Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-11 / 187. szám
6. OLDAL H O R I Z O W T 2004. Augusztus 11., szerda Vádemelés szeszüzletért (Folytatás az 1. oldalról) A vámnyomozók a vizsgálat kezdetén a csalási ügyben öt személyt vettek őrizetbe, további két gyanúsított ellen körözést adtak ki. A palackozó kft. ügyvezetője és tulajdonosai is hamarosan vizsgálati fogságba kerültek, ám a kihallgatásukat követően mindannyiukat elengedték. Az érintett ügy szereplői mind helybeli vagy környékbeli illetőségűek. Az ügyben csak az egri vámhivatal által lefoglalt termékek és zárjegyek után kiszabható bírság ösz- szege meghaladta a 200 millió forintot. Első körben a mátraderecskei palackozóban lévő több mint tízezer liter, 15 millió forintot meghaladó értékű alkoholterméket foglaltak le, s a kft. valamennyi raktárában ellenőrzést tartottak, ahol nagy mennyiségben találtak feltételezett hamis zárjegyes alkoholtermékeket. Az egri vámhivatal a recski raktárban közel 3500 liter szeszes italt foglalt le, de hasonló lefoglalások történtek a hevesi, a kazinc- bardkai és a fővárosi nagykereskedelmi telepeken is. Beigazolódni látszik, hogy az üzemben denaturált, tehát emberi fogyasztásra alkalmatlanná tett, azután visszaalakított szeszt is fölhasználtak a szeszipari termékek előállításához. Az összesen három teherautónyi lefoglalt készlet, termék és bizonyíték mellett több évre visszamenőleg áttanulmányozták a cég nyilvántartását és könyvelését, az esetleges visszaélés további nyomai után kutatva. A fenti kérdések mindegyikére azonban a hosszú vizsgálat alatt sem találtak végleges és kimerítő választ az illetékesek, minthogy a szerteágazó, bonyolult ügy szálainak is csak egy sikerült fölfejteniük. Mindez, a nagyszámú tárgyi bizonyítékkal együtt, mégis elégségesnek látszik az érintettek tevőleges szerepének és felelősségének megállapítására. ________ (kji K ülső források? A lefoglalt hamis zárjegyek bár nem sikerültek tökéletesen, ám jó minőségűek és a célra, vagyis megtévesztésre teljesen alkalmasak voltak.A hamisítványokat nem helyben vagy a megyében gyárthatták, azok a palackozónak törvényesen kiadott zárjegyekről készült másolatai is lehetnek - a lefoglalt hamis zárjegyek sorszámai ugyanis többször is megismétlődtek. Hasonlóképpen a megyén kívülről, illegális forrásból származhatott a különféle szeszes ital előállításához szükséges alapanyag is. Gyári tűzoltók jövője a tét A megyeszékhelyen bezárják a dohánygyárat. Itt egy kiváló, úgynevezett létesítményi tűzoltóság is működik, amelynek tagjai érdeklődéstől vezetve vállalták e feladatot. Eger A nemrég rendezett nemzetközi Gróf Széchenyi Ödön-emlékverse- nyen - amely minden évben a legrangosabb országos megmérettetés - a dohánygyár férfi csapata Lipóczi József parancsnok vezetése, felkészítése mellett felállhatott a dobogóra. Az ezüstérmet átvett gárdában Varga Szabolcs, Szűcs Levente, Hajas Árpád, Pócs György, Dávid István, Bogi Tamás, Nagy Sándor, Szerencsi József, Dongó László, Kovács József szerepelt. - Ez minden idők legjobb megyei eredménye ebben a kategóriában - fűzte hozz^ Dorka Oszkár tü. alezredes. A Heves Megyei Tűzoltó Szövetség elnökét arról faggattuk, hogy a mintegy 25 fős, a tűzoltást szenvedélyüknek tekintő csapattal mi lesz az év végén. Dorkó Oszkár két lehetőséget vázolt fel:- Úgy tudom, a termelés megszűnése után a gyárban marad egy logisztikai központ. Van esély arra, hogy ennek kereté között együtt maradjanak a létesítményi tűzoltók. Ha erre nem lesz mód, úgy azt szeretném, hogy alakuljon Egerben is önkéntes tűzoltó egyesület. Hivatabs, bíróságon bejegyzett. Ehhez mi minden segítségé megadunk. A dohánygyárban nemcsak férfiak, de nők is vannak, akik szeretik ezt a hasznos hobbit. Egyesület alapítására már tíz fő jogosult. A szövetség elnöke szerint ebben a formában a város tűzvédelme erősödne, hiszen a csapat mindig is képes volt felszerelésével önálló tűzoltásra. A létesítményi tűzoltók augusztus 28-án találkoznak egy baráti (búcsú?) összejövetelen. Erre meghívták Dorkó alezredest is, aki úgy tudja, az eseményen a gyár vezetése is képviselteti magát. Megfelelő döntés esetén arra kéri majd a cég illetékesét, hogy a tűzoltóvagyont kapják meg.- Egyéni védőfelszerelésekről, ruhákról, kismotorfecskendőről, kiegészítőkről s két modem légzésvédelmi eszközről van szó. Ennek az egyesület nagy hasznát venné. Az már a mi dolgunk lesz, hogy helyet biztosítsunk az anyagok számára, s egy helyiséget azoknak, akik tűzoltási gyakorlatuk naprakészsége érdekében rendszeresen összejönnének. Eger, az életnyomok fővárosa Interjú egy patagóniai konferencia kapcsán Idestova másfél évtizede oktat az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékén dr. Dávid Árpád, aki jelenleg ásvány-kőzettant, a földtan alapjait, illetve őslénytant tanít Kutatási területe egyedülálló az országban. Nem véletlen hát, hogy tudományos konferenciáról tudományos konferenciára járja a világot Legutóbb Argentínában vett részt egy nemzetközi tanácskozáson. Eger- Kezdjük a különlegessel a tudományos kutatásiterületével..- Életnyomokkal foglalkozom. Különösképpen az Eger környéki ősmaradványok, puhatestűek, kagylók, csigák vázain megfigyelhetők érdekelnek. A különböző, régmúlt időkben élt élőlények élettevékenységének nyomait kutatom. A feltárt eredmények által pontosabban lehet az őskörnyezetet rekonstruálni. Az első életnyomos világkonferenciára épp az idén került sor Argentínában, közelebbről Patagóniában, amelyre meghívást kaptam, s ahol bemutathattam kutatási eredményeimet, s beszámolhattam a magyarországi életnyomkutatás helyzetéről. A konferenciát azért pont itt rendezték meg, mert az életnyomok kutatása az utóbbi 20-25 évben igencsak fellendült, s e kutatásoknak Argentína lett a középpontja.- Dél-Amerikába turistaként is érdekes lehet eljutni. Egy kutatónak azonban nyilván más élményekben van része, mint az egyszerű utazónak.- Ez teljes mértékben igaz. Két hetet töltöttem kint. Maga a konferencia egy ötnapos terepbejárással indult: körülbelül 2000 kilo- métert mentünk, és életnyomok szempontjából nevezetes patagóniai helyeket látogattunk meg. Ami számomra nagyon érdekes volt, az a kréta időszaki 80-85 millió éves rovarok rovarbölcsőinek a nyomai (ezek szaporodásnyomok), és egyéb rovarok által készített életnyomok, a szárazföldi gerincesek által létrehozott nyomfosszíliák. A szakemberek tudják, de talán a nagyközönség számára is érdekes lehet, hogy Argentínában találták az első emlősök járásnyomait. De voltunk az Atlanti-óceán partján, ahol rengeteg tengeri szervezet hagyta hátra életnyomát az utóbbi 15-20 millió évben. Ezek mind fosszíliák, vagyis ősmaradványok, de recens, azaz ma élő kagylókon, csigákon is megfigyelhettünk életnyomokat.- A fentiekből azért az olvasó is érzékelheti, hogy egy tudóstársaság másként „kirándul" egy egzotikus tájon, mint az üdülővendég. Ebből következően a kutató mást is tarthat érdekesnek abból amit lát.- A terepbejáráson számomra igen érdekes volt a terület növényzete. Például az, hogy a közel nyolc magyarországnyi területen térdig érő, száraz bozótos terül el, s a talajt kavics borítja. A kavicsok között vannak igen értékesek is, például opál és jáspis. Ezeket, a többivel együtt, az Andokból hozták le a gleccserek, és a folyók később szétteregették. Ugyancsak érdekes volt a terület állatvilága. Hajszál Guanaco-k Patagóniában. Dr. Dávid Árpád érdekesnek találta a terület állatvilágát is híján sikerült eljutni egy olyan pingvintelepre, ahol hárommillió pingvin él háborítatlanul. De a konferencia sajnos igen feszített ütemű volt, és végül ez az út kimaradt. Majd talán legközelebb. Láttam guanaco-t, a lámák, vikunyák rokonát, aztán a Patagóniát jellemző futómadarat, helyi nevén „csojki”-t, és patagóniai nyulat is. A konferencia második része előadásokkal és különböző munka- megbeszélésekkel telt el. Magam három előadást tartottam, az egyiket az egri Wind-féle téglagyár puhatestűin található bioeróziósélet- nyomokról. Ez a téma azért tarthatott az ottaniak érdeklődésére számot, mert a Wind-féle téglagyár nemzetközi hírű lelőhely, egy föld- történeti korszaknak, az Egri emeletnek az etalonja, a mércéje. Az egész világon így tartják számon Eger városa után: Egri emelet. A fenti mellett még két sziklás (fosszilis) tengerpart életnyomairól is tartottam előadást, míg a harmadik a magyarországi eocén korallo- kon levő bioeróziós nyomokról szólt. A nemzetközi társaság egy csoportja a terepbejáráson- Beszélgetésünk előtt említette, hogy ez egy nagyjelentőségű konferencia volt...- Valóban, s ezt azzal az érvvel tudom alátámasztani, hogy az életnyomkutatók minden szakterületről, minden ágból képviseltették magukat. Itt voltak a szárazföldi, a tengeri, a recens, a fosszilis nyomok szakavatott kutatói egyaránt. Érdekesség, hogy sok előadás hangzott el például dinoszaurusz-lábnyomokról. Nem mindenki tudja, hogy Magyarországon is vannak ilyen lábnyomok. Persze, személyes jelentősége is van részvételemnek. Számos olyan kutatóval találkozhattam, akiket már régóta ismertem, és újakkal is sikerült megismerkedni. Körülbelül 30-35 országból vettünk részt a konferencián, mintegy 140-en. Magyarországról egyedül én lehettem jelen. Amikor arról kérdezem Dávid tanár urat, hogy miben lehetne tömören összefoglalni a lényegét annak, hogy miként lehet eredményes valaki egy ilyen tudományterületen, talán a szorgalom szó jut eszembe először válaszának hallatán. Mint mondja, az életnyomok ritkák. Ő megvizsgált több mint 35 ezer ősmaradványt, és azoknak körülbelül a 10-15 százalékán volt valamilyen életnyom. Ha gyűjtenek (többnyire ősmaradvány-tartalmú homokról, agyagról vagy mészkőről van szó - a szerk.), nagy mennyiségű anyagot kell szedniük. Ezek vizsgálata rengeteg időt vesz igénybe.- 1985 óta foglalkozok életnyomokkal. Többnyire már a terepen meg lehet figyelni, hogy van-e a fosszílián életnyom, vagy nincs. Gyakoriak azonban az olyan életnyomok, melyek csak mikroszkóppal láthatók, és speciális vizsgálati módszereket igényelnek. Ezek közé tartozik az epoxigyanta-öntvény készítése, melyet Magyarországon csak mi alkalmazunk.- A hallgatókat meg lehet-e nyerni egy ilyen kuriózumszámba menő témával való behatóbb foglalkozásra?- Tanítok ásvány-kőzettant, a földtan alapjait, őslénytant a főiskolán. Az idők során egy kis csoport alakult ki a tanítványaim körében, akik életnyomokkal foglalkoznak. Közöttük már vannak nemzetközi hírnek is. Számos szakdolgozat született, s rendszeresen szerepelünk őslénytani vándorgyűléseken is. Ott a hallgatók számára kiírt előadói vagy poszterversenyben 1998 óta mindig van az első három helyezett között egri hallgató. Richard Bromley, aki Dániában, Koppenhágában dolgozik, és a bioeróziós kutatások terén őt tartják a legjobbnak a világon. Magyarország fővárosa Budapest, de az életnyomoké Eger.- Ezek után már csak arra lehet kíváncsi az olvasó, hogy miként alakult ki érdeklődése ez iránt a téma iránt?- Szegeden végeztem az egyetemet, és a szakdolgozatomból egy fejezet szólt arról, hogy milyen életnyomokat lehet megfigyelni az általam gyűjtött ősmaradványokon. Azt mondta a témavezetőm, dr. Szónoky Miklós, hogy ezt folytatni kell, és tudtomon kívül benevezett egy hazai konferenciára. Küldött egy képeslapot előtte két héttel, hogy „bejelentettelek, előadást fogsz tartani”. Azóta vált életem részévé ez a tudományterület. _________________________________IWK») S ZIVÁRVÁNY-GÁLA MEZŐKÖVESDEN. Zenés-táncos felvonulással, majd a kavicsos-tavi szabadtéri színpadon megrendezett Szivárvány-gálával zárult a három napig tartó Matyóföldi Folklórfesztivál. Ghánái, algériai, török, portugál, lett, román, magyar és kanadai csoportok adtak ízelítőt hagyományos táncaikból. A ghánai és az algériai fiatalok bemutatóját nagy lelkesedéssel üdvözölte a közönség. A kanadai Kossuth táncegyüttes is nagy sikert aratott, hiszen tagjai hazánkból kivándorolt nagyszülők unokái, akik idegenben is beszélik a magyar nyelvet és ápolják a néphagyományt fotó: gál Gábor Ékszerdobozba költöznének Eger A Harlekin Bábszínház megtartotta hétfőn az évadnyitó társulati ülését. Lengyel Pál direktortól megtudtuk: Spanyolországból, Kolozsvárról és Wroczlawból kaptak meghívásokat fesztiválokra, és mindhárom helyszínen a Csörömpölőket mutatják be. Itthon a budapesti Kolibri Fesztiválra és a Heves megye a Nemzetiben című rendezvényre hívták őket, ahol A kis kéményseprőt viszik színre. Ugyanezzel a darabbal utaznak Ukrajnába is még az idén. A direktor elmondta, hogy szeretnének vendégművészeket is foglalkoztatni. Számítanak Csák Zsoltra a Budapest Bábszínházból, Nánay István színi- kritikus, egyetemi tanárra és Upor László dramaturg, egyetemi tanárra. Meghívták Deres Pétert, aki a Csörömpölők forgató- könyvét írta, továbbá Hidas Juditot, aki a Vidám koldusok szövegkönyvét készítette. Várják Egerbe Kuthy Juditot is, aki a berlini bábakadémián végzett ebben az évben, s megbízzák egy darab rendezésével. A Csörömpölőket először felnőtteknek, aztán a későbbiekben gyerefceknefcmutatják be. A szezonban további két felnőttelőadást és hat gyermek-előadást visz színre a bábszínház. Újdonság, hogy az évadban kétféle bérletet kínálnak a gyerekeknek. Az egyiket a nagyon kicsiknek, a másikat a kicsit nagyobbaknak ajánlják. A változatlan taglétszámú társulat életét megkönnyíti majd az új mikrobusz.Ami viszont nem kis nehézséget jelent a társulatnak: október 25-ig el kell hagyniuk a bábszínházát az átépítés miatt. Lengyel Pál bízik benne, hogy a kényszerű távoliét mindenképpen megtérül, mert másfél év múltán egy ékszerdobozba költözhetnek vissza. Azt remélik, ha a ház nem is lesz nagyobb, de a technikai korszerűsítése jól szolgálja majd a dolgozók kényelmét, biztonságát. Az építkezés idején a Harlekin a Megyei Művelődési Központban lép fel, s műhelyüket a Szarvas téri épületbe helyezik át. ______________________________(NÉGYESSY)
