Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-20 / 142. szám
6 HAZAI TŰKOR 2005. JÚNIUS 20., HÉTFŐ Végleg a béke pártjára állítva KING ANTAL annyira ingergazdag mostanában minden, annyi minden történik, hogy ideje sincs az embernek megállni egy pillanatra. Egy reggel végre egyedül maradtam a házban, lassan reggeliztem, és nem gondoltam semmire. Egyszerre csak beesett annak a srebrenicai videónak az emléke, amely napokkal azelőtt volt téma a tévékben. Nem hagyott békén, pedig nem is néztem végig. Mert ha végignéztem volna, beleégett volna az agyamba a kivégzés minden képsora. magas a Fű, minden zöld, véres arcú szerencsétlenek tántorognak a gödör szélére egy autó platójáról. Ifjak, gyerekek. Eddig néztem. Azt már nem akartam látni, hogy a magukat katonának nevező, egyenruhát viselő fegyveresek belelövik őket a gödörbe. Kimentem a szobából. menekülttáborokban dolgoztam évedig. Egy ültő helyemben utazhattam körbe a Földet. Hallottam történeteket arról, hogy az egyik ember a másikat milyen tervszerű kimódoltsággal tudja megkínozni. Egy alázatos mosolyú, kutyatekintetű bicebóca öregember, aki beszélni sem tudott, mert a nyelvét kitépték, elmutogatta nekem a bicskei tábor portáján, hogy mit műveltek vele. A BORZALOM PANTOMIMJA volt AZ, és nekem már akkor sem voltak illúzióim emberi fajtánkról. Csak az járt a fejemben az öregember fájdalmas tánca láttán, és még ma is, hogy a borzalom látványa végleg a béke pártjára állítja-e az embereket, vagy pedig arra biztatja őket, hogy a kegyetlenség utánozható. maradtunk volna A fán - gondolom háborúk hírére - békés fedezékemben. OTTHON. Szükség van még az idősek tudására A kormány ősszel fogja nyilvánosságra hozni a Száz lépés programjának a nyugdíjakra, a nyugdíjkorhatárra és egyéb, a nyugdíjasokra vo- natkozó részét - mondta Hiller István, az MSZP elnöke az első országos nyugdíjas-találkozón Budapesten. Kolompár Orbán az új törvényről pozitív változást jelent a kisebbségi törvény módosítása, mert megszünteti a kisebbségi önkormányzatok kiszolgáltatottságát - jelentette ki az Országos Cigány Ön- kormányzat elnöke. Rámutatott, hogy végre nincs alá- és fölérendeltségi viszony a település, illetve a kisebbségi önkormányzat között, nincs kiszolgáltatva a kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzat polgármesterének, jegyzőjének (...) végre normális anyagi finanszírozás keretein belül fogja tudni ellátni a kisebbségi önkormányzat a maga munkáját. Évfordulót ünnepel a baráti társaság "nincs ruszofóbia Magyarországon, a két ország viszonya korrekt, rendezett és baráti - mondta Valerij Musza- tov budapesti orosz nagykövet a Magyar-Orosz Baráti Társaság megalakításának hatvanadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Ebben szerepe van a jelenlegi magyar kormánynak. Az MDF felhívása egy normális országért tönkreteszi a gazdaságot, ellehetetlenít minden megállapodást az MSZP és a Fidesz évek óta tartó háborúja - hangoztatja a Magyar Demokrata Fórum Somlóhegyi kiáltványa, és összefogásra buzdít a nemzet érdekében. Erdélyi utazásával, utolsó búcsúlátogatásainak egyikével lényegében a nemzet egységéről üzent a köztársasági elnök. Mádl Ferenc már csak hat hetet tölt a Sándor-palotában. Tibay Gábor A Partiumba tett utazásával Mádl Ferenc egyik utolsó, külföldi búcsúlátogatásán vett részt - a protokoll szerint a leköszönő elnök fontosabb diplomáciai kapcsolataitól hivatalos út formájában búcsúzik el. Úgy tudjuk, az államfő július legutolsó napjaiban római úttal zárja majd hivatalos látogatásainak sorát. Mádl Ferenc augusztus harma- dikáig marad hivatalában, addig természetesen teljes jogkörű elnöke az országnak - mindez azt jelenti, hogy az államfő a júliusig tartó rendkívüli parlamenti ülésszak alatt is ugyanúgy gyakorolhatja jogait, mint eddig bármikor. Romániai, erdélyi látogatásával Mádl Ferenc nyilvánvalóan az alkotmány a köztársasági elnökre vonatkozó egyik legfontosabb bekezdésére kívánt utalni - egész pontosan arra, hogy a köztársasági elnök feladata kifejezni a nemzet egységét. Az elnök azonban - szól az alaptörvény - emellett őrködik is a demokratikus intézmények felett; ehhez különféle közjogi lehetőségek állnak rendelkezésére. Mádl Ferenc - csakúgy, mint elődje, Göncz Árpád - mindeddig aktívan igyekezett megfelelni az alkotmánynak. A jogalkotás folyamatában a köztársasági elnök kezében olyan eszközök vannak, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egyes aggályosnak tartott parlamenti döntéseket újragondolásra, az elfogadott jogszabályok szövegét alkotmányossági szempontokból véleményezésre küldje. Mádl Ferenc 2004., azaz az utolsó teljes évének végéig kilenc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, normakontrollt - azaz az adott jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát - kérve a taláros testülettől. Az elnök 2000. évi Az utolsó hetekben elköszön a környező ország-ok vezetőitől beiktatásától a 2002. évi kormányváltásig három jogszabályt talált aggályosnak. 2003- ban két, 2004-ben pedig már négy törvényt küldött az alkot- mánybíráknak. Idén fél év alatt további három törvény került az Ab-hoz a köztársasági elnök indítványára - Mádl Ferenc legutóbb az ügynöktörvénnyel, a felsőoktatási törvénnyel és a vagyonvédelmi törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Mádl Ferenc rendszeresen élt azzal a lehetőségével is, hogy az elnök egyes jogszabályokat megfontolásra visz- szaküldhet az Országgyűlésnek. Az Orbán-kormány idején egy jogszabályt küldött vissza a parlamentnek az államfő, Medgyessy Péter miniszter- elnöksége alatt három alkalommal, a Gyurcsány-kabinet hivatali ideje alatt további két esetben indítványozta az újratárgyalást az elnök. Legutóbb a közbeszerzésekről szóló törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabályt találta megfontolásra érdemesnek; ez utóbbi esetében például úgy vélte az államfő, hogy a parlament a jegybank függetlenségét veszélyezteti a törvénnyel, beleszólást engedve a mindenkori miniszterelnöknek a független pénzintézmény irányító testületének összeállításába. Az Országgyűlés korántsem kezeli szentírásként az elnöki vétót; ezt jelzi) hogy a kormányzati többség lényegében elvetette Mádl aggályait. A köztársasági elnök hivatali idejében közel kétszáz alkalommal gyakorolt kegyelmet - évente ezren felüli kérvényszámból általánosan 30-60 esetben döntött így az államfő. Legutóbbi, legnagyobb érdeklődést keltő döntése Simek Kitti gyilkossági ügyében született: Mádl Ferenc januárban felfüggesztette a lány büntetését. A leköszönő köztársasági elnököt hivatali ideje leteltével is számos juttatás illeti meg: így például élete végéig egy legalább három lakószobás lakást bocsátanak rendelkezésére. A volt államfőnek gépkocsihasználat is jár - természetesen sofőrrel együtt. A 74 éves köztársasági elnök aktívan dolgozik az utolsó pillanatig Beszédes Göncz, hallgatag Mádl és Sólyom Göncz árpád bizonyos szempontból aktívabb, más szempontból azonban passzívabb __ k ormányfőnek bizonyult utódjánál. A volt államfő kevesebb- szer élt a törvények visszaküldésének lehetőségével, mind pedig a jogszabályok alkotmány- bírósági ellenőrzésének intézményével. Nyolc esetben küldött jogszabályi anyagot az Ab-nak az Antall- és az Orbán-kabinet idején; a Horn-kormány alatt egyetlen ízben sem. Göncz Árpád azonban jóval többször szólalt fel a parlamentben, mint utódja. 28 alkalommal beszélt a Házban, míg Mádl jószerével csak a „kötelező alkalmakkor” hallatta a hangját. A következő köztársasági elnöknek megválasztott Sólyom László vélhetően Mádl Ferenc mintáját követi majd, legalábbis ami a hallgatagságot illeti: Sólyőm megválasztása után úgy hyilatkozott, ilyen értelemben passzív, keveset beszélő elnök kíván lenni, hogy szavának súlya legyen. Dolgozik és búcsúzik államfő Idén három törvényt küldött az alkotmánybíróknak Keményen bírálták a koalíciós partnert A katasztrófakár tetemes segély A keret kimerült, de kisegítik a településeket Megszületett a Szent István nemzeti program Zártkörű tanácskozást tartott Kecskeméten az MSZP úgynevezett népi baloldala. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke távozóban közölte: közös gondolkodás van a párton belül arról, miként tudják markánsabban, még karakteresebb arcéllel megjeleníteni azt, hogy a Magyar Szocialista Párt, mint baloldali néppárt, valóban a nemzeti érdekeket képviseli. Az egyik résztvevő elmondta, hogy bírálatot kapott Hiller István pártelnök. A távirati iroda úgy tudja, hogy az SZDSZ-t, mint koalíciós partnert kemény kritikával illette több felszólaló. A nemzeti értékrendet erőteljesen érvényesíteni kell az oktatásban, a külhoni állampolgárság megadásában, és a vidék helyzetének rendezésében - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament képviselője. Saját előadásában azt fejtette ki, hogy a nemzeti értékrendet három vonatkozásban kellene nagyon erőteljesen érvényesíteni. Az első terület az, hogy az alacsony társadalmi helyzetű, szegény családok gyermekei előrejuthassanak a tanulásban. A második, hogy a külhoni állam- polgárságot meg kell adni a határon túli magyaroknak. A harmadik nagy nemzeti ügy a vidék helyzetének rendezése (...), hogy vidéken élni ne jelentsen másodrendű állampolgárságot. A sok eső katasztrófához vezetett Mátrakeresztesen, de a minimális helyreállításhoz még 400 millió forint hiányzik. Pontosan annyi, mint amennyit a kormány utalt át a Belügyminisztérium vis maior tartalék keretének kiegészítésére. Palásti Péter Mint arról június 16-i lapszámunkban is beszámoltunk, a Nógrád megyei település a beígért 155 milliós kormányzati gyorssegélyből csak 120-at kapott meg eddig. A területfejlesztési tanácstól 270 milliót igényeltek, de csak a felét utalták át számukra. A közutak és a középületek rendbetételéhez, illetve az otthonaikat elveszítők támogatásához még minimum 400 millió forintra volna szükségük. Pontosan annyira, mint ameny- nyit az állami költségvetés céltartalékából - a heves esőzések után - átutaltak a Belügyminisztérium vis maior alapjának kiegészítésére. A szóban forgó pénzügyi keretet ugyanis csak 243,9 millió forinttal töltötték fel egész évre. A kiegészítésnek köszönhetően sem érte el a teljes összeg a 644 milliót, ám ennek csaknem száz százalékát felhasználták már. A pénzből természetesen nem csak Mátrakeresztesnek jutott, hanem a hasonlóan szerencsétlenül járt nógrádi és borsodi településeknek is. A keret tehát gyakorlatilag kimerült, ennek ellenére van remény. A Belügyminisztérium munkatársai ugyanis összegyűjtik a térség valamennyi kárigényét, s miután ellenőrizték azok jogosságát, újabb támogatást juttatnak az önkormányzatoknak. Ezek fedezetét az állami költségvetés 51,9 milliárdnyi általános tartalékából kívánják fedezni. A helyreállítási munkákat segíthetik még a területfejlesztési tanácsok is. Szent István Terv néven nemzetstratégiai dokumentumot készített a Professzorok Batthyány Köre. A társadalomtudományi munka a nemzet előtt álló legfontosabb feladatokat veszi sorra. Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának vezetője reményét fejezte ki, hogy a Szent István Terv az elkövetkezendő évekre iránytűt, zsinórmértéket jelenthet a politika és a közélet számára. A dokumentum alcíme: Gondolatok a nemzet felemelkedéséről. Foglalkozik Magyarország múltjával és a kívánatos jövővel, a vidék problémáival, népesedéssel, a cigányság helyzetével, oktatással, gazdasággal és Európával is.
