Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-13 / 136. szám

2005. JÚNIUS 13., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Területrendezés: a jövő Hevesben elkezdődött (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon szoros a kapcsolata a terület- és településfejlesztés­területfelhasználás általános szabályait, s a térségi övezetek­re vonatkozó főbb védelmi kö­vetelményeket és korlátokat is. rajzi számig lemenőleg kell meghatároznia az arra vonat­kozó védettségi területet. Na­gyon komoly, törvényekkel és i A megyét adottságai szerint övezetekre osztot­ták a szakemberek. E besorolás mutatja, hogy szűkebb hazánkban hol vannak kiemelt, figyelem­be veendő vízfelületek, települési, védett ter­mészeti övezetek. FORRÁS: HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL TERÜLET- ÉSINTÉZMÉNYFEILESZTÉS1 IRODA sei, meghatározó eszköze az emberi közösségek fenntartha­tó fejlődésének. Annak, hogy miként élhetünk harmonikus viszonyban környezetünkkel úgy, hogy a jövő nemzedékei is rendelkezhessenek majd a víz, a flóra, a fauna biztosította élet- feltételekkel. Röviden a TRT a megye nagy távlatú műszaki­fizikai szerkezetét meghatáro­zó és befolyásoló tervdoku­mentum, amely biztosítja a megye hosszú távon optimális területi szerkezetét. Rögzíti a- Hogyan érvényesül a kü­lönböző szintű tervekben a hierarchikus kapcsolat?- Látszatra ez nagyon egy­szerű: a területi TRT az orszá­gossal, a megyei a területivel, a települési pedig a megyeivel nem lehet ellentétes. A felsőbb szintű rendezési tervek általá­ban keretjellegűek, s csak a te­lepülési rendezési terv válik teljesen konkréttá. Például az úgynevezett ökológiai folyosók kijelölésénél a települési ren­dezési tervnek egészen a hely­kormányrendeletekkel szabá­lyozott egyeztetési folyamat ez. A megyei TRT-ről mintegy 250 szervezettel - önkormányzat­okkal, szakhatóságokkal, tár­sulásokkal, intézményekkel, nagyobb vállalatokkal, szol­gáltatókkal és civil szerveze­tekkel, szomszédos megyék­kel - kellett egyeztetnünk. Ám csak ez a lassú, körülményes­nek tűnő demokratikus terve­zési metódus képes arra, hogy a legtöbb esetben időben fel­színre hozza az esetleges hibá­kat, feltárja a különböző érde­keket, megmutassa a megoldá­si javaslatokat.- A tervezési munka során milyen tapasztalatokat sze­reztek?- Ilyen szintű tervezés utol­jára évtizedekkel ezelőtt tör­tént. A mostanit az 1996-ban elfogadott területfejlesztési tör­vény alapozta meg. Összetett­ségét és újszerűségét az is mu­tatja, hogy az országos TRT-t is csak 2004-ben fogadta el az Or­szággyűlés, de a megyeit is majd’ 7 éves munka előzte meg. A tervezés időszakában arra készültünk, hogy a TRT- ben a megye sajátosságainak megfelelő szempontokat is si­kerül érvényre juttatni, példá­ul a közlekedésfejlesztés, a ter­mészetvédelem terén. Ám vé­gül azok csak az ajánlási és in­tézkedési terv szintjén jelen­nek meg a dokumentumban, nem jogszabályként. Pozití­vum, hogy a terv készítése a te­lepülési önkormányzatok fi­gyelmét is felkeltette, így ma már 109 város, község rendel­kezik települési szintű TRT-vel, vagy épp most folyik azok ter­veztetése, jóváhagyása.- Mennyire tekinthető a TRT „kőbe vésettnek”? Van- e lehetőség a módosítására?- A TRT-ket négyévente felül kell vizsgálni. Az lehet követő, illetve a meglévő szabá­lyozást korrigáló is. Adódhat­nak korábban nem ismert té­nyezők, mint a mátraderecskei radon gáz, vagy az egerszalóki sódomb. De kiderülhet, hogy a meglévő szabályozás mellett hosszú távon károssá válik a területhasználat, s emiatt kell beavatkozni. Megfelelő indo­kokkal menet közben is kérhe­tő a TRT módosítása, ám az idő- és költségigényes.- A TRT-nek melyek a pozi­tívumai?- Az országban negyedik­ként van megyei szintű rende­zési szabályozásunk, ami vitás esetekben segítheti a szakható­ságok munkáját. A potenciális beruházók, fejlesztők számára a jelenleginél is tisztább, egyértelműbb helyzetet te­remt, így a döntés előtti mérle­gelést teszi könnyebbé. A me­gyei TRT hatályba lépésével vi­lágossá válik, hogy hol, milyen gazdasági tevékenység fejlesz­tésére nyílik mód, milyenekre nem. A dokumentum már megtekinthető a levéltárban, a Heves Megyei Közigazgatási Könyvtárban, de CD-n is meg­jelenik, s az önkormányzatok, az előkészítésbe bevont szerve­zetek, hivatalok is megkapják. Elérhető lesz az interneten, a megyei önkormányzat honlap­ján.- Eddig jobbára a TRT elő­nyeiről esett szó. Nyilván konfliktusok is kísérték az előkészületeket, s - vélhető­en - már hiányosságokra is fény derült...- A legnagyobb viták a köz­lekedőfolyosó-hálózat kijelölé­sét kísérték. Azt, hogy hol kap­csolódjon be az M3-as autópá­lyába a majdani, Szolnok felől „érkező” M8-as sztráda, merre fusson a gyorsforgalmi út a szlovák határ irányába: az Eger-patak völgyén át Szilvás­várad irányába, avagy a Tárná völgyén át. E viták az országos TRT 2004-es elfogadásával le­zárultak, lévén az országos közlekedési hálózat fejlesztését ez a dokumentum szabályozza. Az ipari területek, a település- fejlesztési határok kijelölése is viták tárgyát képezte, miként a logisztikai pontok és az öko­folyosók rögzítése. Am e kérdé­sek többségét a települési TRT- kben kell az önkormányzatok­nak rendezniük. Borvidékek árnyalása kun ZOLTÁN és munkatársai úgy vélik, Heves megyének is gondot jelenthet, hogy az orszá­gos tervben nem eléggé árnyaltan foglalkoztak a borvidékek kérdésével és a szőlőművelési ágú területek más művelési ágba történő átsorolásának szabályozásával Bár az orszá­gos TRT előírásait át kellett vennünk, ter­mészetesen intézkedünk annak érdekében, hogy ez a kérdés is megfelelő figyelmet kapjon a jövőben. Kun Zoltán Az SZDSZ „puha igen” voksa J. M. gyöngyös Mindvégig becsüle­tes, korrekt és kiszámítható volt a szabaddemokraták ma­gatartása az államfőválasztás idején. A párt tagjai közül töb-, ben Sólyom Lászlót tartották ideális jelöltnek, csupán hár­man támogatták Szili Katalin megválasztását. Ha mi is lead­juk a voksainkat, akkor a mos­tani eredmény csak erősödött volna. Az egy puha igen volt, amit mi képviseltünk - fogal­mazott dr. Fodor Gábor, az SZDSZ megyei országgyűlési (juhász) GYÖNGYÖS, MÁTRAFÜRED A má­jusi békenap alkalmából immár második alkalommal hirdette meg a mátraalji város önkor­mányzata a „Békességóhajtás” elnevezésű nemzetközi rajzpá­lyázatot. A versenyen a hely­ben tanuló iskolások mellett a település testvérvárosainak, Sanoknak és Kézdivásárhelynek a diákjai is részt vettek. A pályázatra ké­szült kétszáz pályamunkát a mátrafüredi Vadas Jenő Erdé­szeti és Vadgazdálkodási Szak- középiskola aulájában állítot­ták ki.- A tárlat bemutatása nagyon fontos számunkra, hiszen azt szeretnénk, hogy a tanulóink az iskolából kikerülve ne csak a szakmájukban legyenek megfe­képviselője. A honatya el­mondta: a koalíciós lojalitás nem veszett el, pártja végig kész volt arra, hogy megegyez­zen az MSZP-vel egy közös je­lölt állításában. Az egyeztetés azonban nem azt jelenti, hogy az lesz, amit a nagyobb párt akar. Az SZDSZ tiszta maradt, hiszen következetes volt.- A köztársaságielnök-vá- lasztás körül kialakult szituá­ció a '90-es évek végi politizá­lásra hasonlít. A szocialisták akkor is azt hitték, hogy a leg­főbb ellenfél a koalíciós part­ner. E tévhitnek az lett az ered­lelően járatosak, képzettek, ha­nem a kultúra iránt érdeklődő, igényes ízlésvilággal rendelke­ző felnőttek is legyenek. Emel­lett igen fontos az is, hogy a bé­ke, mint alapérték, a minden­napi életünk részévé váljon - mondta el lapunknak Tóth Atti­la, az oktatási intézmény rajzta­nára. A színes, rendkívül forma­gazdag kiállítás pályamunkái között látható Lőrincz Gabriel­lának, vendéglátó intézmény tanulójának az alkotása is, aki a szakközépiskolások kategóriá­jában második helyezést ért el. A béketárlatot június 15-ig lá­togathatja a közönség. Patkós Magdolna, a Városháza kultu­rális menedzsere elmondta: a vándorkiállítást a következő tanévben a település többi isko­lájában is bemutatják. ménye, hogy elveszítették a vá­lasztást - vélekedett a politi­kus. Dr. Fodor Gábor hangsúlyoz­ta: Sólyom László ideális ál­lamfő, mert nem pártkatona. Éppen ezért nem szabad hagy­ni, hogy az ellenzék kisajátítsa magának. A voksoló szabadde­mokratáknak pedig nem kell tartaniuk attól, hogy bármi­lyen szankció érné őket csak azért, mert a megállapodás el­lenére leadták szavazataikat. A liberális párt ugyanis tisztelet­ben tartja a tagok lelkiismereti szabadságát. Friss Mérték a kultúráról EGER Megjelent a Bartakovics Béla Művelődési Központ (ko­rábbi MMK) folyóiratának, a Mértéknek a legújabb száma. A kiadványban a szerzők ak­tuális közművelődési felada­tokkal foglalkoznak: többek között áttekintik a Sportmúze­um utóbbi egy évtizedének tör­ténéseit, s visszapillantanak az egri viseletkonferencia tör­ténéseire is. H. Szilasi Ágota művészet- történész Jacsmenyik József és Oskóné Bódi Klára kiállításá­ról ír, Szűk Balázs pedig a Jó­zsef Attila-évforduló kapcsán emlékezik. A Civil pálya rovat­ban az elmúlt időszak pályáza­tainak értékeléséről esik szó, továbbá B. Pintér Mária vall ar­ról, hogyan lett népművelő. A folyóirat legújabb száma Heves megyei fotósok legjobb alkotásait is közreadja. Vándorló békekiállítás pályázat Kétszáz munka érkezett Lendületben az ország Az Útravaló Ösztöndíjprogram a jó képességű, de hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását és tanáraik közös munkáját segíti, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. A program részleteiről és a támogatás feltételeiről tájékozódjon gyermeke iskolájában, valamint a .ww.magyarorszag.fui/utrava honlapon. ÚTRA AUD Nemzeti Ösztöndíjprogram A tehetség célba ér. 042051151869) ♦

Next

/
Thumbnails
Contents