Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-26 / 173. szám

2005. JULIUS 26., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP A fesztiválnyitó hangverseny egy jellegzetes pillanata a Dobó téren FOTÓ: PlUSY ELEMÉR Megkezdődött a Barokk Fesztivál EGER Hegyesi Hudik Margit és Belkovics Zoltán énekművészek koncertjével tegnap délután kez­detét vette a Fesztivál a barokk Egerben elnevezésű rendez­vénysorozat. A fellépő művésze­ket a Dobó téren az Egri Szalon Kvartett kísérte, s népszerű ope­rettekből, musicalekből, operák­ból adtak elő részleteket. Ma az immár hagyományos zenei fesztivál folytatásaként a Bazilikában Kincses Veroni­ka operaénekes és Teleki Mik­lós orgonaművész adnak hangversenyt. Az érsekkerti Zenepavilonban pedig a Nazalia Oboa Kvartett muzsi­káját hallgathatják meg az ér­deklődők. Jelképes út élet Szuromi Rita és halál között A készülő urnafal egy jelképrendszer: az élet útja a halálig... Páratlan esztétikai és jelképtani megoldás fotó: ötvös imre heves Mészáros Ildikó refor­mátus nagytiszteletű asszony­nak nem kenyere a dicsekvés. Ám tekintetéből lehetetlenség nem kiolvasni azt a jóleső büsz­keséget, elégedettséget, ame­lyet akkor érezhet, amikor vé­gigtekint a református temető most épülő ravatalozóján és urnafalán. A hosszú idő óta ter­vezett beruházást sok titokza­tosság lengi körül. A nagytiszteletű asszonnyal először az otthonában találko­zunk. A látogatás apropója az új ravatalozó, így mi másról is be­szélgethetnénk, mint az embe­reknek a halállal való viszonyá­ról, a modern kor jelenségéről, az urnás temetésről, s a sokszo­ri próbálkozásról, ami ezt az építkezést megelőzte.- Amikor 1996-ban a hevesi gyülekezet élére kerültem, érezhető igény volt a ravatalozó létesítésére - idézi fel a kezdete­ket Mészáros Ildikó. - Akkori­ban másfél milliós beruházás­sal meg lehetett volna építeni egy méltó búcsúztatóhelyet, ám ez mindig húzódott. Később emelkedtek az árak, szigorod­tak az előírások, ám az igény a régi maradt. A nagytiszteletű asszony vé­gül úgy döntött, nem vár to­vább, s nem elégszik meg amo­lyan tessék-lássék megoldással! A gyülekezet tagjainak maxi­mális támogatását élvezve bele­vágott, s megszületett a terv: 51 millió forintért, a Norda támo­gatásával elkészülhet a ravata­lozó és az urnafal. Hogy mennyire várják a he­vesiek a létesítmény átadását? Ezt egy néni szavai érzékeltetik legjobban, aki azt mondta: már nagyon hívják odaátra, de ad­dig nem akar meghalni, míg az urnafal el nem készült. Arról, hogy mi is készül He­vesen, valójában csak a refor­mátus temetőben tett sétánk során győződünk meg. Messzi­ről látszik az íves kupola (Ópusztaszer gyönyörű fameg- munkálású épületei jutnak eszünkbe), közelebb érve le­nyűgöző a látvány. (Bár teme­tőben járunk, ahol azért illik fejlehajtva közlekedni, most in­kább az ámulaté és csodálko­zásé lesz a főszerep.) Olyan jelképrendszerre épü­lő ravatalozó és urnafal képe bontakozik ki, amely - bátran mondhatjuk - példa nélküli Heves megyében. Szeptember 25-e, vagyis az átadás napja után a gyászolók és temetőlá­togatók hatalmas kovácsoltvas kapun lépnek be a kegyeleti helyre. A bejárat fölötti félbe­vágott gömb, kétoldalt egy-egy szimbólum, a kereszt és a ke­hely a katolikus és a reformá­tus egyház jelképe. (Mészáros Ildikó nem győzi hangsúlyoz­ni, ők az ökumenizmus jegyé­ben gondolkodnak, a kereszté­nyek elől sem marad zárva az urnafal.) Belépve kis térre érünk, amely az életet, a lehetőségeket juttatja eszünkbe. Elindulunk az élet útján, amely egyre szű­kül, s bármennyire is félünk a haláltól, egyszer csak át kell lépni annak birodalmába. (Ezt szimbolizálja a két torony.) Meglátjuk az urnafalat, amely önmagába záródó kézre emlé­keztet. Egy ölelés..., s visszaté­rünk oda, ahonnan érkeztünk. Az urnafalnak nem csak a for­mája különleges, hanem a nyughelyek elrendezése is: olyan változó és szabálytalan, mint az egyének élete. így ju­tunk el a ravatalozóig, melynek két oldalán Kő Pál és Halassy Csilla egy-egy domborműve van, majd a tényleges épületbe, amely természetes anyagaival akár a születés, az élet, a halál természetes folyamatait is jel­képezhetné. (A két kamionnyi faanyag Erdélyből érkezett a re­formátus egyház kapcsolata jó­voltából.) A nagy tér fölé kupo­la magasodik. Az égbe tekin­tünk, holott életünk során oly ritkán tesszük ezt meg. A most még képzeletbeli koporsó he­lyét nézve az az érzésünk, in­nen az út már csak felfelé vezet. Intim, mégis 200 embert befo­gadó tér ez. A halál ridegségét a természet megújuló erői, a ma­gasságba vetett hit oldja fel. A ravatalozó és urnafal létre­jötte egy mindenen átívelő ösz- szefogás eredménye: az együt­test a kisújszállási Barta Jenő tervezte, a faanyagot a gyer- gyóiak adták, egy kenderesi asztalos nevéhez fűződik a fa- megmunkálás, és a helyi hívek is adták fizikai munkájukat, tá­mogatásukat. Illetlenség magasztos szavak­kal szólni egy nyughelyről, amely sok könny és bánat tanú­ja lesz. Elismerésünk egy szik­rája azonban visszatükröződik a nagytiszteletű asszony szemé­ben: mint anya újabb gyerme­két, simogatja végig a falakat, a köveket tekintetével. S mi csak osztozni tudunk e leplezett örömben... Urnás temetés mészáros Ildikó: - Habár az egyház kultúrá­jától távol áll az urnás temetés, a hamvasz- tás, mégis sokan választják e formát. Tudo­másul kell venni, e társadalmi jelenség ellen nem szabad küzdeni. Fal híján sokan haza­vitték az urnájukat, s várják, hogy alkalmuk legyen megvásárolni egy nyughelyei. Az urna- falban 258 helyet alakítottak ki, s bármilyen felekezethez tarto­zó megveheti azt Mészáros Ildikó Képviselői fogadóórák EGER Ma 16 órakor a Városhá­zán Császár Zoltán, az egyes választókerület képviselője, az urbanisztikai és az ügyrendi bi­zottság tagja tart fogadóórát, 17 órakor pedig Gálfi Antal, a má­sodik választókerület képvise­lője, a költségvetési és idegen­forgalmi bizottság tagja a Má­tyás király utca 50. szám alatt várja a polgárokat. Holnap 15 és 17 óra között az MSZP Dobó utca 28. szám alatti székházában Jánosi Zoltán, az ifjúsági és sportbizottság elnöke fogadja a hozzá fordulókat. Kezükbe vették sorsukat, hogy munkájuk legyen belevágtak A munkanélküliből vállalkozóvá válók lehetőségeiről Az úgynevezett „önfoglal­koztatás”, mint a speciá­lis beruházási támogatási forma nyomán adódó le­hetőség többéves tapasz­talatairól tájékozódtunk. Érdeklődésünkre a Heves Megyei Munkaügyi Köz­pontban szakemberek nyújtottak tájékoztatást arról, mennyire vált be ez a fajta kezdeményezés. B. Cs. heves megye A munkaerőpiac aktív befolyásolását elősegítő pénzügyi támogatási rendsze­ren belül sajátos helyet foglal el az önfoglalkoztatást biztosító tő­kejuttatás. Miközben a többség számára a munkaviszony kere­tében történő újraelhelyezést ösztönző bér- és járulékjellegű támogatások jelenthetnek segít­séget, van az állástalanná válók között egy viszonylag szűknek mondható réteg, akik arra az el­határozásra jutnak, hogy meg­unva a munkaviszonnyal járó alkalmazkodási kényszert, illet­ve esetenkénti kiszolgáltatottsá­got, vagy a számukra megfelelő munkahely hiánya miatt maguk gondoskodnak „önfoglalkoztatá­sukról”. Az ezen az úton meg­tett első lépéseket segíti ez a speciális beruházási támogatási forma. A Heves megyei tapasz­talatokat Vladár Györgyné, a té­ma szakreferense osztotta meg lapunkkal:- A támogatás tulajdonkép­pen már 1997 óta pályázati rendszer keretében igényelhe­tő. A pályázható összeg maxi­muma kezdetben mindössze 500 ezer forint volt, amely 2000-től már 1 millió, majd 2003-tól 3 millió forintra emel­kedett - mondotta elöljáróban a szakember.- Az érdeklődésről és a jel­lemző vállalkozási irányok­ról melyek a legfontosabb tudnivalók?- Kezdetben az évente be­nyújtott pályázatok száma a százat is meghaladta, majd 2001-től folyamatos mérséklő­dés figyelhető meg. Mára a pá­lyázatot benyújtók száma évi 40-50. A kereskedelmi és ven­déglátási profilok nagy súlyt képviseltek, miközben az utób­bi időben érezhető arányeltoló­dás tapasztal­ható a szolgál­tatások (fod­rász, kozmeti­kus, víz-vil­lanyszerelés, asztalosmun­kák, de van- Vladár nak egészen Györgyné speciális szol­gáltatások is, mint tűzoltókészülékek ellenőrzése- javítása, gyógy-wellness szol­gáltatás, turisztikai és szabad­idős eszközök kölcsönzése) irányába. —Milyen feltételeknek kell megfelelniük a pályázók­nak?- A támogatást azok igényel­hetik, akik legalább három hó­napja szerepelnek a munkanél­küli-regisztrációban, vagy már a vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesülő kezdő vállalkozók. Rendelkezniük kell üzleti tervvel, a vállalkozás gyakorlásához szükséges szak- képzettséggel, a fejlesztés össz­költségének 20 százalékát el­érő saját erővel, s megfelelő va­gyoni biztosítékkal.- Hosszabb távon is sikerül talpon maradniuk a munka- nélküliekből lett vállalko­zóknak?- Ügyfeleink mintegy há­romnegyed részének sike­rül megvalósítania elképzelé­seit, és rendben eleget tesz­nek a munkaügyi központ eviszlőtt vállalt kötelezettsége­iknek is. Mivel a támogatás formája visz- szatérítendő kamatmentes tőkejuttatás, ezért egy év türelmi idő után, öt év alatt kell ne- gyedéves, egyenlő rész­letekben visz- szafizetniük az igényelt összeget. Mostanság bár az igény­bevevők köre szűkült, az el­képzeléseik sokkal meg- alapozottab- bak, így a talpon- maradási esé­lyek is egyre javulnak. A cipőjavító mert és nyert KEIMER lajos élt is a lehetőséggel A kétgyerme­kes verpeléti családapa, miután megszűnt az ál­lása az Egri Cipőipari Szövetkezetnél, ahol egyébként 14 évig dolgozott, a megyei munka­ügyi központ segítségével szerzett szakmunkás­bizonyítványt. Ennek birtoká­ban cipőjavító és -készítő vállal­kozásba kezdett, ám mellkas­műtétje miatt 9 hónapig ágy­hoz volt kötve. Később elhelyez­kedett egy kft-nél, de eljött on­nan, mert többre vágyott. A döntését egyáltalán nem bánta Ke|mer meg. - A minimálbérből nem tudtunk megélni, s mivel éreztem magamban kellő ambíciót, hát belevágtam a vállalkozásba - fejtette ki. - A munkaügyi központ dolgozóitól nagyon sok segítséget kaptam, nem tapasztal­tam azt, hogy a cigány származásom bármiféle hátrányt jelentene. Egymillió forintot igényeltem, amiből fejleszteni tudom a műhelyt, és talán ha­marosan néhány alkalmazottam is lehet. % t 1 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents