Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-10 / 58. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2005. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK A közlekedésbiztonság és a piac műhelyek Magas műszaki színvonalon készítik fel a járműveket Újra látható a moziban a Sorstalanság című film TALÁLKOZÓ A KÖZÖNSÉGGEL A Vendég ezúttal Koltai Lajos rendező lesz A jármű nagy érték, ezért a folyamatos fenntartása és a biztonságos működtetése felelősséget jelent - mondta Berecz István, a Közlekedéstudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének elnöke. Hozzátette: ennek megha­tározott műszaki és adminisztrációs feltételei vannak. EGER Habár az Uránia mozi nemrégiben már bemutatta a Kertész Imre nagy sikerű, Nobel-díjat kiérdemlő könyvéből készült Sorstalanság című mozifilmet, a következő napokban a nagy érdeklődésre való tekintettel újra vetítik az alkotást. Mint azt Kiss Lajos ügyvezető igazgatótól meg­tudtuk: március 10. és 16. között ismételten műsorra kerül a Sorstalanság. Ráadásul március 11-én, pénteken fél öttől jelen lesz a film rendezője, Koltai Lajos is, akivel a közös film­nézés után szót válthatnak az érdeklődők, hiszen az Uránia mozi vezetése egy alkotói találkozóval bővíti ezt a vetítést. Mentusz Károly heves megye A szervezet által működtetett közlekedési klub márciusi találkozóján Kormos Emil, a Heves Megyei Közleke­dési Felügyelet osztályvezetője tartott előadást. Rámutatott, hogy megyénkben 110 ezer, rendszámmal rendelkező jár­művet tartanak nyilván, 27 ezer a motorkerékpárok, 82.500 a személyautók, 721 az autóbusz­ok, 12 ezer a tehergépkocsik szá­ma. Tavaly kilencezer új jármű­vel gyarapodott a számuk a me­gyében. A személykocsik mel­lett növekedett a nagy teherbírá­sú kocsik mennyisége, amelyek a személy- és áruszállításban vesznek részt. Kormos Emil bejelentette: 2004-ben 50 ezer jármű műsza­ki felülvizsgálatát végezték el. Ez volt eddig a legtöbb. Vélemé­nye szerint ezeknek a felkészíté­se magas színvonalú, mert a mű­helyeket a legkorszerűbb mű­szerekkel, diagnosztikai eszkö­zökkel szerelték fel. Környezet- védelmi felülvizsgálatot 71 ezer járműnél folytattak, amelyek fel­készítésére ma már önálló ipar­ág működik a szervizekben. Be­szélt arról is, hogy megyénkben 118 taxis vállalkozás működik és 120-130 kocsit működtetnek. A tulajdonosok évente a járművek egynegyedét cserélik le. Az előadó a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy megyénkben három nagy Volán-társaság mű­ködik, amelyek a menetrend szerinti távolsági és a helyi köz­lekedésben vesznek részt. Ezek mellett egyéni és társas vállal­kozások is folytatnak személy- szállítást. Szakmailag a Volánok a legfelkészültebbek, jól felsze­relt javító- és fenntartó műhe­lyekkel rendelkeznek, és külső megrendelőknek is végeznek szolgáltatásokat. Sokan igénybe veszik a márkaszer­vizeket is. Szűkebb hazánk­ban 633 fuvarozó vállalkozást tarta­nak számon. Ezek közül a tíz legna­gyobb 476 gépkocsit működtet, amelyek kül- és belföldre szállítanak külön­böző árukat. Kor­mos Emil arra is utalt, hogy az el­múlt időszakban bi­zonytalanná vált a fuvarpiaci helyzet, nőtt a verseny és alacsonyak a szállí­tási díjak. Sok kül­földi fuvarozó is megjelent nálunk. A továbbiakban azt is kiemelte, hogy a nagyobb fuvarozó cégek javító- és karban­tartó műhelyekkel rendelkez­nek, de igénylik a márkaszervi­zek és a speciális szolgáltatók munkáját is. A szükséges javítá­sokhoz, felújításokhoz biztosí­tott az alkatrész-utánpótlás. Je­I GÉPJÁRMŰJAVÍTÓK ÉS MŰHELYEK HEVESBEN 1 Műhelyek száma 425 Egyéni vállalkozás 251 Gazdasági társaság 169 Foglalkoztatottak 1529 Felsőfokú képesítésűek 31 Középfokú képesítésűek 229 Autószerelő 701 Karosszéria-javító 210 Fényező 61 lenleg 39 üzlet működik Heves­ben, amelyek mindenféle pótal­katrészt rövid idő alatt beszerez­nek. Ezt követően Kormos Emil a járműfenntartásról mint piaci tevékenységről is beszélt. Ki­emelte, hogy megyénkben jelen­leg 22 kijelölt vizsgálóállomást és öt bérelt vizsgahelyet működ­tetnek. Szűkebb pátriánkban 425 javító- és fenntartó van, kö­zülük 336 a szolgáltató. A műhe­lyekben 1529-en dolgoznak. A legnagyobbakban évente 3500-3600 vizsgálatot folytat­nak a legkorszerűbb technikai eszközökkel. Ezt az elmúlt évek­ben kikényszerítette a közleke­désbiztonságra való törekvés szigorú követelménye. Az osztályvezető arra is utalt, hogy sok az Ulegálisan működő karosszériaszerelő. A gázüzemű gépkocsik javításával három, a tachográfok engedélyezett sze­relésével pedig hét cég foglalko­zik. Az elmúlt években növeke­dett a gumiszerelők és -javítók száma, jelenleg 50-en végzik ezt a tevékenységet. Hevesben a járművek javító kapacitása alkalmas arra - ösz- szegezte előadását az osztályve­zető -, hogy legálisan végezzék ezt a munkát. Ennek ellenére so­kan titokban dolgoznak. Ennek felderítésére a helyi önkormány­zatok jogosultak. Ám a Közleke­dési Felügyelet is további ellen­őrzéseket folytat a közlekedés- biztonság és a piacvédelem érde­kében. Bővebb keretből adhatnak különpénz Az 50 feletti munkanélkü­liek elhelyezkedéséhez Idei első ülését a munkavállalói oldal által kijelölt soros elnök, Czibolya Mihály vezetésével tartotta tegnap a Heves Megyei Munkaügyi Tanács. B. Cs. EGER Először a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatását elősegítő támogatásról szólt Nagy Barnabás. A Heves Me­gyei Munkaügyi Központ (HMMK) szakmai tanácsadója az integrált módon történő foglalkoztatás előtérbe helye­zésére hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az idén 30 millió forintra lehet pályázni április 14-ig. Kisgergely István, a munka­ügyi központ igazgatója a 2004. évi decentralizált Foglal­koztatási Alaprész pénzeszkö­zeinek felhasználásáról szá­molt be, kiemelve: a tavalyi év­ben mintegy másfél milliárd fo­rintot fordítottak munkaerő-pi­aci programok finanszírozásá­ra, és a támogatással érintett létszám meghaladta a 9 ezer főt. A Munkaerő-piaci Alap Fog­lalkoztatási Alaprész Heves megyére decentralizált idei ke­retét a vártnál 15 százalékkal, 218.685 ezer forinttal nagyobb összegben állapították meg, így 1.644.989,3 ezer forint áll ren­delkezésre. A többlet felosztása során a képzés, a foglalkozta­tást bővítő bértámogatás és a vállalkozóvá válás indokolt ke­reteit egészítik ki. Döntés született arról is, hogy az 50 év feletti munka- nélküliek elhelyezkedésének elősegítése című központi programhoz 150 millió fo­rintot különítenek el a me­gyei keretből. Az egri Flott-Trans Kft. kamionszervizében sokféle járműszerelési munkát végeznek A magyar védőoltási rendszer a híresztelések ellenére A tapasztalatok szerint a többezres megbetegedési szám néhány esetre csökkent, a halálozás pedig megszűnt Még áprilisi tréfának is rossz, és nem helyénvaló az a hírdömping, amit a sajtó a magyar védőoltások oltó­anyagaival, az oltási rendszerünkkel kapcsolatban a legutóbbi napokban a lakosság nyakára zúdít. Mindez az ÁNTSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemé­nyében olvasható. EDGE: idén Egerben is A T-Mobile az Ericssonnal együttműködve 2003-ban Budapesten a hazai mobilpiacon elsőként vezette be a gyors mobil-internetezésre szolgáló EDGE megoldást, amely a fővárosban kiváló minőségben érhető el. A pi­acvezető mobilcég 2005 végéig további 33 városra ter­jeszti ki a szélessávú EDGE mobil adatátviteli lehető­séget, Magyarország jelentős részén gyorsabb adatát­vitelt nyújtva ügyfeleinek. Egymás után látnak napvilá­got olyan hírek, amelyek alá­ássák a védőoltások évtizedek alatt stabillá vált rendszerét, veszélyeztetve ezzel az ország járványügyi biztonságát. Tud­ni kell - állapítják meg a jár­ványügyi szakemberek -, hogy a WHO (Egészségügyi Vi­lágszervezet) a karmestere az úgynevezett kiterjesztett védő­oltási programnak, amely évente több mint 3 millió ha­lálesetet előz meg a Földön. Magyarország is részt vesz a közös munkában. Az elmúlt évtizedek statisz­tikái jól mutatják, hogy mi­lyen nagy jelentőségű egy-egy védőoltás bevezetése: a többezres megbetegedési szám néhány esetre csökkent, a halálozás pedig megszűnt mindazon betegségekben, me­lyekben a védőoltás bevezetés­re került. Látni kell azt is, hogy az el­múlt években a környező or­szágok nagy diftéria- (torok­gyík) járványai (szovjet utód­államok: 150 ezer megbetege­dés, 5 ezer halálozás, 14 euró­pai ország érintettsége) Ma­gyarország határán megtor­pantak, köszönhetően a lakos­ság átoltottságának, az oltási fegyelemnek, az oltóanyag­nak, mely a WHO-ajánlások- nak megfelelően, a WHO által többször ellenőrzötten került gyártásra és felhasználásra. Nem véletlen, hogy a ma­gyar védőoltási rendszert Eu­rópa számára példaként állí­totta a világszervezet. A közlemény így folytatódik: a WHO Független Globális - a védőoltások biztonságával fog­lalkozó - Tanácsadó Bizottsá­ga 2003 augusztusában adott ki állásfoglalást az oltóanyag thiomersal- (etil-higany) expo­zíciójának toxikus voltával kapcsolatban: több tanulmány eredményéről számolt be, mely tanulmányok megerősí­tették a védőoltások biztonsá­gát, az alkalmazott thiomersal- tartalom mellett nem látta szükségességét az immunizá- ciós gyakorlat megváltoztatá­sának. Több sajtóorgánum kapcso­latot von egyes védőoltások, például az MMR-oltás (kan- yaró-mumpsz-rubeola oltás) és az autizmus előfordulása között. Aki a védőoltások szak­embere, az jól tudja, hogy már évekkel ezelőtt lezárultak az autizmusra vonatkozó nemzet­közi szakmai viták. A megala­pozatlan védőoltásoktól való félelem abban az időszakban azzal járt, hogy például Angli­ában a visszaesett oltási szám következtében halálozásokkal is járó súlyos kanyarójárvány alakult ki. Időközben hat szé­les körű vizsgálat bizonyította a hipotézis megalapozatlansá­gát. Ráadásul az MMR- oltóanyagban nincs is thiom­ersal. Magyarországon a felhasz­nált oltóanyagok korszerűek, szigorú ellenőrzések után ke­rülnek a magyar oltási rendbe úgy, hogy a gyártóknak doku­mentálniuk kell az oltóanyag­ra vonatkozó WHO-bizonyla- tot. Az oltási rendszerbe kerü­lő oltóanyagoknak meg kell fe­lelniük az Európai Unió Gyógyszerkönyvében foglalt előírásoknak. Megvizsgálva a magyar oltóanyagok thiomer- sal-tartalmát, azt látjuk, hogy jóval a határérték alatt, szá­zadszázaléknyi mennyiségben fordulnak azok elő. A közlemény végül leszöge­zi: nem szabad a Magyarorszá­gon végzett évente több mint 2 millió védőoltás eredményes­ségét egy ilyen, tréfának is rossz kampánnyal veszélyez­tetni, aláásva ezzel egy ország járványügyi biztonságát, félre­dobni eredményeinket, gyer­mekeink mosolyát, egészsé­gét. Magyarország Az EDGE előnye, hogy a meglévő GSM-hálózaton gyorsabb és kényelmesebb WAP- használatot, mobil-internetezést kínál az ügyfeleknek. Az EDGE segítségével a videoküldés, a videoletöltés, az MMS-ek továb­bítása egyaránt kevesebb időt vesz igénybe. Az elmúlt több mint egy év során a T-Mobile a szélessávú budapesti hálózaton egyértelműen azt tapasztalta, hogy előfizetői arra alkalmas ké­szülékkel az átlagosnál több ada­tot forgalmaznak. A kedvező fo­gadtatás és a műszaki téren szer­zett tapasztalatok alapján a tár­saság idén jelentősen megnöveli az EDGE-szolgáltatással lefedett területet. 2005 végéig a szélessávú háló­zat Budapesten kívül 18 megye- székhelyen, 3 jelentősebb balato­ni üdülőhelyen és 12, huszon­nyolcezernél nagyobb lélekszá­mú településen - összességében az ország lakosságának több mint 40 százaléka számára - lesz elérhető. Az EDGE használa­ta ráadásul nem jár többletkölt­séggel, azaz a már ismert GPRS- díjak ellenében vehető igénybe. A T-Mobüe kínálatában jelenleg öt EDGE-képes mobiltelefon és egy kártyatelefon szerepel. A szolgáltatásra alkalmas mobilok köre a jövőben gyors ütemben bővül. A T-Mobile a hazai mobilpia­con a GPRS, az EDGE és a WLAN elsőkénti bevezetésével a mobil adatátvitel terén is vezető szere­pet játszik. A legkorszerűbb megoldások gyors alkalmazásá­val célja, hogy ügyfelei igényei­hez igazodva biztosítsa a szabad választás lehetőségét. Töretlenül folyik a 3G fejlesztése is, és Bu­dapest belvárosában az év máso­dik felében a kereskedelmi szol­gáltatás bevezetésre kerül. A T-Mobile EDGE szélessávú hálózata 2005-ben Budapest mellett az alábbi városokban lesz elérhető: Baja, Balatonfüred, Bé­késcsaba, Debrecen, Dunaújvá­ros, Eger, Érd, Győr, Gyula, Hód­mezővásárhely, Kaposvár, Ka­zincbarcika, Kecskemét, Keszt­hely, Miskolc, Mosonmagyaró­vár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Pápa, Pécs, Sal­gótarján, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szol­nok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. „A WHO Független Globális - a védőol­tások biztonságával foglalkozó - Tanács­adó Bizottsága 2003 augusztusában adott ki állásfoglalást az oltóanyag thiomersal- (etil-higany) expozíciójának toxikus voltával kapcsolatban: több ta­nulmány eredményéről számolt be, mely tanulmányok megerősítették a védőol­tások biztonságát...” FOTÓ: PILLSY ELEMÉR

Next

/
Thumbnails
Contents