Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

9. OLDAL HEVES mä‘HÍRLAP MOZAIK Labdarúgás Az FTC négy gólt rúgva győ­zött Győrben az NB l-es baj­nokság nyitányán 15. oldal Lovassport A kecskeméti vb-n aranyérmet szerzett a magyar négyes- fogathajtó válogatott 16. oldal Tények és talányok a patai várban A napokban fejeződött be a Dobó István Vármúzeum idei egyik nagyszabású régészeti feltárása, a gyöngyöspatai Vár-hegy sáncszerkezeti és rétegelemző kutatása. E területen az 1960-as évek közepén Kovács Béla végzett először hitelesítő ásatáso­kat Az akkori vizsgálatok a vár délkeleti és északkeleti sánc­szerkezetére terjedtek ki. Egy kisebb terület akkor csak érin­tette az északnyugati sáncszerkezeteL A mostani kutatás a gyöngyös­patai önkormányzat pályázatának és a Kulturális Örökségvédelmi Mi­nisztérium támogatásával valósul­hatott meg. Hogy manapság egy ilyen nagyszabású feltárás elkez­dődhetett, az mindenekelőtt egy lelkes polgármesternek, Molnár Károlynak is köszönhető. A kuta­tást vezető régész-muzeológus Fo­dor László volt. Sírkert a Póctetőn- Egy korábbi kutatás során, 1976-ra már sikerült helyreállítani a várdomb keleti oldalán az egyko­ri esperesi központ fontos építmé­nyét, a Szent Péter-tempbm alapfa­lának maradványait, amelyet Sza­bó János Győző vezetett, aki szin­tén a Dobó István Vármúzeum munkatársa volt - nyilatkozza Fo­dor László. - Mintegy két évtized elteltével, az 1990-es évekre bemu- tathatóvá vált az egykori Szent Pé- ter-templom alaprajza. Ráadásul a helyszín mára történelmi emlék­parkká alakult, nem csak a hely­ben és a környéken élők, de az or­szágjárók is szívesen keresik fel. Az 1333. évi tizedjegyzék-lajst- romban e területet főesperesi kerü­letként jelölik. A későbbi történet­írók azt a következtetést vonták le, hogy Mátra-Újvár elkülönítve az akkor már létezett Óvár nevű hely­ségtől talán a kérdéses patai föld­várlehetett.- A mostani kutatás lehetőséget adott arra, hogy a faszerkezetes sáncrendszerű egykori várnak újabb szakaszát tárjak fel - folytat­ja a vezető régész. - A munkálato­kat a Vár-hegy északkeleti részén, a vízmű melletti úttól néhány mé­terre kezdtük, egy metszetfal kiala­kításával. Érdekes lehet az is, hogy a mostani kutatási területet a '60- as években kijelölt helytől 25-30 méterrel északabbra tettük, két ku­tatási területet nyitva. Az első kutatási területet előbb a vár szerkezetének részét képező alkalmi vörös salak elhordásával kezdték. A metszetfalban jól látha­A sok vitára okot adó elszenesedett gerenda tóan előtűntek a felső eróziós rété- égtek, s ezt ma Vörös sáncnak neve- gek, az egykori szőlőművelés talaj- zik. A korát csak becsülni tudják: munkáinak nyomai. Délkeleti lehet őskori és kora középkori, de irányban haladva, 60-80 centimé- akár népvándorlás kori is. Ugyanak- teres mélységben morzsalékos, át- kor a régészek úgy vélik, hogy a fel­égett vöröses törmelékrétegek je- töltésben talált feketére égett, félbe lentkeztek, majd előkerült egy féke- vágott gerendák nem tartoznak a téré égett egykori oszlopos faszerke- Vörös sánchoz, hiszen attól fiatalab- zet gerendáinak maradványa. A bak. Hogy ez az égett faszerkezet felszín közeli betöltésben pedig a mikorra datálható, arra a későb- régészek XIII-XIV. századi edény- biekban a dendrokronológiai és izo- töredékeket találtak. topos vizsgálatok adnak választ. A metszetfal délnyugati irány- - A második kutatási terület a ban egyre kövesebb, lazább betol- nagy metszetfaltól húsz méterre tésűvé vált, majd elértek az eleven északi irányba terül el, ahol hatmé- sziklafalhoz. Itt tökéletesen látható- teres szakaszon összefüggő falfelület vá vált a várszerkezet falának ősz- figyelhető meg - emlékezik Fodor szetétele. Regisztrálhattták az épít- László. - Tisztítás után előtűnt egy kezés menetét is: az andezites kő- sárba rakott, viszonylag vékony, magot, három méter hosszan, a 60-70 centiméteres kövekből rakott természetes eróziós kopásnak meg- falmaradvány részlete. A betöltési felelően lépcsősen készítettek elő rétegből itt is előkerültek cseréptö- arra, hogy azon falszerkezet, illetve redékek. A fal mögötti betöltés a leg- erőd épülhessen. későbbi eredetű. Nem kizárt, hogy A sziklafal alatt erődítésként fa- ez a megerősítés a husziták ellen gerendákat használtak, amelyek ki- történhetett. Az azonban bizonyos, hogy később, a XIII. század után ki­épült egy hasonló szerkezetű, fa-kő kombinációval készült sáncszerke­zet, amely a támadások miatt ki­gyulladt és leégett. De az égés nem okoz vörös felületet, a gerendák eb­ben az esetben egyszerűen elszene­sednek. Az azonban bizonyos, hogy ez a hatméteres falszerkezet a vár legkésőbbi építménye lehetett. Hogy védelmi szempontból mire le­hetett elég ez a vékony fal az még fejtörést okoz a régészeknek.- Egy régészeti ellenőrzést is vé­geztünk a Póc-tetői Szent Péter- tempbm utáni kisméretű dombhá­ton is. Erre korábban Nováki Gyula hívta fel a figyelmet, azzal a feltéte­lezéssel, hogy az erősen kiugró dombhát egy sáncépítményt rejthet magában. - A kutatóárok azonban érdekes felfedezéseket rejtett. A ré­gészek őskori településmaradvá­nyok egyértelmű nyomaira bukkan­tak. A templomközeli részben pe­dig két középkori tapasztott padló- jú és kőkemencés házmaradvány részletét tártuk feL A településma­radványokat két helyen átvágták egy-egy betemetett sírraí A sírok nyugat-kelet irányú nyújtott temet­kezés jeleit mutatják, de leletek nél­kül, A kutatóárok nyugati végénél egy hasonló tájolású sírmaradvány is előkerült, összepakolt csontma- radványokkaL Ezek mellől pedig egy nagyméretű, épségben megma­radt patinás ezüst lunullát (ékszert) is felfedeztünk. A munkálatokat a későbbiekben is érdemes lenne folytatni, hiszen a patai vár bizony még rejthet érdekességeket - zárja a feltárás történetét a vezető régész, Fodor László. iszuromii Egy nagy föld Árpád vezértől Anonymus elbeszéléséből tud­juk, hogy „Árpád vezér nagy föl­det adott Ednek és Edöménnek a Mátra erdőben, ahol az unoká­juk. Az ő sarjadékukból szárma­zott hosszú idő után Sámuel ki­rály is, akit kegyességéért Abának hívtak. ” A község mellett emelkedő, 260 méter magasan fekvő Vár­hegyen egy kisebb várat épített földből és fából, s azt nevéről Pa­ta várának nevezte el. A 120-140 méter átmérőjű Vár-hegy tetejének szélét követ­ve 400 méter hosszú sánc húzó­dott, melynek szélessége 16-17 méter, és ebből a várárok 4,5 méter széles, s mintegy 1,5 mé­ter mély volt. Az árok belső olda­lától közel 2 méterre emelték az alig egy méter széles, kőből ra­kott falat. A falhoz csatlakozva találták meg a 2-3 méter hosszú, 20-25 centiméter átmérőjű, egy­más mellé rakott, ezekre ke­resztbe fektetett és az alsókkal összekapcsolt, megszenesedett állapotban lévő gerendaszerke­zetet, melyre a vörösre égett sánc került. Feltehetően e vár a XIII. században elpusztult, mert a XV. századig sehol nem emlí­tik a létét. A husziták által átalakított te­kintélyes erősségű várban, melyet 1460-ban már „Fortelicium Patha” néven említenek, mintegy 600 fő­nyi lovas és gyalogos katona tar­tózkodott, akik pusztításaikkal, rablásaikkal állandó rettegésben tartották a vidék lakosságát. (Részlet Kovács Béla: A gyöngyöspatai várásatásaiból) Kikapcsolódtak a polgárőrök Több mint ezer résztvevője volt a szombaton tartott me­gyei polgárőr-napnak, mely­nek megnyitóján elhangzott: a csaknem másfél évtizeddel ezelőtt létrejött civil mozga­lom a jövőben is stratégiai szerepet kap a bűnmegelő­zésben. Sarud A Tisza-parti találkozó a megyei polgárőr szövetségnek tavaly ajándékozott csapatzászló előtti tisztelgéssel vette kezdetét, majd - Kiss István polgármester kö­szöntő szavai után - Csóra György, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy az önkéntes testület mára a bűnmegelőzés sikerágazata lett, s a csaknem másfél évtized után most a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja a tagságot. A jelen­lévőket a megyei önkormányzat nevében Sós Tamás elnök üdvö­zölte, s kiemelte: köszönetként Fózöversenyben a mezőtárkányiak. A főszakács Brauner Tamás körzeti megbízott és Barta András polgárőr, középen pedig az egyesület elnök, a főkóstoló fotó; sz. i. Rajna Kálmán (balra) a Polgárőr Érdemkereszt mindennél többet jelent a telepü­lések lakosságának az elismerése, miután ők értékelik igazán a pol­gárőrök önzetlen tevékenységét. Miután a vendéglátó település polgármestere, valamint Lakatos Károly polgárőr, a helyi kisebbsé­gi önkormányzat elnöke felkötöt­te az emlékszalagot a zászlórúd- ra, kitünteté­sek és elisme­rések átadására került sor. Az OPSZ alelnöke a Polgárőr Ér­demkereszt arany fokoza­tát nyújtotta át a gyöngyösi Dénes Ferenc- nének, az MPSZ alelnö- kének, az ezüst fokozatot Raj­na Kálmán, az MPSZ alelnö­ke, a dormándi egyesület elnö- ezüst fokozatát vehette át ke, míg a bronz fokozatot Ka­pui Zoltán (Nagyvisnyó), Kovács Tibor (Kisnána), Pisák Lajos (Zagyvaszántó) Hegedűs Lászb (Ecséd), Bürgermeister János (Egerfarmos), valamint Vincze Já­nos (Besenyőtelek) egyesületi el­nök vehette át. Farkas Ágoston, az MPSZ elnöke oklevéllel és em­léktárggyal jutalmazta meg Mik- lós József r. alezredest, a Hatvani Rendőrkapitányság vezetőjét, Ko­vács József r. alezredest, a Hatvani Rendőrkapitányság közbiztonsá­gi osztályvezetőjét, Szigili János r. alezredest, a Gyöngyösi Rend­őrkapitányság közbiztonsági osz­tályvezetőjét, valamint - egy bű­nöző sikeres elfogásáért - a tar- naörsi Molnár Istvánt és Molnár Istvánnét. A Signál Biztosító által alapított vándorserleget ezúttal a tavaly Áz év polgárőr egyesülete címet elnyert hevesi gárdának ad­ta át Engelleiter Zoltán, a társaság megyei képviselője. A továbbiak­ban a megyei rendőr-főkapitány­ság, az egyes kapitányságok, va­lamint a települések vezetői jutal­mazták meg a szolgálatot eredmé­nyesen ellátó polgárőröket. A nap folyamán számos kultu­rális és sportverseny, szórakozta­tó program várta a találkozó résztvevőit. (szilvás) * A Lágymányosi-híd felől ajánlott a Szerémi út - Andor utca útvonal; utóbbi folytatása az Egér út, amelyről Érd felé kell letérni a Balatoni úti (7- es) kereszteződésnél; ■ Az Ml-M7 bevezető szakasza felől a „Gazdagrét" táblánál kell letérni az Egér útra és a Balatoni úti (7-es) kereszteződésnél Érd felé kanyarodni; ■ A régi Balatoni úton Budapest felé a nagy lejtős S-kanyar után kell még a benzinkút előtt balra fordulniuk. ■ Akik a TÖMEGKÖZLEKEDÉST vá­lasztják, azok legkönnyebben a Batthyány-térről induló és a Móricz Zsigmond teret érintő 41-es villa­mossal jutnak el a helyszínre. A Pólus és a WestEnd után az Arcadom Rt. ingatlanfejlesztési tevé­kenységének újabb mérföldköve: KŐÉRBEREK-TÓVÁROS, amely egy különleges lakókörnyezet-fejlesztési koncepció alapján épül Budapest XI. kerületében. A MAC Kft. fejlesztésé­ben és a Finta Stúdió tervezésében első ütemben körülbelül 300 lakás, egy kereskedelmi és szolgáltató központ, egy 5 hektáros sportköz­pont, valamint egy 4 hektáros tó jön létre. KŐÉRBEREK-TÓVÁROSBAN az elkövetkező években összesen 1500 lakás épül. Megközelítés KŐÉRBEREK-TÓVÁROS GÉPKOCSIVAL könnyen megközelíthető. Buda­pestről kifelé és befelé haladva is több útvonal választható a régi Balatoni út és az Egérút keresztező­dése felé, amelytől cirka 100 méterre, Érd irányában található az építkezés. • Az Ml-M7 kivezető szakasza felől az „Osztapenko" csomópontnál kell letérniük a (régi) 7-es, Balatoni útra és haladni Érd felé; Kőérberek - Tóváros megközelítése Telefon: 424 84 34 » www.tovdros.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents