértük, hogy kap­junk anyagi erőforrást a munká­latok elvégzésére. Sajnos a Had­történeti Intézettől nem kaptunk választ, így az idei koszorúzás még a régi környezetben lesz. Munkácsi Sándor elmondta, hogy egy vállalkozóval felméret­te az elvégezni kívánt feladatot és annak végösszege 150 ezer fo­rintot tett ki. Az egyesület költ­ségvetése 20 ezer forintos fel­ajánlást tesz lehetővé, már tár­sult a cél megvalósításához a Bolyai János Egyesület 15 ezer forinttal. Az őrnagy ígéretet ka­pott az egri önkormányzattól is, hogy 50 ezer forintot felajánla­nak a sír rendbetételére. Az idei megemlékezésre meghívják dr. Holló Józsefet is.- Azt gondolom, ha a főigaz­gató vagy annak megbízottja részt vesz az eseményünkön, látni fogja az elképzelésünk he­lyénvalóságát. így ha a szüksé­ges pénz a rendelkezésünkre áll, már jövő márciusban az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc ünnepén, a Lenkey János Bajtársi Egyesület köz­gyűlése idején a felújított sír kö­rül sorakozhatunk fel egy főhaj­tásra - fejezte ki reményét Mun­kácsi Sándor. Aki ismerte, szerette “ Szeptember 22-én, 82 éves korá­ban elhunytt DR. HARASZTI ANTAL főorvos, az orvostudo­mányok kandidátusa, aki 45 évet dolgozott aktívan a megyei kórházban. 1960. május 16-án állt munká­ba Egerben. A Debreceni Orvosi Egyetemről pályázott, ahol prof. Kellner Béla (európai hírű onko­lógus) az Országos Onkológiai Intézet vezetője és prof. Endes Pongrác világhírű pathologus voltak mesterei. Jogi és orvosi diplomával rendelkezett. Elköte­lezett pathologus volt, aki leg­fontosabbnak a pontos és min­denre kiterjedő leletet tartotta. A pathologia mindhárom ágát (kórboncolás, kórszövettan, cytopathologia) magas szinten művelte. 1971-ben a máj- pathologiából védte meg kandi­dátusi disszertációját. Sokat tett az osztály műszerparkjának fej­lesztéséért, hogy a leletek a kor színvonalán szülessenek. 1993-ban nyugdíjba vonulása­kor már több mint 80 cikke je­lent meg külföldi és hazai szak­lapokban és 150-nél több elő­adást tartott. Nagy súlyt fekte­tett az oktatásra és a továbbkép­zésre, támogatta mind a szak­dolgozói, mind az orvosi tovább­képzéseket, oktatott az egész­ségügyi szakiskolában. Az ő ke­ze alól kerültek ki az alábbi főor­vosok, akik ma is a szakmában dolgoznak: Szabó László Gábor kandidátus, osztályvezető főor­vos Hatvanban; Surján László főorvos, Országos Járványügyi Intézet; Károlyi Péter főorvos, Svédország; Vadnay István osz­tályvezető főorvos Eger; Czirják Imre; Baranyai Tibor; Fullajtár Borbála igazságügyi orvos. Szá­mos orvos, szakorvos dolgozott az osztályon és azóta klinikus­ként hasznosítja a pathologián szerzett ismereteit Aki nem ismerte, az tisztelte tudásáért; aki ismerte, szerette; aki szerette, az jó és igaz ember­nek tartotta; olyannak, aki min­dig segített, tudományos alapos­sággal irányított, tanácsot adott. Nagy űrt hagyott maga után. Dr. Haraszti Antal temetése október 7-én 13 órakor gyász­misével kezdődik Egerben a Hatvani temetőben. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents