Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Az európai uniós csatlakozás után nagy változásra nem kell számítaniuk a tu­dományos munkát végzőknek. A tudó­sok eddig is úgy érvényesülhettek, ha folyamatos kapcsolatot tartottak külföl­di kollégáikkal, és figyelemmel kísér­ték más országok szakembereinek ku­tatási eredményeit - mondta dr. Fűköh Levente, a Mátra Múzeum igazgatója. Dr. Fűkön Levente j ■■ ______ Gyöngyös __,- A nemzetközi kapcsolatok ápolása az EU-hoz való csatlakozás előtt is zökkenő- . mentesen történt, hiszen a határok szá­munkra eddig is átjárhatók voltak. Koráb­ban is folyamatosan részt vettünk külhoni tanulmányutakon, és bekapcsolódtunk a szakember-csereprogra- mokba is - folytatta, hoz­zátéve: a szakmai konfe­renciákra eddig is elegen­dő pénz jutott, s májustól talán még többet fordíta­nak majd ilyen célokra.- Milyen változásra szá­míthatnak a múzeumok?- Nálunk is érezhető némi bizonytalanság, mint minden más területen. Például május végén szerve­zünk kiállítást Szlovákiában, s még nem tudni, hogyan változnak a műtárgyak szállítására vonatkozó jogszabályok. A hónap végén a Kulturális Örökségvédel- mi Hivatal előadás-sorozaton tájékoztatja az érintetteket a témával kapcsolatban.- A Mátra Múzeum további működését hogyan befolyásolja a csatlakozás?- A számunkra otthont adó Orczy-kas- tély és a hozzá tartozó kert felújítását ille­tően vannak reményeink. Bízom abban, hogy ezután a hazai költségvetési forrá­son túl pályázatok útján EU-s pénzek is hozzájárulnak a rekonstrukcióhoz. A vá­rossal közösen már be is nyújtottunk egy uniós pályázatot.- Mik a tapasztalatai, miben más egy nyugat-európai múzeum a hazaiakhoz képest? Az Orczy-kastély felújításához EU-s pénzek is lehetségesek- Összehasonlítani nagyon nehéz őket, hiszen a külföldi intézményeknek telje­sen más a struktúrája és a hagyománya. Nyugat-Európában a kisebb múzeumok a közösségi művelődést szolgálják, míg Ma­gyarországon tudományos központoknak számítanak. A nyugatiak példájához há- sonlóan szeretnénk elérni, hogy nálunk is akkreditálják a múzeumokat. Ez azt je­lenti, hogy szakember- és műtárgyállo­mány alapján minőségi, szakmai rangsort állítanak fel a gyűjtemények között, ami­nek például a pályázatok beadásánál le­het fontos szerepe. A kategóriába sorolás a normatíva-rendszer alapjának kidolgo­zását is segítené. Jó lenne, ha az eddig működtetett szakfelügyeleti munka is át­alakulna. Ezzel kapcsolatban is nagyfokú FOTÓ: SUHA PÉTER szemléletváltozás szükséges; úgy, ahogy Nyugat-Európában, itthon is komolyan kellene venni a szakfelügyelők vélemé­nyét. A múzeumok életében fontos és még mindig megválaszolatlan kérdés a regionalitás, hiszen a szakma évek óta vi­tatja a '70-es években kialakított megyei szervezésű múzeumi struktúrát. ___________________________(JUHÁSZ) 2004. Április 30., péntek 27. oldal Erdész Judit: „Népművészeti értékeink­kel Európa is gazdagodik...” fotó: gál Ausztriában rendezett esemé­nyen, s magam is meggyőződ­hettem róla, hogy az Unió sok­színűségén belül milyen fontos­nak tartják a népi örökség meg­őrzését. Ami a magyar népművészetet illeti, a kinti bemutatókra ma már nemcsak a korábban megis­mert kalocsai és matyó szín- és mintavilágot reprezentáló dara­bokat várják, hanem más tájegy­ségekét, így a mi boldogi vagy palóc hímzésünket és viseletűn­ket is. Erdész Judit mind magánem­berként, mind népművészként nagyon örül annak, .hogy az Unióhoz tartozunk. Személy szerint azért, mert - mivel gya­korta utazik a kontinensen - megszűnnek a határok, s így könnyebben eljut a közelebb-tá- volabb élő barátaihoz. Mint al­kotó pedig azért, mert nagy je­lentőséget tulajdonít a közösség által meghirdetett pályázatok­nak. Vagy mert kevesebb admi­nisztrációval lehet majd részt venni az Unió országaiban ren­dezett szakmai eseményeken, kiállításokon.- A népművészet eddig is át­ívelt a határokon, s összekötő kapocs volt az egyes népek kö­zött, mostantól azonban szoro­sabbá válik ez a kapcsolat - mondja a népi iparművész, aki egy kiadásra váró könyvvel is hozzájárul ehhez. Szerkesztés alatt áll ugyanis az a kötete, melyben a népviselet-készítés csínját-bínját foglalta össze. A közeljövőben megjelenő kiad­vány az öltéstechnika „enciklo­pédiája” lesz, emellett szabás­mintát is tartalmaz, s miután a magyar mellett angol nyelven is napvilágot lát, haszonnal forgat­hatják majd a közösség országa­iban.- Mint uniós polgárnak, hová vezet az első útja?- Szlovákiából kaptam meg­hívást a Nagykaposon rende­zendő XII. Copus Expóra, majd Finnországba utazok, ahol kü­lönböző iskolákban tartok hímzőtanfolyamokat. ____________________(SZILVÁS) Békét hozhat az integráció Heves Megye Dr. Bánhidy Péter jogász, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke várakozással tekint az uniós csatlakozás elé:- Igazából az integráció után derülnek majd ki azok a fontos dolgok, amelyeket jelenleg csak elméletileg ismerünk - jelezte az elnök. - Hogy miként működ­nek ezek a napi gyakorlatban, az később válik valósággá, és első­sorban a piaci lehetőségekre vo­natkoznak. Az bizonyos, hogy május 1-je után több új jogsza­bály lép életbe, amelyek sok eset­ben szigorúbbak lesznek, mint a hazai előírások. A várható ver­seny komoly feladat elé állítja a vállalkozókat. Ezért a kamaránk továbbra is részt vesz a felkészí­tésükben.- A felkészítés folya­matos?- Ez már korábban el­kezdődött, de az elmúlt évben különösen fel­gyorsult. A következő időszak viszont arról szól majd, hogy a ka­mara segítségével a vál­lalkozások mennyire tudnak helytállni a gazdasági versenyben.- Hogyan alakulnak az egymás közötti kapcsolatok?- Május 1-je után az EU belső határai, mint vámhatárok, meg­szűnnek. Ez új helyzetet teremt a napi munkában, és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz a vállal­kozók, az álta­luk kínált ter­mékek és szolgáltatá­sok. Emellett a kapcsolat- rendszerük is kibővül majd. Fülöp Gá­bor gépész- mérnök, a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara főtitkára a jövőt jelentő integrációt tekintve optimista:- Én úgy gondolom, hogy a csat­lakozás jót tesz és békét hozhat az országnak. A mozgás és a nyelv szabadsága ugyancsak sokat je­lenthet. A másik előny természe­tesen a gazdaságé lesz, amely olyan változást ér meg, mint amilyen a rendszer- változás volt. Akadnak majd vesztesek is ebben a folyamatban, de hos­szabb távon több ha­szonélvezője lesz a csat­lakozásnak. Főleg az igé­nyes, a képzett működő vállalkozások.- A gazdasági előnnyel jólét is járhat.- Azt hiszem, ahol a jólét meg­gyökerezik, az megértéssel is jár, ami békét hoz.- A kamarák szerepe mennyire növekszik?- Büszkén mondhatjuk, hogy a kamarai hálózat a legnagyobb Európában, ahová engedély nél­kül bárki bemehet, véleményt és segítséget kérhet ahhoz, hogy el­igazodhasson a gazdasági folya­matokban. Kontinensünkön je­lenleg ötezer kamarai iroda mű­ködik, közöttük a hazaiak is, amelyek fontos közvetítői a gaz­daság szereplőinek. Ugyanakkor lényeges, hogy a vállalkozók biz­tonságban éljenek és dolgozza­nak. Van azonban egy veszély, hogy kevés anyanyelvi országot találunk az Európai Unióban. Ezek egyike Magyarország. Ezért a nyelvünket és kultúránkat mint kincset, meg kell őriznünk. ____________________(MENTUSZ) K ommunikációs nehézségek Tiszanána A Tisza-tó Heves megyei partsza­kaszán lévő úgynevezett Álom­part mentén az utóbbi évtizedben számos hétvégi ház épült. Több­ségük hazai tulajdonos, ám nem ritka a külföldi vásárlás sem. Ér­vényes ez Tiszanánára és a köz­igazgatásilag hozzá tartozó Dinnyéshátra, ahol az utóbbi idő­szakban több német, holland ven­dég is vásárolt ingatlant. Dr. Joó István jegyzőt arról kér­deztük, hogy az uniós csatlakozás mennyiben könnyítheti avagy ne­hezítheti a tulajdonszerzést és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt?- Nehézségekre inkább csak a kommunikáció területén számí­tunk — válaszolta a közigazgatási szakember —, de úgy vélem, ez a probléma nem egyedül csak tiszanánai sajátosság. Mostanra ki­alakult az a tolmácshálózat, amely segít az idegen nyelvű ügyek elin­tézésében. Településünkön első­sorban a német állampolgárok, il­letve a német nyelvterülethez tarto­zó országok állampolgárainak vá­sárlása, itt-tartózkodása jellemző, éppen ezért tudjuk, kikhez lehet ezen esetben tolmácsként fordul­ni. Sajnos, a hivatal dolgozói, a közigazgatás alkalmazottjai nyel­vi, kommunikációs téren nincse­nek még felkészülve az idegen nyelvű adminisztrációra. Tiszanánán az utóbbi években több telek-, illetve házvásárlás is történt. Ezekben az esetekben tol­mács segítségét kellett kérni. A házvásárlásnak egyébként nincs az állampolgár országát érintő vonzata, tehát idegen nyelvű leve­lezés vagy ügyintézés nem szük­séges tulajdonvásárláskor. Ele­gendő a közigazgatási hivatal en­gedélye, a polgármesteri nyilatko­zat és a földhivatal jóváhagyása. A szerződés azonban értelemsze­rűen kétnyelvű.- Eddig körülbelül 50, külföldi tulajdonban lévő ingatlan van a településen — folytatta dr. Joó Ist­ván —, s úgy gondolom, hogy a vásárlások száma az uniós tag­sággal nem növekszik majd, hi­szen az utóbbi öt évben minden­ki megvehette a vidéki házat, aki akarta. Ezek a külföldiek jól tud­ják, hogy az ingatlan után járó adókat helyben kell megfizetni, s rendszerint kérik is a befizetés­hez szükséges csekket. Az is ki­alakult gyakorlat, hogy helybelie­ket bíznak meg a lakás felügyele­tével és az adminisztráció rend­szeres lebonyolításával. Arra azonban várhatóan még fel kell készülni a Tisza-parton lé­vő települések lakóinak, hogy Tavaszköszöntés a tó partján nyáron, a külföldi vendégforga­lom emelkedésével egyre többen kérnek információt - orvosnál, gyógyszertárban, élelmiszerüzlet­FOTÓ: PERL MÁRTON ben - idegen nyelven, s arra bi­zony egy minimális szinten vála­szolni tudni kell. ____________________(SZUROMI) A népművészetnek értéke van Eger Spanyolország és Portugália ki­vételével az Unió valamennyi országában megfordult már a remekbe szabott kézműves munkáiról ismert egri népi ipar­művész, Erdész Judit. Szebbnél szebb alkotásaiból - tájjellegű viseletéiből, különféle hímzései­ből, díszmagyarjaiból, zsinóros öltözeteiből, lakástextiljeiből - egyebek között Maconban, Genfben, Hőméiben, Berlinben, Brüsszelben, továbbá Finnor­szág huszonkét városában ren­deztek eddig kiállítást, s minde­nütt nagy volt az érdeklődés a magyar népművészet iránt.- Az a tapasztalatom - jegyzi meg a népművészet mestere -, hogy az Unióban jobban támo­gatják a hagyományok ápolását. Példa rá, hogy a közösség orszá­gaiban külön pályázatot írnak ki a kézművesség fejlesztésére. Az Európai Kézműves Szövetség - ennek hazánk is tagja - rendsze­resen szervez nemzetközi kon­ferenciákat, a magyar delegáció tagjaként jelen voltam az Észak­Minőségileg rangsorolt múzeumok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents