Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

12. OLDAL MOZ A I K 2004. Augusztus 2., hétfő HI Sztárpletykák KATE HUDSON szerint egy nő legfontosabb feladata az, hogy boldoggá tegye párját. A huszonöt éves színésznőnek határozott elképzelései van­nak az életről, boldogságról, kapcsolatokról. Szerinte a leg­fontosabb, hogy néha emlé­keztessük magunkat, hogy ott­hon a helyünk. Kate Hudson, Goldie Hawn lánya hat hónap­pal ezelőtt hozta világra első kisfiát, Rydert. SARAH MARBECK titkos vi szonya David Beckhammel csak a nő fantáziájának szüle­ménye. Marbeck kisasszony saját naplójában vallotta be, hogy az egész szexaffér egy nagy hazugság. Sarah ex ked­vese, Andreas Markos talált rá az igazságot bizonyító feljegy­zésre. A naplóban pontosan az áll, hogy nem aludt együtt a Real Madrid kiválóságával. Andreas szerint Sarah csak azért találta ki a sztorit, mert kétségbeesetten szeretett vol­na pénzhez jutni, és hírnevet szerezni. Egykor Harrison For- dot akarta behúzni a csőbe, de ő szerencsés volt, és megme­nekült. ■ A főnökök jobbak az ágyban A főnökök jobbak az ágyban - szer-háromszor kielégítőbb a kérdezett meg. Az intézet szóvi- derül ki egy új, Olaszországban szex a „hatalommal bíró, társa- vője elmondta, hogy a fő ok, végzett kutatásból. Nők százai dalmilag elismert pozíciókban amiért a nők a főnököket vá- vettek részt a közelmúltban zá- lévő férfiakkal”. lasztják a biztonságérzés lehet, rult közvélemény-kutatásban, a A kutatást végző Interdiszcip- melyet a nőkben az ilyen férfiak megkérdezettek szinte kivétel lináris Pszichológiai Tudomá- keltenek, nélkül úgy gondolják, hogy két- nyok Intézete 25-55 éves nőket ___________________________1 A VÁROS SIKOLYA A Kabaré óta tudjuk, hogy felszabadító üvölteni a vasúti híd alatt. Gianni Molaro divattervező ezúttal modellje testén jelenítette meg a befalazottak nagyvárosi magányát. fotó: epa Hiperaktivitás, tartósítószertől A mesterséges színezéket és tartósító anyagot tartalmazó élelmiszert fogyasztó gyer­mekek szülei agresszíveb­beknek és aktívabbaknak látják csemetéiket - mutat rá a Southampton Egyete­men folytatott vizsgálat eredménye. Az angol kutatásba bevont, összesen 277, hároméves gyer­mek egy héten keresztül ada­lékanyagoktól mentes élelmi­szereket, majd ezt követően egy részük benzoesav tartalmú tartósítószert és mesterséges színezéket tartalmazó italt fo­gyasztott. Se a gyerekek, se a szülők nem tudtak arról, hogy az élel­miszer tartalmazott-e adalék­anyagokat, vagy sem. A szülő­ket arra kérték, hogy a szabá­lyozott fogyasztási időszakokat követő négy hét alatt figyeljék meg, vajon gyermekeik viselke­désében történik-e változás. Azon időszakban, amikor a gyerekeket adalékanyagoktól mentes élelmiszerekkel táplál­ták, a szülők becslése szerint akár tizenöt százalékkal is csökkent a gyerekek agresszivi­tásában, figyelmében és aktivi­tásában tapasztalható változá­sok intenzitása. Jóllehet ellenőrzött körülmé­nyek között a szülők által ta­pasztaltakat nem sikerült iga­zolni, ezért további vizsgála­tokban arra keresnek majd vá­laszt, vajon az élelmiszer-ada­lékanyagok ténylegesen-e, és ha igen, akkor miként hatnak az idősebb gyermekek maga­tartására. Halevés szemüveggel Egyre kapósabb a halevő szemüveg, nevezetesen az, amelynek levehető keretszá­rai akár villa vagy pálcika­ként is használhatók. Az újfajta eszközt elsősorban halételekhez, mindenekelőtt a japán szusihoz javasolják a gyártók. Ennek ellenére a multi­funkciós szemüveg nem Ázsiá­ban, hanem Németországban készül, ott is fejlesztették ki. Ára igencsak magas: 270 euró, azaz csaknem 70 ezer forint, ennek ellenére viszik, mint a cukrot. Pedig evés közben ugye nem használható szemüvegként. Az étszemüveget gyártó cég már mintegy ezer optikai boltnak szállít szerte a világban. Gén felel a bölcsőhalálért? Egy amerikai tanulmány szerint elképzelhető, hogy a bölcsőhalál néven is emlege­tett hirtelen csecsemőhalál hátterében genetikai okok állnak. A kutatók felfedeztek ugyanis egy gént, mely a böl­csőhalált kiválthatja. A kutatók egy amish közössé­get vizsgáltak, amelyben két generáción belül huszonegy csecsemő hunyt el azért, mert a légzése alvás közben váratla­nul, minden előzmény és fi­gyelemfelkeltő zaj nélkül hirte­len megállt. Tudni kell, hogy az amish-szekta elutasít min­den technológiai újítást, ugyanúgy él, mint a XVII. szá­zadban elődeink. Miután e kö­zösség igencsak zárt, a DNS- kutatások szempontjából ideá­lisnak számít. Kiderült: a közösségben egy éves koruk előtt ily módon el­hunyt összes gyermeknek hi­bás volt egy bizonyos génje. A jelenség pontos okainak feltér­képezéséhez azonban még to­vábbi kutatások szükségesek. A fejlett országokban a böl­csőhalál a csecsemő-elhalálo­zások leggyakoribb oka. Bizonyos körülmények - mint például az éjszakai hason fektetés, a túlöltöztetés, a szív­ritmuszavar, az extrém kis sú­lyú koraszülöttség vagy a gyo­mortartalom kóros visszacsor- gása - fokozzák a kockázatot. Szombaton ne tüsszentsünk! A tüsszentésekre alapuló jóslás állítólag már az egyiptomi ál­moskönyvekben is szerepelt. Ennek alapján megfejthetjük, hogy melyik napon mit jelent egy-egy tüsszentés. Ha hétfőn tüsszentünk, számít- szerdán jön ránk a nátha, jó hí­hatunk arra, hogy terveink sike- reket kapunk, remek üzletet kö­rülnek, a gondokat elfújja a tünk, vagy épp eredményes szél. - vizsgát teszünk. A keddi tüsszentés viszont Csütörtökön az álmok betel- peches széria kezdetét jelenti, jesülnek, valaki tolja a szeke- Tartozunk az ördögnek egy út- rünket, az ellenfeleket fél kézzel tál, és nehezen értetjük meg is legyőzhetjük. Ha pedig pénte- magunkat másokkal. Ha viszont ken kell orrot fújnunk, a terve­zett randevú, flört sikerülni fog, a szerencsejátékban pedig nye­reményeső vár bennünket. A szombati tüsszentés viszont ke­rülendő, mert az azt jelenti, hogy csalás, hazugság, ármány­kodás vesz körül bennünket. Vasárnap viszont nyugodtan nyúlhatunk a zsebkendő után, mert pénz áll a házhoz, és a ta­nulásban is jó eredményekre számíthatunk. Lehet függeni a csokitól is Amerikai kutatók szerint valóban lehet biológiai alapja an­nak, ha az édesszájúak függőségre panaszkodnak. Kimutat­ták, hogy egészséges, normális tömegű felnőttek agya - ha éhesek, és látják kedvenc ételüket vagy érzik ízét, illatát - hasonlóan reagál, mint a következő belövésre készülő koka­infüggők idegrendszere. A kísérletben tizenkét embert kér­tek meg arra, hogy 24 óráig ne ve­gyenek magukhoz táplálékot. Majd az egynapos koplalást köve­tően az agyukat speciális módsze­rekkel megvizsgálták, miközben azt kérték tőlük, hogy írják le ked­venc ételüket, illetve hogy hogyan szeretik fogyasztani azokat. A kí­sérlet során megjelenő étel képe jelentős mértékben növelte az anyagcsere-folyamatokat az agy egész területén, de különösen a halánték- és homloklebeny egyes részein. Ezek az agyi területek nyilván­valóan a leginkább felelősek a füg­gőségek kialakulásáért. Bizonyí­tott tény például, hogy a kokain­függők homloklebenye jelentős aktivitást mutat már akkor is, ha a kábítószerfüggő a drogra gondol. Ez a nagyfokú érzékenység magyarázatot adhat a falánkabb emberek legyőzhetetlen vágyai­ra, ha édességreklámokat, tévés főzőműsorokat vagy ínycsiklan­dozó élelmiszer-kirakatokat lát­nak. Kutatók szerint ezen agyte­rületek fokozott érzékenysége a táplálékingerekkel szemben, va­lamint a környezet táplálékinge­reinek változatos volta együtte­sen jelentős mértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a fejlett or­szágokban szinte népbetegséggé válhatott az elhízás. ■ Piramisnyi szemét a hűtőből Az évente kidobott hűtőhulladék mennyiségé­vel majdnem 49 Empire State Buildinget lehet­ne megtölteni. Felmérések szerint az európai­ak szemetének 10 százalékát a hűtőből kido­bott lejárt élelmiszerek teszik ki. A hat európai országban végezett felmérés szerint a háztartások 63 százalékában hetente átlagosan 7,5 li­ter hulladék származik a hűtőkből. Ennek legfonto­sabb okai, hogy többet vásárolunk, mint amennyire valójában szükségünk van, nem takarítjuk rendsze­resen a készüléket, és nem megfelelően rendszerez­zük az élelmiszereket. Kutatók több mint 3000 egyszemélyes és családos háztartást céloztak meg Nagy-Britanniában, Len­gyelországban, Svédországban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban. A felmérésből kiderült, hogy évente átlagosan 941000 köbméter, az­az évente 49 millió köbméter hulla­dék gyűlik össze hűtőink tartalmá­ból. Ez kb. az Empire State Building űrtartalmának 49-szerese, vagy az egyiptomi gizai piramishoz hasz­nált kövek űrtartalmának 18-szoro- sa. Szinte az öszszes esetben a hul­ladék lejárt élelmiszerekből és cso­magolóanyagokból áll. Kirívó esetként említhetjük Nagy-Britanniát, ahol egy háztartás átlagosan 10,3 liter élelmiszerhulladékot dob ki heten­te. Ehhez képest egy lengyel család 7,6 litert, egy fran­cia család 7,4 litert, egy svéd család pedig 6,8 litert dob a szemétbe. Olaszországban csupán 6,3 liter hű­tőhulladék termelődik hetente. Az európai háztartások átlagosan 75 liter szemetet termelnek egy héten. A britek hulladékában találha­tó meg legnagyobb arányban a hűtőből származó szemét, több mint 21 százalék ez az arány. Ennek okait főleg az ételek tárolásában és vásárlá­sában találjuk. A kutatás szerint az esetek túlnyomó részében gyakran vásárolunk olyan élelmiszereket, melyből még van otthon, csak nem emlékszünk rá. Ráadásul az időhiány miatt gyakran szinte csak be­dobáljuk a hűtőbe a vásárolt termékeket mindenféle rendszerezés nélkül, így nem csoda, ha elfelejtjük, hogy mi található a készülékünkben. Kórokozókkal teli frigó A hűtőszekrényben van a legtöbb kórokozó a háztartásokban: ari­zonai kutatók négyzetcentiméterenként átlagosan 11,4 millió csí­rát találtak a frigókban. A konyha padlóján tízezer, a toaletten pe­dig csak száz volt az egy négyzetcentiméterre jutó csírák száma. Az élelmiszerek helyes tárolásával és a hűtőszekrények forró ece­tes vízzel való rendszeres tisztításával a kórokozók száma megti­zedelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents