Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-30 / 202. szám

2005. AUGUSZTUS 30., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A barátok közöttünk élnek Arcsapdába kerültek a taxisok körborz Látványos évadkezdés a Harlekin Bábszínházban (szuromi) EGER Az ember néha úgy érzi, világgá kellene mennie ahhoz, hogy új barátokra leljen, hogy a lelke kicsit megújhodjon. így ér­zi ezt a borz is, a körhinta többi állatkája és figurája között, el is határozza, hogy útra kel, és felfe­dezi a nagyvilágot. Társául sze­gődik egy nádaslakó madár, amellyel együtt sok különleges kalandot élnek meg. Bejárják a „nagyvilágot”, ami nem is olyan nagy, hogy aztán a körborz - visszatérve a körhintára - rájöj­jön: az igaz barátok sokszor mel­lettünk élnek, és nem a világ vé­gén, csak észre kell őket venni. A Harlekin Bábszínház évad­kezdő darabja Békés Pál mesé­je, a Körborz. Az egyéves kény­szerű épületelhagyás időszakát töltő társulat stílusosan „világot látni” indult, s elsőként a me­gyeháza udvarán állt meg. Az időjárás ezúttal kedvezett az ős­bemutató nyitó előadásának. Igaz, a pázsit és az udvar pad­kája még kissé nedves volt, ez csupán azokat zavarta, akik úgy hitték, hogy ülő előadás lesz. A kezdés előtt pár perccel a nézők többsége még ülőhelyet keresve téblábolt, majd megér­tette, hogy ez egy sokszorosan körbejáró darab. Az udvart épí­tették be díszlettel, amely kör­körösen követi a térség formá­Körbe-körbe. Kuriózum volt ez az előadás a helyi bábjátszás történetében fotónálgábor ját, így a nézők is útra kelnek, s ténylegesen is követik a borz vándorlásának a helyszíneit. Ebben a mozgó térben megle­hetősen jó az akusztika, a gye­rekek többsége azonnal feltalál­ja magát, s szinte természetsze­rűen halad a szereplőkkel. A mintegy negyvenperces tör­ténet épít a humorra, ám mégis kissé eklektikusnak hat. A kör­hintán élő borz kitörése, a ná­dasban élő barátjának a megle­lése még kissé kusza. Ahogy ha­lad a történet, úgy tisztul a kép. Igazi kis szatíra a Puttyogókkal való találkozás, a rest és a cél nélküli puttyogást már a felnőt­tek is értik. (Hiába, időnként ők is szeretnének csak úgy, cél nél­kül puttyogni.) A mese vége tiszta, elgondolkodtató befeje­zés: igaz barátért nem is kell a világ végére menni... A Lengyel Pál rendezte elő­adás igazi kuriózum a helyi bábjátszás történetében, lévén a megyeháza udvarának lehető­ségét idáig senki sem fedezte fel. Ám az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy hangulata elle­nére nem könnyű játszási-befo­gadási hely. S ami égy ilyen sza­badtéri játék esetében is meg­határozó, az a gyermekek reak­ciója. Ehhez kellene nagyon sok kis gyermekarc, amelyek értel­met adnak egy-egy bábszínházi előadásnak. (Folytatás az 1. oldalról) A gyöngyösi taxisok még vár­nak, váltani nem akarnak, s nehezen is tudnának. A meg­oldást rövid távon az üzem­anyag jövedéki adójának a csökkentésében látják, hosszú távon pedig csak remélhetik, hogy még ők is „gurulnak” majd, amikor az életszínvonal felzárkózik a tőlünk nyuga­tabbra eső országokéhoz. Egerben szintén két nagy taxitársaság működik. A piaci helyzet negatív hatásai mind­két cégnél ugyanúgy érvénye­sülnek, ezért az egy állomáson osztozó riválisok válaszlépései is hasonlóak. A Panta Taxi Személyszállí­tó Egyesületnél kilométeren­ként tízforintos áremelést haj­tottak végre. Amíg nem emel­kedik drasztikusan az üzem­anyagár, addig nem számol­nak további díjnöveléssel. Az üzemanyag költségei mellett az adók növekedése is problé­mát okoz. Emellett az utasok is a nagyobb, drágább, kényel­mes nyugati autókat igénylik. További költséget jelent a drosztdíj, valamint a szigorú műszaki vizsgálatok átlagnál magasabb költsége. így a non­profit szervezet vállalkozó tag­jainak már most is többet kell dolgozniuk, hogy fennmarad­janak a piacon. Ezért szeret­nénk rádöbbenteni az embere­ket, hogy kis távolságra job­ban megéri taxival menni, mint saját autóval - mondta az egyesület társelnöke, Fülöp Sándor. Négy év óta először emeltek árat a City Taxi Fuvarszerve­ző Szövetkezetnél. Mint Mol­nár Csaba, a társaság társel­nöke tájékoztatott: a 6-10 szá­zalékos, tízforintnyi tarifaeme­lés még mindig elmarad a bu­dapesti, áremelés előtti árszín­vonaltól. A személyfuvarozók­nak a konkurenciával és a ta­xis-túlkínálattal is meg kell birkózniuk, ezért nem emel­ték nagyobb mértékben az áraikat. lobban megérné taxiz­ni, ha legalább a buszjegyárak évi növekedésével lenne ará­nyos a tarifaemelés. Egy nor­mális kategóriájú autó is leg­alább 4 millióról indul, s ma már a legkisebb Suzuki ára is kétmillió fölött van. Együtte­sen elég megterhelő az új ko­csi havi törlesztését, a későbbi javítási költségeket, az amorti­zációt, az évi - járművenkénti 15 ezer forintos - úthasználati díjat, valamint a taxiknál évente kötelező műszaki vizs­gáztatást kifizetni. Csak az utóbbi másfélszer annyiba ke­rül, mint a rendes személyau­tóknál. Ehhez járulnak még a vállalkozói adók és az egyéb járulékok.- Ennyi beruházással sok­kal nyereségesebb vállalkozá­sokat lehet indítani. Ez abból is látszik, hogy 10-15 éve alig akadt olyan a városban, aki ta­xizásra adta volna a fejét. A minimális haszon ellenére na­gyon nehéz ebből a körből ki­lépni. Várjuk a szeptembert és a diákokat, hogy újra élet le­gyen a városban - mondta helyzetükről a társelnök. Mindent vissza! Rénes Marcell ORBÁN VIKTOR ÉS KÖVÉR LÁSZLÓ „jólmeg- mondó” emberek aktuális közlendőivel kel­lene elvileg foglalkozni néhány sorban; hogy például miként is lehet a szabályosan el­adott vagyonelemeket nemzetgazdasági ér­dekből nyomatékosan visszakérni, vagy hogy ki is árulta el már megint a hazát. Fentebbi urak azonban ezúttal olyan os­tobaságokat beszéltek, hogy ezen a szinten gyakorlatilag fe­lesleges bármilyen vita. Ahol az „észérv” egy diktatórikus rendszerből való szerencsés menekülés után az erőszakos ál­lamosítás, a törvényesség lábbal tiprása, a balta és a kötél, ott maximum csodálkozni és szörnyülködni lehet. Innentől pedig ez nem politikai, sokkal inkább orvosi ügy. Magam ugyan szeretem a politikát, ebben élek, erről írok, de most elég volt. Orbán és Kövér „légüres térben lovagolnak” (idézet élő klasszikusunktól, a Heves megyei közgyűlés egyik tagjá­tól), szépen felejtsük el őket. A képzelt lehetőség - hatalomra jutni és „visszacsinálni” - mindazonáltal csábító. Mit is változtatnék a múlton? lói orr­ba vágnám azt a nagyképű alakot, aki a kilencvenes évek vé­gén, amikor meg voltam szorulva, bagóért vitte el tőlem az Opel Astrát... Azt hiszem, néhány emberrel inkább nem kel­lett volna megismerkednem, s kihagyhattam volna félresike­rült kapcsolatokat. Mellőzhettem volna pár karosszériatörő autós mutatványt és egy zűrös balesetet, a vele járó három­havi fekvéssel együtt. A házért kifizetett pénzt is jó lenne visszakapni, igen, és legutóbb tényleg nem hiányzott már a hatodik Unicum... S persze, az első pont: tizenöt esztendővel ezelőtt beleszeretni abba a nőbe, akivel csak most, harminc­öt évesen hozott össze a sors, de aki a legcsodálatosabb lény a világon. merjünk nagyot álmodni. Tessék, mertem. Ekkorát még a Fidesz sem szokott. Ha pedig mindezt képesek megvalósítani a fentebb említett pártprominensek, esküvel fogadom, szá­radjon le a kezem, ha 200ó-ban nem rájuk szavazok. Sőt, en­gedek is. Elég lesz nekem a nő, mondjuk úgy örökre. Egyet­len nő. Csak. s ha hozzátehetem: legyenek szívesek békén hagyni picit a demokráciát. Azt, ami az életet errefelé élhetővé teszi. Hild-díjas tárlat nyílik heves Az idén kétszáz eszten­deje annak, hogy Hild János elkészítette Budapest első épí­tési szabályozását. A Magyar Urbanisztikai Társaság az év­fordulón arra kérte a Hild- díjas városokat: összegezzék a díj átvételétől mostanáig elért eredményeiket. A tapolcai találkozón részt vett Kontra Gyula, a 2000-ben Hild-díjat kapott város polgár- mestere, aki elmondta: 1968-tól mostanáig 48 település vehette át a rangos elismerést, amely­nek nívóját az adja, hogy nem politikai, hanem városfejleszté­si díj. (A megyében Gyöngyös és Eger rendelkezik még az el­ismeréssel.) A dél-hevesi tele­pülésen az évforduló alkalmá­val kiállítás mutatja be, meny­nyit változott a város arculata az elmúlt öt esztendőben.- Minden területen lényeges változások történtek a díj átvé­tele óta - mondta Kontra Gyu­la. - Elkészült hét kilométer út, két új ivóvízkút, megoldó­dott a szilárd hulladék ártal­matlanítása, korszerűsödött a közvilágítás, megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés. A gazdasági stabilitást jelzi, hogy elkészült 600 négyzet- méteres új piaccsarnok, kor­szerűsítették a Heveshús üze­mét, több száz hektár gyümöl­csöst ültettek, s jelentősen nőtt a mezőgazdasági tároló- kapacitás. Ugyancsak elkészült a Ze­nepavilon, a Kőtár, a helytörté­neti kiállítóhely, állandó tárla­tot kapott Kő Pál, a köztéri al­kotásokat restauráltattuk, je­lenleg épp a templomi freskó­kon dolgoznak. Népzene szólt a téren EGER A Bartakovics Béla Műve­lődési Központban augusztus vé­gén tartják a KÓTA és a Magyar Rádió Bartók Főszerkesztőségé­nek közreműködésével az Egri Népzenei Gálát és Szakmai Na­pokat. A most meghívott har­mincöt együttes a legmagasabb szintű minősítéssel rendelkezik, nem véletlen, hogy a Magyar Rá­dió másfél órás anyagot rögzített. Dr. Törőcsik Miklós alpolgár­mester köszöntője után meg­kezdődött a kétnapos Dobó téri vigadalom, amelyet szakmai fó­rum egészített ki. A szakembe­rek Bartók Béla halálának 60. évfordulója kapcsán méltatták a zenekutató életművét, külön kiemelve az alföldi, a dunántúli és a felvidéki gyűjtéseit. A rendezvény Aranypáva Nagydíjas együttese lett a Rimóci Hagyományőrző Együt­tes, a Novaji Asszonykórus, az Ostorosi Asszonykórus, a szó­listák közül Holecz Istvánné (Rimóc), Koós László (Uppony) és Kádár Lászlóné (Novaj). Aranypáva Díjat és különdíjat vehetett át a Fedémesi Népdal­kor. Az Egri Népzenei Gála kü­löndíjasa lett a Nagyrédei Asz- szonykórus, a Komorói Asz- szonykórus, a Bács-Kun Dalár­da, a Bárándi Citerazenekar, az újhartyáni Német Nemzetiségi Fúvószenekar, a Horgosi Nép­dalkor, a dunaszerdahelyi Tisz­ta Forrás Népzenei Együttes, az egerbaktai Kék Szivárvány Menyecskekórus, míg a szólis­ták közül Bállá Tibor (Kunszentmárton), Földes Imre (Zagyvarékas) és Eged András (Eger). Népviseletben. Énekesek a pódiumon és a színpad előtt FOTÓ: PERL MÁRTON Ezer év - ezer érv EGER Ma 20.15-től ismét jelent­kezik a TV Eger kulturális aján­lóműsora. Püisy Csenge szer­kesztőtől megtudtuk, hogy a magyar fotográfia napjához kapcsolódva Molnár István Gé­za fotóművészt hívták meg ven­dégként. Augusztus 29-ét a Magyar Fo­tóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége választot­ta, mert ezen a napon - még 1840-ben - mutatta be Vállas Antal a Magyar Tudós Társaság ülésén a valóság hű megörökí­téséhez szükséges eszközöket és eljárásokat, s készített má­sok jelenlétében fényképet (da- gerrotípiát). Az esti kulturális tévéműsor másik vendége Bimbó Zoltán, aki a Bartakovics Béla Művelő­dési Központ barokk hangver­senysorozatáról beszél. t I l * á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents