Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
26. OLDAL ÚTON E U R 6 P Á B A 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK | Ahol a munkaerő szerepel a középpontban A Heves Megyei Munkaügyi Központ felkészült az uniós csatlakozásra Modernizáció a munkaügyi szervezetben A Hatvani Kirendeltség részt vesz a PHARE-támogatással működő projektben Mi az EMMA? Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis, vagyis az EMMA, egy korszerű, a XXI. század technikai színvonalának megfelelő rendszer. Az adatbázis tartalmazza a magyarországi munkaviszonyokat - ezek induláskori állapotát, és május 1-jétől a változásokat folyamatosan követve az új, illetve megszűnt munkaviszonyokat. Miért fontos az EMMA? Az EMMA elsődleges célja, hogy pontos és megbízható információkat kapjunk a hazai munkaviszonyokról, amelyről az elmúlt évtizedben csak becsült számokkal rendelkeztünk. Az EMMA segítségével • erősödik a munkavállalók jog- biztonsága, • javul a munkaerőpiac átlátha- tósága, • megteremthetőek a fejlett európai színvonalú munkaügyi ellenőrzés feltételei • és az Európai Unió által elvárt adatszolgáltatás teljesíthető. Az EMMA-szolgáltatás újdonsága, hogy a munkavállaló is megismerheti saját adatait, ellenőrizheti, hogy munkáltatója munkaviszonyát bejelentette-e, és azt is, hogy ezek a adatok helyesek-e. Milyen adatokat tudhatunk meg az EMMA-ból? Az EMMA tartalmazza a Munka Törvénykönyve alapján munkaviszonnyal rendelkező közel két és fél millió munkavállaló adatait - így: • a munkavállaló azonosításához személyi adatait, TAJ-számát és állampolgárságát, • valamint személyi alapbérét, munkaidejének hosszát és az adott munkaviszonyhoz kapcsolódó iskolai végzettségét és képzettségét, • továbbá a munkáltatójának azonosító adatait. Mi a teendője a munkáltatónak? A munkáltatók eddigi bejelentési kötelezettsége május 1-jétől - az új törvény hatálybalépésével - módosul. Ez azt jelenti, hogy az új munkaviszony létesítését azonnal, még a munkaviszony megkezdése előtt, illetve a munkaviszony megszűnését az azt követő egy munkanapon belül kell bejelentenie. Az EMMA új szolgáltatást nyújt a munkáltatóknak is: az eddig személyesen vagy postai úton teljesített bejelentés mellett május 1-jétől ez megtehető telefonon vagy interneten keresztül is egy azonosító szám, az ún. PIN-kód használatával. A bejelentés továbbra is illeték- mentes. Van-e teendője a munkavállalónak? Fontos tudni, hogy az EMMA a munkavállalóknak feladatot nem jelent, számukra egy szolgáltatás, segítségével megtudhatják és ellenőrizhetik saját munkaviszonyuk adatait. Ezt több módon is megtehetik: személyesen az ország 174 pontján működő munkaügyi kirendeltségeken, postai úton, vagy akár tone üzemmódú telefonon és interneten keresztül. Az utóbbiakhoz egyéni PIN-kód szükséges. Mire szolgál a PIN-kód és hogyan kérhető? Az EMMA telefonos és internetes szolgáltatását - saját adataink védelme érdekében - egyéni azonosító számunkkal, ún. PIN- kódunkkal használhatjuk. Ez a munkaügyi kirendeltségeken személyesen kérhető. A PIN-kód segítségével a továbbiakban az adatbázison keresztül bármikor elérhetjük saját adatainkat telefonon, illetve interneten. Hogyan érhető el az EMMA? • Az ingyenesen hívható 185-ös telefonszámon tone üzemmódú és mobiltelefonról • A www.emma185.hu internet-címen • A megyei munkaügyi központok 174 kirendeltségén (ezek címe megtalálható a www.emmal85.hu vagy a www.afsz.hu honlapon) Hová fordulhatok... • ha nincs PIN-kódom? Az adataink védelme érdekében a PIN-kód a megyei munkaügyi központok 174 kirendeltségén személyesen kérhető. • ha az adataimat nem találom, illetve hibás adatok szerepelnek az adatbázisban, vagy ha PIN-kódom- mal nem tudok belépni az adatbázisba? Hívja a 185-ös telefonszámon az EMMA telefonos ügyfélszolgálatát, ahol 7 és 19 óra között az Ön ügyintézője mindenben segítségére lesz. A Az európai uniós csatlakozás a közigazgatás számos területén reformokat, struktúra-átalakítást és modernizációt is eredményez. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, melynek része a Heves Megyei Munkaügyi Központ is, az elsők között döntött arról, hogy modernizációs programot kezdeményez. Az uniós tagországok tapasztalataira építve az elsődleges célkitűzés, hogy a kirendeltségre látogatók ne elsősorban hatóságként, hanem szolgáltatóként tekintsenek a szervezetre. A munkáltatói és munkavállalói ügyfelek egyaránt gyors és diszkrét ügyintézést, hathatós segítséget várnak el. Heves megyében elsőként Hatvan város ldrendeltsége nyerte el a lehetőségét a PHARE-támogatással működő projektben való részvételre. Az egyik legnagyobb kihívás annak elfogadtatása, hogy az ügyfelek maguk is felelősek munkaerő-piaci helyzetük megoldásáért, ezért a maguk részéről is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy mielőbb visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Ennek érdekében alakították ki az öninformációs teret, amit köny- nyen elérhető, sokrétű információval kell megtölteni. A modernizáció részét képezi a negyedéves munkaerő-piaci jelentés. Ezzel helyi és megyei szinten naprakész információkat gyűjthet a Munkaügyi Központ akár a munkáltatók rövid és középtávú létszám-gazdálkodási terveiről, de elősegítheti az üres álláshelyek sikeres feltárását és közzétételét is. A megyében ebbe a felmérésbe folyamatosan igyekeznek bevonni a munkáltatók legtöbbjét. Ugyanakkor erősíteni kell a személyes kapcsolattartás szerepét, amelyet a versenyszférában már kipróbált módszereket is felhasználva, új vállalati kapcsolattartási struktúrával és speciális ösztönzéssel le- het megoldani. ____________a E M MA-ügyintézok a Heves Megyei Munkaügyi Központban Egri Kirendeltség Eger, Klapka Gy. út 9. Ügyintéző: Mészáros Sándomé, Molnár Lászlóné. Telefon: 36/312-146 Gyöngyösi Kirendeltség Gyöngyös, Vezekényi út 24. Ügyintéző: Hegedűs Márta, Kálnási Antalné Telefon: 37/505-455 Hatvani Kirendeltség Hatvan, Balassi út 12. Ügyintéző: Kelemenné Palik Ildikó Telefon: 37/341-301 30-as mellék, 37/342-307 30-as mellék Hevesi Kirendeltség Heves, Dobó út 3. Ügyintéző: Besnyőné Nagy Erzsébet Tel.: 36/545-343, 545-342, 545-383 Fax: 36/545-381 Füzesabonyi Kirendeltség Füzesabony, Rákóczi út 62. Ügyintéző: Koczkanicsné Gresák Klára Telefon: 36/341 -301 Pétervásárai Kirendeltség Pétervására, Rózsa út 1. Ügyintéző: Péntek Zoltánná Telefon: 36/368-218 „Forrás” PHARE regionális pályaorientációs program A tarnazsadányi iskolások pályaválasztási vetélkedőt rendeztek A csatlakozást követő átmeneti időszak A Borsod Megyei Munkaügyi Központ által benyújtott „Forrás” PHARE-programban a Heves és Nógrád Megyei Munkaügyi Központok (előbbiben az Egri Kirendeltség kapott szerepet az innováció kidolgozásában), önkormányzatok és pedagógiai intézetek is részt vállaltak. A program fő célkitűzéseinek megfelelően sikerült elérni, hogy a pályaválasztással kapcsolatos feladatokra jobban ráirányult a szervezetek, intézmények figyelme. Érzékelhetőbbé vált az együttműködés kiemelt szerepe. A projekt hatására minden területen átgondoltabb és célratörőbb tevékenységek kezdődtek el. Az iskolai törekvések tekintetében igényes és megalapozott pályaorientációs információk gyűjtésére, közvetítésére ( www.palyatars.hu ), a szolgáltatások korszerűbb és széleskörűbb kifejlesztésére, a feltételek javítására került sor. Az elkészült pályaorientációs elgondolások és módszertani dokumentációk alapul szolgálnak a prevenciós és munkanélküliséget kezelő tevékenységek továbbfejlesztéséhez. Bővültek és javultak az intézményeken belüli és kívüli kapcsolatok, sikerült a pedagógusokat és szülőket is bevonni a program végrehajtásába, így 300 tanár és tanácsadó munkájához nyújt segítséget az Eszterházy Károly Főiskola által megvalósított képzés. A modellező intézményekben (Heves megyében a Bornemissza Gergely Szakképző Intézet és a Tarnazsadányi Általános Iskola) sikerült elérni, hogy a projekt időszaka alatt a pályaorientációs tevékenység nem kampányjelleggel, hanem szervezetten és egyenletes ütemben folytatódjon. A Heves Megyei Munkaügyi Központ szakmai munkájának célja a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. a Az EU-hoz történő csatlakozás ma egyet jelent a „négy nagy szabadság” gondolatával. Á kifejezés arra utal, hogy az Unió határain belül érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, illetve a tőke szabadon áramlásának joga. A munkaügyi szervezet esetében az első tényező a legfontosabb, hiszen a személyek szabad áramlása képezi az uniós munka- vállalás szabadságának alapját. Azt a lehetőséget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, diszkriminációmentességet előírva, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a jelenlegi tagállamok a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését (derogáció) kérték. Ennek eredményeként a jelenlegi tagállamok az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem a nemzeti szabályozásukat fogják alkalmazni. Ez az időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a jelenlegi tagállamok 2004. május elsejét követően a magyar állampolgárok, illetve a velünk együtt csaüako- $ zó országok állampol- ~ gárainak munkaválla- lását saját döntésük "j. szerint továbbra is félté- ** telekhez köthetik. Például: van, ahol a szociális juttatásokat, máshol az érkezők számát korlátoznák, vagy egyes ágazatokat zárnának le az álláskereső kelet-európai munkavállalók előtt. A csatlakozás utáni első két évben a jelenlegi tagállamok a saját nemzeti jogszabályaik szerint engedélyezik a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályaik keretében saját döntésük alapján akár engedélymentessé is tehetik a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, de akár korlátozásokat is fenntarthatnak. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben \t továbbra is fenn akarja +1 tartani a szabad mun- £ kavállalástól eltérő sza- £ bályokat, úgy a harma- JT dik év kezdetétől v (2006. május 1. napjától) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljes szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. A két év letelte után a megállapodást automatikusan felülvizsgálják. Ennek részeként az Európai Bizottság jelentést készít a munkaerő-piaci helyzet tagországonkénti alakulásáról, a munkaerő-piaci fejleményekről. Az a tagállam tehát, amely két éven túl is fenn kívánja tartani az új tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozásokat, az időszak letelte előtt köteles értesíteni erről a szándékáról a bizottságot. Az ötödik év után a tagállamok további két évig még fenntarthatják nemzeti korlátozásukat. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium folyamatosan figyeli, hogy az uniós tagállamok milyen lehetőségeket biztosítanak a magyar munkavállalóknak a csatlakozás után. A kormány a kétoldalú tárgyalások során arra törekszik, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel vállalhassanak munkát a magyarok az Unió országaiban. A magyar kormány viszonossági alapon maga is korlátozni fogja az EU jelenlegi tagállamaiból érkezők munkavállalását. Ez azt jelenti, hogy pontosan ugyanaz a korlátozás vonatkozik majd a csatlakozás utáni hét évben a jelenlegi EU- tagországok munkavállalóira, mint amely korlátozásokat ezen országok a magyar állampolgárokkal szemben alkalmaznak. a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Magyarország az Európai Unió tagjaként jogosulttá válik a strukturális alapok forrásainak igénybevételére. A támogatás a 2004-2006 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiában, a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott célokra fordítható. A stratégia úgynevezett operatív programokon keresztül valósul meg. Ezek közül legnagyobb keretösszeggel a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) rendelkezik, amelyben a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztései támogathatóak. A HEFOP teljes költségvetése összesen 750 millió euró, ami 191 milliárd forintot jelent. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program fejlesztési területei: 1. Áktív munkaerő-piaci politikák 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése 1.2 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 1.3 A nők munkaerő-piaci részvételének támogatása, valamint a munkahelyi és családi kötelezettségeinek összehangolása Ért« künk 2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban 2.2 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.3 A hátrányos helyzetű emberek, közük a romák foglalkoztathatóságának javítása 3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása, az alkalmazkodóképesség javítása 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztése 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.3 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése 3.4 A munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések rTíKWHKI “ €i*ib€r 3.5 A felnőttképzés rendszerének fejlesztése 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1 Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban A 1.1 és 1.2 pontokban az intézkedés a megyei munkaügyi központok által megvalósított foglalkoztatási programokhoz nyújt támogatást. Az 1.3-4.3 pontok között szereplő fejlesztési területekre önkormányzatok, civilszervezetek, egyházi intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, közhasznú társaságok, iskolák, egyesülések és egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatást. A programmal és a pályázati kiírásokkal kapcsolatban további információ a www.hefop.hu internetes honlapon érhető el. ____________a
