Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-23 / 68. szám

4 2005. MÁRCIUS 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP A falu újkori jelképe: a Millenniumi Csodaszarvas A község legújabb - országosan is egyedülálló, megtekintésre feltétlenül ajánlott látványossá­ga a 2001 nyarán felavatott Mil­lenniumi Csodaszarvas. A falu határában, egy szépen gondo­zott park közepén állított em­lékmű Király Róbert egri szob­rászművész alkotása. A három­száz mázsás sziklán álló mű aranyos fényével, impozáns mé­reteivel vonzza a turisták tekin­tetét. Mára a község jeképévé vált, s a te­lepülés címerében is fellelhető. A falu polgár- mestere, Forgó János úgy fogal­maz, hogy a szo­bor felavatása óta nem ritka, hogy az erre járó turistacsoportok megállnak, és kame­rákkal, fényképező­gépekkel örökítik meg a látványt. A cso­daszarvas többszörös szimbólum hordozója Emlékeztet a magyar ság ezeréves közös múltjára, s utal arra is, hogy Mátraballa és kör­nyéke hosszú ideig főúri vadászterü­letnek számított, mivel tölgyerdei­ben jobbára ne­mes nagyva­dak élnek. A faluba ér­kezőknek le­hetőségük van több napot is el­tölteni, hiszen az önkormány­zat jól felszerelt kényelmes ven­dégháza nemcsak szállást biz­tosít, de tartalmas kikapcsoló­dást is. Az aktív pihenésre vá­gyók használhatják a ház mel­lett létesített korszerű sport- és teniszpályát. Érdemes felkeresni a palóc tájházat is, ahol a hagyományos paraszti életforma tárgyi emlékeivel is­merkedhetnek meg a látogatók. A gyerme­kek számára is érdekes látnivaló az itt megtekint­hető palócbaba-kiállítás, amely a maga nemében páratlan a környéken. A legújabb nevezetesség a vasútállomás területén kialakí­tott ivókút, melynek jellegzete­sen kénes illatú vize jótékony hatású a szervezetre. S ha már valaki úti céljául választja a települést, minden­képpen érdemes megkóstolnia a ha­misítatlan palóc étkeket, ame­lyeket a mai napig sütnek- főznek az asszonyok. Mit dicsérnek, mit bírálnak Mátraballán? t A Mátra északi lábánál, Mátraderecskétől csupán néhány kilométerre található. Az elmúlt években egyre többen keresték fel a települést, amely kedvező klímájával, csendjével ideális kikapcsolódási lehetőséget kínál. Az itt élők bíznak abban, hogy egyre több család választja végső lakóhelyéül a barátságos kis falut, ahol a mai napig híven őrzik a palóc hagyo­mányokat. Pádár Gyuláné Óvodánkba jelenleg 25 kisgyermek jár. A viszonylag kis lét­szám mellett sok lehetőségünk van az egyéni bánásmód érvé­nyesítésére. Az önkormányzat képviselői régóta nem veszik fel a tiszteletdíjukat, s ebből bőven jut az iskola és az óvoda eszközfejlesztésére. Szabad Sándor Az itt élők igényesek a környezetükre, s ez meg is látszik a tele­pülésen. Mátraballán ismeret­len fogalom a bűnözés. Az itt élők üszteletben tartják egy­más értékeit és vigyáznak a közös dolgainkra is, a képvise­lő-testület pedig mindent meg­tesz a falu gyarapításáért. Kovács Zsolt Mátraballa szá­munkra a legideáli­sabb lakóhely. Csen­des és biztonságos környék. A reggelek káprázatosak. Úgy vélem, hogy itt minden adott az emberi élethez. Ezért is telepedtünk itt le a csalá­dommal. A gyermekeink is itt születtek. Farkas Tibor Szerencsére a képvi­selők mindent meg­tesznek azért, hogy az emberek komfortosabban élhessenek. Mára kiépült a teljes közműhálózat, s a köz- biztonság is jó. A falu ápolt, rendezett. Bízom abban, hogy a Tüzép-telepünk jól szolgálja az itt élőket. A legnagyobb gond a községben a csökke­nő gyermeklétszám. Tavaly mindössze egy ikerpár született. Jövőre még 25 gyer­mekre számítunk az óvodá­ban, de aztán egyre kevesebb utánpótlás várható. Félő, hogy előbb utóbb a falu nem lesz képes fenntartani a gyer­mekintézményeket. □ Szomorú, hogy egy­re jobban elöregszik a falu. Nagy szükség lenne egy öregek napközi otthonára, ahol az idősek tar­talmasán tölthetnék el nap­jaikat. Nem örültünk annak sem, hogy Recskre kellett át­utazni tüdőszűrésre a hideg­ben. Jó lenne, ha ezt helyben oldanák meg. A legnagyobb gond a fogyatkozó népes­ség. Mivel két pici gyermekünk van, számunk­ra fontosak az intézmények: az óvoda és az iskola műkö­dése. Fia nem gyarapodik a születések száma, félő, hogy ezeket hosszú távon képte­len finanszírozni az önkor­mányzat. O A magam részéről boldog lennék, ha újra fellendülne az építkezési kedv, s minél töb­ben szeretnének itt letele­pedni és családot alapítani. Az sem ártana, ha a község vállalkozói egyformán is ügyelnének arra, hogy a tá- gabb környezetüket is rend­ben tartsák. A rendszer tarthatatlan, összefogás szükséges Gyapjaslepke-invázió várható növényvédelem Előtérbe kerülnek a környezetbarát technológiák Az erdészeti hatósággal közösen a Mátrában és a Bükkben folytattak vizsgálatokat a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei - tá­jékoztatta lapunkat tegnap Rüll Gusztáv igazgató. Megállapították: a kemény tél ellenére jól átteleltek a gyapjas lepke lárvái, amelyek kikelve nagy káro­kat okozhatnak az erdőkben. KG heves megye Megtartotta éves gyűlését a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének (TÖOSZ) megyei tagoza­ta. Az eseményen részt vett a szövetség főtitká­ra, dr. Zongor Gábor is. Az ország legnagyobb önkormányzati érdekvé­delmi szerveződésének- melynek több mint 1700, szűkebb pátriánk­ban 75 település a tagja- összejöveteléül a 2007-2013 közti idő­szak uniós pénzügyi ciklusára való felkészülés szol­gált - tudtuk meg Szamosvöl- gyi Pétertől, a TÖOSZ társelnö­kétől, Gyöngyöstarjáh polgár- mesterétől. A tanácskozás résztvevőit köszöntő Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte: a TÖOSZ komoly szakmai segít­séget nyújt az önkormányzato­kat feszítő kérdések megoldá­sában. Az előadások sorában előbb Schwertner János, a Ma­gyar Terület- és Regionális Fej­lesztési Hivatal régióigazgató­ja beszélt az önkormányzato­kat érintő területfejlesztési le­hetőségekről. Mint rámutatott, a Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Nógrád megye alkotta észak-magyarországi régióra „rá is férnek” a területfejleszté­si források, miután az itt meg­termelt GDP-vel a hét hazai ré­gió között az utolsó helyen áll. Ez az EU-átlag GDP-t tekintve- a 2001-es adatok szerint ­alig 34,6 százalékos mutató­nak felel meg. Elhangzott to­vábbá: a szaktárcáknál rendkí­vül lassú a pályázatok elbírálá­sa, elutasítás esetén nem is in­dokolnak. Nem segít az sem, hogy a beruházások utófinanszírozással történnek, akár fél évig is használhat­ják az elnyert pénzt a bankok. Ezt követően esett szó az Európa Terv, illetve a 2007 és 2013 közötti EU-s pénzügyi ciklusra vonatkozó II. Nemze­ti Fejlesztési Terv előkészülete­iről, melynek részleteit dr. Sza­bó Zoltán, a Nemzeti Fejleszté­si Hivatal munkatársa tárta a hallgatóság elé. Terítékre ke­rültek a Belügyminisztérium­nak az önkormányzatokat érintő idei elképzelései is. Mint azt dr. Vass György, a BM munkatársa hangsúlyozta, az önkormányzatok számának ra­dikális csökkentése nem járha­tó út, miként az sem, hogy egyes feladatokat - mint a köz­oktatást vagy építésigazgatási jogosítványt - ismét államosít­sanak. Szerinte az a gond, hogy nincs térségi összefogás, s a megye sem tölti be funkció­ját - a területi szintnek a régió lenne az ideális -, ráadásul a törvényalkotók a teljesítőké­pességre való figyelem nélkül telepítik le a feladatokat az ön- kormányzatokhoz, ám a jelen­legi finanszírozási rend sem tartható tovább. Mentusz Károly eg r- Az említett két hegység­ben levő lombos faállomány ál­tal szegélyezett szántóföldeken és ültetvényekben ugyancsak jelentős kártétel várható. Ezért fokozott védekezésre lesz szük­ség a gyapjas lepke ellen. A má­sik komoly gond a parlagfű, mert a veszélyes allergiát okozó gyomnövényt nagy területen ta­gyöngyös A Gyöngyös és kör­zete Többcélú Kistérségi Tár­sulás e heti ülésén elsőként a közösen vállalt feladatok nor­matív támogatásáról szeret­tek volna döntést hozni a te­lepülések vezetői. Ezt azon­ban a jövő heti fórumra ha­lasztották, mert a Belügymi­nisztériumtól még nem érke­zett meg a normatíva-igény- lést elbíráló jogszabály, ami­nek ismeretében határozhat­nának: átveszik-e a megyétől lálni, és az ellene való hatékony védekezést kiemelten ellenőr­zik a következő időszakban. Rüll Gusztáv igazgató arról is beszélt, hogy immár egy év­tizedes hagyományt folytatva, januárban és februárban ren­dezték meg a növény- és talaj- védelmi szakembereknek tar­tott előadás-sorozatot. Nyolc al­kalommal találkoztak, több mint félezren voltak kíváncsi­H a Logopédiai Szakszolgá­latot, az Ér­telmi Fogya­tékosok Nap­közi Ottho­nát, a Csalá­dok Átmene- Hiesz György ti Otthonát és a Család- segítő Központot. Megvitatták a Heves Me­gyei Regionális Hulladékgaz­dálkodási Társulás kérését is, ám erről sem született végleges döntés. A kistérség ak a rendezvé­nyekre. Ezeken szó esett a hazánk uniós csatla­kozását követő új feladatok­ról, a szigorú Rüll Gusztáv szabályok be­tartásáról. Fel­hívták a figyelmet arra is, hogy az EU-integráció után több mint 80 növényvédő szert vontak ki a forgalomból, összhangban az unió szabályrendszerével. Ezek pótlására viszont fel kell ké­szülni. Előtérbe kerültek a kör­nyezetbarát technológiák, ame­lyek bevezetésére pályázatokon vehetnek részt a vállalkozók, a termelők. Rámutattak, hogy a településeinek - majd a tár­sulásnak - újra kell szavaz­nia arról, hogy megfizetik-e azt a 150 millió forintot, ame­lyet Hejőpapi önkormányzata kér a hulladék befogadásá­ért. A regionális társulás az érintetteknek írásos tájékoz­tató anyagot küld majd, melynek tanulmányozása után, március végén határoz a kérésről a mátraalji kistér­ség tanácsa. Egy polgármesteri előter­jesztés alapján került a testü­let elé a 24 órás orvosi ügye­növény-egészségügyi szabályo­zás is megváltozott. Bevezették a növényútlevelet, ami elsősor­ban a vetőmagvak, a szaporító­anyagok és a vetőburgonya ex­portjánál kötelező a regisztrált termelőknek. A programsorozaton vala­mennyi fontos hazai és külföldi növényvédőszer-gyártó cég részt vett. Bemutatták a leg­újabb termékkínálatukat, az al­kalmazott technológiákat, Külö­nösen a gazdaságos és környe­zetbarát módszerekre irányítva a figyelmet. Színesítette a palet­tát, hogy néhány műtrágya­gyártó, illetve vetőmag-előállító cég is ajálatot tett, a korszerű biológiai alapokat és a talajok termőképességét kiemelve. let szerződésének módosítá­sa. Döntés ebben a témában sem született, mivel a jelen­lévők úgy ítélték meg, a vég­leges határozat alaposabb előkészítést igényel. Hiesz György polgármester elmondta: a jövő heti elnök­ségi ülésen megtárgyalják a kistérségi munkaszervezet, illetve a Humán Alapellátá­sok Intézete vezetésére beér­kezett pályázatokat, s ezt kö­vetően választja ki a grémi­um az alkalmas jelentkező­ket. Szamosvölgyi Péter Háromból háromszor: döntés később többcélú kistérség A megbeszélések jövő héten folytatódnak J. M.

Next

/
Thumbnails
Contents