Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-26 / 173. szám
# 4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 26., KEDD Ágika sétája a nyugis budiig (Négyessy) szarvaskő Ma este sem táncol velem, szomszédasszony? - kiáltott be a kerítésen a virágait ápolgató néninek egy idősebb úr a falu egyik tekervényes utcácskájában. Az anyóka nevetve kitért a felkérés elől, úgy vélte, a bál már nem neki való. Pedig ha beadja a derekát, míg él, nem felejti el, milyen jót mulatott. Mint ahogy azok is megőrzik emlékükben e hétvégét, akik nem szerétnek csárdásozni. A szarvaskőiek nemzetközi találkozója - tekintve, hogy a faluból csaknem százan vándoroltak ki, s őket, leszármazottaikat is várták - mindenki számára tartogatott élményt. A haspókokat az ebédek töltötték el elégedettséggel. Nagykanállal ehették a vaddisznógulyást, a babgulyást, a székelykáposztát. Még az alkalmankénti eső sem ugraszthatta meg a vendégeket, lévén hatalmas sátrak alatt kínálták fel az étkeket. Az iskolában igényes erdészeti, lepke- és fotókiállítás fogadta az érdeklődőket. A szabadtéri színpadon is mindig történt valami. Az egri és a bélapátfalvi kistérség hagyományőrző csoportjai szórakoztatták a publikumot, a rendezvény zárásaként, vasárnap az Edda együttes fergeteges bulija bírta „csápolásra” a fiatalokat és a középkorúakat. Ennél szolidabb, ám a jelenlévők lelkében bizton nyomot hagyó program a falu leghíresebb lánya, „Ágika” fogadása volt. A falucskában csaknem 40 éve forgatott Isten hozta, őrnagy úr! című, Örkény István Tóték drámájából Fábry Zoltán rendezésében készült film főszereplői közül már csak Venczel Vera színművésznő lehetett jelen. Őt fogadták illendően, csakúgy, mint a filmbeli őrnagyot, s kísérték végig a faluban, megtorpanva a filmről is felismerhető helyszíneken. Az érzelmeket ébresztő sétáról a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggel című lapunkban (31-én) közlünk riportot. Venczel Vera (középen), szerepe szerint Tóték Ágikája, egyik ámulatból a másikba esett FOTÓ: GÁL GÁBOR Együtt a szülőföld emlékéért alkotás Megjelenhet a város monográfiája Lassan két éve annak, hogy Czenthe Huba tanár-helytörténész elkészítette a város helytörténeti monográfiáját. A több mint 300 oldalas, gazdagon illusztrált kéziratot azóta kitűnő szakember lektorálta, az anyagot digitalizálták, ám könyv alakban még nem jelent meg. B. K. pétervására A monográfia szerzőjével erdőkövesdi otthona kertjében beszélgetünk a leendő könyv születésének körülményeiről, a kiadás késlekedésének okairól.- Negyven éve kezdtem tanítani biológiát, földrajzot, majd történelmet a Pétervásárai Mezőgazdasági Szakközépiskolában - emlékezik vissza Czenthe Huba. - Első alkalommal Egerből kerékpárral tettem meg az utat az iskoláig, s már azon a napon igyekeztem felfedezni a környéket. Fiatal korom óta vonzott minden, ami a múltunk feltárásával kapcsolatos. Barátaimmal sokat régészkedtünk. Azután 1974-ben a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) kereteiben tartottam először előadást a pétervásárai művelődési házban a város és környéke történetéről. Tíz év múlva - az akkorra már jóval gazdagabb gyűjtött anyagból és saját fotóimból - egy újabb átfogó kiállítást rendeztünk a térség múltjáról, fejlődéséről. Négy-öt évvel ezelőtt merült fel először a város vezetőivel beszélgetve, hogy kár lenne, ha elkallódna ez az érték. Nem sokkal később szerződést kötöttünk a könyv megjelentetésére. SajCzenthe Huba nos az elmúlt két évben nem sikerült a kiadáshoz szükséges összeget előteremteni. Ám most úgy tűnik, hogy elhárulhat az akadály, s ha minden jól alakul, Szent Márton napjára kézbe vehetik a helybeliek a múltjukat feltáró kötetet. A kötet készítőjének felesége, Czenthéné Bozó Erika itt kapcsolódik be társalgásunkba. Mint elárulja, a kézirat gondozásában a család is részt vett, hiszen a gyerekek segítségével sikerült megszerkeszteni és digitalizálni az oldalakat. A 320 oldalas kiadvány egyébként 120 régi fotóval egészül ki.- Nemrég egy egri kiadó jelezte - folytatja Czenthe Huba -, hogy vállalkozna a kiadásra. Tőle tudtuk meg, hogy ezer nyomtatott példány előállítása mintegy 1 millió - 1 millió 200 ezer forintba kerülne. Pál László polgármesterrel együtt kalkulálva arra jutottunk, hogy példányonként 4 ezer forintba kerülne a kötet. Arra vállalkoztam, hogy megpróbálunk előfizetőket toborozni, akik a Pétervására Város Fejlődéséért Közalapítvány számlájára utalhatnák át az ösz- szeget. Reményeink szerint kétszáz előfizető esetén már megvalósulhatna a cél: megjelenhetne a könyv. Az elmúlt napokban valamennyi péterkei háztartásba eljuttattunk egy szórólapot, amelyen tájékoztatjuk az embereket a könyvről és a megrendelés módjáról. Bízunk abban, hogy nemcsak számunkra fontos ez az ügy, hanem azoknak is, akik szeretnének megismerkedni saját múltjukkal, s ezt a tudást utódaikkal is megosztani. A város is segít PÁL László polgármester a kiadvánnyal kapcsolatos érdeklődésünkre megerősítette, hogy az önkormányzatnak is szándékában áll támogatni a monográfia megjelentetését. Az előfizetők toborzását követően a város is felajánl egy összeget, a sikeres kiadást segítendő. Egy „átlagos” nap után: gyilkosság baltával (2.) Tari Ottó A bizonyítási eljárás lezárása, a perbeszédek elhangzása után, saját védelmére szót emelve A. Ferencné így nyilatkozott: „Igaz, hogy rosszul éltünk, de nem volt szándékomban megölni, bajt okozni neki. Igaz, hogy dulakodtunk, de a nagy fejsze lent volt a kamrában... A kisfejszét reggel találtam meg. Azt félelmemben vittem le a kamrába, nem tudtam, hogy került oda... Nincs bizonyítékom rá, de van egy külső szomszédom, aki mondta, amikor este veszekedtünk a férjemmel, utána veszekedett egy szomszéddal is, azt, hogy mi történt, nem tudom. Én nem vádolok senkit, csak azt mondtam, amit ő mondott...”. Miután saját védelmére szót emelt, a védőjével tanácskozott, de nem indítványozták a bizonyítási eljárás ismételt megnyitását, nem terjesztettek elő bizonyítási Iáit okozó testi sértés bűntettét kérte megállapítani. Adtak is, kaptak is A megyei bíróság a vádlott védekezését és a védő érvelését nem fogadta el. Az ítélet részletes indoklásában szerepel: mindketten erősen italozó életmódot folytattak. A tanúvallomások szerint a házaspár gyakorta összeverekedett, mindkét tagja ütött is és kapott is. Az utóbbi időben már a vádlott volt az erősebb és a nagyobb hangú. Egyszer például hús- klopfolót dobott a férje után, amely beleállt a földszint 2-es számú lakás ajtajába. Volt, aki többször hallotta, amint Mária a lépcsőházban kiabált, hogy „te szemét buzi, megöllek”. A vádlott ellen 2000-ben a Hatvani Rendőrkapitányságon súlyos testi sértés bűntett kísérletének alapos gyanúja miatt már büntetőeljárás indult, amit azért szüntettek meg, mert a sértett - a férje - megtaA „preparátum" Az elsőfokú eljárásban a bizonyítékok között a bíróság felsorakoztatta az áldozat preparált koponyáját A jelen lévő orvos szakértők ez alapján állapították meg a tényt: a nagyobbik eszköz, a fejsze összefektethető a benyomatos sérüléssel. indítványt. A vádlott kirendelt védőjének álláspontja szerint nem nyert bizonyítást védence bűnössége, ezért a felmentését kérte. A bűnösség megállapítása esetére, az ügyészi vádtól eltérően, hatett halála? Az ügyeletes orvos idegenkezűségre utaló körülményeket talált, ezért a rendőr- hatóság vizsgálatát igényelte, így 2004. február 3-án a holttestet felboncolták. Az eseti orvos szakértő „benyomatos koponyatörés, emberölés” minősítést tüntetett fel, a tő és az eseti orvos szakértő ezután kijelentette, hogy a két szakértői vélemény között nincs különbség. A megyei bíróság is megállapította, hogy a szakértői vélemények azonos következtetést tartalmaznak, így az igazságügyi gyakorlatban rendkívül ritka, másodszori boncolás elrendelésére feltepítható meg, hogy a kanapé mögötti poszteren, más berendezési tárgyakon észlelt véres felke- nődések és vérfröccsenések frissek vagy jóval korábbiak, mivel a vádlott és a sértett között gyakori volt a tettlegesség. A fürdőszobában fehér lavórban talált piszkos színű folyadék és a felmosó a vértesztre reagált. A vádlott a konyha vizes állapotágadta a vallomástételt. Egy évvel később hasonló okokból indult eljárás ugyanitt, amit később könnyű testi sértés vétségévé minősítettek. A személyes meghallgatáson a férj, mint magánvádló, nem jelent meg. Két boncolás Miért következett be a sérhaláleset okaként „tompa tárgy, koponyatörés” szöveget írta. A nyomozati iratok más oldalán szerepel az a rendőrségi közlés, miszerint „az igazságügyi orvos szakértő a külsérel- mi nyomok alapján nem tudta egyértelműen megállapítani az idegenkezűséget”. Ezért a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztálya február 4-én elrendelte a holttest ismételt boncolását. Az igazságügyi orvos szakérA vádlott tárgyalási védekezése szerint nem bántalmazta a sértettet, aki azonban őt megtámadta. Összeugrottak és az asztal előtt mindketten elestek. Utána ő lefeküdt aludni, s reggel a férjét halva találta. Az asszonynak a védekezési stratégia kidolgozására a bejelentés után is volt ideje, másokkal is beszélhetett, mert a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztálya csak február 5-én délután fél 2-kor vette őrizetbe. Ekkor már nem tagadta, hogy attól kezdődően, amikor ittasan a fáskamra elől felment a lakásba, a rendőrségre tett bejelentéséig otthon tartózkodott. Kétséget kizáróan nem állaról azt adta elő, hogy amikor a férjével veszekedtek, az dühében a konyhába dobott egy lavór vizet, s a mentők megérkezése előtt ezt szedte össze részben a felmosóval. Ám a fürdőszobában csak egy lavór volt, a karimáig koszos, vérre reagáló vízzel, így nehezen hihető, hogy ha a sértett a lavór vizet a konyhába beborította, utána a fürdőszobában a lavórba vizet engedett, és abba saját kabátját beáztatta. Nagyobb a valószínűsége: a konyha padlóján látható víz abból származik, hogy a vádlott a sértettet lelocsolta, így próbálva magához téríteni. A tanúvallomások szerint a délután műszakból hazaérkező lakó február 2-án 23 órakor zárta be a lakás kapuját, míg másnap reggel 6 órakor egy másik lakó bevásárolni indult. Ekkor a bejárati kapu még mindig zárva volt, ő pedig találkozott a vádlottal. A bíróság meggyőződése szerint mindezek alapján 2004. február 2-án 18 óra és február 3- án reggel 6 óra 10 perc között a házban nem járt ismeretlen elkövető. Az ítélet A megyei bíróság a bizonyítékok összevetett mérlegelése alapján azt állapítot- || ta meg, hogy a sértettet a Bf vádlott bántalmazta. Az orvos szakértők a hatóság által bemutatott eszközök f közül a nagy favágó fejszét találták összefektethetőnek a koponyasérüléssel. Az igazságügyi orvos szakértő szerint a sértett testét legkevesebb 10, maximum 15 erőbehatás érte. Ezek közül egy volt, ami a halálához vezetett. A megyei bíróság a vádlott cselekményét - a védelem indítványával ellentétben, az ügyészi váddal egyezően - eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntettének minősítette. A vádlott javára enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletét és a sértetti közrehatást, súlyosítóként viszont az élet kioltására alkalmas veszélyes eszköz használatát, az ittas állapotban, hozzátartozó sérelmére való elkövetést. Az ítélet szerint A. Ferencné bűnös emberölés bűntettében, ezért őt a bíróság 8 év ó hónap börtönre, mellék- büntetésül 8 év közügyektől való eltiltásra ítélte. Elrendelték a kényszergyógyítását is. (Folytatjuk) i < <
