Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-30 / 202. szám
4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 30., KEDD verpeiét A januárban megszületett „A Bor és Nóta Faluja” idegenforgalmi-kulturális projekt részeként szeptember 2-3-án rendezik meg a „Verpeléti Szüreti és Bor-Rock Fesztivált”. Az ezzel kapcsolatban tartott tegnapi sajtótájékoztatón Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője az itt élők ösz- szefogását méltatta, s más mellett utalt arra is, hogy a település vezetői komoly figyelmet fordítanak egyebek között az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésére. Miként fogalmazott, „Verpeiét kitalálta önmagát”. Erdélyi István polgármester szerint - miután sikerült kilom irányába nyitott. A hétvégi, a hagyományos szüreti ünnepséggel egybekötött fesztivál immár a harma- Varsányi Lajos dik rendezvénye lesz „A Bor és Nóta Faluja” projektnek. A tájékoztatón részt vett Varsányi Lajos, a helyi lokálpatrióták elnöke, a hazai és a nemzetközi borversenyeken rendre sikerrel szereplő Varsányi Pincészet tulajdonosa is, aki az Egri Borvidékhez tartozó település szőlészettel-borászattal kapcsolatos eredményeit, illetve lehetőségeit ecsetelte. Rockerek A szervezők megállapítása szerint a helybeliek szeretik a nótát, de hozzá és a borhoz közvetlenül kapcsolódik a rock is. Szeptember 2- án, pénteken délután 5 órától így a Kastélykertben fellépők közt lesz a siroki Mátrix, a domoszlói Endemik, a szlovákiai Rómeó Vérzik, a szintén domoszlói Road és a Beatrice együttes is. evickélni a csatornázásból fakadó hitelekből - a Tárná mente legnagyobb, kistérségi feladatokat is ellátó községe előre is tudott tekinteni, s az idegenforgaA szeptember 3-i, szombati „Szüreti Fesztivál” helyszíne a Kastélykert lesz, ahol többek között főzőverseny, borbemutató, gyermekműsorok és természetesen nótaműsor várja az érdeklődőket. Ez utóbbi keretében fellép mások mellett Tárnái Kiss László, Győri Szabó József és Kalmár Magda is. Szüreti és rockfesztivál a Bor és Nóta Falujában Kisdiákok díjazott dolgozatai gondolatok Arról írtak, hogy miért szeretnek itt élni EGER - Az Egri Nők a Városért Alapítvány kilencedik éve ír ki pályázatot az általános iskolások számára. A gyerekek a városról írhatják le gondolataikat, azt, hogy miért szeretnek itt élni, s miért értik meg a turistákat, akik mind nagyobb számban látogatnak el ide. A kuratórium által felkért zsűri értékelése után a sikeres pályázók 20-20 ezer forint tanévkezdési támogatást kapnak az alapítványtól. A díjkiosztó ünnepséget tegnap tartották a városháza dísztermében, s az alapítvány elnöke, dr. Krausz Ilona tizenhárom kisdiáknak gratulált a szép dolgozatához. Az alapítvány díjazottjai: Bata Diána (Lenkey Ált. Isk.,) Bóta Szonja (2. sz. gyakorló isk.), Dr. Krausz Kerek Attila Ilona (Szent-Györgyi Ált. Isk.), Molnár Bence, Cseh András (Deák Ferenc Ált. Isk.), Dávid Levente, Zelei Réka (Hunyadi Ált. Isk.), Asszonyi Evelin (Dr. Kemény Ferenc Ált. Isk.), Balogh Attila (Arany J. Ált. Isk.), Póta Bianka (Tinódi Ált. Isk.), Molnár Viktória (Felsővárosi Ált. Isk.), Elek Csaba (Balassi Ált. Isk.), Bodnár Brigitta (Pásztorvölgyi gimn.). Mint dr. Krausz Ilona elmondta: a fogalmazásokat és rajzokat hosszú ideje gyűjti az alapítvány, s szeretnék majd egy kötetben kiadni, hogy a gyerekek majdan felnőttként viszonüáthassák egykori gondolataikat. A rendezvényen jelen lévő dr. Nagy Imre polgármester gratulált a gyerekeknek, s hangsúlyozta: büszkék lehetnek magukra, mert a támogatást nem szubjektív döntés alapján ítélte meg számukra a kuratórium, hanem a jó munkájukat értékelték. Molnár Bence és Cseh András átveszi a díjat az alapítvány tagjától, Simkóné Kiss Ágnestől Az autó viszi el a segélyt Kirakatban a sokszínű agrárium omék Nemzetközi kiállításon mutatkozik be az ágazat (Folytatás az 1. oldalról)- Néúá.qy tízezer forint „munkadíjért” a családfő elmegy egy autókereskedésbe, ahol gyakorlatilag nulla forint kezdőrészlettel, természetesen banki kölcsönre „vesz” egy gépjárművet. A kocsit nem ő használja, de minden irat és természetesen az adósság is az ő nevén van. Ezzel azt éri el, hogy az egyszeri húsz-harminc ezer forintos munkadíjért magára vállal többmilliós tartozást. A megbízónak persze esze ágában sincs tartósan fizetni a részleteket, a bank jön, viszi a kocsit, és természetesen árverez. Ekkor jön rá a rászedett, hogy mivel a kocsi a nevén van, s az adósság is, ő maradt a pácban - mondta Pethő Zoltán polgármester. Az is lehet, hogy az ébredés még hamarabb megtörténik. A törvény ugyanis kimondja: akinek nagy érték van a nevén, az nem kaphat segélyt. Ahol a családban 1,3 millió forint vagy azt meghaladó érték van, az máris elesik a rendszeres szociális segélytől, a gyermek- védelmi támogatás pedig akkor szűnik meg, ha a mindenkori nyugdíjminimum 75-szö- rösénél nagyobb érték keletkezett. Első körben a segélyt vesztik el, a későbbiekben pedig még akár banki követelés is előállhat. A közelmúltban a településen járt Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztert is tájékoztatta a polgármester erről a tendenciáról, mivel előfordulhat, hogy a megye kisebbségek lakta falvaiban néhány éven belül tömeges lakásvesztésre kerül sor. Az újfajta, az interezéstől (kamatos kamatra adott kölcsöntől) is veszélyesebb pénzügyi manőver ugyanis most teljesen legális: a bank szabályosan adott kölcsönt, az autó tényleges használójának személyét azonban nem köteles vizsgálni. (Folytatás az 1. oldalról) Az OMÉK történelmileg hazánk legrégebbi, méreteiben pedig a legnagyobb agrárgazdasági kiállítása, amely számot ad az ágazat elmúlt fél évtizedes eredményeiről, egyben bemutatja a következő időszak fejlesztési, továbblépési feladatait. Arról is áttekintést nyújt, hogy milyen tapasztalatokat szereztünk a hazánk uniós csatlakozása óta eltelt több mint egy évben, mérlegre téve az agrárium, a vidék helyzetét. Az európai színvonalon felépített kiállítás a mezőgazdaság minden területét felöleli, és gondosan rendszerezett tematika szerint, átláthatóan mutatja be az ágazatokat, a növénytermeléstől az állattenyésztésen át az élelmiszer-feldolgozásig és a piaci szereplőkig egyaránt. A rendezvény jelentős része szabad területen zajlik, elsősorban az állattenyésztési bemutatók és a népszerű lovasprogramok lebonyolításával. A pavilonokban a kiállító cégek, vállalkozások mutatják be rendkívül széles választékú termékeiket és szolgáltatásaikat. Közülük számosán gasztronómiai meglepetésekkel várják leendő kereskedelmi partnereiket, valamint az érdeklődő közönséget. A kiállítás programjában csaknem negyven szakmai konferencia is szerepel, amelyek az agrárium legkülönbözőbb területeinek aktuális kérdéseit tűzik napirendre. Ezek központi témája az Európai Unió által támasztott követelmények és a tagságból adódó lehetőségek vizsgálata. Az 74. OMÉK-en tizenegy megyei cég mutatkozik be különböző termékeivel, reprezentálva szőkébb hazánk adottságait. Ezek a vállalkozások főként kiváló minőségű borokkal, hús- és hentesárukkal, gombával, mélyhűtött termékekkel, nemesített növényfajtákkal, mező- gazdasági gépekkel és berendezésekkel vesznek részt a szakmai seregszemlén. Érdemes tehát időt szentelni és megnézni ezt a vásárt, amely mindannyiunknak szól. A körülöttünk levő élő környezet alakítása ugyanis fontos közügy. Az agrárpiac helyzete sokakat érint, a mindennapi ételünk és italunk pedig az egyik legfontosabb, hosszú távon megoldandó magánügy. Milyen a jó kenyér? Az OMÉK a nagyközönségnek érdekes, a családoknak kikapcsolódást jelentő programokat kínál. A vásárlátogatók egyebek mellett - a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének köszönhetően - megtudhatják, milyen a jó kenyér. Megismerkedhetnek a vidéki élettel és annak örökségével is. Fotográfusok ünnepnapján egek Harmadik éve a fotográfusok ünnepnapja augusztus 29. Országos szövetségük Vállas Antalnak a Magyar Tudós Társaság ülésén 1940-ben ezen a napon a dagerrotípiák, fényképek, a valósághű ábrázoláshoz szükséges eszközök és eljárások nyilvános bemutatójára emlékezik. S ma sem lehet más a cél, mint ráirányítani a figyelmet a pillanat megörökítésével, a kiállításokkal nem kevés áldozatot vállaló fotóművészekre. Az ünnep alkalmából a Helyőrségi Klub Galériája Demeter Pál és Kállay László fotográfusok tárlatának adott helyet, s alkalmat a megemlékezésre. A kiállítás szeptember 17-ig tekinthető meg a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt. A két Ismert alkotó bemutatta képeit az érdeklődőknek „Adócímke" 75 millióról R. M. EGER Kevés településen van mód a helyi iparűzési adó olyan jellegű címkézésére, mint a megyeszékhelyen, itt azonban már évek óta kedvező tapasztalatokkal működik a rendszer - tudtuk meg Korsós Lászlótól, a polgármesteri hivatal adóirodájának vezetőjétől. A címkézés jogával kizárólag azok az adózók élhetnek, akik nem rendelkeznek hátralékkal. Az iparűzési adó összegének tíz százaléka címkézhető, 1/3-1/3-1/3 arányban, kiemelt feladatokra és ágazatokra, illetőleg önállóan, nonprofit szervezetek részére. A maximális, megjelölhető összeg egymillió forint. Ami a kiemelt feladatokat illeti, a legtöbben, 67-en a közbiztonság javításával összefüggő teendőkre ajánlottak fel több mint 5,7 millió forintot. A játszóterek építésére, karbantartására 4,6 millió, a parkosításra, virágosításra, valamint kerékpárút építésére is körülbelül 4 milliót címkéztek az adózók. A kiemelt ágazatoknál az egészségügy „vezet” a maga csaknem 9,9 millió forintjával, a 3,5 milliós oktatás és a városszépítés előtt. A vállalkozási infrastruktúra fejlesztésére 2,1 milliót, a sportra 1,8 milliót ajánlottak fel a városban élő polgárok iparűzési adójukból. A nonprofit szervezeteknél 92 alapítvány, egyesület, költségvetési intézmény kapott jelölést A helybeliektől az idén mindent egybevetve 942 „adócímke” érkezett a szakhatósághoz. Ez csaknem 75 millió forint felajánlását jelenti. * > 1
