Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-08 / 132. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 8., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Fővárosi „pofon” a mobilért ítélet A bíróság szerint a bázisállomás nem telephely Pénzügyi csődöt okoz a döntés. Amit korábban hozott az átjátszó, azt most elveszítik az önkormányzatok Csakhogy az ominózus vizsgálat során a fővárosi adó ügyosztály nem fogadta el a cég ebből az értelmezésből fakadó adózási gyakorlatát. A szolgáltató ezt követően a Pénzügyminisztériumhoz fordult, ám ott sem alkottak számukra kedvező véleményt, de a Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz benyújtott fellebbezésüket is elutasították. Az ügy végül a bíróságon landolt, jogerős ítélet pedig május 17-én született meg, amelyben kimondatott: az ön- kormányzatokra alkalmazott adóalap teljes mértékben megszűnt, s jelentős részében a főváros adóalapját növeli. Az erről szóló értesítést pedig a napokban vehették kézhez az érintett polgármesterek. A T-Mobile-nál lapunk kérdé- z sére elmondták: országos szin- | ten mintegy 850 települést és milliárdos nagyságrendű adót érint a bírósági döntés. (Hevesben 35 önkormányzatról van szó, s az összesen visszautalandó pénz 100 milliós tétel.) Az rt.-nek ezt gyakorlatilag azonnal ki kell fizetnie a főváros részére, mert bár felülvizsgálati kérelemmel élnek, az nem bír halasztó hatállyal. így ők is kérik vissza az így jogalap nélkül kifizetett helyi iparűzési adót. Arra ugyanakkor még nem tudtak választ adni, hogy mi történik abban az esetben, ha a települések nem tudják visszaadni a pénzt, amit az öt év alatt nyilván fel is használtak. Ócsai József, a mobilszolgáltató jogásza úgy vélte, minden esetben kü- lön-külön kell majd megvizsgálni, miként tudnak érvényt szerezni a követelésnek, s hogy van-e lehetőség valamilyen kompromisszumra. Azt is valószínűsítette, hogy a történet ezzel nem ért véget, s újabb perekre kerülhet sor, hiszen a mostani ítélet csak a T-Mobile és a főváros közti ügyet zárta le. Igaz, az kissé bizarr lesz, hogy adott esetben az általuk is igazságtalannak vélt döntés mellett érvelve kell majd a településekkel szemben fellépniük.- Roppant felháborító ítélet született. Meggyőződésünk, hogy a T-Mobile járt el helyesen akkor, amikor a bázisállomások után megfizették a helyi iparűzési adót, miután ezek az állomások az adott önkormányzat infrastruktúráján létesültek, mi több, sok esetben eleve önkormányzati tulajdonú területeken épültek fel - jelentette ki Lakatos István, az egyik érintett község, Sírok polgármestere, az Összefogás Heves Megyéért Egyesület elnöke. Véleménye szerint azért is sérelmezik a bíróság döntését, mert az az önkormányzatokat gyakorlatilag fizetésképtelenné tette, miután egy összegben kell visszafizetniük az öt év alatt beszedett iparűzési adót, ami milliós tételt jelent egy-egy településen. Sírok esetében ez több mint 1,6 millió forint (Lakatos István szerint a másik két mobilszolgáltató, a Pannon és a Vodafone által használt átjátszókat az ügy nem érinti, ugyanis ők már eleve csak Budapestnek fizettek iparűzési adót. Viszont, ha egy következő perben esetleg nekik adna igazat a bíróság, akkor a vidéki települések perelhetnék a két mobilszolgáltatót, hogy a helyi iparűzési adót nekik utalják át.) Hozzátette: az is bonyolítja az ügyet, hogy 2004-ben az önkormányzatok saját információik alapján tervezték be az iparűzésiadó-képességüket, amiről az évet záró normatív elszámolás során szintén számot kellett adniuk. Ez Lakatos István szerint azért lényeges, mert a kormány ez alapján osztja visz- sza a személyi jövedelemadót. Márpedig a bírósági döntés ily módon az iparűzésiadóképességet is rontja, amit pedig a szja-visszaosztásnál a kor-, mánynak is figyelembe kell vennie. Azaz: 2004 és 2005 első fél éve után most a kormánynak kellene kiigazítania az így keletkezett deficitet. Felülvizsgáltatnák a rendszert Lakatos István szerint miután a települések nem lesznek képesek egy összegben visszafizetni, a T-Mobile által követelt pénzt, az Ösz- szefogás megkeresi a megyei országgyűlési képviselőket, hogy kezdeményezzék a Parlamentben a kistelepüléseket hátrányosan érintő (ugyanakkor a fővárost új fent kedvezőbb helyzetbe hozó) adófizetési rendszer felülvizsgálatát. Lassan ugyanis oda jutunk, hogy csak Budapestnek lesz adóbevétele - tette hozzá. Lakatos István (Folytatás az 1. oldalról) Biztonságot a tányérban is Menetrend a kht felé (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő az átalakítási folyamat egyik központi kérdéseként említette, hogy a - ma még köz- alkalmazott - dolgozók a majdani kht.-nál vállalják-e tovább a munkát, immár nem közalkalmazottként, hanem a Munka Törvénykönyve „alá tartozó” alkalmazottként. Mint fogalmazott: az érintettek döntését megkönnyítendő, a tulajdonos ön- kormányzat és a kórházi vezetés minden, a közalkalmazotti státusszal járó előnyt és juttatást a jövőben is garantál. Ezt a kollektív szerződésben kívánják deklarálni, mint ahogyan azt is, hogy ha az egészségügyi ágazatban béremelésre kerül sor, akkor azt a közhasznú társaság is végrehajtja, függetlenül attól, hogy már nem önkormányzati intézmény lesz a kórház. Végezetül azt is megtudtuk: júniusban dönteni kell a létrehozandó kht. ügyvezető igazgatójának a személyéről is: az ő feladata lesz az átalakítás operatív feladatainak irányítása. (s. p.) HEVES ME8YE, Budapest „Továbbra is törekedni kell az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növelésére” címmel dr. Magda Sándor gyöngyösi országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszternek. A honatya miszer-értékesítő helyeken, piacokon, áruházláncokban, élelmiszerüzletekben egyre több silány minőségű árut vontak ki a forgalomból, s egyre több szankciót is érvényesítettek.- Ennek alapján határoztunk arról, hogy a következő időszakban önálló törvényben fogalmazzuk meg az élelmiszer-biztonságaz ellenőrzések kezdeti lendülete mintha alább hagyott volna, s ismét megjelentek a silány minőségű termékek a polcokon. Mindezek alapján a képviselő azt kérte a minisztertől, hogy a jogszabály megszületéséig is legyenek minél gyakoribbak az ellenőrzések: „a szankcionálások mutassák meg, hogy Magyarországon a kistermelőket is védi a törvény”. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában közölte: a több hatóság által végzett, komplex ellenőrzési formát „a továbbiakban is gőzerővel kívánják folytatni”.- Létrehoztuk az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági csoportot, amelynek feladata az élelmiszerlánc teljes körű ellenőrzése a farmtól az asztalig, a takarmánytól az élelmiszer- boltokig. Májusban nyolcvanhét ilyen komplex vizsgálat zajlott le - tudatta a szaktárca vezetője, hangsúlyozva, hogy „semmilyen módon nem tűrjük és nem engedjük meg a lazaságot az élelmiszer-feldolgozás és -forgalmazás területén”. Paprika, tej, tojás, hús Az ötven vizsgált fűszerpaprika és -keverék közül ötben találtak az engedélyezettnél nagyobb mikotoxin-szennyeződést. A más tagállamokban előállított és Magyarországon forgalmazott 2,8 százalék zsírtartalmú tej forgalmazási tilalmának betartását is folyamatosan ellenőrzik: 250 ezer liter, Csehországban és Szlovákiában előállított UHT-tejet szállíttattak vissza. Több mint 360 ezer darab, Hollandiából és Németországból származó, hibás jelölésű tojás forgalomból való kivonására is intézkedtek. Jelenleg egyes húsalapanyagok beérkezését, pontos dokumentációját és minőségét vizsgálják, hogy kétes eredetű alapanyagok ne kerüljenek a feldolgozott magyar termékekbe - ismertette a miniszter. egyebek mellett kifejtette: a ta- gal kapcsolatos kéréseinket, kovásszal létrehozott „élelmiszer- vetéléseinket - nyomatékosította kommandó” tevékenysége sike- a honatya. Mint kiemelte, a legres, miután az egyeztetett ellen- frissebb tapasztalatok szerint a őrzések révén a különböző élei- forgalmazók mintha úgy vélnék: Régiók és életkörülmények stratégia Társadalmi vitára kerül a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Folytatás az 1. oldalról) A stratégiai tervet hamarosan társadalmi vitára bocsátják - emelte ki dr. Szegvári Péter. - Ebben fontos helyet kap, hogy a régiók és a települések versenyképessége javuljon. A tervezetet még az ősszel az Országgyűlés elé terjesztik, és szeretnék, ha 2006 tavaszán döntene a Parlament a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről. Az elképzelésekhez kapcsolják a támogatásokat. Ennek mértéke az Európai Uniótól 2007-2013 között 24,6 milliárd euró, amelyhez várhatóan csaknem ennyi honi támogatás párosul. Nagy lehetőség ez az országépítésre, a régiók, a települések felzárkóztatására, az életkörülmények javítására. A hivatal elnöke ezt követően azt is kiemelte, hogy a következő években cél a területi versenyképesség növelése. Ebben a régiók gazdasága mellett a kulturális és tudományos értékeket is számba kell venni a fejlesztéseknél. Fontos, hogy stabil, kiszámítható környezet alakuljon ki, ami szoros kapcsolatban áll a térségi és az országos elképzelésekkel. Ennek része a területek és a települések gyorsabb megközelítése, ami az országos közúthálózat fejlesztésével valósítható meg. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemi, főiskolai képzőhelyek és a gazdasági kamarák közös összefogására lesz szükség a munkaerő-piaci igényekhez igazodó oktatásban, továbbképzésben. Ez azért fontos, hogy minél több fiatal a lakóhelyén vagy annak környékén találhasson munkát, és ott építhesse a jövőjét ló példaként említette Egert, ahol az ipari és a turisztikai vállalkozások kedvező helyezet- ben vannak, közreműködnek a város fejlesztésében, és megfelelő élet- feltételeket is teremtenek. Ám szükség van arra, hogy más települések is felzárkózhassanak a jövőben a megalapozott helyi rekonstrukciós programok megvalósításával. Dr. Szegvári Péter arról is szólt, hogy azokban a hátrányos helyzetű térségek, ahol az élet- körülmények elmaradtak másokétól, kapjanak nagyobb támogatást a felzárkózásra. Kiemelte, hogy hazánk az uniós csatlakozással egységes piacra integrálódott. Ebben növekvő szerepet kap a térségi gazdasági együttműködés az országhatárok mentén és azokon túl. Különösen a határos települések között erősödhetnek a kapcsolatok, melyekhez új lehetőséget nyújt az unió. Ez erősítheti a bizalmat az országok, a városok, a falvak, a vállalkozások között, melyben a gazdasági kamaráknak fontos integráló szerepük lehet. Együttműködési hálózatrendszert építhetnek ki egymással. Dr. Szegvári Péter Hazánk környezetében A Magyarországgal határos uniós tagországokkal való együttműködés fejlesztésével számolnak a szakemberek a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításakor. Elsősorban Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával erősíthetjük a határ menti gazdasági kapcsolatokat. Habemus pápám? Kovács János Mi is történt? Eldőlt végre egy egyszerű kérdés, politikai dom- ina versus politikai domine párharc. De nem csak az. Miért is feltételeztük, hogy egy államfőválasztás, az ország legfőbb közjogi méltóságának a beiktatása akár csak fikarcnyival is több méltóságot követel, s emelkedettséggel bír, mint a hétköznapi közéleti kakaskodások. Bizonyára azért, mert nyeretlen kétévesként még mindig nem értjük a politika lényegét és természetét És mert még mindig nem számoltunk le kopott illúzióinkkal. S ez baj. Mivel így kívül rekedünk a való világból. Ha nem értjük a lényegét, nem is lehetünk igazán otthon benne. De majd megtanuljuk, ha lesz rá elég időnk. Ahogy megtanulták tőlünk nyugatabbra az élemedettebb demokráciák. Ahogy megtanulták például a közeli Itáliában, ahol a mindennapi élet része az évenkénti többszöri kormányválság vagy kormányváltás, s közben nem történik semmi különös, fut a szekér. Ha fut. Mert mostanság Európa szekere inkább állni látszik, miközben a küllő színezéséről folyik a vita. Persze a magyar közéletnek is mindig meglesz a helyi zamata, színezete, stichje és geopolitikai aromája. Jelenleg ott tartunk, hogy az országnak van egy új, megválasztott államfője, az egykori főalkotmánybíró, Sólyom László személyében. Aki munkálkodása alatt a láthatatlan alkotmány zászlóvivőjeként többre becsülte az alkotmány valódi szellemének a védelmét annak betűhív képviseleténél. Ehhez képest most az alkotmányos előírásoknak, jelesül a titkosságnak fittyet hányva választották meg. Igaz, szankciót e mellé nem rendel az alaptörvény. De hát, mégis. Tehát Sólyom László akkor lenne igazán tökös legény és hű egykori önmagához, képviselt értékeihez, ha azt mondaná, hogy ilyen áron nem kell. De persze nem fog üyet tenni, mindez üres és hiábavaló moralizálás, nem olyan időket élünk. Az idők itt sosem olyanok. Mert az elvek alkalomadtán könnyen értelmezhetők, magyarázhatók, szabhatók-varrhatók, vagy éppen szükség szerint félretehetők. Mindez azonban jottányit sem változtat azon a tényen, hogy nem a szemfüles, jól mozduló ellenzék nyert, hanem a kormánykoalíció szenvedett súlyos, a 2006-os választásokra is kiható, megalázó vereséget - saját magától.
