Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-25 / 172. szám
4 HEVES MEGXEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Még mindig szakvéleményre vár a rendőrség tragédia Nincs elmozdulás az egy éve összeomlott tornaterem ügyében Augusztus 3-án lesz épp egy esztendeje annak, hogy tragikus baleset történt a Bartók Béla téri Szent-Györgyi Albert Általános Iskolában. Összedőlt az intézmény tornaterme. Emiatt ketten vesztették életüket. Arról érdeklődtünk, hol tart az ügyben a vizsgálat? Sz. Z. EGER A bűnüldöző hatóság 2004. augusztus 3-án délután adott ki hivatalos közleményt, miszerint aznap 13 óra körüli időben bejelentették az Egri Rendőrkapitányság ügyeletén, hogy összedőlt a Szent- Györgyi Albert Általános Iskola (a volt 4-es) kis tornaterme. A kapitányság, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a katasztrófavédelem és a mentők szakemberei, valamint az igazságügyi szakértők a történtek után röviddel megérkeztek az említett helyre. Kiderült, hogy két munkást temettek maguk alá a romok. Az 51 esztendős egri és a 18 éves noszvaji férfi azonnal meghalt. A két elhunyt egy harmadik társukkal együtt felújítási munkákat végzett az épületben, amikor az összeomlott. A harmadik dolgozó szerencséjére abban a pillanatban nem tartózkodott ott. Az ügyben az egri kapitányság államigazgatási eljárást indított a körülmények tisztázása érdekében. Az iskolai tanévkezdés néhány napot csúszott. Ugyanakkor az intézmény vezetése nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy előteremtse az oktatáshoz nélkülözhetetlen új tornaterem felépítéséhez szükséges költségeket. Ennek érdekében jótékony- sági rendezvényeket szerveztek, s a szülők is pártoló-, illetve téglajegyek megváltásával támogathatták ezt a célt. Ennek is köszönhető, hogy a tervek szerint a nyáron befejeződhet az új tornaterem építése, amelyet az őszi tanévkezdetkor adhatnak át rendeltetésének. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Orosz Gyula r. ezredest, rendőrségi főtanácsost, bűnügyi igazgatót kérdeztük a vizsgálat jelenlegi állásáról. A szakember arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy időközben nyomozást rendeltek el az ügyben, s foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt tart most is a procedúra. — Már több szakértői véleményt is beszereztünk - közölte a bűnügyi igazgató. -Ám ezekből nem volt egyértelműen kiolvasható, hogy mi is idézte elő tulajdonképpen a tornaterem összeomlását. Ezekre a szakvéleményekre tehát nem lehetett a felelősség kérdését sem alapítani. — Terjengenek az eset kapcsán olyan hírek, hogy vagy építéskori tervezési, kivitelezői hiba, vagy maga a felújítás idézte elő a szerencsétlenséget Mi ebből az igazság? — A szakértői véleményeknek tényleg arra kell választ adniuk, hogy tervezési-technológiai, il- letve építési hiba vezetett-e a tető leszakadásához, az épület tönkremeneteléhez, vagy az is vizsgálandó, hogy mennyire játszhatott ebben szerepet az épület felújítása. Nos, ennek kapcsán egymással ellentétes tartalmú szakértői vélemények állnak egyelőre rendelkezésünkre. Éppen emiatt szükségessé vált a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki szakértői bizottságának kirendelése az ügyben, amit a HRFK bűnügyi osztálya - amely az eljárást folytatja - már korábban meg is tett — Mégis mikor várható elmozdulás a jelenlegi holtpontról? Ez annál is inkább fontos lenne, hiszen az esetleges kártérítési felelősség kérdése is ettől függhet.- Tudomásom szerint augusztus közepére várható, hogy az említett igazságügyi műszaki szakértői bizottság elkészíti az ügyben a szakvéleményt. Annak ismeretében folytatódhat csak a nyomozás. Természetesen a vizsgálat eredményéről tájékoztatjuk majd a közvéleményt. Tragédia és felelősség Abban a kérdésben még ma, egy év után sem látnak tisztán az illetékesek, hogy felelősségre vonható* valaki egyáltalán azért, hogy ez a tragédia bekövetkezett. (Arról már nem is beszélve, hogy lehetett volna sokkal súlyosabb a katasztrófa, ha mondjuk egy hónappal később, épp testnevelésórán szakad össze a sportolásra szolgált helyiség. Szerencse a bajban, hogy nem így történt...) Egy „átlagos” nap után: gyilkosság baltával (1.) A bíróság - immár jogerőesen - emberölés bűntettében bűnösnek mondta ki a 38 éves A. Ferencnét, aki megölte a férjét. Tettéért az asszonynak nyolc és fél évet kell börtönben töltenie. A házaspár alkoholizáló életmódot folytatott, ez vezetett a tragédiához is, melyet három részben közlünk. Utolsó napjuk a büntetőeljárás fontosabb iratai szerint leírása két kisiklott élet végső stációjának. Tari Ottó hatvan A. Ferencné, Mária 17 évesen ismerkedett meg az akkor másodéves kőművestanulóval, A. Ferenccel. Mindketten kimaradtak a szakmunkásképzőből. Összeköltöztek, majd házasságot kötöttek. Gyermekük nem született. Ön- kormányzati bérlakásban éltek, az utóbbi időben már igen rossz viszonyok közepette. Az asszony a szobában lakott, míg férje a konyhában töltötte mindennapjait. Az őket ismerők szerint életmódjukban az alkohol jelentős szerepet játszott: a férfi naponta 4-6 liter bort ivott meg. Munkát nem vállalt, csak a napi boradagja foglalkoztatta, amihez vastárgyak gyűjtésével, eladásával, s a nejétől kapott pénzen jutott hozzá. Pár éve az egyik ujját el kellett távolítani. Ez még inkább semmittevésre ösztönözte. Az italozásban méltó partnerre talált házastársában, aki azonban annyira mindvégig tartotta magát, hogy ellátta a ház körüli minimális teendőket. Életkörülményeik a fentiekhez igazodtak: a 40 négyzetméteres lakásban több ajtóból hiányzott az üveg, mivel A. Ferenc kiverte azokat. A réseket műanyag lambériadarabokkal pótolták, s függönnyel eltakarták. A zárak hiányoztak, mert azokat a férfi hulladék vasként eladta. A fürdőszobában nem volt meleg víz, mert a villany- bojler elromlott. Sokaknak tartoztak. A házaspár életében gyakoriak voltak a konfliktusok. A férj féltékeny volt, sokszor kölcsönösen bántalmazták egymást. Az utolsó nap krónikája Még 2004. február 2-án az asz- szony reggel 5-kor kelt. A konyhában kávét főzött, cigarettázott, majd begyújtott, hogy vizet melegítsen, mert aznapra mosást tervezett. Ezután levitte az udvarra a kutyájukat. A férfi is felébredt, s 7 óra tájban átment a közeli italboltba, ahol két liter műanyag flakonos bort vásárolt. Délelőtt a konyhában borozga- tott és rádiót hallgatott. Az asszony mosott, megivott egy deci sherryt Ruhateregetés közben látta, hogy a társasház másik két lakója az udvaron fát vág. Ebéd után csatlakozott hozzájuk. Férje ismét átment az italboltba újabb két liter asztali borért Hazatérve az ablakból le- üvöltött a nejének. Elmondta őt mindennek, utalva arra, hogy neje - szerinte - a szintén ott fát vágó lakótárssal fog kapcsolatot létesíteni. Az asszony durván válaszolt neki, mire a férfi bevágta a konyhaablakot. Az üveg kitörött, s elvágta az egyik ujját. A nő a fáskamrában magához vett egy félig telt félliteres kevertes üveget, azzal, s két szatyor fával felment a lakásba. A kitört ablaküveg miatt megint összeszólalkoztak. A. Ferencné húzott még egyet a kevertből, majd az üzletbe ment vásárolni. Már a lépcsőházban járt, amikor hallotta, hogy a férje újabb ablakszemet tör ki. A boltból visszatérve az asszony a szeszes ital nagyobbik részét megitta. Délután 5 körül ismét lement a fáskamrába. Ekkor már annyira ittas volt, hogy az egyensúlyát a fűrészbakba kapaszkodva volt csak képes megőrizni. Nem sokkal később elterült a földön. A házban élők aggódtak, hogy megfagyhat, ezért fél nyolc tájban ketten is lementek hozzá, hogy segítsenek rajta, de akkor már nem találták ott. A végzetes pillanatok A vádirat szerint az asszony este fél 7 körül a fáskamrák előtt lábra állt, magához vette a fejszét, s felment első emeleti lakásába. A másnap reggel 6 óráig eltelt időben, nagy valószínűséggel az esti vagy éjszakai órákban, a két ittas ember összeszólalkozott. A 155 cm magas, 53 kilós nő a fejszével rátámadt a 180 centi magas férjére. Utóbbi a kis és közepes erejű ütésekkel szemben védekezett, kezeit felemelte és maga elé tartotta. Egy feltehetően csak részben hárított ütés elérte a homlokát is; a férfi megbotlott vagy megcsúszott, s valószínűleg a térdére esett. Ekkor két ütés a koponyáját a nyak- szirtgumó jobb oldalán találta el. Egy nagy erejű ütés a koponyacsonton hátul, a lambda-varrat előtt a falcsonton, a nyüvarrat irányába 4 centiméter hosszú, s ettől mintegy 60 fokos szögben jobbra 3 centiméteres törésvonalat hozott létre. A csont teljesen nem tört át, de 6-8 müliméter mélyen benyomódott, Ekkor a sértett minden bizonnyal elveszítette eszméletét. A vádlott az eszméletlen sértettet magára hagyta, bement a szobájába, lefeküdt és elaludt. A férfi a koponyatörés után több óra múlva meghalt A. Ferenc vérében a halál beálltakor 3,11 gramm/liter, a vizeletében 4,13 gramm/liter alkoholkoncentrációt állapítottak meg, vagyis súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt. Másnap reggel A. Ferencné másnap hajnalban észlelte, hogy a férje meghalt. A konyhát részben felmosta, a fejszét levitte a fáskamrába. Negyed 7-kor felhívta a rendőrkapitányságot, s bejelentette: „Most jöttem haza, és a férjem itt van a konyhában megdermedve”. A kiérkező rendőrjárőr a férfit a kanapén félig ülő, félig fekvő helyzetben találta. A holtteste mellett egy félig megbontott, de ki nem ürített kétliteres Cserszegi fűszeres fehér asztali bor volt. Az ügyeletes orvos megállapította, hogy a halál bekövetkeztében idegenkezűség játszhatott szerepet A vádlott (még mint tanú) azt mondta, hogy az előző napon egyáltalán nem ivott szeszes italt a délutáni többszöri veszekedést követően - miután ittas férje késsel hadonászott felé - a lakásából eltávozott Az éjszakát a Tüzép- telep melletti, használaton kívül lévő kátrányosbódéban töltötte. A helyszíni szemlebizottságnak meg is mutatta a vasúti pályától 100 méterre lévő kalibát I „Nem vagyok bűnös!" A Heves Megyei Bíróság a tényállást a helyszíni szemle jegyzőkönyve, fénykép-és videomellék- letek, a vádlott bejelentéséről készített hangfelvétel, az igazságügyi és az eseti orvos szakértők véleménye, az eseti elmeorvos szakértő és az igazságügyi pszichológus szakértő szakvéleménye, az igazságügyi nyomszakértő szakvéleménye, a tanúk vallomása, s - az előzmények tekintetében - a vádlott vallomása alapján állapította meg. A vádlott a tárgyaláson nem érezte magát bűnösnek. Annyit ismert el, hogy amikor este a lakásába felment, a férjével dulakodott, ám a kezében semmi nem volt Az éjszakát otthon, saját ágyában töltötte, s férjét reggel halva találta. Vallomása szerint a kisbaltát reggel lakásának előszobájában lelte meg, de azt nem ő vitte fel, s még a rendőrség értesítése előtt visszajuttatta a fáskamrába. Hozzátette „én nem tudom, ki volt a férjem ellensége, aki ezt tette vele, de az egyik tanú (az egyik, házban élő férfi - A szerk.) tudja. Ő mondta a sógoromnak, hogy üljön a Mari 10 évet, ha nem mondja meg, ki volt”. (Folytatjuk) Megmenthető lett volna... A férj halálát a benyomatos koponyaboltozat-törés, agyrázódás következményeként kialakult agyduzzanat és a kisagymandulák beékelődése okozta. A benyomatos koponyatörés és a halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg. Ha a férfit időben orvosi ellátásban részesítették volna, s elvégzik rajta az agynyomás-csökkentést, nagy valószínűséggel az életét meg lehetett volna menteni. i r k
