Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-26 / 173. szám
6. OLDAL H O R I Z 0 N T 2004. Július 26., hétfő Fejlesztési politika: számok és ami mögöttük áll Lassan tíz éve, 1994-95-ben alakult ki a megyei önkormányzat átfogó koncepciója, amely - hosszú távú stratégiaként - a kötelező feladatellátás feltételei biztosításának rendeli alá a fejlesztési politikát Az eltelt időszak történéseit a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület- és Intézményfejlesztési Irodája vezetőjével, Kun Zoltánnal tekintettük át, akinek „A köz szolgálatáért” érdemjel bronz fokozatát adományozta a közelmúltban a belügyminiszter asszony.- Területfejlesztési kérdéseiről már több alkalommal is beszélgettünk. Szeretném, ha ez alkalomból a megyei ön- kormányzat fejlesztési stratégiájáról vagyongazdálkodásáról esne szó. Milyen elveket követ a Megyeháza e téren?- Az önkormányzat vagyona felfogásom szerint közvagyon, hiszen közfeladatok ellátását szolgálja. Ebből következik, hogy a vagyongazdálkodási elvek között meghatározó a stratégiai célkijelölés, a szabályozottság, a nyilvánosság, az együttműködésre való törekvés, valamint a vagyon értékállóságának megóvása, gyarapítása. Természetesen ezek csak a főbb alapelvek, amelyek a mindennapok munkája során további fontos célokkal egészülnek ki, mint például a vagyontárgyak hatékony, költségtakarékos működtetése, a műemléki értékek megóvása és minden olyan korszerűsítési törekvés, amely a vagyont használók mindennapi életének, az oktató-gyógyító feltételek jobbítását szolgálják.- Hogyan alakul ki egy vagyongazdálkodási stratégia? Kik és hogyan döntenek a főbb kérdésekben, amelyek alapján Ónok a munkájukat végzik?- Első lépésként számba vettük a vagyon állapotát, azt, hogy az egyes vagyonelemek mennyire biztosítják, vagy milyen műszaki beavatkozással biztosíthatják a minőségi és mennyiségi követelményeket, milyen mértékűek a beruházási igények és hogyan lehetséges azt finanszírozni. Mindezek alapján kialakult egy hosszabb távú szakmai stratégia, melyre alapozva a megyei közgyűlés fogadta el a ciklusra szóló középtávú gazdasági programot. Ennek végrehajtása az éves költségvetésben konkretizálódik. Amikor mintegy tíz éve a vagyoni állapotot számba vettük, prioritást kapott a meglévő vagyon értékóvása és korszerűsítése, hiszen azok nagy többsége erősen leromlott állapotban volt, s a szakmai követelményeket messze nem elégítette ki, a benne működő intézmények zöme csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezett. E nagy volumenű fejlesztési igényhez stratégiai céllá vált a pályázati lehetőségek maximális kihasználása, a műszaki előkészítő munka felgyorsítása. Az önerő biztosítása terén fontos szerepet kapott a más önkormányzatokkal, állami vagyonkezelő szervezetekkel való együttműködés, a közös teher- .vállalás kezdeményezése. De stratégiai céllá vált azon, közvetlenül közfeladatot nem szolgáló ingatlanok értékesítésének megkezdése is, melyeknél felújítás hiányában elkerülhetetlen lett volna az érték- vesztés, és okkal remélhettük, hogy a gazdasági szektorba kerülésükkel a köz céljait jobban szolgálják. Többek között ezen megfontolások alapján értékesítettük az idegenforgalmi jellegű létesítményeket, a Tourist Motelt, az autós kempingeket és az egri volt lovastanyát is.- Korábban említette a nyilvánosságot Az önkormányzati vagyon értékesítése talán a fejlesztéseknél is nagyobb érdeklődést vált ki...- így igaz, s ez még vonatkoztatható a közbeszerzési eljárásokra is. Ezért nemcsak a nyibánosságnak, hanem a szabályozottságnak is fontos a szerepe. Éppen ezért a közgyűlés a vagyongazdálkodásról a közbeszerzésekről a beruházások bonyolításáról s - mivel a korábbi gyakorlat alapján úgynevezett szolgálati lakásokkal is rendelkezünk - a lakásgazdálkodásról is alkotott rendeleteket. Ezek határozzák meg a vagyoni kérdésekben az eljárási rendet a köztisztviselők, a közgyűlés és bizottságai vonatkozásában is.- Kiemelné ezek közül a leglényegesebbeket?- Vagyonértékesítésre csak értékbecslést követően, a közgyűlés érintett szakbizottságai egyetértésével, nyilvánosan, legalább a megyei és egy országos napilapban meghirdetett licittárgyalás útján kerülhet sor. Az értékesítésről a kötelező feladatot ellátó úgynevezett korlátozottan forgabmképes vagyont érintően csak a közgyűlés dönthet, a forgabmképes vagyonnál pedig 15 millió forint febtt a testület, alatta a pénzügyi bizottság, 7,5 millió forint alatt pedig a közgyűlés elnöke dönt. Előfordult, hogy komoly közérdek okán a közgyűlés eltekintett a nyílt licittől, és közvetlenül engedélyezte az értékesítést, miként Hatvanban a rendőrség elhelyezésének segítése érdekében tette. Már 100 ezer forinttól szabályozott a beruházások előkészítése: bgalább három árajánlat beszerzése kötelező, és egy munkacsoport tesz javaslatot a választható bg- kedvezőbb ajánlatra. Közbeszerzéseknél szakmai munkacsoport és a döntéshozó munkáját segítő bizottság elemzi-értékeli a beérkezett ajánlatokat. Hárommillió forint föbtt minden megkötött szerződést nyilvánosságra hozunk bgalább évente egyszer a Heves Megyei Önkormányzat hivatabs közbnyében, függetlenül attól, hogy a szerződéskötésre a közbeszerzés keretében került-e sor. És talán ami a beruházásokkal foglalkozók számára a legfontosabb: önkormányzati rendelet szabályozza a felhalmozási célú bevétebk köréi, ami azt is jelenti, hogy erre tervezhetők a fejlesztési kiadások. Ezzel a szabályozással lassan 10 éve sikerült elkerülni, hogy működési célra fordítsunk vagyonértékesítésből származó bevétebket.- Gyakran hallani, hogy az önkormányzatok feladataikat csak vagyonuk felélésével képesek ellátni A megyei ön- kormányzat hogy áll e kérdéssel?- Nézzük előbb a számokat. Tíz évvel ezelőtt 112 önálló helyrajzi számú ingatlannal rendelkeztünk, melyből 40 volt olyan, ami nem a kötelező feladataink ellátását szolgába Jebnbg 102 az önálló helyrajzi számon szerepb ingatbnjaink száma, ebből 32 az úgynevezett forgabmképes vagyon. Tíz éve 2,1 milliárd forintnyi ingatlanvagyonunk vob, ez jebnbg 17,9 milliárd Az ingatbnvagyon mellett több mint 2 milliárd értékű az ingóság, és több mint 500 ezer darab muzeális vagyontárggyal is rendelkezünk.- Úgy tűnik, hogy jelentős a vagyongyarapodás, de tudjuk, hogy a számok sok mindent elfednek. Mi a helyzet, ha a számok mögé nézünk?- Való igaz, a számok önmagukban megtévesztőek lehetnek, és ha mögéjük nézünk, egyaránt tapasztalhatunk kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. Kedvezőtlen, hogy csökkent a vállalkozói, „szabad” felhasználású vagyonunk. Több nagyobb értékű ingatlant is értékesítettünk annak érdekében, hogy a kötelező ellátást szolgáló intézményeinkben „élhetőbbé”, korszerűbbé tehessük az ellátási és munA saját erőt pályázati forrásokkal kiegészítve az átlagosnál jelentősebb intézményfejlesztési programot valósított meg a megye, amelyre példa az egri Gárdonyi Géza Színház rekonstrukciója... na megépítését, a csányi, bélapátfalvai és vámosgyörki szociális otthonok, valamint az egri Gárdonyi Géza Színház, illetve a Speciális Oktatási-Nevebsi Központ és Szakszolgálat rekonstrukcióját, a nevebsi tanácsadók korszerű körülmények között való elhelyezését Hatvanban és Egerben. A jelenleg folyó beruházások közül az egri Markhót Ferenc Kórház-Rendebintézet, a siketek intézete és a hevesi szociális otthon rekonstrukcióját emelném ki. Ez utóbbinál a városi önkormányzat a bonyolító, de a saját erőt közösen biztosítjuk. Itt kell megemlíteni az egészségügyben végrehajtott gép-műszer fejlesztéseket, valamint a gyermekváros felszámolását és az új, korszerű lakás- otthonos ellátási forma kialakítását is. Ebben az időszakban mintegy 3,8 milliárd forint ingatlanérték-növeb beruházást va- tósüottunk meg, ami közel 3 milMrddal haladja meg a vagyoni értékesítésből származó bevételeinket- Melyek voltak azok a központi döntések, melyek jelentős hatást gyakoroltak az önkormányzatok vagyongazdálkodására?- Sok ilyen törvény, kormányintézkedés van, amelyek közül csak néhány jelentősebbet emelek ki. Az egyházak kárpótlásával összefüggő törvény alapján három ingatlant adott át a megyei önkormányzat egyházi szervezetnek: Egerben ...és a füzesabonyi pszichiátriai otthon megépítése kakörülményeket, s fejleszteni tudjunk. De szeretném hozzátenni: nemcsak mi kényszerültünk arra, hogy e fejlesztéseinket részben vagyoneladásból finanszírozzuk. Ábalános probbma, hogy az önkormányzatok finanszírozása szinte csak a működésre ebg, a fejbsztési szükségbtekre más módon kell forrásokat találni. Kedvezőnek ítélem ugyanakkor azt, hogy a saját vagyoni bevételeinkre alapozva, pályázaton nyert és egyéb szervezetektől átvett pénzeszközök segítségével az önkormányzatok átlagánál magasabb beruházási rátát tudtunk biztasítani, és számos közintézményünknél fejleszteni tudtunk. Példaképp említeném a füzesabonyi új Pszichiátriai és Szenvedélybetegek OtthoFOTO: PILISY ELEMER a Dobó téren működő bánykolbgiumot, a Minaret mellett a Megyei Művebdési Központnak helyet adó épübtet, vabmint a Széchenyi úton, a kórház Il-es tebphely- éhez kapcsobdó rendházat. Az uniós csatlakozással összefüggésben nekünk is, mint minden önkormányzatnak, át kellett értékelnünk vagyonúnkat, és ez majd' megháromszorozta a könyv szerinti értéket. De központi döntéshez kapcsolódnak a folyamatosan változó szakmai követelmények is, melyek közül most csak a mozgássérültek életvitelének könnyítését vagy az intézményi konyhák HACCP- követelménynek való megfebltetését említem. E két szakmai feladat teljesítése a megyei önkormányzat intézményrendszerében becslésünk szerint - közepes színvonalon is - több száz millió forint nagyság- rendű beruházást igényel Néhány éve már van arra jogszabályi lehetőség, hogy a személyi jövedelemadó-bevételek egy részét fejlesztésekre, és ne működésre fordítsuk. Ez segítséget jelentett, de az igazi változást az önkormányzatok valós finanszírozása és a vagyon reális amortizációs elszámolása jelentené. Ennek azonban rendkívüli a központi költségvetési igénye, így megoldása évekre, talán évtizedekre is elhúzódhat.- Korábban említette, hogy az értékesített ingatlanok bevételeit fejlesztésekre, pályázatok saját erejéhez használták fel Nem lett volna célszerűbb a bérleti formában való hasznosításuk úgy, hogy a fejlesztésekhez a bérleti díjakat forgatják vissza?- Nagyon fontos mérlegelendő szempontra kérdezett rá. Legalább olyan fontosra, mint például, hogy új szakmai követelményre érdemes-e az adott ingatlan felújítása, vagy egy új építése a célszerűbb; adott helyzetben előnyösebb-e a fejlesztési hitelfelvétel, vagy az ingatlanértékesítés a hasznosabb; célszerű-e egy ingatlant az adott funkcióhoz igazítani és megteremteni a szükséges infrastrukturális feltételeket, majd azt követően értékesíteni a nagyobb eredmény reményében. Természetesen a mérlegelendő szempontok köre még tovább bővíthető. A mi feladatunk, hogy minden körülményt alaposan megvizsgáljunk, elemezzünk, és a javaslatokat ezt követően terjesszük a elöntést hozó fórum elé. Éveken át foglalkoztunk például a volt egri Gyermekváros, vagy a volt Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal által kezelt kempingek majdani sorsával is. Láttunk ugyan reményt a nagyobb eredményt hozó bérleti hasznosításra, de ahhoz jelentős beruházásra lett volna szükség: szinte teljesen fel kellett volna újítani a több évtizedes infrastruktúrát és épületállományt. Az akkori állapotokat mi sem jellemzte jobban, hogy a bérleti díj éveken át még a csőtörések és egyéb váratlan gépészeti problémák elhárításának költségeit sem fedezte. De ennél még nagyobb a fejlesztési igény a szociális otthonokban és az egészségügyi-oktatási hálózatban. Általános tapasztalat: rendkívül nagy ma Magyarországon a rekonstrukciós-fejlesztési-febljítási szükséglet. A megyei önkormányzat az elmúlt évtizedben a kötelező feladatellátás feltételeinek javítását helyezte előtérbe a vállalkozói vagyon gyarapításával szemben.- A jövőben hogyan lesznek biztosíthatók a fejlesztések forrásai?- Azok, akik fejlesztésekkel foglalkoznak, nem ritkán 5, esetleg 10-15 évre előre kalkulálnak. Egy-egy nagyobb fejlesztés megvalósítása a közszférában ugyanis a döntés-előkészítő, -hozó, tervező és a forrásokat biztosító pályázati rendszer szakaszain keresztül 3-5-7 éven át is eltarthat. Belátható időn belüli célunk Gyöngyösön a Mátra Múzeumnak otthont adó Orczy- kastély, Egerben pedig a Megyei és Városi Könyvtárnak helyet adó épületek rekonstrukciója és bővítése, Párádon egy új szociális otthon létesítésével a kastélyban működő, a szakmai követelményeket már ki nem elégítő otthon kiváltása és az egri Arany János Általános Iskola bővítése, bentlakásossá téele. E fejlesztési célokra - az első háromnál az érintett települési ön- kormányzatokkal együttműködve - már befejeződtek a műszaki előkészítő munkák, és a finanszírozáshoz szükséges pályázatokat is benyújtottunk. Az említetteken túl döntés született egy, az egri vár kiállítótereinek bővítésére vonatkozó pályázat előkészítéséről de még az idén tervezzük Hevesen a Benedek Elek Kisegítő Iskola új helyre történő kötözését, a megyei kórházi rekonstrukció II. üteme műszaki előkészítésének megkezdését, a megyei illetékhivatal megfelelő elhelyezését, valamint Egerben, a Szarvas téren az Inter- Eumpa Ház kialakítását, melyre mintegy 880 ezer eurót már elnyertünk. Természetesen e nagyobb beruházások mellett évente 40-60 kisebb fejlesztést is megvalósítunk intézményhálózatunkban a tárgyi feltételek javítása, az állagvédelem érdekében. A meglévő problémákat ugyanakkor jól érzéketetheti, hogy évente 700-900 milliós fejlesztési szükségletet jeleznek intézményeinkben. A fejlesztések forrásainak biztosítására - amíg jelentősen nem változik az önkormányzatok finanszírozása - az eddig is követett megoldásokat javasoljuk: kiemelten fontos cél marad a pályázati úton megszerzendő forrásgyűjtés, melyre - különösen a 2007-2012-es uniós ciklusban - nagy reményekkel tekintek. Az eddigieknél is szorosabb együttműködésre szeretnénk törekedni a feladatban érdekeltekkel, és valószínű, hogy további ingatlanértékesítésre vagy hitelfeltételekre is sor kerül a saját erő biztosításához.- Hallhatnánk ez utóbbiról többet, mert néhány ingatlan kapcsán már vannak szóbeszédek...- Én is hallottam ezekről. Nem sikerült ugyanis még megtalálni azt a módszert, hogy a hosszú távú stratégiák megismertetésébe, kialakításába nyilvánosan is bevonjuk a megye közvéleményét, a lakosság képviselőit. Fontos lenne a civilszektort erősíteni, más mellett területfejlesztési ügyekben is, hogy egy-egy nagyobb fejlesztési cél érdekében orientálni tudjuk a gazdaság szereplőit, és hogy megszerezzük a lakosság támogatását. A megyei ön- kormányzat jelenleg az egri autós kemping és a megyei illetékhivatalnak helyet adó irodaegyüttes értékesítésének lehetőségé vizsgálja, hogy a bevételből korszerű körülmények között helyezhesse el a hivatalt. Számításaink szerint nem lesz szükség további ingatlanértékesítésre 2005- ben, s talán 2006-ben sem, ha ezek megvalósulnak. Ugyanakkor ha forrásokat tudunk szerezni például a parádi Szociális Otthon kiváltásához, a tüdőgondozót is magában foglaló új Diagnosztikai Központ létesítéséhez a kórház területén, vagy az egy telephelyet megcélzó kórházfejlesztési rekonstrukciós stratégia II. üteméhez, középtávon már felmerülhet a felszabaduló ingatlanok majdani hasznosításának kérdése is. __________________________(KÜHNE)
