Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-22 / 272. szám
6 HORIZONT 2004. NOVEMBER 22., HÉTFŐ Fiatalok Franciaországba Heves, Loire-Atlantique megye Szigorúan ellenőrzött élelmiszerek Hevesből 18 és 25 év közötti fiatalok jelentkezhetnek franciaországi (Loire-Atlantique) önkéntes munkavégzésre az Ifjúság 2000-2006 európai uniós program Európai Önkéntes Szolgálat alprogramjának keretében. Loire-Atlantique és Heves megye önkormányzatai a két megye közötti együttműködés keretében lehetőséget kívánnak nyújtani Heves megyei fiatalok részére franciaországi önkéntes munkavégzésre az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram keretein belül. Loire-Atlantique Megye Ön- kormányzata koordinálásában a következő két program keretében nyílik lehetősége két Heves megyei fiatalnak franciaországi munkára: 1. Európai Ifjúság és Polgárság, 2. A vidékfejlesztéstől az európai nyitásig. A Heves megyéből jelentkező fiatalok közül Loire-Atlantique Megye Önkormányzata a program- gazda szervezetekkel közösen választja ki azt a két fiatalt, akik a programban részt vehetnek. A sikeres jelentkezők lehetőséget kapnak arra, hogy a fogadó szervezeteknél a meghatározott időtartamban önkéntes munkát végezzenek. Vállalniuk kell ugyanakkor, hogy egy küldő szervezettel együtt (ez lehet például oktatási intézmény, munkahely) pályázatot nyújtanak be az Európai Unió Ifjúság 2000-2006 programjának Európai Önkéntes Szolgálat Alprogramja felé támogatás elnyerése céljából a Mobilitás magyarországi irodáján keresztül (címet lásd: lent, a Mobilitás honlapján). Amennyiben a sikeres jelentkező ilyen intézményi kapcsolattal nem rendelkezik, a Heves Megyei Önkormányzat vállalja, hogy - az Európai Információs Pont szervezeti keretein belül - küldő szervezetként közreműködik, és a pályázatot elkészíti. Az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram célja, hogy 18-25 éves fiatalok informális tanulását támogassa úgy, hogy azok külföldön, európai önkéntesként változatos témájú, helyi érdekeltségű projektekben vesznek részt a következő területeken: egészségügy, környezet, művészet, kultúra, gyermekprogramok, esélyegyenlőség, média és kommunikáció, ifjúsági sport, ifjúsági szabadidő, fiatalkori bűnmegelőzés. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretében a fiatalok maximum 12 hónapot tölthetnek külföldön egy fogadó szervezetnél. Ez idő alatt teljes ellátást és zsebpénzt kapnak. A programban minden olyan, legalább 18 és (a szolgálat megkezdésekor) legfeljebb 25 éves fiatal részt vehet, akinek állandó bejelentett lakcíme valamelyik programországban van, és vállalja, hogy az önkéntes szolgálat időtartama alatt aktívan részt vesz a helyi közösség és a fogadó szervezet tevékenységeiben, nyitott a kulturális különbözőségek megtapasztalására. Részvételi díj nincs. Tudnivalók Az Európai Önkéntes Szolgálatról további információ elérhető a MOBILITÁS honlapján: www.mobilitas.hu , illetve a Heves Megyei Önkormányzat telefonszámán: 36/521- 422. Jelentkezési határidő: 2004. november 30. Fontos vizsgálatok az állomás mikrobiológiai laboratóriumában: Szilasi Józsefné asszisztens munka közben FOTÓ: PILISY ELEMÉR Mentusz Károly heves megye Az élelmiszer-biz- tonság sokba kerül, ezért etikai kérdés is, mennyit költenek erre a szakmában a vállalkozók - hangsúlyozta dr. Kőházi István, a Heves HUSVIZSGALATI ADATOK 2004.1.-III. NEGYEDEV Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója. Ennek a jelentősége hazánk EU-s tagsága óta még nagyobb. Az élelmiszer-biztonság a szántóföldtől a vásárlók asztaláig terjed, és ehhez a szakemberek végigkísérik a termékek útját, hogy semmilyen károsodás ne érje a fogyasztókat.- Ebben a láncolatban az állomás munkatársai is részt vesznek - mondta az igazgató. - FelSzarvasmarha 7.979 Sertés 191.719 Juh 264 Ló 1 Strucc 330 ügyelik az állatok takarmányát, gyógykezelését, hogy káros anyagok ne kerülhessenek a húsukba, illetve az ezekből készülő élelmiszerekbe. Ellenőrzik a vágóhidak munkáját, a húsokat, a szállítást és a kereskedelmi forgalmazást is. Folyamatosan nyomon követik az élelmiszerek útját. A vizsgálatok egy része tehát a mindennapok munkájához kapcsolódik, a másik viszont az úgynevezett monitoring. Ez azt jelenti, hogy bizonyos állati termékekből meghatározott számú mintát küldenek vizsgálatokra az erre kijelölt laboratóriumokba. így pontosan kimutatják, hogy az állatok húsában vannak-e egészségre káros anyagok. Az állomáson akkreditált dohányvizsgáló és radiológiai laboratórium működik, ahol több megyének is végeznek vizsgálatokat. Ezek mellett fontos feladatot látnak el a mikrobiológiai laborok is. Megyénkben jelenleg 16 emlős- és két baromfi-vágóhíd munkáját ellenőrzik rendszeresen. Ezekben az uniós előírásoknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert működtetnek, szigorú feltételekkel. Az első háromnegyed évben az állomás szakemberei az ellenőrzéseik során a megvizsgált termékek 8,5 százalékát kifogásolták. Ezek főleg a mikrobiológiai szennyezettségre, a helytelen összetételre és a csomagoláson, a kísérő cédulákon talált hiányos jelölésre vonatkoztak. Ezek miatt az érintetteket figyelmeztették, súlyosabb esetben minőségvédelmi bírságot róttak ki több millió forint értékben. Előfordult olyan helyzet is, amikor a szabálytalanságok miatt átmeneti időre felfüggesztették az adott üzem működtetését. Utólagos ellenőrzéssel győződtek meg arról, hogy az érintettek meg- szüntették-e a hiányosságokat, és csak ezután adtak engedélyt arra, hogy újra elkezdhessék bennük a termelőmunkát. Igazolt export Hevesben az év eddig eltelt részében az állomás szakemberei 545 alkalommal vizsgáltak és igazoltak exportra szánt zöldséget és gyümölcsöt. Eszak-Magyarország a skanzenben bővül a múzeum Eger és a Mátravidék jellegzetes borait a helyszínen is megkóstolhatják majd a látogatók Összeállította: H. A. A média és a gyerekek A Szentendre határában fekvő, több mint 60 hektáros Szabadtéri Néprajzi Múzeum évente 180-200.000 látogatót fogad. A megalapítása óta folyamatosan épülő múzeum végleges formájában Magyarország jellegzetes népi építészeti zónáit mutatja majd be kilenc tájegységében. Az eredeti helyükön lebontott és a múzeum területére áttelepített épületekből mára már felépült és látogatható a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl és a Bakony, a Balaton-felvidék tájegység. Folyamatosan épül az Alföldi mezőváros tájegység, 2001 végétől pedig nagy ütemben zajlik a Dél-Dunántúl tájegység építése is. Tavaly októbertől intenzíven megkezdődtek a Felföldi mezőváros tájegység megvalósításának munkálatai is. Az elmúlt harminc évben történt néprajzi gyűjtések, levéltári kutatások, műszaki felmérések és épület- bontások alapján egy olyan tájegység épül fel, amely kevéssé ismert és méltatott kultúrát örökít meg, azonban nemzeti örökségünk fontos része. Gyöngyöstől Tokajon át Hejcéig a csodálatos észak-magyarországi régió jelenik majd meg a skanzen területén. Hatalmas pincék, kereskedőházak, borházak és műhelyek, dézsmaházak, boltok, szobor, kút és étterem lesz látható a kilenc épületegyüttesben. A hungarikumnak számító tokaji fehérbor, illetve Eger és a Mátravidék jellegzetes vörösborai nem csupán hazai viszonylatban, hanem Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Az új tájegység egyik különlegessége, hogy ezeket a borokat a látogatók helyben, a Felföldi mezőváros pincéiben is megkóstolhatják majd. A tájegységhez vezető kőhíd, a kőfalazatos épületektől övezett kis tér, közepén az igényesen kidolgozott közkúttal, a többi tájegységünkhöz képest jelentősen eltérő, városias jelleget - és emiatt teljesen új hangulatot - kölcsönöz a múzeum alig jcét éven belül felépülő tájegységének. A látogató egy vidéki városkában érezheti majd magát valahol Észak-Magyarországon, úgy száz-százötven évvel ezelőtt. A skanzenban az első perctől kezdve széles társadalmi összefogás kíséri a programot. Az épületek eredeti helyszínéül szolgáló települések testületéitől, polgármestereitől, önkénteseitől, valamint a BAZ megyei és Heves megyei múzeumok néprajzos, történész és restaurátor munkatársaitól nagyon sok segítséget és támogatást kapott. A Felföldi mezővárosban olyan műhelyeket is bemutatunk, amelyek az eddigi tájegységeinkben nem láthatók: kádár-, kőfaragó- és csapóműhely. A Mádról származó dézsma- ház bontásánál sokféle kerámiacserepet, apró töredéket találtunk, melyeket komoly restaurátormunkával helyreállítunk és egy külön kiállítás keretében bemutatunk. A mádi dézsmaház másik érdekessége, hogy eredetileg „Hóhérház” vagy „Akasztóház” néven ismerték, valószínűleg a temetőhöz való közelsége miatt. Az épületekbe nagyon változatos és igényes tüzelőberendezések kerülnek, köztük olyan is, ami sehol máshol nem fordult elő, és csak erre a tájegységre jellemző (állógödrös kemencék). A Mindentudás Egyetemének legutóbbi részében Kosa Éva professzor- asszony előadásában a média hatásának gyakorlati és elméleti kérdéseit vizsgálja, bemutatva a médiahatás különböző modelljeit. Mint a szakembertől megtudtuk: a gyerekek meghatározott életkorig nem értik a televízió formanyelvét, nem tudják követni a széttördelt módon bemutatott történeteket. Arra keresi a választ, hogy mit értenek a gyerekek a televízióban látottakból. Ezen belül szól a televíziós nyelv sajátosságairól, a televíziós realitás megítéléséről, a megértés és az értelmi fejlődés kapcsolatáról. Végül beszél a szülő, a nevelők szerepéről és felelősségéről. A médiumok, de különösképpen a televízió elterjedésével a szocializáció folyamata, a nevelkedés feltételei megváltoztak. A gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze ma a televízió. Egyes szakértők a televízió elterjedéséhez kötik a gyermekkor védettségének megszűnését. A naponta több órát televíziózó gyerekek jelentős részben a képernyő révén szereznek benyomásokat fizikai és a társas világról, szinté a legkorábbi életkortól kezdve. A televízió megmutatja, mi a jó, mi a rossz, hogyan viselkednek a nők és a férfiak, az öregek és a fiatalok, milyen a szerelem, a szexualitás, milyen az erőszak, az agresszió, milyen konfliktusok vannak, és ezeket hogyan lehet megoldani. Ugyanakkor a képernyőn látható realitás csak a televizió realitása. A fiktív, gyakran eltúlzott tartalmak a kellő tapasztalattal nem rendelkező gyerekek számára azonban valóságnak tűnnek. Azok a képességek, melyek a televíziós ábrázolás és az ott bemutatott történetek többé- kevésbé helyes értelmezéséhez szükségesek, hosszú fejlődés eredményei. A gyerekek meghatározott életkorig nem értik a televízió formanyelvét, nem tudják követni a széttördelt módon bemutatott történeteket, és nem értik a cselekvések motívumait. Számukra a televízió sokáig a valóság hű közvetítője. Mindez abban az életkorban igazán kedvezőtlen, amikor a morális értékrend, a világkép, a társas együttműködés alapjai kialakulnak. Hiba volna ugyanakkor a televíziót bűnbakként felelőssé tenni a társadalom szinte minden problémájáért. Hiba volna az is, ha a gyerekek fejlődésében betöltött szerepével kapcsolatban csak a káros, kedvezőtlen hatásait hangsúlyoznánk. Számos és vitathatatlan pozitívumát azonban meg kell tanulni okosan és értően használni. Alapkőletétel Jövőre tehát új tájegységgel bővül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum: a hazai borkultúra két kiemelkedő termővidékét, a Tokaj-Hegyalját és az Eger-Mátravidéket is magában foglaló Felföldi mezőváros gazdagítja és teszi majd egyre teljesebbé a szentendrei skanzent A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által finanszírozott, az eddigi tájegységektől jelentősen különböző, leginkább a bortermelés és a céhes kisipar tevékenységgel jellemezhető mezőváros igazi különlegessége lesz a múzeumnak. A november 23-án, kedden 11 órakor kezdődő alapk&letételi ünnepségen részt vesznek Koncz Erika és Ács Tamás államtitkárok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről. A projekt iránt komoly érdeklődést mutatnak az érintett megyék közgyűlései is. Gyárfás Ildikó, a BAZ Megyei Közgyűlés és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnökei is köszöntik majd a megjelenteket.
