Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

2004. Április 30., péntek ÚTON E U R Ó P Á B A 19. OLDAL EU: lehetőség a fiataloknak Ne legyünk a bűnözés célpontja Az igazságszolgáltatásban munkálkodók is vá­rakozással tekintenek az uniós csatlakozás elé. Hogy ez mit jelent szakmai szempontból, illetve a magánember nézőpontjából? Kérdé­sünkre dr. Hunyadi-Buzás Ágnes, a Heves Me­gyei Bíróság elnöke, az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács tagja válaszolt. Heves megye, Eger- A csatlakozástól szakmai szempontból minde­nekelőtt azt várom — fogalmazott dr. Hunyadi- Buzás Ágnes —, hogy még szorosabbá fűződnek, még kiterjedtebbé válnak a más európai államok bíróságaival való kapcsolataink. Van már ilyen a németországi Bauzen, a svédországi Jönköping bíróságával, s a hamburgi családjogászokkal is évek óta szívélyes kapcsolatot ápolunk. Az a szándékom, hogy lehetőleg minden uniós ország­gal legyen kölcsönös tapasztalatcserét, ismeret­gyarapítást szolgáló együttműködésünk. Nem­csak a központilag szervezettek, hanem a bará­tibb, kétoldalúak is. Az elnök asszony arra is kitért, hogy a megyei bírói kar - az ország valamennyi bírájával együtt- már évek óta készül a csatlakozásra.- Annál is inkább - folytatta -, mivel május 1-je után az Európai Unió joganyaga a belső jo­gunk részévé válik. Óriási mennyiség, legalább 2500 kötet. E szabályokat a bíráknak döntéseik meghozatalakor alkalmazniuk kell. Minden bíró részt vett egy általános, majd pedig a szakterület­ének megfelelő képzésben. Az is a jogalkalmazók munkáját könnyíti, hogy évek óta tart a joghar­monizáció. Remélhetőleg a hazai jogalkotás már az uniósoknak megfelelő jogszabályokat hozott létre, s nem lesz összeütközés a különböző para­grafusok között. Meg kell említenem, hogy a ma­gyar bírói kar véleménye is kifejezésre jut az EU jogalkotásában, hiszen az ÓIT képviselője tagja az EU jogalkotási, vagy másképpen 22-es bizott­ságának. Felmerül a kérdés, mi a teendő, ha egy bíró észleli: ellentmondás van az uniós, illetve a hazai jog között. A válasz erre egy szakkifejezés: a döntéshozatali kényszer. Ennek alapján a bíró - de csakis a bíró - előzetes döntéshozatali eljárást indíthat a Luxemburgban szé­kelő Európai Bíróságnál.- Ez a jog - hangsúlyozta dr. Hunyadi-Buzás Ágnes — az ügyfeleket nem illeti meg! Az Európai Bíróság ítélete azután köti a hazai bíróságot. Mindaddig, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz, a bíró felfüggeszti az adott ügy­ben az eljárást. Bizony, az ilyen procedúra jelen­tősen elhúzódhat, hiszen 23-38 hónap az ügyin­tézési határidő. Valamennyi nyelvre le kell fordí­tani ugyanis minden egyes beadványt. A viszont­válaszokat is. Arra is felhívta a figyelmet a szakember, hogy az imént említett uniós igazságszolgáltatási szer­vet sokan összetévesztik a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságával. Ez utóbbihoz — mint az már többször megtörtént — közvetle­nül fordulhatnak az állampolgárok. — Hogy magánemberként mit várok? — ismé­telte kérdésünket elgondolkozva az elnök asz- szony. - Nagyon remélem, talán jobban fognak minket becsülni, ha külföldre megyünk. Tudni fogják egyáltalán, hogy kik azok a magyarok. Egyenrangú polgárként kezelnek minket. Úgy vé­lem, a csatlakozás inkább a fiatalok számára kedvező, s nagyon örülök, hogy elérkezett ennek az ideje. Nyilván nem volt más útja ennek az or­szágnak, mint a közösséghez való csatlakozás. Érdekes, a történelem ismétli önmagát. A vala­kikhez való tartozás ugyanis számunkra nagyon nagy újdonságot nem jelent. A fiataloknak vi­szont nyitottságot ad és lehetőségeket. A félel­mem egyedül az, hogy mennyire marad meg a megtartó ereje a mi kis országunknak. Kicsiben már most is látható, hogy például a kisvárosoké eléggé csökken. A fiatal diplomások elvándorol­nak, mennek tovább a nagyobb városokba, mert ott remélik a boldogulást, a nagyobb karriert, a jobb jövedelmet. Most pedig esetleg a kisebb or­szágból a nagyobbá mennek. Nem tudom, hogy a hazaszeretet, a jó értelemben vett nemzeti büszkeség értéknek számít-e még ma egyálta­lán... _________________________________________________________(SZÁLAY) Heves megye- A rendőrség az elmúlt években folyamatosan és tudatosan ké­szült az uniós tagságra — vála­szolta a csatlakozással kapcsola­tos érdeklődésünkre dr. Tuza László r. dandártábornok, rendőr­ségi főtanácsos, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. - Ez egyaránt megmutatkozott a jo­gi környezet megteremtésében, a testület szakmai tevékenységé­ben, szemléletének változásában és az együttműködési rendszer kiteljesedésében. A megye főkapitánya határo­zottan leszögezte: a magyar rend­őrség semmivel sem rosszabb le­endő partnereitől, amit az is iga­zol, hogy szakmaisága, eredmé­nyessége évek óta elismert a nemzetközi partnerek tekinteté­ben is. Véleménye szerint világo­san kell látni, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása, erősí­tése kormányzati feladat, s az ez­zel kapcsolatos elvárások teljesí­tése zökkenőmentesen, különö­sebb áldozatok nélkül megoldható. Ugyanak­kor a lakosság bizton­ságérzetének növelése nem csupán bűnüldözé­si feladat, hanem olyan teendő, amely társadal­mi cél kell hogy legyen, és társadalmi összefo­gást igényel. — A közbiztonságot érintő stra­tégiánk középpontjában a komp­lex biztonság áll, melyben szá­mos összetevő mellett a köz- és magánterületek rendje, továbbá a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazko­dás, valamint a terrorizmus, a ká­bítószer- és fegyvercsempészés elleni védekezés szerepel - emlí­tette a szakember. A rendőrség vezetői, munka­társai azt is jól tudják, hogy az el­következő időkben még erőtelje­sebb szerepet kap a hatékony bűnmegelőzés. Kiemelt feladat továbbá az úgy­nevezett közösségi rend­védelem kiépítése és biztosítása.- Ennek része - mondotta . dr. Tuza László — a rendőrök ko­rábbinál nagyobb köz­területi jelenléte, a váro­si kapitányságok megerősítése. Mindez a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő rendőri szer­vek hatáskörének növelésére nyújt lehetőséget, párosulva az önkormányzatoknak a közbiz­tonságban vállalt nagyobb fele­lősségérzetével, a közterület-fel­ügyeletek erősödésével és a pol­gárőri mozgalom terjedésével. A főkapitány jól tudja, e válto­zások magát a rendőri testületet is érintik, s a jelenleg is tartó át­szervezés leginkább azt a célt hi­vatott szolgálni, hogy hatéko­nyabbá, ütőképesebbé, eredmé­nyesebbé válhassanak a helyi rendőri szervek. Mégpedig úgy, hogy ez nem jár az egész testület működőképességének veszélyez­tetésével.- A magyar rendőrség eddig is képes volt megfelelni a különböző kihívásoknak. Bízom abban, hogy az EU-csatlakozást követően is megtesszük majd a bűnözés újabb és újabb kihívásaira a vá­laszlépéseket. S leginkább abban bízom, hogy országunk továbbra sem lesz a bűnözés célpontja — zárta nyilatkozatát a megye rend­őrfőkapitánya. ____________________________________1SZALAY1 J ó irányt jelez a vízkormányos Tisza-tó Az ország legnagyobb vízgazdál­kodási létesítménye a Kiskörei Vízlépcső a hozzá kapcsolódó Ti- sza-tóval. Az itt dolgozó mintegy száz ember szolgálja ki az üze­meltetését és fenntartását, miköz­ben a KÖTIKÖVÍZIG-nek e sza­kaszmérnöksége mintegy 100 km hosszon vigyázza - Tiszafüredtől Fegyvemekig - az árvízvédelmi töltések állapotát. A fő felelős az a bodonyi szár­mazású Fejes Lőrinc, aki anno - a diploma megszerzése után, kato­naként - ismeretlenül keresett itt munkát magának. Tiszteletre méltó elődje, Tiszay József bizal­mat szavazott neki, s így leszere­lése óta közel húsz éve él Kiskö­rén. Az EU-hoz való csatlakozás­sal szerinte az emberek, a telepü­lések és a vízügy is nagy lehető­séghez jut.- Gyakorlatból mondhatom, hogy cégünk már az elmúlt évek­ben közös pályázatokat nyújtott be az Unióhoz, osztrák, bajor, hol­land, szász kollégákkal, és nyer­tünk is vele. Ezzel együtt nagy ki­hívásnak érzem a csatlakozás után az adottságok kiaknázását. A kiskörei szakaszmérnök jó érzéssel azt is megjegyzi, hogy nemcsak kérnek, de visznek is az EU-ba féltett értékeket:- Európa fejlettebb országai mind elismerik és jónak, köve­tendőnek tartják a Vásárhelyi Pál, Tűit István nevével fémjel­zett, közel 150 év tapasztalatain alapuló magyar vízügy szerve­zettségét. Példaértékűsége miatt ez a modell - amely vízgyűjtő el­ven épül fel - akár adaptálható. Azután a Tisza-tó na­gyobbik fele, amely ter­mészetvédelmi oltalom alatt áll, a Hortobágyi Nemzeti Park részét ké­pezi, s 1999 óta a világ- örökség része. A tározó­térben fokozatosan ala­kult ki egy változatos, az ősi ártéri Tisza-táj- hoz hasonló, páratlanul gazdag élővilág. Napjainkban nagy kiter­jedésű nyílt vízfelületek, védett mocsári és hínári növényzetek­kel benőtt vizes területek, külön­leges adottságú holtágak, öblítőcsatornák, szigetek és fél­szigetek tarkítják, teszik változa­tossá és Európában is egyedülivé a tavat. Időközben a nevünk is Közép-Tisza Vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóságra változott, így munkánk környe­zetvédelmi tartalmát is meg kell fogalmaz­nunk. A Vásárhelyi-terv to­vábbfejlesztésének meg­valósítása ökorégió kiala­kulásához vezet a Tisza, Tisza-tó mentén. Ez meg­oldást kínál az árvízvéde­lemre, segít a természet- és környezetvédelemben, szolgálja a vidékfejlesztést, a tájgazdálko­dást, fellendíti az ökoturizmust. A 25 éve létesült, 127 négyzetki­lométeres mesterséges tó kapcsán Fejes Lőrinc félhangosan még megjegyzi: „Ki-ki belegondolt-e már abba, hogy nézne ki az Alföld, hol tartanának az itt élő települé­sek, emberek a Tisza-tó nélkül?” Tényleg, töprengtek, már ezen?... (BUDAVÁRI) A Tisza-tó remélhetően sok-sok külföldit vonz majd FOTÓ: PILISY ELEMÉR Erősödő civil fogyasztóvédelem Az Unióban tovább erősödik a fogyasztóvédelem szerepe, egyre nagyobb feladat hárul a civilszervezetekre. Ám szük­ség lesz az öntudatosabb fo­gyasztói magatartásra és az ehhez szükséges — például a vásárlói jogokkal, a reklamá­cióval kapcsolatos — ismere­tek elsajátítására is — állítja Harsányi Istvánná, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének megbízott vezetője. Heves megye — Az eredendően gaz­dasági alapon szervező­dő Európai Unió ki­emelt fontosságot tulaj­donít a fogyasztóvédelemnek, hogy az egységes piacon a fo­gyasztói alapjogokra tekintettel csak megfelelő és biztonságos ter­mékek, szolgáltatások jelenhesse­nek meg. Mi hogyan állunk ezzel?- Az elmúlt években már vég­bement jogharmonizáció nyo­mán a magyar törvények, így a fogyasztóvédelmi szabályozás is, megfelel az uniós normáknak. Nincs lemaradás. Mindazt, amit az EU-ban kell, már itt is megkö­veteljük.- Valóban változott pár dolog. Legutóbb a szavatossági idő nőtt hat hónapról két évre. Megszűnik viszont a termékek kötelező elő­zetes bevizsgálása. Nem lehet eb­ből gond, hogy sok rossz minősé­gű vagy veszélyes termék áraszt­hatja el a hazai piacot?- Az előzetes bevizsgálás in­tézménye valóban megszűnik, ám erősödik az állami fogyasztó- védelem piacfelügyeleti szerepe, hogy az esetlegesen megjelenő problémás cikkeket gyorsan ki le­hessen szűrni a forgalomból. Másfelől az Unióban működik a kölcsönös megfelelés, vagyis ami az egyik országban megfelelt, az az egységes piacon bárhol nyu­godtan forgalmazható. Az elekt­romos cikkeknél található CE je­lölés például azt tanúsítja, hogy a készülék biztonságos, megfelel a közösségi normáknak. Minden­nek a fordítottja is igaz, ha vala­hol egy termékkel kapcsolatban kifogás merül föl, akkor arról a közös értesítési rendszeren át minden ország tudomást szerez, s kivonja a forgalomból.- Érdemes lesz az Unióban panaszkodni a fogyasztóvédők­nek?- Az állami, hatósági munká­ban valóban visszaszo­rul a panaszügyek vizs­gálata, mivel a vevő és az eladó között létrejött szerződéses kapcsolat a Polgári Törvény- könyv hatálya alá tarto­zik, így elsősorban ket­tejük ügye. A vásárló­nak az eladót kell felke­resnie reklamációjával, s ha nem jutnak dűlőre, elmehetnek a vá­lasztott bíróságra, ahol a békélte­tő testület hoz döntést. Ez gyors, olcsó és hatékony útja a panasz­ügyek elintézésének. Ám ha egy kereskedővel vagy szolgáltatóval még ekkor sem sikerül zöid ágra vergődni, akkor végső fórum­ként marad a polgári peres út, a fogyasztó a bíróság előtt érvé­nyesítheti igazát.- Mi a helyzet a civil fogyasz­tóvédőkkel, tőlünk nyugatabbra ennek nagy hagyománya és sú­lya van?- Nálunk is a jövőben sokkal nagyobb szerep és feladat vár a civilszervezetekre, amelyek a nyilvánosság előtt is hatékonyan föl tudnak lépni a fogyasztók számára káros jelenségekkel szemben. Itthon például az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egye­sület közérdekű keresettel élt például a közüzemi szolgáltatók kifogásolható számlázási gya­korlata ellen.- Nekünk is körültekintőbb­nek kell lennünk?- E tanulási folyamatnak a fo­gyasztó is része, tisztában kell lennie a jogaival, vagy olyan egy­szerű dolgokra kell figyelnie, hogy mi is áll a címkén. (KOVÁCS)

Next

/
Thumbnails
Contents