Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-13 / 265. szám
6 HORIZONT 2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT A cél: Európa Kulturális Fővárosa Az uniós közösségi cselekvési program megállapításáról rendelkező határozat szerint 2010-ben Magyarország egyik városa - egy német településsel párban - lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosa. EGER A cím elnyerésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvános, két szakaszból álló pályázatot írt ki. A pályázat második szakaszában való részvétel előfeltétele a minősítő előpályázaton elért siker. A pályázaton részt vehet valamennyi megyeszékhely, megyei jogú város és Budapest főváros önkormányzata is. A cél olyan - a vonatkozó uniós határozat elveinek megfelelő - pályázati koncepció, terv készítése, amely képes az adott város kulturális életének, természeti, épített és szellemi örökségének európai dimenzióban való innovatív megjelenítésére, valamint lehetővé teszi hosszú távú regionális fejlesztési elképzelések megvalósítását. A kritériumok közül különösen fontos a kultúra regionális húzóágazattá válására Irányuló hosszú távú fejlődés biztosítása, a település- és régiófejlesztési elképzelések, a regional- itás elvének megvalósulása, s a széles körű társadalmi részvétel biztosítása. Ide tartozik a fejlesztések, illetve a program- sorozat össz-európai kontextusban való elhelyezhetősége, a természeti és az épített örökségnek a fejlesztési tervekbe való bekapcsolása, továbbá a kulturális, turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A minősítő előpályázaton sikerrel szereplő jelentkezők 2005 első feléVendégcsalogató. Az óriásplakátok egyike Berlinbe is elviszi a város hírét FOTÓ: GÁL GÁBOR ben meghívásos pályázati formában vesznek részt a második szakaszban. A bírálati munkát a pályáztatás első fázisában egy magyar kulturális és államigazgatási szakemberekből álló bizottság végzi, a második szakaszban azonban már egy nemzetközivé szélesített bírálóbizottság értékeli majd a pályamunkákat. A program koordinátorai hangsúlyozzák, hogy a kelet-európai országokban „egy ilyen kulturális cím odaítélése garantálja a gazdasági, társadalmi jólét fejlődését, miközben a város felfedezi történelmi kincseit, a város lakosainak büszkesége, öntudata egyre nő. Egy ilyen programsorozat kapcsán nem csak a pénz játssza a főszerepet, sokkal inkább arra van szükség, hogy a városok felismerjék, hogy bekapcsolódhatnak egy olyan hálózatba, amely számos új lehetőséget kínál számukra.” A megyeszékhely a közgyűlés döntése értelmében élni szeretne ezekkel a lehetőségekkel. A pályázati kiírás részleteit a polgármesteri hivatal szakemberei áttekintették, és megállapították, hogy valamennyi olyan dokumentum, fejlesztési koncepció rendelkezésre áll, amely lehetővé teszi, hogy a minősítő pályázaton a város sikerrel szerepeljen. A képviselő-testület legutóbb úgy határozott: megpályázzák a kulturális fővárosi címet. Dr. Nagy Imre polgármester elmondta: ebben a pályázatban nem a pénz a lényeg, a lehetőséget nyerheti el a város. Bíznak benne, hogy a reklámkonferenciához kapcsolódó óriásplakátpályázaton - ez most látható a Dobó téren - tudnak olyan plakátot kiválasztani, ami majd november végén Berlinben, a pályázó városok bemutatkozó ösz- szejövetelén megjelenhet. A kultúra közelében „mozgó” egrieknek pedig felkérő levelet küldtek egy egyeztetésre, amit november 17-én tartanak. Felkérték továbbá Alexander Brodyt, hogy segítsen Eger mellett lobbizni, s a polgármester meg kívánja keresni az elszármazott egrieket is. Hamarosan önálló honlapot indítanak, ahová várják a véleményeket, ötleteket. A pályázatot december 31-ig kell benyújtani a kulturális tárcához. Az előminősítésen három város juthat tovább. Szélsőséges évjárat, a vártnál jobb minőséggel egri borvidék A szüret utolsó hetében a Márton-napi ülését tartó Egri Bormíves Céh tagjai az újborok előkóstolása közben értékelték az idei esztendőt.- Megállapítottuk, hogy az ilyen csapadékos, kevés napfényt, rengeteg hideg éjszakát, tehát alacsony hőösszeget produkáló évben mutatkozik meg az, hogy jó dűlőt választott-e a szőlőtermelő - jelentette ki az értékelésről szólva a céh nevében szóló Simon József, aki szerint azonos fajtánál egyforma hozam mellett 3-4 mustfoknyi különbség is előfordult A növényvédelmet maguk végző céhtagok felidézték a nyár eleji alattomos peronoszpóra-fer- tőzést, amikor az átlagosnál sűrűbb permetezési fordulókban egy nap késés 50-80 százalékos terméskiesést is okozhatott, illetve a lisztharmat mindent pusztítani akaró támadását, ami a ma leghatékonyabb növényvédő szerek használata után is tovább fehérítette, majd elszárította a hamvas szőlőbogyókat.- Belekóstolva a savakban gazdag újborokba, az üres zsebek típusait is taglaltuk: a termelők egyik részének a zsebét a növényvédelem és a véget nem érő zöldmunka, a kapálás ürítette ki, míg azok, akik a nyarat végigspórolták, az „üres pince, üres zseb” összefüggésen gondolkodhatnak - tette hozzá Simon József. Mint fogalmazott, több céhtag rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az egyik országos napilap Tokaj kivételével a szüret befejezéséről ír, és közepesnek ítéli meg az évjáratot. Ezzel szemben az asztali borok üdék, magas savtartalmú- ak, élvezettel fogyaszthatok lesznek. A hozamkorlátozott minőségi és a termésvárásban még több alázatot követelő superior boroknál a magas savtartalom, a kései szüret miatti érett tanninok, a 20-23 magyar mustfok és a sok csapadéknak köszönhető aromagazdagság 2004-re is nagy bort ígér. Ez a bor ugyanakkor nem lesz gyors érésű, az évjárat igazi arca 3-5 év múlva tűnik elő. Marketing és liba Az átfaragott közmondást emlegetve - miszerint a jó bornak is kell a cégér - a még hatékonyabb marketing szükségességéről, a közös piacifellépésről és értékesítésről is határoztak az ülésen. A találkozás zárásakor Gál Tibor, a céh elnöke meghívta a szakmai szervezet tagjait a hivatalos egri újbor-bemutatóra, ami „Libavacsora a Fehér Szarvas étteremben november 13-án ” névre hallgat. Nemet kell mondani a múltra Több mint 150 éve! Az SZDSZ szerint a decemberi kettős népszavazás arról szól, hogy tndunk-e a múltra nemet mondani. ' RÉNES EGER Nemmel kell szavazni a kettős állampolgárságra, mert ezzel egyúttal az etnikai alapú nemzetállam Európában mára idejétmúlt koncepciójára mondunk nemet A határon túli magyarokat a kettős állampolgárság nehéz helyzetbe sodorná. Egyrészt meggyorsítaná a fiatalok elvándorlását, másrészt zsákutcába futnának a szülőföldjükön maradók autonómiára vonatkozó kisebbségi jogi törekvései. A többség ugyanis ezekre válaszul csak annyit mondana: menjetek Magyarországra - egyebek mellett erről beszélt pénteki egri sajtótájékoztatóján dr. Fodor Gábor szabad demokrata országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője, Heves megyei elnöke. Fodor Gábor szerint a nemzetközi példák azt mutatják, a sikeres kisebbségi politika záloga nem a kettős állampolgárság, hanem a kulturális, oktatási támogatások elősegítése, az emancipációs, autonómiát célzó politika. A liberális bevándorláspolitika elve az, hogy az egyén döntésére kell bízni: át kíván-e települni az anyaországba. Ha igen, letelepedését meg kell könnyíteni, de az alanyi jogú elvándorlás támogatása nem lehet cél. A képviselő elmondta: a kórházprivatizáció kapcsán szintén nemet kell mondani a múltra. Vajon az államszocializmus, az állami tulajdon primátusa kitűnően működött? - tette fel a kérdést Nézete szerint az egészségügy fejlesztése nagyon költséges, a magántőke az egyetlen, ami e területen komoly beruházásokat hozhat. Ma is a két legsikeresebben működő egészségügyi ágazat a gyógyszerellátás és a háziorvosi rendszer: mindkettőt privatizálták már. Fodor Gábor szólt arról is, hogy a sorkötelezettség eltörlése történelmi lépés volt, ami az SZDSZ nélkül nem valósult volna meg. Ez volt az első párt, amelyik itthon zászlajára tűzte ezt a követelést, s 200(Tben több mint 200 ezer aláírást gyűjtött a kényszersorozás megszüntetése érdekében. Fidesz: tízmilliárd plusz R. M. egér Heves megye bizonyos szempontból a rendszerváltozás vesztesének tekinthető: ki kell mondani, hogy 1990 óta egyik kormányzattól sem kapta meg a szükséges anyagi támogatást. Önkormányzati, társadalmi konzultációk alapján a 2005-ös állami költségvetéssel összefüggésben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség most olyan felvetéseket fogalmazott meg, amelyek a megye mind a hat választókerületének helyzetén javítanának - hangsúlyozta tegnapi, a megye- székhelyen tartott sajtótájékoztatóján dr. Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő. Az egri illetőségű honatya pártja több megyei választókörzeti biztosának társaságában beszélt a „Heves megye - 10 milliárd +” elnevezésű törvénymódosító programról. Jelen volt Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna (Gyöngyös), Bállá Miklós (Eger), Szabó Ádám (Hatvan) és Ivády Gábor (Pétervására). Nyitrai Zsolt elmondta: javaslataik egy része arra irányul, hogy a kormányzó szocialisták tartsák be 2002-ben tett választási ígéreteiket, főképpen azokat, amelyek mellett a korábbi miniszterelnök, a megyei közgyűlés elnöke és Eger polgármestere is elkötelezte magát. Ilyen például az Eger és Füzesabony közötti M25-ös öszszekötő út megépítése, vagy a hatvani Grassalkovich-kastély felújítása. A költségvetés módosítását igénylő felvetések másik része többek között az európai uniós pályázati pénzek lehívásának lehetőségeit, a munkahelyteremtést, az úthálózat fejlesztését, a panelprogramot, a távfűtés korszerűsítését segítené. A Fidesz a megye valamennyi parlamenti képviselőjét arra kéri, hogy szavazzák meg ezeket a javaslatokat, miután az országgyűlési erőviszonyok olyanok, hogy a kormányoldalról már csupán a hevesi szocialisták támogatásával is győzhetnek a megye javát szolgáló módosító indítványok, s megérkezhet a tízmilliárd forint. Az Angolldsasszonyok Intézete várja a lányokat A szokott módon az idén is megrendezik a nyílt napokat Egerben, az Angolkisasszonyok Intézetében. November 19-én, pénteken várják azokat a diákokat és szülőket, akik a nyolcosztályos gimnázium iránt érdeklődnek. Január végén pedig a leendő alsó tagozatosok, a mindenkori kis kedvencek számára rendeznek játszóházat. Jó lesz azoknak, akik személyesen is megismerkedhetnek a több mint százötven éves múltra visszapillantó tanintézmény hangulatával, képet kapnak arról, hogy folyik itt a diákok oktatása, s mi több, felkészítése az életre. Ám nyilván lesznek akadályoztatottak is... Varga Pált, az intézmény igazgatóját arra kértük, mutassa be számukra is az iskola, a kollégium, a zeneiskola erényeit, meg- kérdőjélezhetetlen előnyeit. Mint elmondta, az többnyire köztudomású, hogy a valamikori alapító Ward Mária szellemiségének megfelelően az iskola ma is azért tanít, hogy belülről alakítsa az embert. A keresztény nevelés által olyan lelki többletet adjon diákjainak, amely egész életükre elkíséri őket, érettebbek, fegyelmezettebbek legyenek társaiknál Az viszont már kevésbé ismert, hogy ezeknek a törekvéseknek jól igazol- hatóak az eredményei. Azoknak a felméréseknek az ’ alapján, amelyeket a leányok iskolába lépésekor, majd tanulmányaik befejeztével végeztek a szakemberek, kiderült, hogy az ország középiskoláinak az élvonalában, most épp a 7. helyen szerepelnek az egri „Angolkisasszonyok” tanulói. A magyarázat kézenfekvő. Mivel az egynemű iskolában nem hat zavaróan az azonos korú fiVarga Pál direktor úk és lányok közti szellemi érettségi különbség, sokkal nagyobb léptekkel haladhatnak és hatékonyabban tanulhatnak a diá- r-A-i kok. Épp ezért az jfg/ iskola fő erőssége, hogy bár nem „válogatott” tanulókat vesznek föl, mindenkiből ki tudják a maximumot hoz- " ni 3 lelkes és hozzáértő nevelők. Szerencsés, hogy kis létszámúak az osztályok, sőt matematikát, idegen nyelvet egészen kis csoportokban tanítanak. Tíz tanulóból hétnek nyelvvizsgája van az érettségire! Az angol, német, olasz, francia tantárgyak mellett nagyon hangsúlyos a számítástechnika is. A felkészítő tanfolyam - a már „kenyeret is adó” - ECDL- vizsgára ingyenes. A .gyerekek 80 százaléka tovább tanul. A reál szakokra éppoly sikeresen felvételiznek, mint a humán szakokra. Nyilván segítik a felkészülést azok a nívós versenyek, amelyen részt vesznek. Példaként: tavaly a Cultura Nostra nevű vetélkedőn - amelyet az egész Kárpát-medence ifjúságának hirdettek meg - a háromszáz csapatból hatodikok lettek az egriek! Az intézmény zeneiskolájában gitár, furulya, hegedű, fuvola, magánének és szolfézs tanszakokon lehet tanulni. A művészetek mellett helyet kap a sport. Rendszeresek az atlétikai, úszóedzések, van gyógytestn- evelés, és úszóérettségit lehet tenni. A gyerekek természetesen nemcsak a falakon belül szerepelhetnek, de a külső városi rendezvényeken is. Ami viszont nagyon bensőséges, az a gazdag hitélet Míg a kicsiknek lelki napokat tartanak, a gimnazisták többnapos lelkigyakorlatokon vehetnek részt. Az iskola felkészít elsőáldozásra, bérmálkozásra, a „nagyok” eljutnak az ifjúsági egyházi találkozókra. A kollégiumban minden egyházi ünnepet megtartanak, természetesen a karácsony szokott a legemlékezetesebb lenni. Az összetartozás lélekmelegítő érzését a szünetekben is elevenen tartják. Közös sítáborok, nyári osztálytáborok, külföldi utak, amerikai oktatók által megtartott nyelvi kurzusok kovácsolják még egységesebbé a növendékeket. Ne feledjék a határidőt az iskolába 2005. február 9-ig lehet beadni a jelentkezéseket!
