Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-13 / 136. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Gárdonyban áll a ház S. B. S. EGER Szombati számunkban ír­tunk arról a kezdeményezésről, amely az Egri csillagok írójá­nak, Gárdonyi Gézának Gár­donyban található szülőháza megmentésére irányul. Cik­künkkel kapcsolatban több ol­vasónk jelezte: az „egri remete” valójában Agárdon született, s így a szülőház nem is állhat máshol. Utánanéztünk a felve­tésnek és megállapítottuk: a helyzet kicsit komplikáltabb an­nál, mintsem a „helyes választ” egyszerűen megadhatnánk. Is­mert, hogy az író neve felvett név, hiszen Ziegler Gézaként anyakönyvezték eredetileg. A kérdés, hogy hol? A Magyar Elektronikus Könyvtár honlap­ján található életrajz szerint „Történetesen Agárdon szüle­tett, apja akkoriban éppen ott ja­vította a mezőgazdasági eszkö­zöket, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innét vette a Gárdonyi nevet, amelyet felet­tébb népszerűvé tett, olyannyi­ra, hogy mindmáig a legnépsze­rűbb, a legtöbbet olvasott ma­gyar írók közé tartozik.”. (Ada­lékként hozzátehetjük, hogy az Egri csillagok című műve im­már a TOP 12-be jutott a Nagy Könyv akcióban.) Az is tény, hogy az épület, amelyet Gárdonyi Géza szülőhá­zaként tartanak számon, való­ban Gárdonyban van. A Magyar Rádió Online-on május 30-án rö­vid interjú is készült Szabó Ist­vánnal, Gárdony polgármeste­rével, aki kérdésre elmondta: „Gárdonyi Géza két évet élt itt, ebben a házban, de itt született, tehát méltón meg kéne, hogy őrizzük az emlékét” (http:// www.radio.hu ). Az első díszpolgár cím Pedagógus érdemelte ki Helyi pedagógusnak ítél­ték oda a település önkor­mányzati képviselői az el­ső alkalommal adományo­zott díszpolgári címet. Ezt legutóbbi tanácskozásukon határozták el a faluatyák. (tari) csáw község Cető Józsefné szabja meg a kitüntető cím elnyeréséhez elengedhetetlenül szükséges feltételeket az alapító okirat - az érdemelheti ki, aki életművével, kiemelkedő mun­kájával, nemkülönben pedig a közéletben folytatott tevékenysé­gével elősegíti a helység szelle­mi és anyagi gyarapodását. A település első díszpolgárává a képviselők Cető Józsefné pe­dagógust választották meg. Az erről szóló dokumentumot az önkormányzat vezetése és a pe­dagógusi testület közös ünnepi összejövetelén adta át Morvái István polgármester a kitünte­tettnek. Cető Józsefné, Mancika ebben a községben született. Tanári diplomáját Egerben vehette át, majd egyetlen esztendei kömlői „kitérő” után szülőfalujában he­lyezkedett el, ahol magyar nyel­vet és irodalmat tanított évtize­deken át. Nyugdíjba vonulását követően is aktív maradt a köz­életben, jelenleg ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Munkáját ed­dig is számos elismeréssel hono­rálták. Mindemellett igen aktí­van kivette részét a település éle­téből az osztályfőnöki munkakö­zösség vezetőjeként, szakszerve­zeti főbizalmiként, a vöröske­resztes tanács elnökeként, to­vábbá negyedszázadon át mint könyvtáros, a dolgozók iskolájá­nak pedagógusaként, valamint az egyházközség tagjaként és pénzintézeti munkatársként is.- Az egész falu hálával tarto­zik neki - jelentette ki köszöntő szavaiban Morvái István. Egy őszinte írónő jutalma interjú Mi a jelentősége egy bögre ribizlinek? A 76. ünnepi könyvhét zárórendezvényének vendége volt a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban Szabó Magda Kossuth-díjas írónő. Egyórás dedikálás után beszélgettünk az Abigél, a Régimódi történet és sok más sikerkönyv szerzőjével. Szuromi Rita- A Nagy Könyv játék 10O-as listáján egyetlen író sem sze­repel négy regénnyel, csak ön. Hogyan élte meg művei olvasottságának sikerét?- Nagyon nehéz e listáról véle­ményt mondanom, hiszen itthon sem voltam akkor- feleli Szabó Magda. - Egy könyvem megjele­nése apropóján tartózkodtam Olaszországban, majd EL János Pál pápa halála maradásra szólí­tott. Nagyon keveset tudok e könyvjátékról. Elsősorban az fo­galmazódik meg bennem, nem tudom, van-e értelme? Hiszen hogy lehet a Cooperfield Dávi­dot vagy a Karenina Annát kö­zös nevezőre hozni a Légy jó mindhalálig-gal? Nincs összeha­sonlítási alapunk.- Mégis népszerűsített egy regényt a televízióban, Jókai Mórtól az Aranyembert...- Jókai számomra mindig egy titok, egy csoda, akivel foglalkoz­ni kell. Ott van például az utolsó házassága Bellával. Gondolj csak bele, micsoda kihívás volt ez abban a korban, abban a tár­sadalomban! Jókai mindig szép szerelmeket írt és kapott is. A Rózával való házassága úgy jö­hetett létre, hogy Róza már na­gyon férjhez akart menni, s mit tartott neki egy fiatal embert el­kábítani. Bella esetében fordítva történt Egy idős író és egy fiatal nő nagy szerelme... Itt Jókai volt olyan hatással, mint annak ide­jén Róza. Jókaival sokat foglalko­zom és kell is vele foglalkozni.- Mégis a néző inkább egy klasszika filológiához köze­lebb álló regényt várt volna...- Hát nem szereted a megle­petést? Ha karácsony jön, vagy közeledik a névnapom, a szüle­tésnapom, mindig azt mondom, ne mondjátok meg, mit kapok. Meglepődni jó.- Az utóbbi években mintha a Szabó Magda-regények rene­szánszukat élnék. Nemcsak az utóbb megjelent könyve­ket, hanem á régebbieket is keresik a könyvesboltokban. Mi a titka az évtizedek óta tartó népszerűségnek?- Talán az, hogy sosem voltam párttag. Amikor divatos volt megtagadni Istent, én azt mond­tam, sajnos, nem áll módomban, mert én akkor is hiszek benne, ha nem látom. Hiszek abban is, hogy nekem a halottaim segíte­nek. S hogy odafent olvassák mindazt, amit itt már vagy még nem tehettek meg. Örülök min­den embernek, minden város­nak, ahol járok és ahol az olva­sókkal beszélgethetek. Oly ke­vés alkalmam van beszélgetni, hogy minden ilyen alkalmat kö­szönök. De nem tudom, miért szeretnek. Talán azért is, mert soha nem hazudtam.- Számos elismerést kapott: Kossuth-díjat, utóbb Francia- országban a Fenima-díjat. Melyik a legkedvesebb?- A Debrecen díszpolgára ki­tüntetés. Mert az nem nekem, hanem a családomnak szólt. Gondolj csak bele, az én csalá­dom mindkét ágon milyen sokat adott Debrecennek! A dédapám építette a debreceni színházat, hogy aztán a dédunokájának színdarabjait játsszák ott. Én Debrecen gyereke vagyok, ezért ez a kitüntetés áll a szívemhez legközelebb.- Ugyanakkor világpolgár is. Könyveit Európa-szerte ol­vassák, több nyelvet is be­szél...- Pontosan 42 kiadó fordíttat- ta le eddig a könyveimet, s a na­pokban érkezett Budapestre a portugál fordítóm, ő lesz a 43. Ha hazamegyek, másnap roha­nok a kiadóért, akit ki kell sza­badítanom egy rém szállodából, Szabó Magda FOTÓ: ÖTVÖS IMRE s meg kell neki mutatnom Buda­pestet.- A most megjelenő életmű­sorozat hátsó borítóin egy írógép előtt ül. Használja a modern kommunikációs esz­közöket?- Ó, hogyne. Felsorolni is lehe­tetlenség lenne, mi minden van a lakásunkban. Géza fia hatéve­sen számítógépen tanult meg ír­ni. Nem is tudja rendesen meg­formázni a betűket! Ezek a dol­gok számomra természetesek. Hát hogy tudnék a világ minden táján élő barátokkal, ismerősök­kel kapcsolatot tartani? S hogy min írok? Először a fejemben születnek meg a gondolatok. Amikor Emerenc megjelent az ajtóban, azt mondta: Mondja, maga hány óra hosszat fogja még bámulni azt a jegenyefát? Mondom: Emerenc, én most dol­gozom. Azt feleli erre: Dolgozik hát, bámul! Jó, de hát én így dol­gozom - válaszoltam neki.- Tüdőm, naiv kérdés, s nem is lenne szabad ilyet kérdez­ni, de létezik olyan regény, amely a szívéhez legköze­lebb áll?- Olyan ez, mintha a Kőszívű ember fiaiban megkérdeznék Baradlaynétól, hogy melyik fiát áldozzák fel. Egy anya minden gyermekét egyformán szereti. De hogy a kérdésedre válaszol­jak: igen, van. Anyám nagyon közel állt hozzám. Amit a sors megtagadott Jablonczay Lenké­től, azt megadta a lányának. Az, hogy valakinek se anyja, se apja ne legyen, hogy egy folyton vál­tozó világban éljen, s még az a rettenetes Gizella a férjét is el­szereti..., ez már igaztalan. Anyámnak a Régimódi történet­ben állítottam emléket. Hiszem, hogy ott, abban a láthatatlan szférában, el tudom neki külde­ni a könyvet, s ő el is olvassa azt.- Családregényének folytatá­sa a Für Elise...- A jövő héten egy nagy meg­beszélésem lesz a kiadóval, ott dől el, hogy az olvasó mit vár. Terveimben az szerepelt, hogy egy Krisztus előtt játszódó törté­netet írok meg. De ha az olvasó ragaszkodik hozzá, folytatom a történetem. Mert elhiszem, hogy sok kérdés marad megválaszo­latlanul. Kérdezték, mit csinál­tam a második világháború alatt, s mi lett Ludviggal? Végül is én neki voltam a menyasszo­nya, s egyszer csak hozzámen­tem Szobotka Tiborhoz. A Für Elise-ben is maradtak megvála­szolatlan kérdések.- Többek közt Cili története is...- Ha Milánóban járok, sosem szállodában szállók meg. Nekem ma is megvan a szobám, a Milá­nói Scala mellett. Most, majd le kell mennem Szicíliáig. De Amalfiban nem állok meg. Nem akarom látni a kikötőt, nem aka­rom újra átélni. Cilit sok tekin­tetben nem éltem túl...- Tehát akkor várható a foly­tatás.- Velem mindig az történik, amit nem akarok. Mintha egy láthatatlan kéz irányítaná az éle­temet Ha az olvasó ezt akarja, megkapja. Ti azt, gyerekeim, el sem tudjátok képzelni, meny­nyit kapok tőlük. Jön egy idős, pici asszonyka, a vállamig sem ér. Hoz egy csészét, rajta Jézus feltámadása, benne egy kis ri­bizli. Azt mondja: ennyi volt a termés, de elhoztam neked, fo­gyaszd jó szívvel. Megcsókoltam azt az asszonyt, aki azt adta ne­kem, ami neki a legkevesebb és a legkedvesebb volt. Értük, ne­kik írok.- Köszönöm a beszélgetést.- Én köszönöm azt, hogy kíváncsi voltál rám. Pápábbnak lenni a pápánál? Kovács János Hogy a nyilvánosság, a kommu­nikáció és a média kezelése az elhunyt pápa, II. János Pál erős oldala volt, ahhoz nem fér két­ség. Kellett ehhez Karol Wojtyla személyes karizmája. Közelálló munkatársai is úgy vélték, hogy inkább a főszere­plőnek (neki), s nem a darab­nak (egyháznak) tapsolnak. Egy nagy korszak lezárult. Hogy utóda, követője menny­iben lesz más, még talány. Egy látványos változás a külsőség­ben már biztos: II. János Pál golyóálló üvegkalickával ellá­tott, speciális kialakítású Mercedes terepjáróját XVI. Benedek lecserélte, s a garázs­ban pihenő régebbi, nyitott Fiat terepjárót választotta Ratzinger bíboros. Talán úgy gondolta, ha már egymás után kétszer nem teljesült az olaszok vágya, hogy itáliai legyen Róma püspöke, legalább a pápa igáslovának számító jármű, a pápamobil legyen honi gyártmány. A német pápa, német autó kom­binációja talán már túl sok lett volna... Szent Péter trónusára olyan ember került, aki II. János Pál XVI. Benedek pápa belső köréhez tartozva nagyon közel állt az elhunythoz. Már jóval a választás előtt Ratzinger volt a legnagyobb esélyes. S azt a vatikáni hírt is kellő fen­ntartással kell kezelnünk, hogy a még nem XVI. Benedek pápa azért imádkozott volna a kon- klávé idején, hogy ne válasszák meg, de, mint német zarán­dokok előtt kifejtette, „ezúttal Isten nem hallgatta meg” fohászát. A pápaválasztó konklávé egyik pillanatában, amikor vilá­gossá vált, hogy sokan szavaz­nak rá, egyik bíborostársa odac­súsztatott neki egy papírt, amin emlékeztette: korábban éppen ő beszélt arról, hogy Krisztus Szent Pétert az ő mindenhová való követésére szólította fel. A 78 éves Joseph Ratzinger bíboros állítólag abban reménykedett, hogy hátralévő éveit nyugalomban, békében töltheti. Úgy élte át a feléje áradó szavazatokat, mint a „nyaktilót”. Azért imádkozott, hogy Isten válasszon helyette a fiatalabb, jobb, energikusabb jelöltek közül. De ezúttal nyil­vánvalóan nem hallgatott meg - nyilatkozta Ratzinger. XVI. Benedek már bejelen­tette, hogy részt kíván venni a katolikus ifjúság idei nagy világtalálkozóján, követve a II. János Pál által teremtett hagy­ományt. Csak emlékeztetnék, hogy ez az esemény most szin­tén német kötődésű. Idén augusztusban ugyanis Kölnben rendezik meg. Hogy Ratzinger bíboros men­nyire akart pápa lenni, elsőnek lenni az egyenlők között, azt legbelül csak ő maga tudhatja. Ami tény, három éve, amikor jelen lehettem a nagyhét római eseményein, már akkor, tehát 2002-ben a legvalószínűbb utódként emlegették. Akkor a beteg és fáradt pápát végig segítették a szertartás során, így az igeliturgia néhány rövidebb részét Ratzinger bíborosra, a Hittani Kongregáció prefektusára és Angelo Sodano bíboros­államtitkárra bízták. Ők lehet­nek II. János Pál halála, netán lemondása esetén a leendő örökösök névsorában is az élen az új pápa megválasztásakor - jegyeztem le. De maga Ratzinger német kúriai bíboros nyilatkozatában azt sem tartotta lehetetlennek, hogy a következő pápa afrikai lesz. A hatalmi mérkőzés évekkel ezelőtt a háttérben már elkezdődött. A pápa egészségi állapotától függött a húsvét- vasárnap délelőtti mise is. A pár évvel azelőtt is még aktívan sportoló, hegyet mászó, 82 éves világjáró II. János Pál a szokásoknak megfelelően - a jelenlévők örömére - mégis elmondhatta az Urbi et Orbi beszédét. A saját bajait nem titkoló pápa inkább a világ bajaival törődött. 2002: a nyilvános diagnózis éve A Vatikán a kezdeti hallgatás után nyilvános­ságra hozta, hogy a pápa Parkinson-kórban szenved, s neurológiai gondokkal küzd. Mégis mindenki a pápát várta, aki megrendült egész­ségi állapota miatt a hagyományos húsvéti út­ját sem járhatta végig. A húsvétvasámapi mise menetét is ez határozta meg. II. János Pál nagy­szombat éjszakáján személyesen celebrálta a húsvét vigíliájának szertartását a Szent Péter- bazilikában, fegyelmezetten küzdve térdfájdal­maival egy alacsony oltáron. Remegő kézzel, fájdalomtól megtörtén, reszkető, elcsukló han­gon hirdette az ünnepet. Mindenki számára megrendítően, az emberi kiszolgáltatottság, hi­vatástudat és példaadás mementójaként. Hogy egy a sorsunk, melynek egyként része a beteg­ség, az öregség és az elmúlás, akár II. János Pál pápának, akár Karol Vojtylának hívják is az embert. A pápa betegségében is hitelesen képviselte azt az ügyet, melyre az életét tette föl Pápai üzenetében elítélte az eutanáziát, s az emberi élet megóvásáért szállt síkra, ám óvott az embertelen, mindenáron való gyógyítás eljá­rásaitól is. Mindez a romló egészségi állapotú II. János Pál esetében több mint figyelemre mél­tó volt.

Next

/
Thumbnails
Contents