Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-11 / 187. szám
I 2004. Augusztus 11., szerda 7. OLDAL------------*...................... H O R i 2 O M T Egy új ruha operettbe ágyazott meséje Az Érsekkertien bemutatták Pomádé király történetét király új ruhája című történetét kapta, gyermekszereplőkkel és az operát jellemző fordulatokkal, színpadi megjelenéssel. Ennek a nagy vállalkozásnak több buktatója is volt. Sokakban leginkább az váltott iá kétségeket, hogy vajon egy professziónál művészcsapat, s egy lelkes és nagyon tehetséges gyermekekből álló színészgárda hogyan képes asszimilálódni? Az eredmény meglepő: olyan képzett fiatalokat láthattunk az előadásban, akik mintha az operaszínpadra születtek volna, s a hétköznapok során ennek gyakorolnák a formanyelvét, kifejezésének eszközeit. Helyenként szinte már zavarba ejtő volt, amilyen szépen kiénekelt hangokkal, dalokkal szólaltak meg a fiatalok (korrepetitor: Hegyesi Hudik Margit és Kalló Zsolt). Ahogyan a gyermekszereplők képesek voltak egy óriási lépéssel felnőni a rájuk váró feladatokhoz, úgy „vette a lápot” Pomádé király, azaz Gregor József, akin mindvégig érződött, nem akar a fiatalok fölé nőni, őket tökéletesen egyenrangú félként kezeli, ám az ő világukban, atmoszférájukban is képes megőrizni művészi nagyságát. A profi és az amatőr világ olyan karöltve játszotta, énekelte el a király új ruhájának Pomádé király (Gregor József) válogatós kedvében van... történetét, ami nem csak művészeti távlatokat, de kiváló egri hagyományt is ötvöz: részint generációs különbségeket is tökéletesen a helyszínválasztással - hiszen tudjuk eggyé olvasztott. jól, hogy az érsekkerti tó környéke évek E bájos együttes játék során azonban óta a gyermekszínházi előadások díszle- egy pillanatra sem lehetett feledni, hogy téül is szolgál részint pedig a nyári szabadtér ide vagy oda, mese vagy ko- szabadtéri klasszikus zene térhódítását moly társadalmi mondandó, mégiscsak is példázza. A közönség egy bábopera és egy „operában” vagyunk. Mindezt nem egy árnyjáték után most a meseirodalom csupán a zene (Selmeczi György átirata, egyik gyöngyszemét, Andersen: Pomádé az Egri Szimfonikus Zenekarból alakult Soha ilyen merész, nagy emberi és művészi távolságokat átfogó produkció nem született még a hevesi megyeszékhelyen, mint a hétfőn este bemutatott Ránki György: Pomádé király új ruhája című. Az Ersekkertbe megálmodott és megvalósított anderseni mese címszerepét a hazai operairodalom koronázatlan királya, Gregor József alakította, népét, udvarát ötven tehetséges és magas színvonalon képzett egri fiatal, akik azonban nem professzionális művészek. A darab rendezője pedig nem a színpad túloldalán keresi kenyerét, hiszen Venczel Valentint elsősorban színészként ismerhetjük. A Fesztivál a Barokk Egerben rendezvénysorozatának kiemelt programja két kamarazenekar közreműködése) teszi egyértelművé, hanem a díszlet (Juraj Fabry) és a jelmez (Nemes Takách Kata) is. A tömeg mozgatása (koreográfia: Andrási Imre) ugyancsak operás megoldásokat sugall, tökéletesen bejátszva azt a hatalmas teret, amely itt a „színpadot” képezi. Pomádé király története a mély drámai konfliktusokat is úgy kezeli, hogy közben nem szakad el a mese atmoszférájától, jó adag humorral és csipetnyi komédiával fűszerezve azt. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy társadalmi szatírát nézünk, amelynek lényege épp finom pikantériájában rejlik. A nem létező, mégis az „okosak és előkelők által láthatóvá váló varázskelme” a mindenkori hatalom ostobaságának jelképe. A darab egyik legszebb jelenete, amikor Pomádé rájön arra, hogy nincs mit felvennie az ünnepségre, ezért mint egy pipis udvarhölgy, kétségeibe és legmélyebb szomorúságába zuhan. Gregor József jelenetével mindenki átéli azt a pillanatot, amikor úgy ébred, hogy rádöbben: most aztán vagy ágyban marad, vagy tényleg nem lesz mit felvennie. Ám ebben a mély szomorúságban mindvégig ott bujkál a mosoly, az önirónia. Pomádé király egy pillanat alatt képes váltani: amikor Roberto ruhamestert lete- rentíi, a „klasszikus gregori” hangulat lesz a jellemző. Akárcsak egy mozarti jelenetet látnánk, olyan pergő és lendületes ez az egyszemélyes perlekedés a ruhatárossal, akit Sándor Árpád alakít. Dzsufinak, az udvari bolondnak, akit Kővári Eszter Sára (illetve Árvái Katalin) formál meg, a jeleneteit mindvégig a humor, a móka kíséri, ahogy ezt az ő „pozíciójából” el is várjuk. Ez utóbbi vonulatot erősíti két gyermekszereplő, Dani és Béni (mindkettő kettőzött szereposztásban, Kiss Máté, Szabó Tibor, valamint Fekete Márton, Pintér Imre). A nézők talán itt estek először zavarba: olyan oldottan és fesz- nem létezik semmiféle csodakelme, egy- telenül mozogtak és énekeltek ezek a szerűen a királyon nincs ruha, minden gyerekek operát, mintha világéletük- nagyobb döbbenet, kijátszott komédia ben csak ezeket a nehéz dallamokat vagy erkölcsi tanulság nélkül véget ér a gyakorolták volna. darab. Szívesen néznénk még ezt a lenVajon hogy sikerül a király ünnepi viselete? FOTÓ; GÁL GÁBOR A Pomádé király zeneileg oldott előadás: az életkorhoz és a mese hangulatához igazodva a népzenei elemek (csodás lírai hangulatot teremt Rozi és Jani, azaz Ágoston Kati, Ivócs Fanni, illetve Nász Gergely) éppúgy jelen vannak, mint a könnyűzenei átiratok. Mégsem válik ebből valamiféle zenei kavalkád, hiszen mozgás, tánc, szerepjáték és dallam karöltve lépeget Pomádé komédiába hajló erkölcsi tragédiája felé. S ez az egyetlen pontja a darabnak, ahol a nézőnek marad egy csöppnyi hiányérzete: mihelyst a nép rádöbbenti a királyt és vakbuzgó udvaroncait, hogy dületes, pörgő, kitűnően színpadra állított előadást, vagy legalább élveznénk a végkifejletet. Ám erre nem adnak lehetőséget, be kell érnünk annyival, hogy a király meztelenségét mindenki magában konstatálja, és pont. Eme aprócskának tűnő hiány ellenére is biztosak lehetünk abban: az a produkció, ami most a Forrás Gyermek- Szabadidőközpont égisze alatt született, kuriózum volt az egri nyárban. Éppen ezért reménykedhetünk abban: a folytatást csakis ugyanilyen színvonalon várhatjuk. Mert várjuk... SZU ROMI RITA Vállalkozások és a külföld Nagy a lemaradásunk a tőkeáramlásban Kiváló technológiával és szakértelemmel különleges minőségű asztalokat gyártanak a svájci tulajdonú SSC. Egri Bútorgyár Kft szerelőcsarnokában. fotói pbb. Márton (Folytatás az 1. oldalról) Kulcsáráé Kiss Anita elemzésében azt is megállapítja, hogy a vizsgált időszakban a külföldi érdekeltségű vállalkozások értékmutatói tekintetében az ipar erőteljes túlsúlyban volt. A saját tőke 97 százalék - országosan az 53 százaléka - irányult ide, ezen belül a külföldi tőke 98 százaléka. Az iparban képződött a nettó árbevétel több mint 94 százaléka, és ebben a gazdasági ágazatban foglalkoztatják a dolgozók csaknem 93 százalékát. A tanulmány szerint a külföldi érdekeltségű vállalkozások megoszlása a hazai megyék között nem egyenletes. A vállalkozások 71 és a saját tőke 83 százaléka, a nettó árbevételnek pedig több mint a nyolctizede Budapestre és öt megyére: Vas, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megyére összpontosult. Hevesben a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások az összes ipari társas vállalkozások 11 százalékát képviselik. A jelentőségük viszont ennél jóval nagyobb, mert az összes ipari értékesítésből 87 százalékkal, a feldolgozó- ipari értékesítésből 80 százalékkal részesedtek 2002-ben. Az iparon belül a működő szervezetek 96 százaléka a feldolgozóiparhoz tartozik, amely a saját, valamint a külföldi tőkéből ennél jóval kisebb arányban, 54, illetve 56 százalékkal vesz részt. Az ipar teljes nettó árbevételének a nyolctizede a feldolgozóiparban keletkezik, és itt alkalmazzák a dolgozók több mint háromnegyedét. Két évvel ezelőtt - az elemzés szerint - a külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások közül megyénkben a bányászat, a villamosenergia, a gáz-, a gőz- és a vízellátás, az élelmiszer-, az ital- és a dohánygyártás, a textília- és a bőrtermék-készítés, a fa-és a papírtermékek gyártása, a nyomdaipar, a vegyipar, a fémalapanyag- és a fémfeldolgozás, illetve a gépipar képviseltette magát Az akkor működött 103 külföldi érdekeltségű ipari cégnél összesen csaknem 13 ezer dolgozót foglalkoztattak - tudhatjuk meg egyebek mellett a KSH Heves Megyei Igazgatósága főtanácsosának nemrég közzétett munkájából ______________________________IMEMTlim Ü nnepeljünk együtt! Előfizetőknek 500 Ft kedvezmény! Élete nagy pillanatainak eseményeit — névnap, születésnap, gyermekszületés, házasságkötés, házassági évforduló, baráti összejövetelek — tudassa szeretteivel, ismerőseivel, barátaival a Heves Megyei Hírlapban. 4,3x5 cm-es fekete-fehér hirdetés: 2000 Ft 9x5 cm-es fekete-fehér hirdetés: 3500 Ft Jókívánságait bármelyik hirdetésfelvételi irodában feladhatja. Amennyiben kevés az ideje, vagy olyan helyen lakik, ahol nincs hirdetésfelvételi iroda, jókívánságait postán is feladhatja. Önnek nem kell mást tennie, csak kitölteni a szelvényt és a befizetést igazoló postautalvány eredetijét a megjelentetni kívánt fotóval és a hirdetési szelvénnyelegyütt eljuttatni címünkre: Heves Megyei Hírlap Eger, Barkóczy u. 7. 3300 Pf. 23 A borítékra írják rá: „Ünnepeljünk együtt” X--------------------------------------------------------------------------------------------------x S zöveg:...............................................................................................................................................................................................................
