Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-25 / 172. szám
2005. JULIUS 25., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP A szemfényvesztő Evita agría játékok Megszületett a legendás Éva Maria Duarte Színpompás táncos hetek Erlau táncfesztívál A mozgásművészet negyedik ünnepe Kevés asszony mondhatja el magáról, hogy olyan mélységből olyan magasságba tört, mint az argentinok nagyasszonya, Éva Duarte de Peron. Alakja ma is legenda - még ha megítélése kétes is. Szuromi Rita EGER Éva Maria Duarte, Evita csodájára a világ akkor figyelt fel ismét, amikor a Banderas-Madonna kettős leporolta és életre keltette a legendát. A 33 évesen elhunyt argentin nagyasszony újra meghódította a világot - igaz, Rice- Webber musicaljével. E különleges atmoszférát rejtő, izzó La- tin-Amerikát kicsit az egriek is átérezhették a 30 éves Agria Nyári Játékok szervezésében, a Musical Színház művészeinek előadásában. Vajon mi kell ahhoz, hogy egy poros faluból indulva egy magányos, igazi támogatók nélküli lány feljusson a világ politikai színpadának csúcsára? Hogy milliókat hódítson meg? Hogy a forrongó, puccskísérletektől, véres összecsapásoktól gyötört argentin nép felfigyeljen a „nép gyermekére”, akit szinte a tenyerén emel önmaga fölé? "'Miből volt Evita? Csöppnyi törékeny asszony, izzó szenvedéllyel, elszántsággal, akarattal. S hogy a prostik királynője- ként lépegetett mind magasabbra, s bevette Peron ágyát? Az ország első asszonyaként megannyi kétes intézkedés, szemfényvesztés fűződik a nevéhez? Ehhez is tehetség kell... Az Evita-eszménykép kikocká- zásának a musicalben is jelentősége lesz. A darab Eva Duarte röpke három évtizedének fordulópontokkal teli élete, s szemünk láttára születik meg az Evita- jelenség. Az, amelyről Che júdá- si kritikával rántja le a leplet: hamis fény és csillogás, látszatjólét és egy pillanat alatt szétpörgő álomkép - ez az „evitaság”. A Molnár László rendezte mű keretben meséli el a Peron-korszakot: a nyitóképben koporsó mellett állva jelentik Evita halálát. A zárókép pedig az argentinok asszonyának haldoklása és mennybemenetele. S ami a kettő közt történik, az a világtörténelem egyik legnagyobb karrierje és zseniális szemfényvesztése. Éva elindul egy tangóénekes szárnyai alatt a nyüzsgő Buenos Airesbe, hogy aztán férfiakat szolgáljon ki bájaival; kétes tehetségével színészi és rádiós karriert fusson be, majd egy jótékonysági esten életét, sorsát és A történelem és a darab nagy kettőse: Éva és Peron (Berkes Gabriella és Bardóczy Attila) ágyát összekösse Peronéval. Berkes Gabriella (Evita) alakításának egyik szembetűnő erénye: jelenetről jelenetre alakul át a vidéki kislány városi nagyasz- szonnyá, politikusfeleséggé, népvezérré. Előttünk születik meg az imádott és istenített nő, akinek lábai előtt hever a fél világ. Megmutatják nekünk az evitaságot: izzó tűz, szenvedély, célra törés és szeretni tudás. Vagy mégsem? Che, azaz Feke Pál, mint az élő lelkiismeret, szembesít azzal: Evita hamis. A jótékony asszony svájci bankszámlája gyarapodik, a nép nyomora közepette a világ sztárdivattervezői öltöztetik az elnök- nét. Che amolyan modern Júdás- sá válik: nem képes hinni a látszatnak, kritikája a jövőben íródik. Peron megformálója, Bardóczy Attila, szerepének megfelelően diszkréten a háttérben marad: ha kell, erősíti Evitát, ha kell, elfogadja támaszát és szeretetét. S közben ők hárman megteremtik a peronizmust, amely - mint egy antik mítosz - nem sokkal léte kezdete után a legendák világába emelkedik. Az ismert musical épít az utcai tömegjelenetekre. A kiváló koreográfia és lendületes táncok mellett a hangulatépítés nagy lehetősége a kivetítőkön futó képkockáké volt. Nagy kár, hogy ezt a technikai lehetőséget nem használták ki: az akadozó, néha percekig álló képek sem a darab ritmusát, sem a miliőt nem adták vissza, inkább értékes pillanatokat vontak el a látványos színpadi történésekről. Az idén 30 éves Agria Nyári Játékok értékes produkcióval gyarapította az egri nyár kínálatát. S most nem elsősorban a jól megírt és kellő hozzáértéssel visszaadott musical az, ami méltatást érdemel, sokkal inkább az a siker koronázta törekvés, ahogy láttatták a történelem egy pillanatának születését, megmutattak egy legendás, de nagyon is hús-vér asszonyt - aki halála után képes volt magáról levedleni a rosszat, hogy csak a csodált evitasága maradjon utána. Egy jelenet a Szentivánéji álomból, a középpontban Barta Dórával Egres Béla EGER Két hétre ismét a táncé lesz a főszerep a Líceumban, a városban. Július 29. és augusztus 6. között már negyedik alkalommal rendezik meg az Erlau Táncfesztivált, mely az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy a magyar mozgásművészet legjobb művelőinek meghívásával igazi táncos élményt képes adni a műfaj változatos bemutatásával. Az idei program is e sokszínűséget ígéri, sőt a megszokott színeket újabb árnyalatok teszik gazdagabbá. A IV. Erlau Táncfesztiválnak a biztos alapot a Szegedi Kortárs Balett, illetve az Egri Fesztivál Balett adják, hiszen a főszervezők ezer szállal kötődnek a két együtteshez. A Harango- zó-díjas Barta Dóra a szegediek vezető táncosa, valamint a fiatal egri csapat vezetője és koreográfusa, míg Juronics Tamás Ha- rangozó-díjas érdemes- művész a Tisza-parti táncosok vezetője, irányítója, koreográfusa. Nem véletlen hát, hogy az első két produkciót, az Atlantiszt és a Szentivánéji álmot a szegediek és a két fesztiválszervező neve fémjelzi, mely - és ezt a szorgalmas fesztiváljárók tudják - garancia az igazi táncszínházi élményre. A harmadik esten a Debreceni Balett lép a Líceum színpadára két Egerházy Attila-darab- bal, a Piazzola- és Veloso-zenére komponált Szív küldivel, s A csodálatos mandarinnal. Ez utóbbi érdekessége, hogy előzőleg a szegediek megfogalmazásában csodálhatta meg a közönség Bartók remekét. A fesztivál negyedik napján lép fel az Egri Fesztivál Balett, akik Barta Dóra koreográfiáit, az Egy faun délutánját, illetve A halál és a lánykát mutatják be Debussy és Schubert zenéjére. Ugyanezen az estén láthatja a közönség Ismeretlen címmel Fodor Zoltán alkotását, melyet a Budapest Táncszínház társulata és Barta Dóra ad majd elő. A következő táncos alkalommal ismét egészen mást láthat a nagyérdemű, ugyanis ekkor andalúz dallamok és a flamenco tölti majd be a Líceum udvarát Lippai Andrea és társulata megfogalmazásában. Nem lenne azonban igaz a korábban emlegetett sokszínűség, ha a következő táncos est nem Bozsik Yvetté és társulatáé lenne, akik az együttesvezető koreográfiáját, A bált hozzák idén Egerbe. A IV. Erlau Táncfesztivál zárónapján, mintegy csattanóként, az Állami Népi Együttes legújabb, nagyszabású művével, a Pannon freskóval mutatkozik be, melynek rendezője Mihályi Gábor, de a koreográfusok közt olyan ismerős nevet is fölfedezhetünk, mint Énekes Istváné. A Sebő Ferenc zenéjére alkotott darab bizonyosan méltó befejezése lesz a IV. Erlau Táncfesztiválnak. Varró Gabi Fashion Show Az idén új szín is kerül a táncfesztivál palettájára, egy olyan különleges divatbemutató, melyen a selyemfestői és ruhatervezői művészetéről jól ismert varró gabi művei vonulnak föl a főiskola udvarának színpadán. Pontosabban nem hagyományos divatbemutatóról van szó, hanem valódi performance-ról, melyet Barta Dóra koreografál, és a művész ruhakölteményeit Vivaldi művének hangjaira a négy évszak szellői lebbentik meg az Egri Fesztivál Balett fiatal táncosainak teste körül. A TÉVÉBEN LÁTTUK Vannak örökzöld témák Pécsi István Nem túlzás, ha azt írom, hogy Kolumbusz Kristóf nevét mindaddig nem felejtik el, amíg létezik emberiség. Nem csoda, hogy folyvást filmek készülnek életéről, álmairól. Az RTL Klub július 17-én estére országos tévépremierként hirdette a Kolumbusz, a felfedezőt. Ha ez igaz, akkor azt nem értem, miért csak gyártása után 13 évvel érkezett el hazánkba. Angol, amerikai és spanyol szakemberek fogtak össze, hogy erényeik legjavát produkálják. Tisztes szándékuk maradéktalanul valóra vált. Az egyik a látványt - ez elsősorban rutin- és pénzkérdés -, a másik a tömörítőkészségre valló logikát, a harmadik az érzelemgazdagságot ötvözte nemzeti büszkeséggel. Ez akkor is igaz, ha a nagy bizonyítani akarásban elég száraz, jellegtelen, az iskolai dolgozatokra jellemző szürke címet adtak. Emiatt először bosszankodtunk, hogy igen hamar megbocsássunk, mivel 113 perces, nem mindennapi ajándéknak örvendezhettünk. Köszönhető ez a remek, igen tudatosan készült forgatókönyvnek, amely bővelkedett figyelemkeltő és -őrző fordulatokban. Érdeme a hiteles koridézés, a XV. század utolsó harmadának sokszínű, érzékletes ábrázolása. Nem kellett mérgelődnünk semmiféle aktualizálás, csakazértis belemagyarázás miatt Benne élhettünk az akkori történelem hétköznapjaiban, érzékelhettük a portugál, a spanyol udvari hangulatot, bepillanthattunk az inkvizíció kegyetlen, ijesztően fordulatos ideológiájába. S ami a leglényegesebb: azonosulhattunk egy igen megnyerő, vonzó karakterrel, a következetes, az elszánt főhőssel, aki akkor is meglelte Amerikát, az új földrészt, ha azt hitte, hogy a Föld megkerülésével Indiába jutott el. S itt a katarzis, az erőt adó megtisztulás, ami ma szintén ritkaság. Az infláció és a munkanélküliség pártkritika A kormány munkájával való elégedettség függ a pártrokonszenvtől Véleménye szerint a kormány mennyire hatékony a munkanélküliség és az infláció leküzdésében? FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke, valamint az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. A Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közötti vita két központi kérdése volt a munkanélküliség és az infláció alakulása. Ezen a héten arra voltunk kíváncsiak, hogy a napilapvásárlók hogyan ítélik meg a kormány gazdaság- politikáját a munkanélküliség és az infláció kezelése tekintetében. Az eredmények szerint a válaszadók 11,9%-a gondolja úgy, hogy a kormány jó munkát végez, míg minden harmadik válaszadó szerint a gazdaságpolitika e két téren csak megfelelő. A megkérdezettek 38,6%-a azon a véleményen volt, hogy az infláció és a munkanélküliség szempontjából a kormány rossz munkát végez. Pártpreferencia szerint elemezve a válaszokat látható, hogy a kérdés megítélését nagyban befolyásolja, hogy a megkérdezettek melyik pártra szavaznának. A Fidesz szavazói ítélik meg a legkritikusabban a kormány munkáját: körükben az átlagosnál több mint másfélszer akkora azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem kielégítő az infláció és a munkanélküliség kezelésére. Az MDF szavazói közül többen tartják csak megfelelőnek a kormány munkáját, mint kifejezetten rossznak. Ezzel szemben a kormány- párti szavazók körében az átlagosnál lényegesen alacsonyabb azok aránya, akik szerint a kormány rossz vagy csak megfelelő munkát végezne. Az MSZP-szavazók között a legmagasabb azok aránya, akik jónak tartják a kormánynak az inflációval és a munkanélküliséggel kapcsolatos gazdaságpolitikáját. Áz SZDSZ támogatói a kormány munkáját ebben a vonatkozásban jónak, illetve megfelelőnek minősítik, de nem tartják rossznak. Kor szerinti bontásban vizsgálva az adatokat azt tapasztalhatjuk, hogy azok között, akik szerint a kormány rossz munkát végez, az átlagosnál nagyobb arányban vannak a 18-29 év közöttiek, míg pozitívabb véleményt inkább az idősebbek képviselnek. A válaszokat a képzettség abból a szempontból befolyásolta, hogy az alap- és középfokú végzettségűek az átlagnál nagyobb arányban gondolták úgy, hogy nem tudják megítélni a kormány gazdaságpolitikáját. A I » i 4
