Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-18 / 166. szám

2005. JÚLIUS 18., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Guruló málna, csordogáló forintok „Gurulós extra”. Kiváló minőség esetén is csökken a jövedelmezőség (Folytatás az 1. oldalról) Cseh László azt is megemlítet­te, hogy a szervezett, irányított termelési feltételek mindeze­ken túl nagy jelentőséggel bír­nak a termelési biztonság, a nyomonkövethetőség és az élel­miszerbiztonsági feltételek megteremtésében is. Az igazgató úgy vélte, a támo­gatásokra mindezekkel együtt nagy szükség van a szektorban. A termelés egyharmadára csök­kent, miután már egyik bogyós gyümölcs sem hoz extra jöve­Elszánt termelők Bár az emberek hiányolják a korábban jellemző nagyobb bevételt, 5 százaléknál keve­sebben vannak, akik nem foglalkoznak tovább a mál- nafóldjükkel. delmet, ami korábban a málnát is közkedveltté tette, s ami jel­lemző volt az ágazatra egészen a kilencvenes évek elejéig. Lapunk megkérdezett egy termelőt is, aki málnaügyben szintén jó évnek tartja 2005-öt.- Nem rossz a 200 forintos ár, nem vagyok elégedetlen, bár adhatnának érte többet is - mondta érdeklődésünkre Ba­lázs Csaba nagyrédei ősterme­lő. - Az elmúlt évekéhez képest most alacsonyabb a felvásárlási ára, ennek ellenére jó bevételt hoz a málna. Mennyiségre sok, ugyanakkor minősége is kiváló. Amikor szedjük a málnát, sze­lektálnunk kell minőség sze­rint. Idén ez a tevékenység mi­nimális, alig van mit szétválo­gatni, többsége „gurulós extra”, a legjobb minőségű. Balázs Csaba szerint ez a ter­mészetnek is köszönhető, min­dig a gyümölcs fejlődési szaka­szainak megfelelő volt az időjá­rás, s az utóbbi hetek bőséges csapadéka is nagyon kedvezően hatott. Az őstermelő kifejtette: szinte valamennyi magyar kertészeti termék jobb minőségű, mint bárhol Európában, ezek piacra jutását kellene állami beavatko­zással előmozdítani, marketing­gel például. Illetve célszerű vol­na ösztönözni a termelő-értéke­sítő csoportok, szövetkezetek létrejöttét is. Ez az ágazatban részt vevők érdeke is, hogy szö­vetségben, egymást támogatva tudjanak versenybe szállni erurópai társaikkal. Égett a terepjáró Három napig tart a buli heves megye Szombaton Ká­polnán két autó ütközött, és az egyik felborult. Két utas a jár­műbe szorult, akiket a tűzoltók szabadítottak ki. Hárman sú­lyosan, egy utas könnyebben sérült. A kár 3 millió forint. Teg­nap az M3-as 82-es kilométeré­nél, a Miskolc felé vezető szaka­szon kigyulladt egy terepjáró. A tüzet a tulajdonos eloltotta. Sze­mélyi sérülés nem történt, ám a kár ötmillió forint. szilvásvárad Július 22-étől har­madik alkalommal rendezik meg a Csobogó Napokat a Szalajka-völgyben - tudtuk meg Snóbel László vállalkozótól. A kulturális programokat a részve­vők ingyenesen látogathatják.- A Csobogó Napok ötlete há­rom éve született. Először még csak egynapos programokat szerveztünk, ám a nagy sikerre való tekintettel úgy gondoltuk, a következő évben háromnaposra bővítjük a rendezvényt - vázolta az előzményeket Snóbel. A ren­dezvény a nevét a Csobogó Étte­remről kapta: több ezren látogat­tak ki az étterem melletti lovas bemelegítő pályára - mondotta Béri László, a tulajdonos jó ba­rátja, szervező. - Sikerült hagyo­mányt teremtenünk, a rendez­vénynek híre van, az emberek szívesen jönnek el hozzánk. A rendezvény július 22-ével indul, mindhárom nap 16 órától. A helyi és környékbeli amatőr csoportok mellett fellép a Fresh, Majka és Tyson, a Romantic és Délhúsa Gjon, illetve a környé­ken közkedvelt Barta Zsolt és Alfi biztosítja majd az éjszakába nyúló utcabál jó hangulatát. Kocsmazene: billentyűk, húrok, bájtok A „legnagyobb királyok”. A hevesi Lukács Bernadett és a kiskörei Czank Tamás duója minden díjat „besöpört” fotó: suha pétkr (s. p.) KISKÖRE Folytatni kell. Jövőre néhány dolgon változtatunk, bővítünk, javítunk, de hogy megcsináljuk, az biztos. Mert jól sikerült, elsőre meg különö­sen elégedettek lehetünk. így értékelték a hét végén megren­dezett kocsmazenész-találkozót a szervezők, élükön Lipták Pál „ötletgazdával”. A szabadvizű strandon pont egy tucatnyi „kocsmazenész” szórakoztatta a nagyérdeműt. Akadtak egyszemélyes „zene­karok" és népes bandák egy­aránt. A kínálatot látva-hallva úgy tűnik: ma már a zenei is­meretek mellé nem árt egy - vagy több - fejlett szintetizátor, urambocsá' laptop, egyéb ketyere, hogy minden úgy szól­jon, mintha stúdiózenekarok állnának a húrok - pontosab­ban billentyűk - közé csapó muzsikusok mögött. A győztesek példája pedig azt mutatja, a modern hangzás és a hagyományok ötvözése ve­zet az igazi sikerhez. A külön- külön jelentős zenei múlttal bí­ró Lukács Bernadett és Czank Tamás alig néhány hónapja ze­nélnek együtt, s az ifjú hölgy a vokalista hálás szerepén túl olykor hegedűjét is megszólal­tatja, ekként csempészve vala­mi hagyományosat, s egyben újszerűt a mesterien digitali­zált melódiák közé. Az ered­mény nem is maradt el ezúttal sem, a „legnagyobb király” cí­met, vagyis az első helyezést éppúgy megszerezték, mint a média különdíját. A szervezők reményei sze­rint egyébként jövőre talán több „hagyományos” akuszti­kus hangszeren játszó muzsi­kust is vendégül látnak majd, így bővítve a korántsem szok­ványos rendezvény program­ját. Itthon otthon Suha Péter HEVESVEZEKÉNYTŐL KISKÖRÉIG, Utunk Utolsó tizenegynéhány kilométerén pontosan tíz jel­zőtábla figyelmeztet - pontosabban kötelez -, hogy tessék kérem lassan menni, legfeljebb hatvannal, mert itt bizony úthibák vannak, egy kilométeren át. Aztán újabb ezer méter, újabb tábla. Egészen a Tisza-tó legifjabb városáig, ahol selymesen si­mogat a víz, maga a családok paradicsoma, a második magyar tenger. Ahol tényleg jó lenni. Csak oda ne kellene autózni. Mert bár a vizet szeretjük, a tengeribetegséget kevésbé, a szárazföldi szlalom meg végképp nem erősségünk. És ezzel aligha vagyunk egyedül. kevés a vendég, hiába a mégoly színvonalas programok, az üdí­tően kellemes strand, az elfogadható árak, a - végre - „nyaralás­barát” időjárás. Valamiért nem úgy alakul a szezon, ahogyan azt szeretnék a helybéli vendéglátók. Nyilván ez nem csak és kizá­rólag az utakkal van összefüggésben, de azt is botorság lenne ál­lítani, hogy semmi köze nincs a megközelítés kényelmetlensé­geinek a várakozásokat alulmúló vendégforgalomhoz. a megye útjai közismerten nem a legjobbak, országos szinten is van bőven okunk a panaszra. Az is egyértelmű, hogy minden­ki szeretne - joggal - jó utakon közlekedni, egyrészt az élmény, másrészt a pénztárca terhelhetősége okán. Senki sem szeret zötykölődni, meg idő előtt tönkrement futóművet javíttatni. Na persze „állambácsi” bukszája se degeszre tömött, ezt is tudjuk - ha nem is értjük egészen, hogy miért van ez így - és talán még azzal a gondolattal is megbarátkoznánk, hogy nem lehet mindig minden mindenhol tökéletes, például útépítésileg, -karban- tartásilag sem. elfogadnánk talán azt is, hogy vannak frekventált területek, amelyek az infrastruktúra kiépítése, rendben tartása tekinteté­ben is fontosabbak, előbbre soroltatnak másoknál. Például gaz­dasági szempontokból, mondjuk mert idegenforgalmilag ki­emelt térségek, a vendég pedig kell, mint egy falat kenyér, mert pénzt költ ha eszik-iszik, fürdik, lovagol és vízisízik, sőt, még amikor álomra hajtja a fejét, akkor is forintokat „csorgat” a kasz- szába. aligha bánnánk hát, mi, a megye más tájain élők, ha a méltán sikerre ítélt Tisza-tó környékén erős útépítéseket tapasztalnánk. Talán mi magunk is gyakrabban kerekednénk fel, hogy „itthon legyünk otthon.” Vállalnánk a kellemetlenséget, hogy úthenge­rek és aszfaltozó gépsorok mellett, félpályán tötyörgünk. Mond­juk akár csak harminccal, „úton folyó munkák, előzni tilos jel­zőtáblák hatálya alatt. Ráadásul elég lenne irányonként egy-egy tábla. Mégiscsak más érzés lenne. Tisz(t)a haszon. Eltűnt lányt keresnek M. K. heves megye A Füzesabonyi Rendőrkapitányság államigaz­gatási eljárást folytat Rontó Éva 14 éves füzesabo­nyi lakos ellen. A fia­talkorú június 25-én az egri befogadó ott­honból engedély nél­kül ismeretlen hely­re távozott és azóta nem adott életjelt Rontó Éva magáról. Rontó Éva körülbelül 158 centi magas, vékony testalka­tú, szeme barna, bőre kreol. Eltűnésekor fekete farmernad­rágot, kék dzsekit és fekete bőrcsizmát viselt. Vélhető elő­fordulási helyei: a bevásárló- központok, az egri szórakozó­helyek, valamint Füzesabony külterületén a 3-as és a 33-as főutak keresztező­désének környéke. A rendőrség kéri, hogy akik tudnak az el­tűnt személy tartózko­dási helyéről, tegyenek bejelentést a Füzesabo­nyi Rendőrkapitánysá­gon, a 36-341-944-es telefon­számon, vagy hívják a rendőr­ség ingyenes 107-es vagy 112- es segélyhívó számát. Régi idők emlékei (Folytatás az 1. oldalról) A köszöntőt követően nyílt meg a Közösségi Házban az a gyönyörű helytörténeti kiállí­tás, amelyen a szajlaiak előde­inek használati tárgyai, visele­téi, díszítőművészetük leg­szebb darabjai kaptak helyet. A tárlat e héten szerdáig te­kinthető meg. A programok ezután a pol­gármesteri hivatal udvarán fel­állított színpadon folytatódtak. Hatalmas sikert aratott a pará- di iskolásokból verbuválódott majorett-csoport színes pro­dukciója, s a cigány kisebbség gyermekeinek előadása. Az ebédig a helyi és környékbeli hagyományőrző együttesek szórakoztatták a helybélieket, egy órakor pedig háromszáz vendég ülhetett asztalhoz, hogy lakmározzon az erre az alkalomra készített vaddisznó­pörköltből. Némi pihenőt követően - délután öt órától - az MC Hawer & Teknő együttes adott koncertet, a továbbiakban pe­dig örökzöld operettek csen­dültek fel, majd táncházzal, tűzijátékkal és utcabállal zá­rult a nap. Mint azt Vincze Imrénétől megtudtuk, a jövőben is meg szeretnék rendezni a szajlaiak ezen ünnepét azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy e napon valamennyi helyben lakó és el­származott méltóképpen emlé­kezhessen a közös múltról, s a felhőtlen szórakozás jegyében kapcsolódhasson ki a dolgos hétköznapokból. Kézművestábor a Vitkovics-házban EGER Mától péntekig napközis kézművestáborba várják a gyere­keket a Vitkovics-házba, ahol nemcsak a gyöngyfűzéssel, a faze­kasmesterség fogásaival, a batiko­lással és az üvegfestéssel, hanem az épületben működő vizuális köpont névadójának, Kepes Györgynek a festményeivel, fotogramjaival és fényszobraival is megismerkedhetnek. A tábort ve­zető Veréb Emesével a Dobó István Vármúzeumba is ellátogatnak, míg a Palóc Múzeumban a gyöngyékszerek készítéséhez me­rítenek ihletet. Érdekes foglalko­zásnak ígérkezik az ősi agyagedé­nyek és állatfigurák megformálá­sa és az üvegtáblafestés, mellyel egy-egy népmesét dolgoznak fel. Esténként népi játékokat és tánco­kat sajátíthatnak el a táborlakók. Gyöngyfűzés, batikolás és üvegfestés is szerepel a tábor programjában FOTÓ: GÁL GÁBOR I 1 1 ft »

Next

/
Thumbnails
Contents