Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

10. OLDAL KÉK TÜKÖR 2004. Augusztus 9., hétfő ||| Fabatkányi hamis forintok Budapest Leszóljuk sokszor a hazai fizetőeszközt, de a hamisítók másként vélekednek: szin­te nincs olyan hét, amikor ne foglalnának le hamisított bankjegyeket. Az elmúlt hét végén például kétmillió forintnyi fénymá­solt forintot talált a rendőrség Debrecen­ben. Összeállításunk arról tanúskodik: fennállása óta sokszor próbálták a forin­tot hamisítani. 1946: megszületett a forint. Szép, tartós és nehezen hamisítható. Jellemzője a vékony, ismétlődő, összetett díszítő vonalrendszer. Már a XVII. század bankjegytervezői is készítettek vonalrend­szereket a bankók védelmében. Ezek az úgynevezett gilos-rajzi elemek, s mintáza­tuk nagy fejtörést okozott és okoz a hami­sítóknak. A bankjegyeken alkalmazott meghatá­rozó nyomdai eljárás a metszet-mély- nyomtatás. A festékréteg vastag, és a papír anyagából jól kiemelkedik. Ujjbeggyel, kö­römmel könnyen érzékelhető, és még a sokéves használat során sem kopik telje­sen simára. Az 50-es, 60-as években megfelelő tech­nikai berendezések nélkül - értendők itt a még fel nem talált fénymásolók és más szí­nes sokszorosító berendezések - a hamisí­tók ügyes kezű „grafikusok” voltak, akik megrajzolták a bankjegyek elő- és hátolda­lát. Hamisítványaik példányszáma alig ha­ladta meg a pár tíz darabot. Szinte minden „művésznek” megvolt a maga egyedi stílu­sa, hogy mit tudott, vagy nem tudott jól le­másolni. Az akkori rendőrség nyomozói ezen ismertetőjegyek alapján megtudta ál­lapítani, hogy vajon ki lehet az elkövető. Ha szabadlábon volt, már kopogtattak is az ajtaján, és jó időre megszűntek a hamis bankók. Békés, nyugodt kor volt. Ekkor­tájt szinte mindenki megnézés, ellenőrzés nélkül eltette pénztárcájába a papírpénzt. A 70-es és a 80-as évek elejei hamisítvá­nyok kiszínezett fekete-fehér fénymásola­tok voltak. Gyakran az elő- és a hátoldalu­kat külön papírra másolták, majd kivágták és összeragasztották, színezték. Igen si­lány minőség jellemezte ezeket a papírda­rabokat. Szinte csak 1-2 darabot lehetett rásózni a sötétben dolgozó, és talán a ven­dégénél is kapatosabb kocsmárosokra. Ezt az időszakot jellemezte még az ér- téknöveléses hamisítási módszer is. Ekkor a kisebb címletekre nullákat ragasztva megnövelték azok értékét. Kizárólag olyan emberekre tudták rásózni, akik nem is­merték az adott értékű bankjegy elő- és hátoldali képét. Ilyenek voltak például a külföldiek. A hamis bankók példányszáma az 1990-es évek elejétől növekedett meg. Ek­kor jelentek meg hazánkban az első színes fénymásoló gépek, amik nagyobb cégek irodáiban kaptak helyet. Az ezeken a gépeken készült másolatok gyakran nem voltak színhűek, és a met- szet-mélynyomtatás jegyeivel sem rendel­keztek és rendelkeznek. Nincs árnyalatos vízjelük sem, ami az eredeti bankjegyek egyik legfontosabb, és mindenki számára legköny-nyebben ellenőrizhető védelmi eleme. Baloldalon található a címletre jel­lemző portré árnyalatos tükörképe. Olyan, mintha régi dagerrotípiát látnánk. A vízje­let a bankjegypapír anyagában alakítják ki, és nem utólag kerül rá, ellentétben a hamis pénzeken látható utánzattal, ame­lyet a hamisítók a hátoldalra nyomtatnak. A múlt század végén és napjainkban a rohamos technikai fejlődés lehetővé és el­érhetővé tette mindenki számára a fejlett informatikai, másoló- és nyomtatóberen­dezéseket. Bárki vehet számítógépet, scannert és színes printert. Még nyomdai ismeretekre sincs szükség az otthoni fo­rintok kivitelezéséhez, hiszen a fejlett kép- feldolgozó programok nagyon jó ered­ményt produkálnak. De nem éri meg. A lefülelt maszeknyomdászok akár 2-8 év börtönt is kaphatnak, amint erre már volt is példa. A fénymásolók, színes printerek nem képesek reprodukálni a bankjegyen talál­ható széles, hologrammal ellátott fóliákat. Ezek a vízjel mellett jobbra találhatók és a magyar címert, az MNB feliratot és a cím­let értékjelzését tartalmazzák. Az árnyala­tos vízjel mellett ez a bankjegy második, szabadszemmel pár pillanat alatt is ellen­őrizhető biztonsági eleme. Ezek a fóliák a 2000, 5000,10 000 valamint a 20 000 forin­tos címleteken találhatók. További fontos biztonsági elem a bank­jegysorszám. Minden bankjegynek egyedi a sorszáma. Nincs két egyforma. Fénymá­solt vagy nyomtatóval készített példányok esetében nem változik a bankjegysor­szám. Kissé kínos egy kötegnyi 4296162-es sorszámú kétszázforintossal kifizetni a csekkeket a postán. A hamisítók minden eddigi kísérletét figyelembe véve kijelenthető, hogy egy kivételével sohasem használtak nyomdai berendezéseket. A pénzhamisítás megma­radt a manufakturális keretek között. Ez az eset 1999-ben történt. A hamisít­ványokat biztonsági papírra, nyomdai ofszettechnológiával készítették. Előzményeként 1997-ben eltűnt egy ka­mion biztonsági papír. Ez a papír nem volt azonos a bankjegypapírral, csak nagyban hasonló, ami megnövelte az eredetivel való összetéveszthetőséget. Tartalmazott biztonsági fémszálat, UV-fényben fluo­reszkáló rostszálakat, de árnyalatos víz­jelet nem. Erre a papírra a „régi” ötezerforintost nyomtatták, amit elsősorban az ország ke­leti és déli részében használtak fel. Töme­ges megjelenésének az MNB azonnali intézkedése parancsolt megálljt. Kivonták a forgalomból a címletet. Manapság a leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos. Ez az összes fény­másolt vagy házilag nyomtatott bankónak körülbelül 70 százaléka. GIGOR CSABA Papír Kinek mi jut eszébe erről a szórói? Ha sorba rendeznénk a válaszokat, akkor talán ezt kap­nánk: újságok, könyvek, szalvéta, papír zseb­kendő, csomagolóanyagok és legvégül a pénz. Pedig a 7. század óta használtak Kínában pa­pírpénzt. Ezek úgynevezett kőnyomatok voltak értékjelzéssel. A bankjegyekkel talán egy idős a hamisítás mestersége is. Európában elsőként 1660-ban Svédországban hoztak forgalomba papírpénzt. 1762-től Magyarország lakói is ke­zükben tarthatták a ropogós bankókat. Minden korabeli és mostani bankjegyen szerepel a hamisítás tilalma. Sőt a Kossuth-bankókon még a jogkövetkezményként megjelölt tizenöt év börtönbüntetés is. Ennek ellenére mindig akadnak vállalkozó kedvű emberek, akik meg­próbálják lemásolni, utánozni az eredeti bank­jegyet.- Az eredeti és a hamis 1000 forintos vízjele Az eredeti bankjegy árnyala- Az eredeti bankjegy árnyala­tos vízjelének átnézeti képe tos vízjelének átnézed képe A 20000 forintos bankjegy néhány biztonsági eleme Árnyalatos vízjeL Vízjelmező hatású fémcsk Alatta a két betűből UV-fényben. Az MNB felirat és hét számjegyből álló Sétáló pár, kora- és köztársasági bankjegysorszám beli öltözetben címer váltakozik Meggondolt öngyilkosság Berhida Tízéves fiával együtt akart vé­gezni magával egy 50 éves asszony, ám később meggon­dolta magát, és nem követte el a bűncselekményt A rendőr­ség eljárást indított ellene. Az ötvenéves berhidai asszony búcsúlevélben tudatta családjával, hogy tízéves gyermekével és ma­gával is végezni akar, ezért a kis­fiúval ismeretlen helyre távozott. Később kiderült: az anya azért döntött így, mert nem bírta elvi­selni az éíettársa italozásai miatt kialakult konfliktusokat. A kisfiút is magával vitte, nehogy halála után másnak gondot okozzon a beteg gyermek felnevelése. Az anya és fia keresésére 65 rendőr és három polgárőr indult el. A nő nem jutott messze otthonuktól, a gyermek ugyanis elfáradt és el­aludt. Ekkor az asszony vissza­ment a településre, hogy élelmet szerezzen ismerőseinél. Ők látták utoljára az anyát, aki mit sem sejt­ve a hatóságok akciójáról, elhatá­rozta, hogy mégsem viszi véghez tettét, és másnap reggelre haza­megy. A rendőrök az ismerősök­től kapott adatok alapján megta­lálták a nőt és gyermekét. Annak ellenére, hogy az asz- szony gondoskodott a kisfiúról, a tervezett gyilkosság alapján kisko­rú veszélyeztetése miatt eljárást indítottak ellene. europress Újabb gyanúsítottak Törökbálint Újabb gyanúsítottakat hallga­tott ki a rendőrség a törökbá­linti robbanás miatt, s őrizet­be helyezte a cég ügyvezető, illetve gazdasági igazgatóját A detonáció után elrendelt nyomozás során a raktár szomszédságában levő ház­ban talált lőszerek miatt to­vábbi két személyt fogtak el a hatóságok. A műszaki igazgató és az üze­meltetési vezető mellett a cég ügyvezető igazgatója és gazdasá­gi igazgatója ellen is eljárást indí­tott a rendőrség robbanóanyag­gal való visszaélés miatt - tájé­koztatta lapunkat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügye­letese. Belicza Andrea hozzátette: a hatóságok ma kezdeményezik a gyanúsítottak előzetes letartóz­tatását. Mint ismert, csütörtök délután felrobbant egy raktár Tö­rökbálinton, a telepen petárdákat tároltak, így a veszélyes anyagok sorozatos detonációkhoz vezet­tek. A nyomozás során kiderült: a cég engedély nélkül tárolt fekete lőport, s az idézte elő a robba­nást. A környékbeli házakban 150 milliós kár keletkezett; a kár­felmérők nem csak a biztosítot­tak adatait rögzítik. Értesüléseink szerint a károsultak többsége nem rendelkezett biztosítással. A rendőrség a nyomozás során a raktár szomszédságában, egy családi házban engedély nélkül tárolt lőszereket talált. Az ügy­ben két személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Egyikük sza­badlábon védekezhet, társát egy korábbi bűncselekményéért ki­szabott büntetése miatt az illeté­kes büntetés-végrehajtási intézet­be szállították. NAGY ESZTER DÓRA Olajszennyezés a Dunán Ercsi A katasztrófavédelmi szak­emberek szerint feltehetően gázolaj-szennyeződés került Százhalombatta és Ercsi kö­zött a Rába-patakba és onnan a Dunába a Mól százhalom­battai kőolaj-finomítójának záportározójából Az ok min­den bizonnyal a nagy meny- nyiségű lehullott csapadék. Fodor István, a Fejér megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletes igazgatója szerint „a szombat délutáni 15-20 millimé­teres lehullott csapadék követ­keztében kerülhetett a szennye­ződés a patakba”. Hozzátette: a víz felszínén úszó vékony filmré­teg parti kutakat nem veszélyez­tet. A szennyeződés mértékét egyelőre még nem tudták megál­lapítani a szakemberek, annak utánpótlását azonban a Mól már megszüntette. Sehen Gábor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szakaszmérnöke azt mondta: ha szükséges, merülő­fallal és egyéb eszközökkel távo- lítják el a szennyeződést a víz feíszínéről. A szakaszmérnök szerint „nem valószínű, hogy ennyi idő alatt nagymértékű szennyeződés került a Dunába”. Lukács Bea, a Mól szóvivője el­mondta: az özönvízszerű esőzé­sek miatt túlterhelődött az egyik záportározó, amelyből így mini­mális mennyiségű szénhidro­gén-szennyeződés került a Rába- patakba. Hozzátette: a túlfolyást azonnal megszüntették. „Való­színűsíthető, hogy nem történt környezetterhelés” - mondta a szóvivő. Jelenleg vízügyi szakér­tők bevonásával folytatnak vizs­gálatot. HTI ÜGYELETI NAPLÓ ESTE 6-TÓL ESTE 6-ig Drukkerbotrány Négy könnyű sérültje van a szombati Videoton-Újpest labdarúgó-mérkőzésen ídala- kult szurkolói rendbontásnak. A drukkerek feltehetően félreér­tés miatt csaptak össze, europress Visszaeső Letartóztatták azt a 19 éves fia­talembert, aki bántalmazta, majd kirabolta nagybátyját Zalaegerszegen. A büntetett előéletű rabló egy hónapja sza­badult előzetes letartóztatásá­bÓL EUROPRESS Bolti szarka Őrizetbe vett a rendőrség egy 28 éves fiatalembert Budapes­ten. K. Sándor egy XIII. kerüle­ti élelmiszerboltba próbált betörni, europress FRONTÁLIS ÜTKÖZÉS. A helyszínen belehalt sérüléseibe az 22 éves fiatalember, aki autójával eddig ismeretlen ok miatt sod­ródott át a túloldali sávba, majd ott ütközött egy teherautóval szombaton hajnalban a 4-es számú főúton Ebes és Debrecen között. A haj­nali három óra körül történt balesetben a teherautó az árokba csúszott, sofőrjét súlyos, a személyautó utasát pedig könnyebb sérülések­kel szállították kórházba. fotó: czeglédi zsolt Csalók paradicsoma Moszkva Elkeseredett és sokszor re­ménytelennek látszó harcot folytatnak az oroszországi biz­tosítók a csaló autósok ellen. Az Ingosszsztrah biztosítóintézet visszaélés-megelőzési osztályve­zetője szerint az orosz biztosítók sok vonatkozásban védtelenek a csalókkal szemben. Önálló nyo­mozati joguk nincs, a közlekedés­rendészet nem ad betekintést saját adatbázisába, s a biztosítók sem tudtak létrehozni közös informá­ciótárat. Ezért aztán a visszaélé­sek felderítésében leginkább a szi­mat és a szakmai tapasztalat segít. Szergej Karlsz igazgató az Interfaksz hírügynökségnek el­mondta: az orosz autósok köré­ben a legnépszerűbb csalási forma a baleset megrendezése; persze, ezt csak nagyon profik tudják csi­nálni. Drága külföldi márkatulaj­donosok inkább úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy ütközést színlelnek egy hazai modell magá­nyos vezetőjével, majd megzsa­rolják, hogy helyben fizesse meg a kárt. (Ha el akarna menni, meg­fenyegetik a rendőrséggel, amely súlyosan bünteti a cserben- hagyást.) A visszaélők egy része Orosz­országban (is) összejátszik a rendőrökkel, vagy lefizeti őket. Ki­találnak egy karambolt, vásárol­nak tanúkat, és egy korrupt rend­őrrel olyan jegyzőkönyvet írat­nak, hogy a biztosító fizessen, és végső soron ( a biztosítót kivéve) mindenki jól járjon. A népszerű biztosítási csalások sorában tekin­télyes helyet foglal el emellett a kötvénylopás és -hamisítás, a dup­la biztosítás, és a műszaki vagy az orvosi vizsgálat „átfogalmazása”. (CSÁK)

Next

/
Thumbnails
Contents