Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

20. OLDAL ÚTON E U R Ó P Á B A 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK Gyökeresen átalakul a felsőoktatás A felsőoktatás reformjával kapcsolatos munkálatok több mint egy éve zajla­nak. A reformot felvázoló törekvések az elmúlt évben „Cselekvés az európai felsőoktatási térséghez” (CSEFT) című munkaanyag formájában jelentek meg. Az átalakulás soktényezős folyamat, a reformnak több csomópontja van. Ezek egyike az akadémiai reform, amely szervesen kapcsolódik a Bo­logna folyamathoz. További fontos elemei az átalakulásnak: az intézmé­nyek jogállásával, az intézmények irányításával kapcsolatos kérdéskörök, illetve a finanszírozással kapcsolatos problémakörök. Az Eszterházy Ká­roly Főiskola rektorát, dr. Hauser Zoltánt részben az átalakulás meghatáro­zó tényezőiről, részben az egri főiskola reform utáni kilátásairól kérdeztük. ____________Eger ____________- Az oktatási miniszter legutóbbi egri lá­togatásakor a magyar universitas prog­ramról tartott fórumot. Más ez, mint a „Cselekvés az európai felsőoktatási térség­hez" munkaanyag?- Új munkaanyagról van szó, de az akadémiai vonatkozásokban új elemeket nem hordoz, a korábbi CSEFT-anyagban megfogalmazottak szellemében viszi to­vább a kérdést. Változások az intézmény jogállásának és az intézmény irányításának a kérdéseiben vannak. A mai álláspont szerint speciális jogállású költségvetési intézményt szeretne a tárca, a korábbi privatizációs elgondo­lásokkal szemben. Az intéz­ményt irányító testületben pe­dig nem igazgató tanácsról be­szél, hanem irányító tanácsról. A magyar universitas program felvázolja a felsőoktatás finanszírozási kérdéseit is. Ez a finanszírozás egyrészt egy működé­si költségű csomagból áll, a másik része pedig egy fejlesztési program, mert min­den reformhoz, az átalakuláshoz egysze­ri komoly beruházást kell megvalósítani, ez pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv külön­böző operatív programjaiban jelent meg március, április hónapban, s gyakorlati­lag már mind elérhetőek.- Lényeges kérdések ezek, de úgy tű­nik, most az akadémiai reform van a tár­gyalások, egyeztetések előterében.- Valóban, hiszen itt - ha nincs is idő­zavarban a program - nincs sok idő arra, hogy halogassanak döntéseket. A 2006 szeptemberi indulásról szóló megállapo­dást közel negyven európai ország oktatá­si minisztere aláírta tavaly Berlinben. A vállalás arról szól, hogy a lineáris, több­ciklusú képzési folyamatot kialakítjuk. A képzés minimum három ciklust foglal magában: alapképzés, erre épülő mester program és a harmadik, a doktori prog­ram. Ez egy olyan piramis, aminek a kez­dő szakaszába minél nagyobb létszám­ban érkezik be a felnövekvő nemzedék, s benne egyre differenciáltabb lesz a felső- oktatás, mert lépésről lépésre lehet haladni. Az alapképzés­nek egyébként szigorúan ket­tős funkciója van. Ezek közül bátorkodom kiemelni és priori­tással illetni az egyiket. Azt, hogy gyakorlatorientált, mun­kaerő-piaci igényekre érzékeny képzést kell megvalósítani. A másik funkció, a mesterképzés­re való felkészülés szempontjából az alapképzés végzettséget, tehát alapdiplo­mát jelent. A kettős funkció így a munka világa és a továbbtanulás lehetősége.- Berlinben megszületett a megállapo­dás, de hol tart ma a megvalósítása?- Az akadémiai fejlesztési program az úgynevezett Bologna-folyamat. Április 29-én - már ennek az interjúnak a készí­tését követően - foglalkozik utoljára a Nemzeti Bologna Bizottság a felsőoktatás alapképzési szakjainak meghatározásá­val. Létrejön egy úgynevezett alapképzé­si szak szerkezet. Á mintegy száz alap­képzési szak úgy építkezik, hogy lesz több mint tíz képzési terület, ezeken be­lül 40-50 képzési ág, s ezeknek az ágak­Az egri főiskola is beilleszkedik a Bologna-folyamatba FOTÓ: PILISY ELEMÉR nak vannak a szakjai, az említett 100 kö­rüli számban.- Hol tart a mesterképzés, illetve a dok­tori programok ügye ebben a folyamat­ban?- A doktori programot a Bologna-fo­lyamat kevésbé érinti. A mester - vagy az angol terminussal master - képzés szak­jai viszont ugyanolyan új keletűek lesz­nek, mint az alapképzéséi, de a master programokkal kapcsolatban még nincse­nek munkálatok. Itt jegyzem meg, hogy amikor lineáris többcildusú képzésről és nem kétciklusúról beszélünk, akkor arról is szó van, hogy a felsőfokú szakképzés továbbra is része a Bologna-folyamat sze­rinti rendszernek, csak nem szigorúan integráns szerves része. De a kapcsolatok léteznek és fejlesztendőek az átjárható­ság szempontjából. Ezzel együtt van a magyar felsőoktatásnak egy szakirányú továbbképzési szak kínálata is, ami ha­sonlít a doktori képzéshez, mégsem az, mert magát a végzettséget - a doktorival ellentétben - nem emeli meg, de a szak- képzettséget gazdagítja. Ha úgy tetszik, ez egy speciális master program.- A laikus számára úgy tűnik, hogy az universitas programban elfeledkeztek a magyar tanárképzésről, mert az alapkép­zésben nem látunk tanári bemeneteket.- Ha felületesen szemléljük, valóban így tűnhet, de ha mélyebben megnézzük, akkor azt látjuk, hogy nem így van. A ta­nító- és az óvóképzés az alapképzési rend­szerben történik a jövőben, s a képzés be­fejeztével óvó és tanító szakképzettséget le­het szerezni. A szaktanárképzés a szak szerinti diszciplináris bemenetben indul. Ebből fakadóan az alapképzési szerkezet­ben most csak annyit lehet felfedezni, hogy meg vannak jelölve a tanárképes szakok, amelyeknél iskolai, tanári vagy oktatói szakirányok jelennek meg. A hall­gató elindul, orientálódik, irányultságot, tanári mesterségelemeket vesz fel az alap­képzésben, de itt még nem válik szakta­nárrá. Ebből az is következik, hogy aki az iskolai szakirányt választja, jellemzően a mesterképzés felé készül.- Hol tart a főiskola a változásokra va­lófelkészülésben?- Azt gondoljuk, hogy az intézmény­ben lesz elég idő - és ezt arra alapozzuk, hogy most is van négy egyetemi szak, ami lényegében közelít a master képzés kritériumrendszeréhez -, hogy eldönt­sük: mely tanárképes szakokon szeret­nénk mesterképzést folytatni. Ki merem jelenteni, hogy a felsőoktatási intézmé­nyeknek ebben a kérdésben egy konszoli­dációs programot kell együtt kidolgozni­uk, tudniillik az indokolatlan párhuza­mosságokat el kell majd kerülni. Nincsen szüksége a magyar közoktatásnak ugyanis annyi tanárra, mint amennyit je­lenleg képez. Kevesebb és jobban kikép­zett tanárra van szükség. Egerben is az látszik, hogy a jelenlegi, minden tanárké­pes szakunk nem vezethető el a mas- terképzési programba, nincs annyi erő­forrása az intézménynek. Én optimistán úgy fogalmazok, hogy a nagyobbik része - azaz több, mint a fele - elvezethető.- Mire számíthatnak azok, akik nem képeznek a második ciklus szintjén?- Az alapképzésben minden progra­munkat el szeretnénk indítani. Ez sem lesz könnyű. Attól is függ, hogy fogunk-e tudni együttműködést kötni olyan intéz­ményekkel, amelyek kínálják á továbblé­pés lehetőségét. Számos szak esetében azon kell elgondolkodni, hogy nem a ta­nári mesterszak felé, hanem a munka­erőpiac számára kell képezni. SIKE SÁNDOR Minőség, értékek és nyitottság A rendszerváltozás után végiggondolva hazánk lehetőségeit, egyértelmű volt, hogy minél rövi- debb idő alatt csatlakoznunk kell az Európai Unióhoz. Folyamatosan és tudatosan készültünk arra, hogy „csereszabatosak” legyünk bármelyik nyugati egyetemmel, főiskolával - mondja dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora. Gyöngyös Folyamatosan bővítettük a nem­zetközi kapcsolatainkat, vendég­tanárokat fogadtunk, kiváló együttműködést építettünk ki né­met, francia, angol, belga intéz­ményekkel. A fejlődést mutatja, hogy míg 1990-ben egy szakkal működött az akkori főiskolai kar, addig ma több mint tíz szakon oktató önálló intézmény vagyunk - nyomatékosba dr. Magda Sán­dor. - Már eddig is igyekeztünk külföldi munkára is alkalmassá tenni a végzett hallgatóinkat. Itt említhetem az idegenforgalmi és szálloda, a gazdasági, a pénz­ügyi szakokat, vagy az agrárterü­leteket, a szőlész-borász, a vad­gazda, a környezetvédelmi, vi­dékfejlesztő, környezetgazda mérnöki képzést.- A külföldi együttműködések tapasztalatai milyen jövőt vetíte­nek előre az itt végző hallgatók számára?- Meggyőződésem, hogy a magyar képzési rendszer, nem marad el az EU felsőoktatásának színvonalától, sőt több szem­pontból értékesebb, alaposabb, mélyebb tudást ad. Az önbizalom erősítése nagyon fontos, el kell fogadtatni a diákokkal, hogy merjenek kilépni a világba, mer­jenek beszélni, ne féljenek a tá­volságoktól, se földrajzi, se más értelemben.- A kulturális „távolságokra”, különbségekre gondol?- Gyöngyös, a Mátra, a térség olyan értékekkel és olyan kultú­rával rendelkezik, hogy nyugod­tan fogadni tudja a más orszá­gokból érkező diákokat. Épp ezért nem „csupán” azt szorgal­mazzuk, hogy a diákjaink jó céh­legények módjára járják be a vi­lágot, de azt is, hogy hívják, vár­ják a külhoni társaikat hozzánk. Már ma is fogadni tudjuk bárme­lyik nyugat-európai intézmény hallgatóját angol, német vagy francia nyelvű kurzusokra. Már 2004 is a zsongás éve lesz, s né­hány éven belül a hallgatóink 80 dítunk a sportra, a művészetekre, vagy éppen a hagyományokra, a korszerű környezetvédelemre is. Célunk, hogy mindezeket a főis­kola falain belül elérjék, megta­lálják a hallgatóink.- Elsősorban „nyugati" ven­dégdiákokra számítanak tehát?- A csatlakozás nyomán a ve­lünk együtt belépő országok ma­gyarságával immár határok nél­kül találkozhatunk. Az ebből fa­fiatalokra számít, de felértékelő­dik hazánk szerepe a romániai vagy a kárpátaljai magyarok - és nem magyarok - számára is. Hi­szen ha igaz, hogy Ausztria egy­értelmű haszonélvezője volt an­nak, hogy „ő volt a Nyugat” a ke­let-európai országok számára, akkor most Magyarországé lesz ez a szerep.- S hajönnek, akkor Gyöngyö­sön egy önálló főiskolát találnak, amelyik maga próbál vonzó kíná­latot adni.- Nagy öröm volt számunkra az önállóvá válás, de azt is tudjuk, ez nagyobb felelősséget jelent. gyök, hogy a Károly Róbert Főisko­la megmarad. Sőt, 6-8 éven belül a legjobb nyugat-európai intézmé­nyekkel lesz egyenértékű. A kö­zösségi átlagot már most is elér­jük. Leginkább abban látom a csatlakozás utá­ni „újdonságot”, hogy immár nyíltan vállaljuk a versenyt a kiemelkedő oktatási intézmények so­rába kerülésért. Ezért meghatározó, hogy önálló intézményként lépünk be az Unióba.- Melyek lesznek e verseny leg­főbb jellemzői?- Ha a mostani Európai Unió­hoz akarnánk igazodni, akkor alighanem máris lemaradásban lennénk, hiszen a közösség is keresi a megújulást, így nekünk a jelenlegi Unión túlmutató ku­tatásokat kell folytatnunk, s ezek eredményéhez igazítani a mindennapi munkánkat. Euró­pában nem a mennyiség, hanem a minőség az eladható, s az ok­tatásnak segíteni kell a sikert. Ezért is jelent nagy előnyt, hogy két képzéstípus fut párhuzamo­san: a tipikusan technológiához kötött mezőgazdasági, illetve a gazdasági. Utóbbi a piaci sike­rességhez vezet el. Mindkét te­rületen jelentős és erős háttérrel, gyakorlati lehetőségekkel rendel­kezünk. A folyamatos szakmai fejlődés és megújulás záloga az alig 40 éves átlagéletkorú, nagyon jól képzett tanári kar, a rendelke­zésre álló infrastruktúra, s mind­az az adottság, amit a város és a térség kínál. Fontos, hogy Gyön­gyös büszke a főiskolára, s ezt a hallgatók és a tanárok is érzik. Ezért igyekszünk tudásbázis­ként „kiszolgálni" elsősorban a várost, a térséget.- Ehhez vélhetően szükség lesz további fejlesztésekre. Vannak-e erre terveik?- Még az idén elkezdődik a 600 férőhelyes kollégiumi falu építése, mintegy 3 milli­árd forintos beruházás­sal. Megkezdődik a vá­rosi és főiskolai sport­csarnok kivitelezése, s hamarosan sorra kerül az „öreg épületünk” tel­jes korszerűsítése és bő­vítése, ami nyomán - mintegy 2 milliárd fo­rintból - egy modem épületegyüt­tesben 3500 nappali tagozatos hallgató elhelyezése válik lehető­vé. Erre szükség is lesz, hiszen mintegy kétezren tanulnak nap­pali tagozaton nálunk, ám ebből közel 900 az elsőéves, így „felme­nő rendszerben” jelentős lét­számnövekedésre számítunk. A tartalmi fejlesztés keretében új, az Unióban is keresett, verseny- képes szakirányokat szeretnénk elindítani. Ilyen a kisállatte­nyésztés, a méhészet. A gazdasá­gi szakon már egyetemi szintű vi­dékfejlesztő gazdasági mérnök képzés zajlik, s hamarosan a gaz­dálkodási szakot is ekként akkre­ditáltatjuk, így tovább bővül az egyetemi képzés Gyöngyösön. Egy sikeres pályázat nyomán nagyszabású kutatás kezdődik az energianövények termesztésé­vel kapcsolatban, s ennek köz­pontja szintén a Károly Róbert Főiskola, illetve a hozzá tartozó kutatóintézet lesz. Szintén ki­emelt feladatunknak tekintjük, hogy Észak-Magyarország jelen­legi szőlészeti és borászati kultú­ráját hallgatóink által fejlesz- szük, s ezzel az Unióban is to­vább növeljük a térség és a szak­terület tekintélyét. SUHA PÉTER A gyöngyösi főiskola nem marad el képzésben az EU-színvonaltól százaléka legalább egy fél évet kadó lehetőségeket az oktatás- Meggyőződésem, hogy az intéz- külföldi főiskolán, egyetemen ta- ban is kamatoztatni kívánjuk, mények egyharmada meg fog nul. Nagyon nagy figyelmet for- Főiskolánk a szlovákiai magyar szűnni, ám abban is biztos va-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents