Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-24 / 197. szám
14 PF. 2 3 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 24., SZERDA Masszázs 300 ezerért Egy reklámbemutató út során vásároltam egy masszázsfotelt. A bemutatón kipróbált fotel csendesen zümmögött és jól masszírozott. Az először leszállított fotel rettenetesen zörgött, kellemetlenül ütögetett, szinte fájt. Nem is akartam átvenni, de a szállító azt tanácsolta, próbáljam ki, talán mégis jó lesz. Nem bírtam használni, rendkívül kellemetlen volt. Telefonáltam az eladó kft.-nek, bejelentve panaszomat Egy hét múlva hoztak egy teljesen újat A fotelt kipróbálásra hozták. Kivitele primitív, igénytelen, ráadásul kevesebb programmal rendelkezett, mint az első. Több mint negyvenszer próbáltam hívni a céget, majd egy másik számon tudtam elmondani problémámat. Megígérték, hogy most már olyan fotelt küldenek, amit megrendelVárja a vár a Az évente több mint 400.000 látogatót fogadó Dobó István Vármúzeum munkatársai számára az a legfontosabb, hogy látogatóink megelégedetten és a történelmi helyszínhez méltó élményekkel gazdagodva távozzanak az egri várból. Ezért volt meglepő Szikonya Jenőné győri látogatónak a Heves Megyei Hírlap augusztus 10-i számában megjelent olvasói levele, amelyet szabadságom miatt késve olvashattam el. Természetesen kivizsgáltam az ügyet, s a „kellemetlen epizód” valóságos története röviden a következő. Köztudott, hogy július 23. és július 31. között zajlott az évek óta nagy sikerű és az érdeklődők tízezrei által várt Végvári Vigasságok történelmi fesztivál a várban. Ekkor a múzeumi kiállítások mellett számtalan produkció, haditorna-bemutató és kézművesek kirakodóvására tette érdekessé, élményszerűbbé a vár- és múzeumlátogatást Látogatónk ugyan egy hétköznapi időpontra utal, de munkatársaim - emlékezve a reklamációra - egyöntetű véleménye szerint az eset július 31-én, vasárnap történt. Nem valós a 16.45-re datált jegyváltás, hiszen a kiállítóhelyeken a belépőjegyre tett pecsét szerint már két kiállítás megtekintését követően, fél 5 után reklamált az információs pultnál. Mivel aznap a múzeumi belépőjegy a még zajló programok és a 19 óráig nyitva tartó kazamata, kőtár, ágyútertem először is, és ki is fizettem. Meghozták a harmadik fotelt is. De megint csalódtam. Nem akartam átvenni, de tiltakozásom ellenére itthagyták. Ismét telefon, ismét panasz, és értetlenkedés a másik oldalon. Végül megállapodásra jutottunk. A nálam lévő papírokon semmiféle engedélyezési szám nincs, csak a gyártás helye: EU. Az már csak hab a tortán, hogy az első fotellel kaptunk „ajándékba” két darab légtisztító lámpát 100 ezer Ft értékben. Háromheti használat után megszűnt működni. Megint telefon, a válasz: ha jönnek a fotelért, azt is visszaviszik megnézni. Most újra elszállították a dolgokat, de mi jöhet még ezután? Lesz-e használható masszázsfotel és lámpa a közel 300 ezer forintomért? (név és cím a szerkőben) családot mek, aknafigyelő folyosók és az egész vár 20 óráig történő megtekintését is lehetővé tette számára, kollégáim - helyesen - nem váltották vissza a belépőjegyét. Nem történt „átverés”, hiszen a látogatók százezreinek megelégedésére dolgozó kollégáim javaslatára Szikonya lenőnéék a 17 órakor induló csoporttal - a tárlatvezető szerint - meg is nézték a föld alatti erődítményeket. Sajnáljuk, hogy látogatónk a jegyváltás előtt nem tájékozódott, hiszen az országos gyakorlatnak megfelelően a Dobó István Vármúzeum is kötött nyitva tartással működik, tárlatai 9-17 óra között látogathatók. A pénztárosnak nem kötelessége, de a nagy látogatottság során erre ideje sincs, hogy minden belépőjegyet váltó figyelmét felhívja a kiállítások zárására. Ismételten hangsúlyozom, hogy a történelmi fesztivál idején a múzeumi belépőjegy egyben programjegy is volt, így a 20 óráig nyitva tartó várban számtalan látnivaló nyújthatott kellemes időtöltést látogatónk számára. Mindezekkel együtt sajnáljuk, hogy Szikonya lenőné és családja a fenti okok miatt nem tudta megnézni a vármúzeum minden kiállítását, ezért felajánlom számára, hogy egy következő egri látogatásakor - előre jelzett időpontban - belépőjegy váltása nélkül biztosítjuk a képtár és a börtönkiállítás megtekintését. Dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató r Évadnyitó vagy szakmai betli? Helyzetkép a megyei labdarúgó-bajnokságról Az NB II.-be nevezett 32 csapatból 30-nak nem volt szabályos a nevezése, ezért pótlásra kényszerültek a hibázok. A profi liga és az MLSZ türelmes, na és persze megbocsátó (Heves Megyei Hírlap, 2005. aug. 12.). A Heves Megyei, Labdarúgó Szövetség elnöksége se nem türelmes, se nem megbocsátó, elutasította Eger felnőtt labdarúgócsapatának megyei I. osztályban történő indulását, és a megyei II. osztályba sorolta, mert nem volt szabályos a nevezése. Többen és többször azzal indokolták a döntést, hogy nem dönthettek másként, az elnökség az MLSZ szabályai szerint döntött. A döntést és az indoklást nem vitatom, az elnökség dönthetett így is, de azt állítom, hogy - minden körülményt és a kialakult gyakorlatot vizsgálva és mérlegelve — dönthetett volna másként is. Remélem, sokan vagyunk azon az állásponton — a Helasz elnökségével szemben -, hogy Heves megye és Eger labdarúgása érdekével ellentétes, hogy Eger csak a megyei II. osztályban indulhat. A ladbarúgócsap- at indulását szervezők elhatározásának komolyságát bizonyítja a stadionfelújítás és a megyei II. osztályba (véleményem szerint méltatlan) nevezés vállalása. Az Eger labdarúgócsapatának indulását támogatók segítését, kifejtett erőfeszítéseit (eredménycentrikus világunkban) nem a szándék, hanem a végeredmény oldaláról kell megítélni. Ellenvéleményemet az alábbi körülmények és lehetőségek figyelembevételével és mérlegelésével alakítottam ki: 1. A labdarúgásból (a közelmúltban) több olyan példa hozható, amikor az illetékes testület a szabályok betű szerinti betartása helyett indokolt esetben egyedi döntést hozott. Pl. az Európai Labdarúgó Szövetség engedélyezte, hogy a Liverpool induljon a Bajnokok Ligájában, Collina egy évvel tovább vezessen mérkőzéseket. Az MLSZ a nevezési feltételek nem teljesítése után engedélyezte a Diósgyőr, a Vasas, a Ferencváros hiánypótlását, elfogadta nevezésüket, korábban hozzájárult határidőn túli átigazolásokhoz. A Nógrád és a Békés megyei szövetség megyei I. osztályba sorolt újonnan nevezett klubokat. A felsorolt példák analógiáját követve a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség elnöksége is hozhatott volna egyedi döntést, tehát dönthetett volna másként is. 2. Az MLSZ versenyszabályzata szerint „26. § (2) y rendkívül indokolt esetben az illetékes labdarúgó szövetség ... átsorolhat csapatot... egyik osztályból a másik osztályba”. Eger felnőtt labdarúgócsapatának nevezése a problémák ellenére szabályos, mert indulhatott a megyei II. osztályban. Az elnökség (ha akart volna) alkalmazhatta volna a versenyszabályzat ezen előírását, jogi alapja is lett volna ahhoz, hogy Egert a megyei I. osztályba sorolja, tehát dönthetett volna másként is. A labdarúgásért dolgozó egyesületi és megyei vezetők között vagy kommunikációs zavar volt, vagy nem sikerült a mindenki által elfogadott legfontosabb közös szakmai célt megtalálni. 1. A Helasz elnöke szerint (újságcikkből idézve) „... a megye labdarúgásának érdeke, hogy Egernek legalább megyei I. osztályú csapata legyen”. Nem lehetett túlzottan sikeres a kommunikáció, ha a többség úgy ítélte meg, hogy az elnök rosszul látja a megye labdarúgásának érdekét. Remélem, a tust. Az igazságtalan vádakat véleményem szerint is vissza kell utasítani, de arra is nagyon kell ügyelni, hogy az ellenvéleményt véletlenül sem szabad támadásként értelmezni, támadásként megélni, mert akkor elvész az ellenvélemény igazság- tartalma és az együttműködés a partnerek között. Ha a kommunikáció eltorzul, utána már nem a megoldáskeresés a lényeg, már mindenki csak a saját véleményének igazolhatóságát bogozza, a megoldáskeresés helyett a döntés indoklása lesz a lényegesebb. 3. Magánszemélyként írásos kérelemmel, kérelmet alátámasztó részletes (ó oldal) indoklással fordultam a Helasz- elnökség minden tagjához, hogy az elnökség saját hatáskörében, soron kívül tárgyalja újra, és vizsgálja felül a korábbi döntését, mely szerint elutasította Eger megyei I. osztályban történő indulását. Az elnökség megtehette, hogy érdemben nem foglalkozik a kérelemmel (ez a megoldáskeresés hiányát jelzi), vagy a kérelmet érdemben megvizsgálja, elutasítja, az elutasítást megindokolja és a döntéséről a kérelmezőt értesíti. Kérelmemre semmilyen (írásos, szóbeli) választ sem kaptam. Úgy gondolom, hogy ez is egy m olyan „baki”, ami azt a -< véleményezésre és a döntésre jogosultakat nem az „Egernek sem legyen könnyebb” megközelítés, nem kisebb közösségi érdek, nem egyéni érdek, nem a nevezési hiba miatti büntetés szándéka vezette döntésükben, hanem az, hogy szerintük ettől van jelentősebb szakmai érdek is. 2. A vitában elhangzott, hogy a döntés miatt igazságtalan támadások és vádak érik az elnökséget és a hivatali apparálátszatot kelti, hogy az elnökség részéről a kommunikációban, az együttgondolkodás területén valami nem volt és nincs rendben. A leírtakat is figyelembe véve mindenki eldöntheti, hogy kinek az álláspontja (a döntés vagy a Helasz elnök és az én véleményem) áll közelebb a labdarúgás érdekéhez, az elnökség dönthetett volna-e másként, és azt, hogy mennyire volt csendes a megyei labdarúgó-bajnokság évadnyitója. Bán ka József Eger, Bethlen G. u. Emlékezés a ............... ' L evelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. Két-három emberöltő távlatából, a nagy öregek elbeszéléséből és levéltári kutatásokra utalva emlékezünk azokra a kubikusokra, akik ismertté tették Kömlő nevét Siófoktól Ruszinckóig (Aknasz- latináig). A nincstelenek legön- tudatosabb rétegét alkotta az agrárproletárok ezen rétege. Már a múlt század tízes éveiben dolgoztak ár- és belvízvédelmi munkálatoknál, így például ők építették meg a Csincsa- csatornát, mely Kömlő és Hevesvezekény belterületéről vezeti le a belvizet. Ezen kubikus csapatok voltak azok, akik a Tisza jobb partján, Sarudtól Tiszanánáig (Dinnyéshátig) gátfelújítási munkálatokat végeztek. A Sió-csatorna korszerűsítését is ők végezték el a tízes évek végén, ill. ott voltak a Kis-Bala- ton szabályozási munkálatainál. Ma már kissé historikus, hogy az I. világháború alatt orosz hadifoglyokkal a Hortobágyon halastavat építettek. A legöregebbek sem tudják azt, hogy a húszas évek közepén az ínségmunkában lőteret építettek Kömlőn. Majd az 1940-es években, ill. azt követően Ruszinokéban erődítési munkálatokat végeztek és laktanya-építkezéseken dolgoztak. Erdélyben, Déda és Szeredfalva között vasútvonal építésén munkálkodtak. Az is a kiemelkedő teljesítményükhöz tartozik, hogy a '30-as évek végén, ill. a '40-es évek elején úgynevezett erőműcentrálét építettek Hatvan közigazgatási területén. Aminek az lett volna a célja, hogy Budapest áramellátását javítsa, de sajnos közbejött a II. világháború, és az azt követő években jóvátételként leszerelték (korszerűsége miatt) és a Szovjetunióba szállították, majd ott szerelték össze , újból. Aratás idején Kömlőn, ill. a szomszédos községek nagygazdáinál vállaltak részes aratást. A csapatok életében kiemelkedően fontos volt a felszabadulást követően a budapesti Szabadság híd megépítése. Sajnos a csapat egyik embere, Szabó M. András a Dunába zuhant és hősi halált halt. Az építés 10. évfordulóján Szél lúlia, a híres rádióriporter riportban emlékezett meg az építők hősi munkájáról. Szabó M. András fia is jelen volt a balesetnél, de az elégtelen munkavégzési feltételekből adódóan a mentési munkálatokat már nem tudták elvégezni. Ma emléktábla őrzi a komiéi kubikusok hősi munkáját, ill. Szabó M. András nevét. Emlékezünk azokról a kubikus csapatvezetőkről, akik kiemelkedően sokat tettek azért, hogy ezen nincstelen réteg válság és kritikus körülmények között munkához jusson: Jakab Zakariás, Godó Zsigmond, Szabó M. Joachim és Csáti Jónás, aki később a megyében ismerten híres tsz-elnök lett. Sokak életével, munkájával kapcsolatosan adós a helyi történetírás, mert eddig erről sem írásban, sem szóban még emlékezés nem történt. Közreadja: M. Szabó Lajos, Heves Hol a bögre? A TESCO Áruház június 29. és július 12. között akciót hirdetett többek között a Jacobs termékekre, miszerint aki július 1-2-3- án, 8-9-10-én vásárol Jacobs terméket, annak azonnali ajándékkal kedveskednek. Július 8-án vásároltam Jacobs kávét, és elvittem a blokkot az asztalhoz, ahol az ajándékot adták, azaz csak adták volna, mert az ott lévő hölgy közölte, hogy sajnos az ajándékok elfogytak - 2 db kerámia bögréről van szó -, de felírta a nevemet és a címemet, és közölte, hogy elküldik postán. Az ajándék a mai napig nem érkezett meg. Időközben érdeklődtem a vevőszolgálatnál, hiszen végül is az áruházban történt a vásárlás. Közölték velem, ők nem foglalkoznak ezzel, kérdezzem a hosstesszeket, akik időnként ott vannak az áruházban. Ezt meg is tettem, és az egyik hosstessz azt mondta, hogy biztosan elküldik az ajándékot. Nos, ez nem történt meg. Véleményem szerint ez a vevők becsapása. Kelemen K. Eger (cím a szerkőben) Fura események Történnek furcsa jogi események országunkban, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak. Tudomásom szerint a magyar parlamenti vizsgálóbizottságok nem nyomozóhatóságok. Fennen hirdetik a jogállamiságot, de arról már bölcsen hallgatnak, hogy családokat kikészítő tetteikkel törvénysértések sorozatát követik el. Amennyiben a bal- vagy akár a jobboldal sérelmesnek találja a szóban forgó személyek, tj^kp^Ít,.ÍS;ennek gyanúja alapos, tegyék at az ügyet az arra hivatott nyomozóhatóság hatáskörébe. Ismételten felmerül a kérdés: ha idejében érzékelték, hogy az „üldözöttek” miben sántikálnak, miért nem avatkoztak be idejében? (név és cím a szerk.-ben) A kamatadóról A Heves Megyei Hírlap aug. 11-i számában megjelent „Kamatadó” című írással teljes mértékben egyetértek. Azonban a következőket hozzáfűzném: Valóban sok kisnyugdíjas gyűjtögeti pénzét betegsége, temetése idejére. Hiszén legtöbben egyszerű munkásemberek voltak aktív életükben, amely kevés fizetéssel és kevés nyugdíjjal jár. Nekik nem jár az állami temetés, ezért saját maguknak kell erről gondoskodniuk. Az igaz, hogy a nagy emberek nélkülük nem ennének kenyeret, nem járhatnának ruhában, nem lakhatnának kényelmes lakásaikban, mert telik nekik fűtésre és minden kényelemre. A munkát végző emberek csak akkor kaptak megbecsülést, ha ezt szó szerint kiharcolták maguknak. Egyébként a munkájuk pénzzel fizetett ellenértéke a bagóval egyenlő. Feltételezem, hogy a kamatadó egyfajta jövedelemadóként működne. Azt azonban tapasztalhattuk már, hogy mostanság a kamat nem jövedelem, csak veszteség. Csak egy bizonyos hivatal képes arra, hogy a kamatszázalék mértékét nagyobbnak tudja kimutatni, mint az infláció mértéke. A mindenkori kormány ezt várja el tőle. Mindezek után javaslom, ha valóban lesz kamatadó, annak neve veszteségadó legyen. S.D. (név és cím a szerkőben) 53234848533153
