Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

2004. Augusztus 2., hétfő H O R I Z O N T 11. OLDAL Randevú: „Ez kell nekünk” A Tisza-tavi Randevú premi­erje a településen óriási sikert aratott. Szombaton már az időjárás is megszelídült, így az érdeklődők száma legalább kétezer volt. Sarud Tavaly még nem volt részese a minden korosztály számára szóra­kozást, kikapcsolódást biztosító road-shownak a település. A Ma­gyar Turizmus Rt. 2004-re azon­ban Sarud önkormányzata számá­ra is biztosította az anyagiakat - 1 millió 800 ezer forintot -, hogy vonzó műsorral népszerűsítse tó­parti idegenforgalmi szerepét. Godó Lajos, a térség egyéni or­szággyűlési képviselője megnyi­tójában elkötelezett híveként be­szélt a Tisza-tóról, az abban rejlő, turizmus kínálta lehetőségekről és a fejlesztésről, ami az itt elő emberek számára érezhető elő­nyöket biztosít. A gazdag látniva­lókhoz pedig jó szórakozást kí­vánt. A megnyitón jelen volt Kere­kes László, a Tisza-tavi RIB, Szendy Mónika pedig a Magyar Turizmus Rt. képviseletében. A szabadstrand, az események centruma már délelőtt különböző ügyességi játékokat kínált, de okle­velet és jégkrémet a gyermekszép­ségversenyen is ki lehetett érdemel­ni. A felnőttek megmutathatták, hogyan kell halászlevet főzni. Eb­ben a „műfajban” egy vegyes csa­pat nyert Sarud színeiben. A bog­rácsnál a helyi kisebbségi önkor­mányzat Lakatos Károly és a pol­gárőrség Czinege Zoltán vezetésé­vel fogott össze, eredményesen. Az első zenekar, a Desperado már szép tapsot kapott. A szélvi­szonyok azt is megengedték, hogy ne maradjon el a vízisí- és a sikló- emyős-bemutató. Korosztálytól függetlenül élvez­te a közönség a művészházaspár, Balázs Klári és Korda György fellé­pését. Nem maradt el tőlük juta­lomtaps tekintetében a Balogh András vezette színészcsapat operettgálája. Este 21 órától a Ke­rozin adott hangulatemelő koncer­tet. A nap este tíz tájt hivatalosan a pompás tűzijátékkal véget ért, de a zenés strandparti éjjel kettőig tartott. Kiss István, Sarud polgármeste­re elmondta: - Ez volt az eddigi leglátogatottabb rendezvénye a te­lepülésnek, mintegy kétezren vol­tak. Ez kell nekünk, s jövőre is ra- gaszkodunk a „Randevúhoz”, b. s. Komoly gondok: ciánalapú hang Befejeződött a 30. Filmművészeti Nyári Egyetem Tegnap véget ért a jubileumi, 30. Filmművészeti Nyári Egyetem. Az idei ren­dezvénysorozat több kuriózumot is tartalmazott, így tapasztalatot cserélhet­tek a mozisok, s két napot a rendszerváltozás dokumentumfilmes alkotásai bemutatásának szenteltek. Eger- Tavaly először próbálkoztunk azzal, hogy a filmvetítéseket mű­vészeti produkciókkal színesítjük- mondta Kiss Lajos, az Agria Film Kft. igazgatója. - A korábbi sikerek nyomán tudatosan egészí­tettük ki a vetítéseket zenei, szín­házi produkciókkal, s elképzelé­sünk életképesnek bizonyult. Az idei nyári egyetem egyik nagy érdeklődéssel kísért program­ja a rendszerváltozás dokumen­tumfilmjeinek bemutatása volt. Rendkívül gazdag ennek az idő­szaknak a dokumentációja, ám - fogalmazott Kiss Lajos - értékes is, hiszen egyszeri és megismétel­hetetlen történések zajbttak 1989- 90 között. A filmeket látva egy ob­jektív, elfogódottság nélküli doku­mentumfilmes érték rajzolódott ki, amely távol áll a propagandafil­mek hatásvadászatától, viszont mai vetülete is igen sokatmondó. Ehhez társult egy kerekasztal-be- szélgetés, ahol a rendszerváltozás szereplőivel találkozhattak a nyári egyetem hallgatói. Nagy érdeklődés kísérte Kollay Gábor filmjét, a Trianont. Annak idején 11 részes összeállítást várt a közönség, az MTV csatornáján. Mivel ez elmaradt, a mozikat ke­reste fel a közönség. A fővárosban legalább fél évig műsoron tartják a A zongoraművésznő filmet, s Egerben is újra vetítik au­gusztus első hetében. A nyári egyetem zárásaként magyar játék­filmeket láthatott a publikum, köztük a Kont­rollt vagy az Apám beájulna című Sass Ta­más- alkotást. Sokakat meglephetett az a Nonverbális fesztivál amelynek szervezését az Alternatív Színhá­zak Szövetsége vállalta, s minden este egy-egy különleges produkci­óval szórakoztatták a közönséget. Ez a vállalkozás most először kí­sérleti jelleggel indult, de a si­kerre tekintettel jövőre újra szá­mítanak bemu­tatóikra. Kiss Lajos szerint a talál­kozás egyik tar­talmas színfoltja volt a mozisok szövetségével közösen rendezett szakmai fórum. Itt szó esett arról, hogy az USA filmgyártói jelezték: 2005-től áttérnek a ciánalapú hangcsíkra, amelyek leolvasására nem alkalmasak a mostani vetí­tőberendezések. Ha a hazai mo­zik nem tudnak forrást szerezni ezen eszközök átállítására, úgy komoly nehézséggel kell szem­benézni a 2005-től érkező filmek vetítésekor. A filmtörvény életbe­lépése indokolta a pályázati rend­szer és a filmiroda működésének ismertetését. Szóba került az a Mozgókép- és Médiaoktatás is, mely elsőnek Egerben indul. Ed­dig csak a Neumann jelezte, hogy igényt tart erre a képzésre. Szep­tembertől azonban újabb szerve­zések indulnak a városban. Felmerült olyan elektronikus sokszorosítási lehetőség is, amely lényegesen csökkenthetné a kópi­ák előállítási költségeit. Ez lehető­vé tenné, hogy a kismozikban, il­letve a vidéki vetítőhelyeken, kul- túrházakban, Teleházakban is mód nyílna a vetítésekre. Előnye az olcsóság, ám a jogi és forgal­mazói oldalon meglévő akadályok miatt még csak elméleti szinten működik a rendszer. __________________________(SZUROMI) A nyári egyetem érdekessége volt egy francia zon­goraművésznő fellépése a Líceum dísztermében. Amy Johanna Rockenstein magyar gyökerekkel rendelkezik, s a francia filmesektől hallotta, hogy „szülőhazájában” filmes napokat rendeznek. Ezért jelentkezett Amy, aki Magyarországon született, de Franciahonban lett Európa-diplomás művész. Csillagok a várban és a színpadon Eredeti környezetbe került vissza a 2000 hős és Dobó legendája Eger Nem szokás egy írást szubjektív élményekkel, gondolatokkal kez­deni. Még akkor sem, ha a műfaj közel áll az egyéni véleményalko­tás határaihoz. Ám Várkonyi- Béres: Egri csillagok című musical­jének egyéni élményei alól, aki lát­ta valaha ezt a darabot, nehezen tudja magát kivonni. Amikor hat éve, 1998 nyarán Beke Sándor ren­dezésében bemutatták a Gárdonyi Géza regénye nyomán készült ze­nés színpadi játékot, sokunk a produkció megtekintése után csak egy-egy dallam újrahallgatása mi­att sétált az előadás időpontjában a Líceum előtt. Később felröppent a hír, hogy a musical a nyári játé­kok állandó programja marad. Ismét eltelt néhány év, s az Agria Nyári Játékok Kft. produkci­ójaként Eger csillagai újra felbuk­kantak az életünkbe. Ráadásul az eredeti helyszínen, a várban adtak jól sikerült keresztmetszetet, akkor már olyan színészek közreműkö­désével akik ugyan az egriek által eredetinek tartott darabban még szerepekek, de már nem vokak a színház társulatának tagjai. S eljött az idei év, amikor az Eg­ri csillagok másodjára is megszü­letett. Másodjára, de ebben a for­mában először, s mintha csak ez a pillanat burokban ment volna végbe, minden eddiginél varázsla­tosabban. A várvédők zenés törté­nete visszakerült a várba, a törté­nelmi falak közé, s nem csupán egy keresztmetszet erejéig, ha­nem Moravetz Levente rendezésé­nek köszönhetően egy új egész estés produkcióban. Ámít a kö­zönség két éjszakán láthatott Egerben, azt minden túlzás nél­kül állíthatjuk, maga volt a csoda. Dobó, az egri nők és az egri kato­nák legendája olyan színpadon je­lent meg - amely mellesleg most debütált -, hogy mögöttünk és mellettünk a vár falai, előttünk a királydomb három keresztje lát­ható, fölöttünk pedig egy huncu­tul ragyogó telihold, amelyre - mi­nő véletlen - a darab egyik számá­ban utalás is történik. A színpadi játék új köntöst ka­pott. A rendezői felfogás most nem lineáris, hanem egy kerettör­ténet. Dobó, aki 1569-ben felség- árulás miatt börtönbe kerül a ra­bok sanyarú kenyerét éve emléke­zik vissza a dicső várostromra, ez­zel is előre vetítve a történelem időnkénti fonákjait. Ez a helyszín, illetve Bornemissza Gergely látoga­tása ad keretet a történetnek, mi­közben a két hős felelevení­ti az elmúlt évtizedeket. A korábbról ismert feldolgo­záshoz képest új jelenetek­kel gazdagodott a darab, miközben a monumentali­tása megmaradt. Ez utóbbit fokozza az is, hogy a rende­zés nem csupán a széles színpadi lehetőségeket ak­názta ki, hanem magát a várat is játszási területként dolgozza be az előadásba. A bajvívás a falakon törté­nik, Jumurdzsák egy távoli pontról kiabál be, s valóban úgy tűnik, a várfalakon kí­vülről jön a török szirén hangja. A technika igazi csúcspontja, amikor valódi ágyúk robaja rázza meg a várat, s egy pillanatra mindenki átérezheti, milyen is vök a sötét éj­szakában, a telihold fényében egy piciny területre bezárva védeni a hazát. Mindehhez a történelmi hűség kedvéért az Egri Vitézlő Os­kola harcosai vetik be mesterség­beli tudásukat, a táncos jelenetek­ben pedig a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes tagjai jeleskednek. Mindkét tradicionális csoport ki­tesz magáért. Az előadás szereplői közül so­kaknak már az 1998. évi produkci­óban is tapsolhatott a közönség. Dobót továbbra is Kelemen Csaba, Jumurdzsákot Tunyogi Péter, Gá­bor papot Vókó János, Cecey Pé­tert Sata Árpád, Ceceynét Saárossy Kinga, Szolimánt Blaskó Balázs alakítja. Két rég látott arc is felbukkan, Izabella királyné szere­pében Szilágyi Olga és Török Bá­lintéban Kincses Károly. Ők azok, akik esetében érezhető: az eltelt hat év alatt nem hogy szerepüket felejtették volna, hanem alakítá­suk tovább érett, finomuk. Érzik a kulcsjeleneteket, s e percek tuda­tos kijátszásával nagyon is tisztá­ban vannak. Dobó esküjébe szin­te beleremeg a közönség, Ceceyné harcba hívó dala épp úgy tökéle­tes, mint Cecey nagy vigadalma lá­nya esküvőjén. Szolimán Allah akaratát közvetítő megjelenésekor megfordul a fejünkben: az eredeti szultán sem csinálhatta volna job­ban a mindenható alakítását. Iza­bella királyné a gyönge, törékeny nő és anya megható pillanatait, ki­szolgáltatottságát, Török Bálint a hazafi elszántságát vetíti elénk, míg Gábor pap a hitbe vetett szi­lárd bizodalom megtestesítője. Jumurdzsáknak sikerül elérnie: amulettjét keresve mindenhol ott van, azt az érzetet keltve, hogy bi­zony nem kellene már ennyi török a magyarok közé. A kis török gye­rek, Szűcs Máté átadásakor pedig a két asszony néma köszöneté szól az anyai szívekhez. Új alakítást láthatunk azonban a gyermek majd a felnőtt Vicuska és Gergely szerepében (Pintér Kristóf, Farkas Éva, illetve Szemenyei János, Schramek And­rea), akik nagyon is életrevaló fia­talokat testesítenek meg. Nem egy nemzeti legenda fényében csele­kednek ők, hanem úgy, ahogy akár ma is bárki tenné, aki szerel­met, ragaszkodást, hazaszeretetet érez. Hegedűs István alakítója a csodálatos hangú Hüse Csaba, aki nagyon is méltósággal válik áruló­vá, s nem csúszómászóként ké­szül a megadásra. Sárközi szere­pében pedig Rácz János okoz de­rűs pillanatokat a közönségnek. Az Egri csillagok mostani ren­dezése nem domborítja ki túlzot­tan a hazaszeretet kötelességét, nem alapoz erőteljesen a történel­mi legendára, mégis minden a he­lyén van. Amikor Dobó papírt kér, hogy hűségnyilatkozatát 2000 egri várvédő nevével tanú­sítsa, s elkezdik a kőtábláról jól is­mert nevek felsorolását, mindenki átérzi: mit jelentett 1552-ben meg­védeni ezt a rossz akolt, s minő igazságtalan vég jutott Dobó kapi­tánynak. Nincs hatásvadászat. Egyszerűen a szívünkhöz szókak. Az idén 10 éves Agria Nyári Já­tékok Kft. jubileuma igazán emlé­kezetesre sikerült: egy Jézus Krisztus Szupersztár a Líceum­ban, egy Egri csillagok a várban. Mindkettő méltó színvonalon Eger - néha kissé a hanyatlás érzetét keltő - kulturális tradícióihoz. Mi több, ez utóbbiról - már a szub­jektivitást mellőzve - elmondható: színháztörténeti, s nyári játék-tör­téneti mérföldkövet lépett meg az egri közönség és az előadást létre­hozó gárda az Egri csillagokkal, amely épp úgy ragyog, mint az a bizonyos történelmi tett, amelyért ez a darab megszületett. SZUROMI RITA Számoltak a gyerekekkel Kitűnő ötlet a két emeletes szűrőbnsz Eger Rossz táplálkozási szokások, moz­gásszegény életmód - így jellemez­hető fiataljaink egészségi állapota. A megoldást a megelőzés, a prob­lémák időben történő felismerése jelentheti. Ez utóbbit kívánja segí­teni a MÓL által indított, az egész­ségügyi szervezetek szakmai tá­mogatásával zajló országos szűrő­program. Ennek keretében szak­emberek szemészeti és ortopédiai szűrést végeznek az ákalános isko­lások körében, a szülőket pedig ta­nácsokkal segítik. Szombaton városunkban járt a két emeletes szűrőbusz. A Skála Áruház parkolójában sok gyerek és szülő igyekezett kihasználni az alkalmat. Lapunk kérdésére dr. Fűzi Rita táplálkozási tanácsadó elmondta: a vizsgálatok célja, hogy az anyukákat-apukákat megtanítsák a prevenció fontos­ságára. nak változtatni a mi tanácsaink alapján a szokásaikon. Sok szülő megerősítést akar, mert bizonyta­lan. Azt is tudják, hogy negatív eredmény estén korrigálható a probléma. Az sem utolsó szem­pont, hogy a program ingyenes, azonnali és nem kell előre beje­lentkezni. A programban részt vevő orvo­sok, dr. Járfás Katalin szemész fő­orvos, Török Zokán és dr. Fűzi Ri­ta táplálkozási tanácsadók, vala­mint dr. Kemény Dorottya ortopéd szakorvos, aki ízületi és mozgás- szervi problémák kiszűrésével is foglalkozik. A táplálkozási tanács­adók egy program segítségével egyéni étrend alapján kiszámolják a tápanyagbevitelt, amit összevet­nek az előzetesen kikalkulált táp­anyagszükséglet eredményeivel. Tanácsokat is adnak a helyes táp­lálkozással kapcsolatban. Dr. Kemény Dorottya arról is szólt, hogy Egerben meglepően Az apa és fia a helyes táplálkozásról hallhatnak szaktanácsokat fotó: perl marton- A mozgásszegény életmód már gyermekkorban is csontrit­kuláshoz vezethet, ezért nem árt idejében megvizsgáltatni a gyer­mekeinket - fűzte még hozzá. A helyes táplálkozás, az egész­séges életmód a gyermek 6 éves koráig kialakítható, de először a szülőknek kell erre áttérniük. Fontos az egészségtelen ételek mértékletes fogyasztására való ne­velés, így csöidcenthető a túlsúly kialakulásának az esélye.- A televízióban futó reklámok is hibásak, mert néhány közülük nem csak a terméket, hanem a kö­zé épített életérzést is hirdetik - magyarázta a táplálkozási tanács­adó.- Sok szülő viszi a gyermekét az ingyenes vizsgálatokra?- Igen, a fogadtatás jó, bár nem minden szülő szeret tükröt tartani maga elé. Vannak, akik csak ak­kor viszik a gyereket orvoshoz, ha az lázas, vagy beteg. Ők nem fog­sok a gyermekét tudatosan nevelő szülő, aki észreveszi, ha a gyerek­kel baj van.- Valószínűleg jobb az orvosi ellátás, a szülők rendszeresen vi­szik gyermeküket a különböző or­vosokhoz. A szülők megfogadják a tanácsainkat - vélekedett a dok­tornő. Megkérdeztünk egy szülőt is: miért hozta el gyermekét a szűrő­buszra?- A rádióban hallottam, hogy lesz ilyen lehetőség, s kíváncsi vol­tam, van-e valami baj a lányom­mal. Rendszeresen viszem őt or­voshoz, ahol sajnos, gyakran fél napokat kell várni. A tanácsokat betartom, s azokat elfogadható­nak gondolom - magyarázta az egri anyuka. Ahogy dr. Fűzi Rita említette, a program egy folyamat része, de „ha csak egy vezérhangya indul is el, már megérte”. SZABÓ DIÁNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents