Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

2005. JÚNIUS 20., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 5 Régiós pályázati források HEVES MEGYE. ÉSZAK-MAGYAROR­szág Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén több jelentős döntés is született - tájékoztat­ta a Hírlapot Sós Tamás, a gré­mium társelnöke, a Heves Me­gyei Területfejlesztési Tanács elnöke. Elmondása szerint többek kö­zött a TEHU Közszolgáltatás Fejlesztés idei decentralizált ke­retére beérkezett pályázatokkal is foglalkozott a testület. - A rendelkezésre álló pénz 194 millió forint, míg a beérkezett igény 215,5 millió volt. A kis különbség - műszakitartalom- csökkentéssel - lehetőséget adott arra, hogy minden pályá­zót támogathassunk. Heves me­gyéből 6 pályázat összesen majd’ 90 millió forint forrásban részesült - tette hozzá. Ezek szerint Hort és Kompolt hulladékgyűjtő járműre egyen­ként 21,525 milliót, Nagyréde hulladékgyűjtő járműre és szi­get kialakítására 21,518 milliót, Átány hulladékgyűjtő járműre nyert 24,834 milliót, Tárnáméra pedig egy hulladék- gyűjtő sziget kialakítására ka­pott félmilliót. Döntés született a települési önkormányzatok szilárd burko­latú belterületi közútjainak fel­újítására beadott pályázatokról is. A rendelkezésre álló keret itt több mint másfél milliárd forint. Sós szerint szűkebb pátriánkból 64 pályázat érkezett be, melyre 322,581 miliő forint támogatást nyertek az önkormányzatok. Minden pályázó - aki megfelelt a pályázati kiírás feltételeinek - í forráshoz jutott. Döntött a ta­nács az idei idegenforgalmi ren­dezvényekre vonatkozó tender­ről is. Heves megyéből ilyen igénnyel 66 pályázat érkezett be, melyből 63-at támogatott a tanács. A felosztott keret mint­egy 185 millió forint volt, ebből közel 56,5 milliót a Heves me­gyei pályázók nyertek el. Harc a feketemunka ellen ellenőrzések Nem zaklatnak (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgatóhelyettes ezt köve­tően azokról a munkaügyi el­lenőrzésekről szólt, amelyeket a feketefoglalkoztatás ellen folytatnak - éppen a tisztessé­gesen működő vállalkozások érdekében. Dr. Bakos József ezzel össze­függésben egyebek mellett rá­mutatott, hogy új szemlélet jel­lemzi immár az ellenőr­zéseket e téren is: azok a munkaügyi felügyelőkkel együttműködő munkálta­tók ugyanis, akik adato­kat szolgáltatnak, segítik a vizsgálatot, szabályta­lanság esetén mérsékel­tebb büntetésre számíthatnak. Különösen az építőipari, a ke­reskedelmi, az idegenforgalmi és a mezőgazdasági vállalkozá­sokat veszik górcső alá, ahol - a tapasztalatok szerint - megle­hetősen sok a jogszabályba üt­köző cselekmény. Alaposságra törekszenek, s ha szükséges­nek találják, vissza is térnek egy-egy helyre, amit viszont nem lehet zaklatásként felfog­ni. Céljuk, hogy erősödjön a tisztességes, legális körűimé­• • • • vV> Ví* ■ * .......................................• • • • A biztonságért A fórum keretében a Katex 98 Kft. kiállításon mutatta be a biztonságos ; munkavégzést segítő ruházatait és védőeszközeit. : nyék között történő foglalkozta­tás - tette hozzá. A RÁDIÓBAN HALLOTTUK A legjobb kritikus Pécsi István Sokszor emlegettem - s mindig joggal - az egyes rádióadások egyenletesen magas színvonalát Azt is folyvást vallottam, hogy az értékmegítélésben a hallgatóság zöme soha nem téved. Erről megint meggyőződhettem júni­us 3-án délelőtt, a könyvhét bu­dapesti megnyitója alkalmából készített tudósításból. Igaz, nem tegnap volt, de van­nak olyan programok, amelye­ket nem könnyű felejteni. Első­sorban azért, mivel magvas gon­dolatokkal ajándékoznak meg minket Ez történt a jelzett időpont­ban is. Mentegetődzéssel kezd­tek, holott erre egyáltalán nem volt szükség. Igaz, „házi” kiad­ványokat mutattak be, mégis joggal tették, mivel ezt a köztet­szés indokolta. A Névjegy és az Egy csepp emberség című mű­sorok anyaga kötetekbe formál­va jelent meg. A szerkesztőket az igény sarkallta. Szerencsére szóltak arról is, hogy miért ked­velik az emberek mindkét aján­latot. Azért, mert a megszólalók mindig az alkotó élet értelméről, az elkötelezettség fontosságáról beszéltek. Megemlítették: ag­ressziókban bővelkedő, acsarko- dásban gazdag korunkban mennyire hiánycikk a kézzel fogható emberség, a félreérthe­tetlen segítőkészség, mert ezek nélkül semmi értelme a létnek. A nyelvész Balázs Géza a kom­munikációs zavarra utalt. Na­gyon finoman fogalmazott, ugyanis a vagdalkozó, sértő sza­vakra célzott Azt hangsúlyozta, hogy az udvariasság, a tiszteletet sugalló megnyilatkozás jóságra való törekvést rejt. Egyben java­solta: ha bárki a nyerseség, a bántás legkisebb jeleire is buk­kan eddigi írásaiban, megkap­hatja egyéves jövedelmét. Keve­sen mondhatnak ilyesmit, mert rajtavesztenének. Június 11-én, szombaton - közvetlenül a Déli krónika után a Kossuthon figyelhettük a Kon­tinensek, szántóföldeket, ezt a világ mezőgazdaságát pásztázó műsort A közreműködők izgal­mas témákat elemeztek. Nem le­hetett unatkozni. Annak sem, aki nem kötődik, talán nem is ért ehhez a témakörhöz. A siker tit­ka: a sokszínű tálalás, a töpren­gésre késztető megközelítés. Az se mellékes, hogy az összeállítók - például a külföldről behozott olcsó termékekkel összefüggés­ben — a vásárlók pártjára álltak. Legfeljebb a fokozott ellenőrzést szorgalmazták. Elismerés érte... Álom luxuskivitelben: terv és látvány A látványterv luxuskörülményeket vizionált.... ...egyelőre viszont csak rozsdás kerítés és gaz látható mindenfelé fot&t.o. Néhány esztendővel ezelőtt lakóparkot, autópálya-lehajtót, szupermarketet és szá­mos egyéb luxusberuházást álmodott a hajdani Hunyadi János Laktanya területére és környékére egy izraeli befektető csoport. A tervekből azonban - az objektum megvásárlásán kívül - napjainkig semmi sem valósult meg. A polgármester ma már olyannyira nem bízik a korábbi elképzelések megvalósulásában, hogy a terü­let másfajta hasznosításán gondolkodik. (t. o.) hatvan Az izraeli befektető még az elmúlt ciklusban, az ez­redforduló idején vásárolta meg a nagygombosi ingatlant mint­egy 150 millió forintért. Elkép­zelései szerint rövid időn belül több száz családnak otthont adó lakóparkot építtetett volna az összesen 56 hektáros területre. Nemcsak a valamikori honvé­delmi építményeket alakította volna át e célra, hanem - a terü­let felét kitevő parkban - újon­nan épített házak is helyet kap­tak volna. Emellett vállalta, hogy ráköt a városi szennyvíz­hálózatra (ez két kilométernyi csatornaépítést jelent), de a ter­vei között szerepelt egy lehajtó az M 3-as autópályáról, egy szu­per- vagy hipermarket ide- hozatala, és szórakoztató komp­lexum létesítése is. Megígérte továbbá, hogy a majdani laká­sok közül kettőt az önkormány­zat rendelkezésére bocsát. Annak idején lapunk is tudó­sított az ünnepi pillanatról, amikor az új tulajdonos átvette a hajdani laktanya kulcsát az önkormányzattól. Ezt követően elkezdődött a gaztalanítás, s a bejáratnál kialakítottak egy ki­sebb épületet is, amely ügyfél­szolgálati irodaként funkcionált volna. Akkor még senki sem sejtette, hogy ezzel be is fejező­dött az ottani tevékenység. Aki ma a környéken jár, csak né­hány rozsdás vaskaput láthat, valamint - a kerítésen belül - akkora „dzsumbujt”, ami még az emeletes építményeket is el­takarja. Érsek Zsolt polgármester ma már nem bízik abban, hogy az egykori elképzelések valaha is megvalósulnak. Mi több, talán már annak is örülne, ha a város hozzájutna követeléséhez, a több tízmilliós építményadó­hoz, ami szerinte járna a város­nak, ám a befektető mindezt vi­tatja.- Legutóbb több mint egy éve találkoztam a befektetők képvi­selőjével. Akkor egy makettet ígértek, amit azóta sem juttat­tak el hozzám - mondja a város vezetője. - Miután nem teljesí­tették ígérvényüket, vagyis az építményadó be nem fizetésén túl a két lakást sem kaptuk meg, végrehajtói jogot jegyez­tettünk be a tulajdoni lapra. A végrehajtó viszont arról tájé­koztatott, hogy nem sikerült el­érnie a befektetőt... Érsek Zsolt szerint immár a terület másfajta hasznosításán kell gondolkodni. Ha a város visszavásárolná a laktanyát, ér­tékes ingatlannal lenne gazda­gabb, hiszen a tervezett kerülő­út a közelben húzódna, így a hely ideális lehetne egy ipari park kialakítására. Pénzjegykiadó automatát avatott a takarékszövetkezet A községben működő Eger és Környéke Takarékszövetkezet kirendeltségén az elmúlt pénteken pénzjegykiadó automatát avattak, mely a lakosság rugalmasabb pénzügyi tranzakcióit segíti a jövőben. fotó: ötvös imrf: Miért jó a Pfvíz? eger Valaha a hivatalos tudo­mány - bár Japánban legalább fél évszázada igazolták haté­konyságát és számos előnyét - elutasította a Pí-vizpt- Ma már viszont köztudomású, hogy rendszeres fogyasztása beteg­ségmegelőző jellegű, a mező- gazdaságban bevetve pedig fo­kozza a termésmennyiséget úgy, hogy közben a minőség sem csorbul. Erről is szó lesz az Egri Egész­ség- és Környezetvédő Egyesület szerdai rendezvényén. A 15.45- kor kezdődő programon Hendrik Péter agrármérnökkel és Kovács István forgalmazóval Pécsi István újságíró beszél a mezőgazdasági szakközépisko­la ebédlőjében (Mátyás király út 52.). A jelenlévők ezután meg­kóstolhatják a különböző termé­keket. A részvétel ingyenes. Sokan félnek a kínaiáru-dömping miatt tm Ön szerint kellene* korlátozni a kínai áru behozatalát Magyarországra?-O' NI Nem tudom Igen, mert ezek rossz minőségű bóvlitermékek Igen, mert tönkre­mehetnek a magyar gyártók Nem, mert szükség van a sokak számára megfizet­hető, olcsó árura M FORRÁS." BUDAPESTI CORVÍNÜS EGYETEM NGKCTATÁS ÉS, FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: [>R. SIMON 1UPIT ES PR. HOFMEISTER TŐTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói magatar­tás tanszéke és az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatása nem reprezen­tálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le Ez év január elsejétől megszűnt az a kvótarendszer, amely korlátozta a kínai textilipari áruk áramlását az Európai Unió tagországaiba. Egyes termékek behozatalának mennyisége a többszörösére nö­vekedett, és ennek következtében az európai textilipar mélypontra került. Annak ellenére, hogy je­lenleg Kína legnagyobb kereske­delmi partnere az Európai Unió, és az uniónak is szüksége van a vilá­gon a leggyorsabban fejlődő kínai piacra, elkerülhetetlenné váltak bizonyos korlátozó intézkedések. Az Európai Unió és Kína közt a közelmúltban létrejött egyezség szerint tíz termékcsoport unióba irányuló importját 2007-ig korlá­tozzák, terméktől függően 8-12,5%-os éves növekedést enge­délyezve. Az unió a mostani egyez­séggel újabb három évet kapott, hogy textiliparát felkészítse az ol­csó kínai szövőipari termékek döm­pingszerű exportjára. Ez a megálla­podás ad különös aktualitást múlt héten elvégzett közvélemény-kuta­tásunknak. Arról kérdeztük a napi­lapvásárlókat, kellenee szerintük korlátozni a kínai áru behozatalát Magyarországra. A megkérdezettek egyharmada válaszolta azt, hogy nem kell, mert szükség van a sokak számára megfizethető, olcsó, kínai árura. A budapesti régióban osztják ezt a véleményt a legnagyobb arányban (42,7%), míg az észak-dunántúliak közül 25,6% gondolja így. A megkérdezettek 40%-a van azon a véleményen, hogy a ma­gyar gyártók védelme érdekében korlátozni kellene a behozatalt. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál fonto­sabbnak tartja a magyar könnyű­ipar védelmét. Azonban hazánk az Európai Unió tagjaként nem járhat külön utat, annyit tehetünk, hogy támogatunk minden olyan intézkedést, amely az európai és a hazai ipar versenyképességének növelése érdekében történik. A válaszadók 20%-a azért tar­taná célszerűnek és megfonto­landónak a kérdésünkben felve­tett korlátozást, mert rossz minő­ségűnek találja a Kínából érkező termékeket. Az alacsonyabb vég­zettséggel rendelkezők közül töb­ben vannak azok, akik aggódnak a magyar gyártókért, mint akik az olcsó áru előnyeit szeretnék élvezni. Elképzelhető, hogy mi­vel sokan közülük a könnyűipar­ban dolgoznak, a munkahelyü­ket féltik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents