Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

6 HORIZONT 2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ „Reád került a sor, virágos Hatvan" Ma hatvan éve, 1944. szeptember 20-án délben amerikai bombázók jelentek meg a Zagyva parti település felett. A szemtanúk visszaemlé­kezései alapján a több hullámban érkező gépek borzalmas pusztítást végeztek. A pályaudvaron civil és katonaszerelvények is vesztegeltek. A halottak számáról eltérnek a vélemények, de az bizonyos, hogy a támadás utáni látvány megrendítette a lakosságot. (T. 0.) Olaszországból, a Foggia közelé­ben lévő támaszpontról szálltak fel a szövetséges angol és ame­rikai bombázók a magyarorszá­gi célpontok fölé. Közelgett a második világháború vége: 1944. április 3-án Budapestet sújtotta az első jelentős ameri­kai támadás. Szolnokot kétszer is bombázták, de sok más tele­pülés is áldozatul esett. Pálya­udvarok, hadianyaggyárak, re­pülőterek, laktanyák, olajfino­mítók és mindenekelőtt embe­rek ezrei pusztultak el. Ebben az esztendőben összesen 304 ezer tonna robbanószerkezet hullott a magyarországi cél­pontokra. Hatvan sem maradhatott ki a világégés szörnyűségeiből. A bombázás és a frontharcok kö­vetkeztében a Zagyva-parti tele­pülés vált az ország harmadik legromosabb városává. A kora­beli krónikák szerint mindössze negyvennyolc lakóháza maradt meg épségben. A bombatámadás 1944. szep­tember 20-án érte a vasúti pá­lyaudvart és környékét. A ma­gyarországi légi harcokat fel­dolgozó szakirodalomban erről az alábbiakat jegyezték fel: „A hatvani pályaudvarra 12 óra 15 perckor kezdtek hullani a bom­bák. Az 55 Bomber Wing több száz 500-1000 fontos romboló­bombát vetett az állomás terüle­tére, és a zsúfolásig megtelt állo­máson súlyos károkat okozott. A halottak száma 495-500főre te­hető. (Ez túlzottnak tűnő szám, hiszen 1944 nyarára a vasuta­sok igyekeztek a tömegek ösz- szetorlódását a pályaudvarokon megakadályozni - A szerk.) A pályaudvaron elégett vasúti ko­csik száma 1200. Az állomás kö­rül mintegy 1,6 négyzetkilométe­res területen elpusztult 181, meg­rongálódott 590 lakó-, illetve egyéb épület. ” A 336. felderítő osztály 3-as számú fotós csoportja néhány nappal a később - október 7-én - tett jelentést a hatvani és az ugyanaznap Budapestre és Nagyváradra mért szőnyegbom­bázás okozta károkról. (A jelen­tés tanúsága szerint a 683. Sqadron Sortie fényképfelvétele­ket készített a Hatvan feletti légi­támadásról.) A szöveges jelentés részletei önmagukért beszélnek: „Hatvan. Személy- és teherpálya­udvarok... A jó minőségű fotók megmutatják, hogy mindkét pá­lyaudvar súlyos károkat szenve dett A felbecsülést azonban gátol­ja a támadás óta eltelt idő, azóta javításokat és tisztításokat végez­tek... Most az átmenő vonalak a két pályaudvaron nyitottak. Rendezőpályaudvar: a táma­dás idején ezen a pályaudvaron rendkívül sok, kb. 600 vasúti te­herkocsi tartózkodott A támadás a rendezőpályaudvar nyugati fe­lén minden vágányt elvágott, és legalább 60-70 teherkocsit meg­semmisített vagy megrongált. A kár fennmaradó részét az egész pályaudvar területére hulló gyúj­tóbombák okozták, melyek sok mozgó állományt megsemmisítet­tek, kb. 150-200 teherkocsi égett ki. A támadás időpontja óta leg alább 3 átmenővágányt már megtisztítottak. Személypályaudvar: ezt a pálya­udvart súlyos csapás érte. A pálya­udvar, a mozdonyjavító műhely és sok más műhely, raktár megsem­misült Mindkét mozdonyfordító korong megrongálódott, és a moz­gó állomány egy része szintén megrongálódott vagy megsemmi­sült A támadás sok mellékvá­gányt elvágott, de most legalább 5 átmenővágány újra nyitott a ren­dező-pályaudvaron keresztül 1. A vasúti pályaudvar teljesen megsemmisült 2. A bombatölcsérek elvágták néhány mellék (tolató) vágány útját. 3. A feltételezett váltóház (őrto­rony) és kb. 15-20 teherkocsi megsemmisült. 4. A javítóműhely kiégett. 5. A tűz elpusztított egy nagy műhelyt 6. Három, feltehetőleg árut tá­roló barakk raktár megsemmi­sült, és a szomszédos mozgóállo­mány és mellékvágányok meg­rongálódtak. 7. A lakóépületek egy részét a tűz kiégette. 8. A tűz megsemmisített két nagy raktárt. 9. Kár érte a cukorgyár egy épületét.. ” A bombázás erkölcsi megíté­léséről elgondolkodtató sorok olvashatók az Elfelejtett évtize­dek címet viselő Pálhidy Mi- hály-emlékkönyvben. Az írás cí­me: Véghetetlen kérdőjelek. „Olvasom a halottak névsorát. Ismerős hatvani családnevekre bukkanok. És ismeretlenekre. Átutazókéra, menekülőkére, munkájukat, családjukat, jövő jüket kereső emberekére. Akik épp idevetődtek az ország egy- egy csücskéből. Hogy meghalja­nak. A debreceni Angyal Lívia vajon ismerte-e az ugyanoda va­lósi Egressy házaspárt? Pócsik Gábor Cserépfaluból biztosan tudta, hogy a falujabeli Csattos Aranka és a Lajos gyerekek vol­tak még. Magukkal vitték-e a ha­lálba játékaikat? Ki lehetett a kisújszállási Weintoch Lajos? És ki a sárszentmihályi dr. báró Brassói Szterényi Sándor? A szolnoki Deutsch Benő rokona volt a hatvani Deutschoknak? Fülekről Szőke Lajos és Urbán József együtt utaztak-e? Ha igen, beszélgettek-e az utolsó útjukon? Ha beszélgettek, álmodoztak-e? Ha álmodoztak, vajon akartáke a békét? Ha pedig békét akar­tak, miért kellett szörnyűséges halállal halniuk? Vajon mene­külte a kolozsvári dr. Kröbl Ár­pád Kröbl Alajosnéval? Anya és fia voltak? Az apa akkor már nem élt? Vagy túlélte a bombatá­madást? A fiúnak volte már sa­ját családja? A két halott Szűcs János nem ismerhette egymást? Melyikük volt az újfehértói? A jászberényi lehetett a MÁV-fő tiszt? Kartal szülötte? Kézirattal kezemben kutako­dom tovább. A könyvtárban sem igazítanak el a források. Százhu­szonhattól négyszázkilencven­ötig több szám is kerekedik a ha­lottak összeszámolásából. A bombázók hovatartozását illető en is megoszlanak a vélekedé­sek: hol angolszászokról, hol pe­dig angolokról vagy amerikaiak­ról szólnak. Leghitelesebbnek tű­nik, hogy a 15-ik US-légiflotta B 17-es és/vagy B 24-es vadászkísé- retű bombázói voltak a vétkesek. De vajon vétkeztek-e? Szentségtő rő a kérdés. Mégis fel kell tenni. Ismét csak Radnóti ad biztatást ezekkel a sorokkal: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,/ s nem tudja, hol lakott itt Vörös­marty Mihály”. Hogy vétkeztek-e a gépek? Egyszer már feltették ezt a kérdést. Még annak idején. Maguk tették fel maguknak. Épp a pilóták. Az őket harcba küldő tisztek. A politikusok. Több alka­lommal szórtak ugyanis Hatvan­ra röplapokat. Szerzői szinte kér­ték: az állomás területén ne tar­tózkodjon senki! A bombázás napján már a beteljesülés végze­tét fogalmazták meg: Reád ke­rült a sor, virágos Hatvan. ” A korabeli felvételen jól kivehető a pályaudvar bombázása Fotók a légitámadás előtt és közben... A régi vasútállomás épülete a két világháború között Az „Élhetőbb faluért" Az „Élhetőbb faluért” program 2002 augusztusában azzal a céllal jött létre, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű tele­pülései számára esélyt biztosít­son a felzárkózáshoz, a további társadalmi-gazdasági kirekesz­tődés és leszakadás folyamatá­nak megállításához. A program célterületének kiválasztásában a kiindulópontot a munkanél­küliség mérőszáma jelentette, mely alapján az ország 516, fog­lalkoztatási szempontból - s eb­ből kifolyólag számos egyéb gazdasági-társadalmi aspektus­ból is - deprivált helyzetben lé­vő kistelepülése került a prog­ram kedvezményezettjei közé. A tárcaközi együttműködés­sel megvalósuló program kere­tében az Esélyegyenlőségi Kor­mányhivatal 2004. július 13-án pályázatot írt ki hátrányos hely­zetű településeken előállított tájjellegű termékek helyi vásá­rokon, fesztiválokon és hagyo­mányőrző rendezvényeken tör­ténő bemutatására és népsze­rűsítésére. A pályázat alapvető célkitűzése a táji-természeti adottságokhoz igazodó fejlődés elősegítése. A 30 millió forintos pályázati keretre a programhoz tartozó települések önkormányzatai­nak és gazdasági társaságainak konzorciumai pályázhattak. A pályázat keretében olyan ren­dezvények nyertek támogatást, melyeken tájjellegű élelmiszer- ipari, mezőgazdasági és képző- művészeti termékek kerülnek bemutatásra. Ismét: Mindentudás Egyeteme Az ötödik szemeszterrel folytatódik a Mindentu­dás Egyeteme (ME); az el­ső előadást Berend T. Iván történész tartotta - tájékoztatták a szervezők a közvéleményt. A soron következő fél évben elő­adást tart többek között Kosa Éva a média szerepéről a gyere­kek fejlődésében, Bartholy Judit az éghajlati változásokról és Meskó Attila a földi élet fenntart­hatóságának kérdéseiről. Pucsok József: Teljesítményfoko­zás, dopping és sport; Szántay Csaba: Gyógyszereink és a szim­metria; Kálmán Erika: A delhi vasoszloptól a molekuláris építé­szetig címmel tart előadást. Freund Tamás az agyhullámok­ról és az ember belső világáról, Szabó Miklós „egy népvándorlás anatómiájáról”, a történettudo­mány és a régészet szembesíté­séről, Maróth Miklós pedig az arabokról, mint a görög tudomá­nyok örököseiről beszél majd. A 2002 szeptemberében indított sorozatban - amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet közösen kezdeményezett - az eddigi négy szemeszteren 77 előadás hangzott el, a többi között egye­temi városokban, Pécsett, Szege­den és Veszprémben. Tudo­mánydiplomáciai szenzáció volt, hogy a ME megtartotta első ha­táron túli előadását a szlovákiai Komáromban üzenetértékű té­maválasztással: a hídépítésről. Az előadásokon, amelyeken kü­lönböző tudományterületek je­les képviselői számolnak be az elméleti kutatásokról és azok gyakorlati felhasználásáról, rendszeresen 550-600 ezer né­ző vett részt. A televíziós nézett­ség heti 250-300 ezer fő, a rádi­ós hallgatottság pedig heti 40 ezer főre tehető - számolt be ko­rábban Pásztory Tamás, a Matáv vezérigazgató-helyettese. A szer­vezők tájékoztatása szerint az előadásokat részletesen ismerte­tő internetes honlapot - a www.mindentudas.hu címen - hetente 12-15 ezren látogatják. Az előadások anyagából könyv- sorozat is készült: a Kossuth Ki­adó gondozásában megjelent kö­tetek az előadások gazdagon il­lusztrált, szerkesztett változatát tartalmazzák. Az első kötet 19, a második 21 előadás anyagát öle­li fel, kötetenként több mint 350 oldal terjedelemben, és már ké­szül a harmadik kötet. A színvo­nalas tudományos ismeretter­jesztés felélesztése, a magyar tu­dósok népszerűsítése céljával indított Mindentudás Egyete­mén a negyedik volt az első olyan szemeszter, amit a prog­ram sikere hívott életre, hiszen az alapítók eredetileg három fél­évre tervezték a sorozatot. A leg­utóbbi szemeszterben és a nyáron újdonságot jelentett a bővülő és interaktív tartalmak megjelenése.

Next

/
Thumbnails
Contents