Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-04 / 129. szám
MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2004. Június 4., péntek Multimédiás kórházi szolgáltatások (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondta, a most átadott informatikai rendszerhez hamarosan újabb és újabb egészségügyi intézmények kapcsolódhatnak, ami a gyógyítómunkában, s a betegek körülményeinek javulásában is jócskán érezteti majd hatását. A hálózat segítségével az egymástól távoli intézményekben dolgozó orvosoknak lehetőségük nyílik a napi kapcsolattartás mellett az azonnali konzíliumok megtartására, a videokonferenciás kom- munikádóra, a röntgenfelvételek azonnali továbbítására, szakmai továbbképzések megtartására. A továbbiakban promóciós anyagot tekinthettek meg a jelenlevők a már működő rendszerről, majd Fojt István, a PR-Telecom Rt. vezérigazgatója szólt az általuk végzett munka eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy cégük indította el hazánkban az első multimédiás szolgáltatásokat, s megteremtették az egészségügyi intézmények közötti szélessávú, nagy sebességű online-kapcsolatokat. Céljuk, hogy minél több intézmény között valósítsanak meg informatikai összeköttetéseket. Az rt. által létrehozott ethernet- hálózat segítségével ugrásszerű fejlődés kezdődhet a hazai egészségügyi informatika területén. A rendszerbe bekapcsolódhatnak a családorvosi rendszerek, az ellátó intézmények, a fenntartó önkormányzatok, s az illetékes minisztériumok, szakhatóságok is. Fontos, hogy a hálózatba belépő intézmények közötti telefonköltségek megszűnnek, és a jelenlegi költségstruktúra teljesen átalakítható. A betegek - egyéni igényük szerint - csekély napidíj ellenében vehetik igénybe a kábeltelevíziós szolgáltatást, amelyet kizárólag fejhallgatóval hallanak sztereo minőségben, más betegek zavarása nélkül. A hatvani és a parádfürdői kórházakban mától a betegek valamennyi ágy mellett élhetnek ezzel a lehetőséggel. A társaság számításai szerint megfelelő pályázati segítséggel 2-3 éven belül kiépíthető a teljes hazai ethemet-hálózat úgy, hogy a kórházakat nem terheli beruházá- si többletköltség. _________ibartai J avul az ellátás Dr. Zámbó László, a Parádfürdői Állami Kórház igazgatója úgy fogalmazott: nagy örömükre szolgál, hogy a nemrégiben átadott intranetes rendszer mellett egy új informatikai szolgáltatással bővült a kórház:- Szeretnénk elérni, hogy dolgozóink és betegeink kivétel nélkül tudjanak élni az új információs technológia nyújtotta előnyökkel. Biztos vagyok abban, hogy ezzel a korszerűsítéssel tovább javul az orvosi ellátás színvonala, s a betegek komfortérzete egyaránt - hangoztatta a szakember. Nagy várakozás Hatvanban az ünnepélyes átadáson megjelent Érsek Zsolt honatya, polgármester, dr. Hóka Józsefné, a gyógyin- tézmény felügyelőtanácsának elnöke, s a képviselő-testület több tagja. Dr. Kosztura László, az Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet főigazgató-főorvosa kifejtette: - Nagy várakozással tekintettünk a beruházás elé, s reméljük, a rendszer alkalmazása nagymértékben elősegíti a gyógyító tevékenységet. A vendégek felkeresték a szülészetet, ahol a kismamák már a napi gyakorlatban is kipróbálták a berendezést. Adó-charta: magántőke vagy több adó Gyöngyös Az SZDSZ városi szervezete nevében dr. Fodor Gábor ország- gyűlési képviselő és Keresztesi József alpolgármester sajtótájékoztatón adott hírt a párt kezdeményezése, az adó-charta útjára bocsátásáról és céljairól. Fodor nyilatkozata szerint az SZDSZ eredeti szándéka mellett egy három adókulcsos javaslatot is kidolgoztak, s nyitottak minden'olyan elképzelésre, ami nem vezet az adók további emeléséhez. Elmondta, az országos kereseti és életszínvonal alatt álló Heves megyében különösen nem mindegy, hogy a jövedelem mekkora része marad a lakosságnál. Az adócsökkentés az általuk szorgalmazott kisebb, olcsóbb állam érdekét is szolgálja, mint az állami kiadások visszafogásának szorító eszköze.- A személyi jövedelemadó mérséklése után a következő lépés a járulékterhek lefaragása lehet - közölte. Ehhez kapcsolódva esett szó arról, hogy beengedhető-e a magántőke az egészségügybe. - Az SZDSZ álláspontja szerint az elmúlt években mintaszerűen gazdálkodó, vagyis jelentősebb tartalékkal, mozgástérrel már nem rendelkező kórházak, amilyen a gyöngyösi is, nem büntethetők a fűnyíróelv alapján. A jelenlegi támogatási rendszerben azonban ez elkerülhetetlen, így azt mondjuk: szükséges a magántőke ésszerű bevonása a működtetésbe, mert nincs más forrás. Mindezt széles körű, komoly vitáknak kell megelőznie. Keresztesi hozzátette: a magántőke kirekesztésével egyetlen megoldás maradna a kórházak és az egészségügy működőképes fenntartására, a járulékok jelentős emelése, vagyis éppen annak az ellenkezője, amire a liberális párt törekszik. J. Á. Változó ügyelet Eger A forgalmi adó és a gazdaság Módosult a Markhot Ferenc Megyei Kórház ügyeleti rendje. A Sürgősségi Betegellátó Osztály feladatai bővülnek. Ezentúl itt látják el ügyeleti időben a szemészeti és a fül-orr-gégészeti betegeket is. A szakorvosok készenlétet biztosítanak. A 16 éven aluliak ilyenfajta sürgős ellátása a Gyermekosztályon történik, szakorvos behívásával. Ez alól kivételt képeznek az idegen testet aspirált gyerekek, őket a Sürgősségi Betegellátó Osztályon látják el, mivel itt vannak meg az ehhez szükséges eszközök. Készenlét váltja fel a Reumatológiai Osztály ügyeletét is. A változtatásokra részben a sürgősségi betegellátás továbbfejlesztéséről szóló miniszteri rendelet értelmében kerül sor. ■ (Folytatás az 1. oldalról) A fa-, a papír- és a nyomdaipar forgalma viszont meghaladta az előző évi szintet. Az egyéb nemzetgazdasági ágakban - a mező- gazdaság kivételével - a megyei átlagot túlszárnyalva, jóval az infláció feletti növekedést értek el. Az áfa-bevallásokban szereplő beszerzések értéke 544,8 milliárd forint volt. Az import értéke 11,2 százalékkal, 61,8 milliárd forintra növekedett. Az adózók közül 510- en behozatallal foglalkoztak, főleg az EU országaiból. Heves megyében a külkereskedelmi mérleg 2003-ban a nagyobb importfelhasználás miatt romlott. A behozatal több mint 75 százalékát a feldolgozóipar bonyolította le, főleg a gépgyártó cégek. Az import a megyei átlagot meghaladta az építőiparban, a mezőgazdaságban és kereskedelemben. Visszaesett a szállítás és a postai szolgáltatás. Az összes beszerzés után levonható áfa 11,8 százalékkal, 113,3 milliárd forintra emelkedett. A bevallások alapján az adózók tavaly 38,8 milliárd forint értékű beruházást jeleztek. Ez csaknem harmadával több az előző évinél. A beszerzett eszközök nagyobb része, 3,4 milliárd forint értékben külföldről származott. A megyében a bélapátfalvi körzet szervezésével hét statisztikai kistérség alakult ki. Az egri kistérség továbbra is meghatározó maradt a gazdaságban. Gyöngyös körzete évek óta az áruforgalom negyedével részesedik. A korábban legdinamikusabban fejlődött hatvani kistérség árueladása és - beszerzése alig haladta meg a 2002. évit. Ám az importja több mint másfélszeresére emelkedett. A többi négy körzet a megye gazdasági eredményeiben alig néhány százalékkal részesült 2003-ban. Az adózók tavalyi áfa-bevallásaiban 16,4 milliárd forint befizetése és 26,8 milliárd forint visszaigényelhető adó szerepelt. Ennek egyenlegeként 10,4 milliárd forint visszaigényelhető összeget számítottak. A pénzforgalmi adatai szerint 2003. december 31-ig a belföldi áfa-befizetések - a korábbi éveknél kisebb ütemben - 15,4 milliárd forintra növekedtek. A kiutalások viszont 23,5 milliárd forintra csökkentek. imentuszi síké Sándor Titkok kora A bűnüldöző szervek szívesen titkosíta- nak. Az embernek könnyen támad ilyen benyomása, különösen a nagy port kavart ügyekben való titkossá nyilvánítások miatt. Elég itt említeni a „Papát”, vagy a brókerbotrány főnyomozójának esetét. Annak, hogy valamit szigorúan titkossá, esetleg államtitokká minősítenek, bizonyosan nyomós okai lehetnek. (Demagóg megközelítés lenne feltételezni, hogy vannak szervezetek, melyek saját szórakoztatásukra vagy fontosságuk hangsúlyozása végett zárnának el aktákat a nyilvánosság elől.) A bűnüldözőktől az igazságszolgáltatás veszi át az ügyeket - többnyire. A büntetőbíróság például. Egy büntetőtanács abból tud dolgozni, amit azoktól a hatóságoktól kap, amelyek nyomozni, vádat emelni hivatottak. „Hozott anyagból” kell ítéletet mondania tehát. A bizonyítási eljárásban az eljáró bíróságnak kötöttségei vannak. Nem dolgozhat találomra. Amikor például titkosított iratokról, adatokról szerez tudomást, és úgy látja, hogy a bizonyításhoz feltétlenül szükség lenne a titok feloldására, akkor végzésben kéri fel a „titoktalanításra” a titokgazdát. Ez a végzés persze a titkosítót nem kötelezi, az szabadon mérlegelhet, hogy feloldja-e vagy sem a szolgálati, illetve államtitkot. Konkrét büntetőügy kapcsán merül most fel egy - a titkosítás gyakorlatához kapcsolódó - kérdés. Emberölés bűntettének előkészülete miatt folyik büntetőeljárás, ami június 2-án ítélettel lezárható lett volna. Megközelítően egy hónappal korábban, a május 5-i tárgyaláson kérte az eljáró bíróság a megyei főügyészséget és az Országos Rendőr-főkapitányságot bizonyos titkok feloldására. A helyi hatóság meg is szüntette a titkos minősítést a rá tartozó kérdésben. Ezzel szemben az ORFK illetékesei válaszra se méltatták a bíróságot. Félreértés ne essék! Ha csak annyit nyilatkoznak, hogy az államtitok továbbra is államtitok, akkor már a bíróság lezárhatta volna a bizonyítási eljárást. (Legfeljebb az ügynek egy vonulata, s nem is a leglényegesebb részben, homályban maradt volna.) Válasz híján viszont marad a várakozás, újabb tárgyalási nap, köz- és magánköltségek, az érintettek dühe-keserűsége. Mi úgy tudjuk, hogy a fentebb szóba hozott szervek egy oldalon álnak. Vajon miért kell ebben kételyeket keletkeztetni? Akció dohányzás ellen Díjat nyert egy parádi pedagógasnő Ünnepi alkalomból tartott tegnap sajtótájékoztatót Fejér Istvánné, az ÁNTSZ Heves Megyei Intézetének osztályvezetője. A „Hagyd abba, és nyersz 2004” elnevezésű, a dohányzásról való leszokást segítő nemzetközi program zárásaként a Pedagógus-különdíjat nyert Csortos Béláné parádi tanárnőt köszöntötte. Eger Fejér Istvánné elmondta, a finnek kezdeményezésére 1994-től kétévenként rendezik meg a dohányzásról való leszokást segítő programot, amelybe hazánk is bekapcsolódott. Ebben az évben száz országból 450 ezren jelezték részvételüket A májusi akcióban a 14-18 éves fiatalok, illetve a felnőttek körében hirdették meg a különböző kategóriadíjakat, és folyamatosan értékelték az eredményeket. Hazánkból 4533 dohányos jelentkezett a programra, közülük 284 fiatalkorú. Az egészségügyi dolgozók közül 571-en, a pedagógusok közül 319-en csatlakoztak a mozgalomhoz. A programot egy év múlva utánvizsgálat követi. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A verseny országos felnőtt fődíját a csanádpalotai Orsós János nyerte el. Az országos ifjúsági díjazott a zalaegerszegi Sors Orsolya lett. A nemzetközi sorsolást június 23-án Moszkvában tartják. Poczok Irén, az ÁNTSZ Heves Megyei Intézetének egészségfejlesztő munkatársa ismertette a szakminisztérium által meghirdetett Nemzeti Népegészségügyi Program keretében meghirdetett pályázatokat. Fontosnak tartja, hogy ezen a civilszervezetek, az alapítványok, a munkahelyek, a települések vegyenek részt. A pályázatok, amelyek a dohányzásellenes programokra, a szenvedély- betegek szakellátásának fejlesztésére, a kábítószer-fogyasztók tbc- fertőzésének megelőzésére, szűrésére irányuló programokra szólnak, június 18-ig nyújthatók be. A települési, kistérségi egészségterv készítésére vonatkozó pályázatokat július 20-ig adhatják be az érdekeltek. <m. k.i Drágább a bérlakás, mint hitték Eger A Tavasz úti Óvoda élére Dobróka Miklósáét, a Balassi Bálint Általános Iskola igazgatói posztjára Dobó Katalint nevezte ki tegnapi ülésének kezdetén a közgyűlés. Mindkét vezető egyedüli pályázó volt, s előzőleg is betöltötték e tisztségeket. Az önkormányzat gazdálkodási és pénzügyi bizottságainak tagjai között egy csere történt. Jékü Sándor és Tötök Zsolt szocialista képviselők munkahelyi elfoglaltságulaa hivatkozva kérték a változást. Jékü a gazdálkodási helyett a pénzügyi, míg Török a pénzügyi helyett a gazdálkodási bizottságba került, a testület egyetértésével. A közgyűlés második fordulóban elfogadta a levegőminőség védelméről szóló helyi rendeletet, s első fordulóban módosította a magánerős közműberuházások támogatásának rendjét. Szó esett a Pozsonyi útra tervezett 15 újabb, költségalapú bérlakás felépítéséről, s a beruházás pénzügyi fedezetéről is. Az előterjesztésből kiderül: az ajánlati felhívás nyomán 3 pályázat érkezett be határidőre, mindegyik szabályos volt. Közülük az értékelő bizottság minden szempontot mérlegelve az Imola Építő Kft. pályázatát tartotta a legelőnyösebbnek. Az eredményt még májusban kihirdették, az Imola ajánlatában szereplő vállalkozói díj azonban több annál, amennyit a város előzetesen betervezett idei költségvetésébe. A kiadások ugyanis 239 millió forintra rúgnak, míg az önkormányzat 192 és fél milliós forrással számolt. (Ebből 115 és fél millió forint a Belügyminisztériumtól elnyert támogatás, 21 és fél millió a telekár, a többi lett volna a saját erő.) A hiányzó 46,6 millió forint kifizetését — költségvetési átcsoportosítással — a közgyűlés most megszavazta. Augusztus végén megszűnik a Dohánygyári Óvoda, az ottani gyerekek az Epreskert úti óvodába járnak majd, amelynek épületét mintegy 70 millió forintos költséggel kibővítik. Ezzel egyidejűleg bezárják á rossz állapotú Tízeshonvéd úti óvodát, amely az Epreskert úti intézmény tagóvodája. A költözéssel kapcsolatos intézkedésekről is döntött az önkormányzat. Elhangzott: a 2003-2004. évi intézményi átalakítások mára mintegy 81,5 millió forintos megtakarítást eredményeztek. Kérdésre válaszolva Szántási Rafael alpolgármester beszélt arról is, hogy Hejőpapiban már megkezdődtek a regionális hulladéklerakó építési munkálatai. irm)
