Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-11 / 83. szám

4

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ

MEGYEI KÖRKÉP

Proliköltő vagy évszázados zseni?

Születésének napja a magyar költészet napja. Egy ideig a „nagy proletárköltő” jelzőt aggatták rá, de túlélte a rendszerváltást. Valószínű, hogy három évtizedes nyomorában aligha gondolta volna József Attila, hogy a magyar irodalom legnagyobbjai közé emelkedik. Az idén lenne százéves.

Összeállította: Szuromi Rita

Az Ady Endre utáni magyar költészet főalakja József Attila. A XX. század uralkodó eszméinek világviszonylatban is nagy jelentőségű lírai kifejezője, a szocialista világköltészet egyik példamutatója és vezéralakja. Személye a nemzetközi irodalomban semmivel sem kisebb, mint Bartóké a zenében. Mindössze 32 évet élt, sorsa nélkülözés, üldöztetés és meg nem értés volt. Rettegett a belülről fenyegető őrülettől és a kívülről fenyegető világőrülettől, a fasizmustól. Élete végső napjain is remekműveket írt, s nem reménykedve többé semmi jóban, öngyilkossággal fejezte be az életet.

A gyermekévek

A proletariátus legmélyéről indul, a munkásosztály élményvilágát hozza gyermekkorából. Az eltűnt apa és a korán halt mosónő árvája áttengődi az országot: proletárnyomor után a paraszti nyomort. Alulról ismeri meg a várost is, a falut is, és úgy emelkedik fel a szellem egyre magasabb rétegeibe, hogy számára nincs különbség, még kevésbé ellentét népi és urbánus között.

Tehetsége korán érik. Rokoni támogatásokkal, szívós kitartással, küzdve a napi kenyérért iskolába jár, érettségiig verekszi magát, egyetemre iratkozik be. Szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi kényszerű küzdelemmel hogyan tud már ifjúkorában olyan nagy műveltséget és olyan fejlett irodalmi kultúrát szerezni. Tizenhét évesen már birtokában van a Nyugat verstechnikájának, és minden versformát biztosan kezel.

Költészetében az első jelentős költői hitvallás a „Nem én kiáltok” kötet címadó versében található. József Attila ekkori útkeresése kettős irányú. Vonzódik az avantgárd expresszi- onista-konstruktivista-aktivista irányzatához és emberképéhez, ám a '20-as évek közepétől Bartók és Kodály munkássága

nyomán előtérbe kerülő újnépi- ességhez is. Jóval archaikusabb rétegekben vizsgálja és kutatja a folklórt, ily módon akarva- akaratlanul is a modern művészet sokféle törekvésével rokonítható.

A pályakezdés

Tizenhét éves korában Szegeden Juhász Gyula felfigyel rá. Nemsokára meg is jelenik első kötete (Szépség koldusa). Ebben még Kosztolányi és Juhász Gyula tanítványának mutatkozik, de úgy, hogy hallható már saját hangjának eredetisége is. Később is magába fogadja a különböző hatásokat, és magához

hasonlítja. Hamarosan megihleti Ady, majd Kassák költészete, később a modern nyugati költészet. Ezekből ötvözi össze a maga hangját-stílusát, mellyel kora legfőbb mondanivalóit tudja klasszikus végérvényességgel megfogalmazni.

Tanulmányait azonban nem folytathatja. Költészetének még ösztönös, de jól érezhető forradalmi hangja ellene fordítja a professzórait: eltanácsolják az egyetemről. De nem akadályozhatják meg szakadatlan továbbtanulását. Hamarosan felfigyel rá az irodalom, Juhász Gyula után az új hangokra oly érzékeny és mindig segítőkész Kosztolányi, majd Babits is.

A kitűnően induló fiatal költőnek most már alkalma nyílik külföldi útra is, ha vállalja a nélkülözéseket, de hát ezt kisgyermekkora óta megszokta. Nekiindul a világnak, fő állomások Bécs és Párizs. Eddig is tudott németül és franciául (nyelvtanárnak indult), most tökéletesítheti ismereteit, s ami még fontosabb, nyelvismerete révén kinyílik előtte az új német és francia költészet. Bécs- ben megismeri az irodalmi emigrációt, s az emigránsok között Kassák Lajost és Lukács Györgyöt. Az ő körükben kezd a lázongó fiatalember tudatos marxista forradalmár lenni.

Fiatalos hévvel támadja bal felől versben is, kritikában is Babits politikai elhúzódását. Igaza van, de a hang sértően kíméletlen és méltánytalan. Ez a támadás elszigeteli a polgári költészettől, a Nyugat elzárkózik előle. A pártban viszont sokan őt tartják idegen elemnek. Az akkori pártszervezés szektás szellemének gyanús minden olyan nagy műveltségű értelmiségi, aki túlnéz a napi politikai teendőkön. József Attilát polgári entellektüelnek vélik, s az idegenkedést fokozza a költő tudományosan felkészült ro- konszenve a freudizmus iránt.

Idegzete eddig sem volt jó. Művész volt, nagy művész: eleve érzékeny idegrendszerű. A sok nélkülözés, a mélyre szívott érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek, rendetlen életmód eddig is koptatták-ron- gálták az érzékeny idegzetet, egyszer ifjúkorában már kísérletezett is az öngyilkossággal. Amikor elkötelezte magát a párt feladataihoz, a pártban találta meg az egyetlen biztonságos fogódzót az életben.

A fasizmus előretörése

Körülötte pedig az egész világ készült megőrülni: a fasizmus, úgy látszott, ellenállhatatlanul terjed Európában. József Attila előbb ismerte fel a népfrontpolitika nélkülözhetetlen szükségességét, mint a kommunista párt meghirdette volna.

Amikor ő igényelte ezt, a dogmatikusok pártellenesnek minősítették. Nemsokára ez volt a pártvonal, de akkor József Attila már kivetettként rettegett a megőrüléstől.

Adódott életében olykor boldog szerelem is, amelyet megmérgezett a nyomor és a betegség. Keresett még boldogabb szerelmet, de viszonzásra nem talált.

Az irodalomtörténet az 1936-37-ben keletkezett költeményeit kései, összegző vagy leltárverseknek nevezi. A két év termése József Attila világszemléletének, poétikájának és poézisének ki- teljesedését jelenti.

S közben híres költő lett. Babits is újra elismerte; összebé- kültek, Kosztolányi lelkesedett érte, a polgári baloldal a magáénak kívánta. Valamennyire javult hát anyagi helyzete, szerkesztője lett egy új, színvonalas haladó polgári folyóiratnak, a Szép Szónak. De itt is eléggé magányos volt, a munkatársak, ha jó barátok is voltak, politikailag tőle jobbra álltak. Egyre jobban nyomasztotta az idegbaj. Az orvosok és pszichológusok csak ideig-óráig tudtak valamit javítani: az életet egyre elviselhetetlenebbnek érezte. Pedig első gyűjteményes kötete, a Medvetánc óta meg lehetett elégedve a fogadtatással.

Világnézeti lírája egyenrangú Petőfiével és Adyéval. Szerelmi lírája szintén. A világirodalomban a legelsők társa Petrarcától Baudelaire-en keresztül Élu- ard-ig. Költészetében klasszicizmustól szürrealizmusig, ősmítosztól marxizmusig évezredek eredménye szövődik óriási egységgé. Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik.

NEM EMEL FÖL

Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba.

Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva.

Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerűnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szívem mily kisgyerek - ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín, hisz gondjaid magamra vettem, az árnyékvilág árkain most már te őrködj énfelettem. '

Intsd meg mind, kiket szeretek, hogy legyenek jobb szívvel hozzám. Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám.

A mezőny előtt: Eger a Mars-mappán

Kráterben az élen vagyunk

Eger mellett még három kisebb magyar település - egyik sem indul egyetlen földi kontinens kulturális fővárosának címéért sem - található a Mars-mappán. Mindhárom kráter. Az Igar - valószípűleg Igái - egy 8,6 kilométeres krátert takar a Maré Tyrrhenum területén. A névadás éve: 1991. 1988 óta Bak, Zala megyei község tál alakú, 3,2 kilométeres átmérőjű krátere, illetve a Tolna megyei Paksról 1976-ban elnevezett 6,8 kilométer átmérőjű kráter található a Marson.

(Folytatás az 1. oldalról)

A dolog 1985-ben görög kezdeményezésre indult, s az európai kulturális főváros címet akkor Athénnak adományozták. Az ötlet Melina Mercuri volt színésznőé, akkori görög kulturális miniszteré volt. A tíz új tagállam - elsőként egy litván város egy osztrák várossal közösen - már 2009-től megkapja a kulturális főváros címet. Azután 2010-ben egy magyar-német város páros következik.

Eger az érseki palota alatti pincerendszert hasznosítaná egy győztes pályázat esetén. A föld alatt mutatnák be a város történelmét. Korszerűsítenék a közlekedést, a parkolást. A főiskola épülete alá természettudományos jelenségeket bemutató központot terveznek. A belvárosi zsinagógában multimédia centrumot, mely a világhírű Kepes György kinetikus festőművész hagyatékának is otthont adna. A Mars-kapcsolat kidomborítása még késik...

Eger tehát már most fenn van az Univerzum, a Naprendszer térképén, mivel a pályázó városok közül egyedül kapott helyet a vörös bolygón, a Marson. Még ha nem is hegycsúcsot, csupán egy krátert neveztek is el róla 1976-ban.

Az oda látogatók végett az alakzat koordinátája: 48,6 déli hosszúság, 51,9 nyugati szélesMarshaza: ismerd meg (marsi) hazádat!

A Mars a Naptól a negyedik, a Naprendszer hetedik legnagyobb, anyagát, összetételét tekintve Föld típusú bolygója. A Föld felületének egyharma- da, tömegének tizede. Átlag hőmérséklete -53 Celsius-fok. A földi 21 százalékkal szemben, itt csupán 0,4 százalékos a levegő oxigéntartalma. A Marsnak főként szén-dio- xidból (96%) álló ritka légköre van. Az első Marsot meglátogató űrszonda a Mariner-4 volt 1965-ben. A Mars felszínén nem található cseppfolyós víz, de számos bizonyíték arra utal, hogy a múltban volt víz a bolygón.

ség. A marsi Eger-kráter átmérője 13 kilométer. Egy komoly regionális hulladéklerakó kiásásának költsége is megspórolható. A testvérkapcsolat kialakítására induló delegációk kedvéért: az Argyre-medence nyugati peremén a Nereidum-hegység felszabdalt területének déli nyúlványán helyezkedik el. Az Eger- kráter erősen erodált. Szőlőtelepítések nyomát egyelőre nem találták rajta. Se pincékét. Valószínű, hogy e hely az egri szőlé- szek-borászok eszményi terepe lehetne. Eddig ugyanis - a Szép- asszony-völggyel ellentétben - itt tényleg nem mértek még lőrét. A gyarmat nyugati peremén kisebb csúcs található. Délre magányos hegycsúcs (Eged?) áll.

Az Eger-kráternél mostanáig szabadon lehetett parkolni, és nem kellett kommunális, építmény- vagy iparűzési adót fizetni. Nem tapasztalni sem parkolóőrök, sem adóhivatalnokok tevékenységét. így roppant vonzó és értékes terület. S jól megközelíthető. Port nem érdemes vinnünk, abból ugyanis a marsi Eger önellátó. Az Eger-kráter északi peremén is látható sötét folt, valószínűleg itt is kialakulhatnak portölcsérek és itt is vannak sötét homokból álló alakzatok. Meg kell jegyeznünk: a földi Egerben is vannak még sötét alakzatok, a tél végén pedig rengeteg sötét homok válik láthatóvá. Nem árt tudni, hogy a Marson is vannak évszakos változások. Minthogy azonban a marsi évek nagyjából kétszer olyan hosszúak, mint a földiek, az ottani évszakok is kétszer annyi ideig tartanak. Tehát magasabb a fűtésszámla, ám sokat spórolhatunk azon, hogy választások és kampányok csak nyolc- évente vannak.

A Mars felszínének feltérképezése ma tart a nagy marsrajzi felfedezések korában. A földi területek feltérképezése a felszínről történt, ezért először a felfedezők a részletes helyi térképeket készítették el, az átfogó kép később bontakozott ki, a teljes pedig a műholdas fényképezés megjelenésével. A Marsnál - s más bolygóknál, holdaknál - a helyzet fordított. Előbb jött a globális kép, később a részletek sora. Az első részleteket a Mariner- 4 űrszonda mutatta meg.

1877 óta, amikor Schiaparelli bejelentette, hogy egyenes vonalakból álló hálózatot fedezett fel a Mars felszínén, a bolygó rengeteg vitát váltott ki. Percival Lowell amerikai csillagász szerint a vonalak értelmes lények munkájának eredményei, egy hatalmas csatornarendszer részei, amelyek célja, hogy a sarki jégsapkák vidékéről vizet szállítson a száraz egyenlítői területekre. A valóságban a bolygó felszíne kráterekkel sűrűn borított, de csatornáknak még a nyoma sem látszik.

A Mars mai térképeinek jó része geológiai térkép. Ezek a kőzeteket tüntetik fel, koruk és eredetük alapján, illetve a különféle földtani szerkezeteket: vulkánokat, törésvonalakat. A Mars térképe azonban ma is változik: 2002 óta fordítva számítják a hosszúsági köröket (kelet felé - korábban nyugat felé nőttek a délkörök értékei). A névadásról elég annyit tudnunk, hogy igen bürokratikus folyamat: általában csak azok a szerkezetek kapnak nevet, melyeknél már tényleg nagy szükség van rá, azaz melyekről már születtek elemzések. Néha át is neveznek földrajzi egységeket, így a Terra Meridiani 2001 óta a Meridiani Planum nevet viseli. A nevek jó részének még nincsenek magyar megfelelői. A nevezéktantól függetlenül azonban Egernek már biztos a marsi helye. S ezen talán az sem változtat, hogy ki nyeri a 2010-es kulturális fővárosi címért folyó európai versenyt.

f