Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-19 / 91. szám

6. OLDAL HORIZONT H I R D E T É S 2004. Április 19., hétfő Arcok, tájak, látomások címmel Demeter László és Lukács Ernő festményeit mutat­ják be az egri Szent Hedvig Kollégium Dobó téri kiállítótermében. Az Országos Kép­ző- és Iparművészeti Társaság tagjainak munkáit Kovácsné Löffler Klára kollégiumi igazgató mutatta be, a kiállítást megnyitójában Hajdú Demeter Dénes közíró, az Er­dély Művészetéért Alapítvány kuratóriumi elnöke ajánlotta az egriek és ide látogató turisták figyelmébe. A tárlat április 29-ig várja látogatóit. fotó: pilisy elemér Csurka önvédelemre szólít Hatvan Nagygyűlést tartott szombaton este a Magyar Igazság és Élet Pártja. Az eseményen részt vett Csurka István, a MIÉP elnöke, Ke­lemen Márta országos alelnök, megyei elnök, dr. Kákák Attila régióelnök és Győri Béla szóvivő is. Csurka elemezte a hazai poli­tikai életet, tekintettel hazánk uniós csatlakozására. Elmondta: hivatalosan bejegyezték a MIÉP listáját, amelynek élén dr. Hege­dűs Loránd korábbi református püspök szerepel. Az eseményt megelőzően a pártelnök bejelentette: elnöksé­gük állásfoglalást fogadott el az izraeli államfő elmúlt heti látoga­tása nyomán. A MIÉP úgy látja, hogy Mose Kacav elnök ittléte a hazai politikai élet főszereplői­nek szándéka szerint aktuálpoli- tikai színezetet nyert, aminek nyomán Budapestet indokolatla­nul terrorveszély által fenyegetett várossá tették. A zsidó vészkor­szakról való megemlékezések ve­zérszónokai egybehangzóan álla­pították meg az összmagyarság felelősségét a 60 éve történtekért, ami a MIÉP elnöksége szerint el­fogadhatatlan. A magyar bűnösségre való erőltetett emlékeztetésnek hatal­mi-politikai célja van. A zsidóság meg akarja őrizni hegemóniáját a magyar milliók fölött, hazánkat Izrael hátországává szeretnék tenni. A magyarságnak távol kell tartania magát minden fajgyűlö­lettől, így az antiszemitizmustól is, ám minden öntudatos magyar embernek elsőrendű kötelessége az önvédelem, a haza független­ségének a megőrzése és a kivéte- lezettségektől mentes demokrá­cia megteremtése - fogalmazó­dik meg a MIÉP elnökségének ál­lásfoglalásában. __________________________fcól EU: a tanulás szabadsága (Folytatás az 1. oldalról) Az együttműködés azonban elen­gedhetetlen, hiszen a közös célok az elsődlegesek. A főiskolai hall­gatók - alanyi jogon - 1993-tól szabadon tanulhatnak az EU tag­államaiban. Ez esetben az adott ország a diák anyagi hátterét vizsgálja meg, kiderítendő, hogy az illető valóban tanulni akar-e, vagy munkát vállalni. így a felső- oktatásban tanulók a különböző szociális juttatásokra sem tart­hatnak igényt, azonban a közeli hozzátartozóik kaphatnak mun­kavállalási engedélyt. Más elbírálás alá esnek azon munkát vállaló személyek, akik a családjukat is magukkal viszik a tagállamba. Az ő általános és kö­zépiskolás gyermekeik számára a befogadó országnak ugyanazon jogokat és szociális juttatásokat kell biztosítani, mint a saját ál­lampolgárainak, de csak abban az esetben, ha a diák nem ma­gánintézményben tanul. Emellett lehetőséget kell adni arra, hogy a gyerekek a saját nemzeti kultúrá­jukat és nyelvüket is ápolhassák. Az unió a munkahely megszerzé­sére irányuló képzést is támogat­ja, vagyis ha valaki azért tanul, hogy egy adott pozíciót betölt- hessen, a tanítás költségeit az ál­lam finanszírozza. Ehhez persze egyértelműen bizonyítania kell, hogy a tanulmányok elengedhe­tetlenek munkája folytatásához vagy előremeneteléhez. A tagállamok elismerik egy­más diplomáit, a külföldön megszerzett végezettség besoro­lását az oktatási hatóságok dön­tik el. Az unióban csak 7 szak­mát ismernek el automatiku­san, ezek közé tartoznak az egészségügyi végzettségek és az építész szakma.______ ilaczházd A tehéntől a templom egeréig Heves megye A Heves Megyei Önkormányzat Európai In­formációs Pontjával közös rendezvényen szakértőktől lehetett kérdezni, elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások helyzeté­nek várható alakulásáról, működési feltét­eleiről az Európai Unióban. Apró agrármalőr Ennél a pontnál aztán be is következett az előre várható félreértések egyike, mivel többen úgy vélték — némi joggal —, hogy a kis- és középvállalkozások közé sorolható agrárgazdálkodók, a környéken elsősorban érintett szőlő- és bortermelők is választ kap­hatnának néhány fontos kérdésre. Mivel az előzetes meghívóban feltüntetettekkel szemben sem kapott helyett agrár- vagy vi­dékfejlesztési szakértő, így a gazdasági és pénzügyi tárca illetékeseinek kellett néhány általánossággal kihúzni nyakukat a hurok­ból a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meg nem jelent integrációs szakembere helyett. A kereskedelmi híradótól kétmilliós havi gázsival átigazolt és a közszolgálati tévé hír­adós húzóarcának szánt Pálffy István, tisz­tességére legyen mondva, lovagiasan magá­ra vállalta a fiaskót, elnézést kérve, noha ezért feltehetően nem őt terhelte a legna­gyobb felelősség. Rossz szakképzés A hazai munkavállalók mintegy 40 száza­lékát a kis- és középvállalkozások foglalkoz­tatják, a hazai össztermék mintegy harma­dát itt állítják elő, mégis olyan komoly gon­dokkal küzdenek, mint a tőkehiány. A né­hány valóban sikeres helyi, megyei vállalko­zás további észrevételekkel gazdagította a listát. Kiderült: a gyöngyöstarjáni borászat­nál is gond a fejlesztési források megszerzé­se. Az egri Hubertus Faszobrász Kft. már nyert ugyan Phare-pályázaton, de a pénz ké­sése miatt másféle utat is kellett keresniük, ráadásul az EU-piacon a gazdasági válság következtében visszaesett a kereslet az érté­kes, kézi munkával készülő egyedi vadász- és stílbútorok iránt. Az egri Sanatmetál kü­lönleges orvosi eszközeinek szerencsére biztos piaca van. A vállalkozások képviselői egyhangúlag panaszkodtak a szakemberhi­ányra és a hazai szakmunkásképzés jelenle­gi tarthatatlan állapotára, mely már komoly akadálya az ország versenyképességének. Ez a panasz — úgy tűnik — nem hallik se- meddig, az égig legkevésbé. Legalábbis semmi látható foganatja nincs. Nagyon sok éve mondják, mégse változik semmi, legfel­jebb romlik. A térség nagy fejlesztéseként említtetett a részben állami forrásból megvalósuló, s a teljesen egyedülálló egerszalóki hőforrás kö­ré épülő új beruházás. Ennek során 2005- ben 800 millióból új medencesor, 2006-ban pedig gyógyszálló épülne, mely tömegével igényli majd a képzett munkaerőt, személy­zetet, a masszőrtől és a gyógytornásztól a kertészig. Ám addig meg is kell élni valami­ből, hogy majd fürdésre is jusson. Hiányzó tőkeerő A miniszteriális szakértők elismerték, hogy bizony vannak még fölösleges párhu­zamosságok a pályázati, támogatási intéz­ményrendszerben, hiába, nagy a bürokrá­cia. S még olyan okosságot is hallhatott a fi­gyelmes fórumrésztvevő illetékes szájból, hogy: „le kell vinni az információt a vállal­kozókhoz”. Ha ettől nem lódulnak meg a dolgok, akkor semmitől. Ugyanakkor tényleg van lehetőség techno­lógia-korszerűsítésre pályázati pénzt szerez­ni, gép és berendezés vásárlására vissza nem térítendő támogatást, akár a gazdasági tárca kiírásain, akár az uniós fejlesztési ala­poktól. Az egri hegybíró a pályázatok saját finan­szírozásának, az önrész biztosításának ne­hézségeit feszegette. Szerinte a helyi vállalko­zások nem bírnak elég forgótőkével ahhoz, hogy végig is járják ezt az utat. A szakértő ezt tévhitnek nevezte - majd finoman meg­erősítette —, s biztosította dr. Dala Bencét, hogy az utófinanszírozással szemben léte­zik elő-, sőt részfinanszírozás is. Bár az igaz, hogy az uniós és az állami forrásokra is álta­lában a vállalt teljesítést, a megvalósult be­ruházást, fejlesztést követő utólagos fizetés a jellemző. Elindulni tehát saját pénzből keü. Az EU-nál a programkezdéstől számí­tott 6-12 hónapot követően indul meg a tá­mogatás, de részfinanszírozásra is van lehe­tőség. Turizmus: csodaszer? Megtudhattuk, hogy a humánerőforrás- fejlesztési pályázatokhoz nem kell önrész. Viszont, hogy önmagától az EU-belépéssel rögtön növekszik-e majd a hazai foglalkozta­tottság, több fiatal, esetleg pályakezdő jut­hat-e majd álláshoz, s csökken-e a fekete­munka aránya, arra senki se vállal garanci­át. így a kérdező, több szakmával rendelke­ző érettségizett fiatalembernek lehet, kicsit meg kell majd öregednie, hogy mindez ki­derüljön. Az EU-ban a feketemunka visszaszorítá­sát célzó, szigorodó munkaügyi feltételek­kel, ellenőrzésekkel együtt várhatóan a belé­pésünk után itthon a beruházások 2,5-3 százalékos bővülésével számolhatnak a vál­lalkozások, ami maga után vonhatja a fog­lalkoztatás növekedését is. A hatvani kastély hasznosítására pályáz­ni lehet például a gazdasági tárca turizmus­fejlesztési kiírásaira, s egyáltalán a turiz­mus, mint valamiféle vidékfejlesztés, min­denre gyógyírt jelentő csodaszerként kap szerepet itthon, ami egyben harmonikusan beilleszthető a EU régiós, térségi fejlesztési elképzelései közé is. Lehet, hogy ez lesz a jövője például a hat­van környéki agrártermelőknek is, ahol a jó minőségű termőföldön gazdálkodók ennek ellenére ma nem tudják, mit is termeljenek, termelhetnének a jövőben gazdaságosan a megélhetésükhöz. Minthogy több erre tele­pült feldolgozó és mezőgazdasági termény átvevő élelmiszeripari cég — cukor- és kon­zervgyár is — tönkrement, bezárt a térség­ben. Viszont az agrártermelők áprilistól kü­lönféle támogatásokért pályázhatnak az ag­rár- és vidékfejlesztési operatív programra. Marad a határzár Nem érkezett azonnali megoldással biz­tató válasz a megye északi részét érintő, Cered-Tajti közötti szlovák-magyar határát­kelő mielőbbi megnyitását illetően. Pedig ez üdvözítőén hatna a turizmusra, a regionális együttműködésre, ám most a pár száz mé­terre lakóknak az elválasztó határsáv miatt 60-80 kilométert kell kerülniük. Még leg­alább pár évig az EU-ban is, mivel leghama­rabb 2007-től, a schengeni határrendszerhez való csatlakozásunk után teremtődnek meg a szabad határátlépés, a belső határnyitás feltételei. Szövetkezni kell! Thomas Glaser, az Európai Bizottság Ma­gyarországi Delegációjának tanácsosa érzé­keltette, hogy az egyéni magyar agrárterme­lők jóformán teljesen esélytelenek lesznek mind a megnyíló közös piac versenyében, mind a pénzforrások megszerzésében, ha nem fognak össze, nem alakítanak közös termelői szervezeteket, nem szövetkeznek az értékesítésben vagy a pályázatok terén. Együtt, összefogva nagyobb biztonsággal, hatékonyabban és a költségeiket csökkent­ve, megosztva tudnak működni. Persze, a mai magyar viszonyok közt szövetkezést említeni - úgy tűnik - vörös posztó, még ha nyugatról is jön az intés, még ha olyan helyzetben is van a hazai agrárium, ami­lyenben. Elhangzott, hogy a pályázat nem pusztán pénzszerzési lehetőség, hanem a vállalkozásfejlesztési stratégia segítője, ele­me. Nem célszerű blöffölni, mert úgyis kide­rül, erre szolgál a sok melléklet. A tartalom mellett ugyanakkor a pályázóknak a formá­ra is nagy gondot kell fordítaniuk, nehogy ezen ússzon el a dolog. Épp ezért először a pályázatírók kiképzésére fordítanak na­gyobb hangsúlyt. A hivatásos pályázatírók általában már a megpályázott összeg egy százalékáért vagy 50-100 ezer forintért elké­szítik a dokumentációt. Mert, miként azt a műsorvezető hangsú­lyozta, legyen közös a siker, az EU-csat- lakozás: ne dögöljön meg a szomszéd tehe­ne! Hát majd meglátjuk. Szomszédja válo­gatja. (KJ) Miki Egér és az ellentéte Az EU Bizottság magyar képviselet-vezetőhelyettesének a vidék unióbeli szerepéről mondott szavaira reagálva - hogy az ma már nem elsősorban élelmiszer-előállító gyár, hanem az emberek feltöltődését, életük szebbé tételét szolgáló terep, s ezzé kell vál­nia Magyarországon is - dr. Dula Bence megjegyezte: nem hiszi, hogy a vidéknek ez a Disneyland felfogása örömmel töltené el az itt élőket. Ők nem Miki Egérre, hanem in­kább a templom egerére hasonlítanak. Miután Thomas Glaser a fülébe szinkrontolmá­csolt szavakat hosszú percekig üveges szemekkel maga elé meredve értelmezte, pe­dig az angol ismeri az idevágó, the mouse of the church szókapcsolatot, válaszában azon egyszerű összefüggésekre hívta föl a figyelmet, hogy az EU lakosságának 95 százaléka él városokban, s öt százalék vidéken. A mezőgazdaságból származó érték az összgazdasági terméknek pár százaléka, csakúgy, mint az agráriumban foglalkozta­tottak száma. Az EU-ban ma az a cél, hogy megmaradjon a hagyományos vidéki agrár­gazdálkodás, fönntartsák a tájmegőrzö termelést, ami összhangban van a természettel és a hosszú távú ökológiai érdekekkel is. Erre jelentős forrásokat költenek — a nem a vidék által megtermelt jövedelmekből. r Török Béláttaiz Egerbe :J születés- és névnapja alkalmából sok örömet és hosszú életet kívánnak szülei % Egerbocsról (f^yär/cäi T2)<bnie/ne/c Rózsaszentmártonba ixiiMéá rta/tja hosszú, boldog életet kíván A finnma ma ERTESITES az ECOLNET-WTP Környezetvédelmi és Ingatlanfejlesztő Rt. (1118 Budapest, Beregszász u. 80.) megbízásából készített részletes környezeti hatástanulmány alapján, a Gyöngyös Hulladékkonvertáló Erőmű létesítése tárgyában folyamatban lévő államigazgatási eljárásban közmeghallgatást tartunk. A közmeghallgatás időpontja: 2004. április 21. (szerda) du. 15 óra Helve: Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal Városháza Nagytanácsterme (3200 Gyöngyös, Főtér 13.) A részletes környezeti hatástanulmányt Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatalában és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségen (Miskolc, Mindszent tér 4.) lehet megtekinteni. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (Miskolc) (1146I3-H79W) Középfokú iskolai ' végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek és gyesen lévők részére számítógép-kezelői tanfolyam, ECDL nemzetközi számítógép-kezelő, gépírás és angol alapfokú nyelvvizsga, egy tanfolyam keretében. Munkaügyi Központtól támogatás igényelhető í (750 óra, napi 4 óra tanítás) i információ: MTESZ Eger 36/423-583 Számítógép-kezelő használó s OKJ-s és ECDL tanfolyamot indítunk nyolc általános § iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezőknek ELSŐ SZAKKÉPESÍTÉS megszerzésére a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium „Állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés normatív jellegű támogatása” keretében. RÉSZVÉTEL INGYENES Csak a vizsgadíj térítendő Információ: MTESZ Eger, 36/423-583 OKÉV: 07-0013-02 FAT: IAL: 0405 Nálunk biztosan megtalálja! A lapban megjelenő apróhirdetéseket kereshető formában, rovatonkénti csoportosításban, jóval gyorsabban megtalálja. Hirdessen - az első napon ingyen,egy hétre pedig mindössze 8o Ft+ ÁFA-ért *_ ___________________Az ara is apró. ( 65721-65719c) www.hevesmegyeiliirlap.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents