Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

II. OLDAL POLGÁRMESTER E K RANDEVÚJA 2004. Március 25., csütörtök Széles körű együttműködések, közös érdekekért A harmadik ciklusban választottak a hely­béliek szocialista-szabaddemokrata város- vezetést, és ez a folyamatosság igen elő­nyös, hiszen nem keü négyévente koncepci­ókat váltani, újakat kialakítani. Megnyug­tató, hogy beérnek a tervek, még akkor is, ha sok esetben - rajtunk kívülálló okok mi­att - kétségkívül időigényes a folyamat - összegzi az önkormányzat működésének körülményeit Hiesz György polgármester. Mint hozzáteszi: a választási kampányban megfogalmazottak szerint egy még inkább „élhető városért" dolgoznak, legfontosabb célként megfogalmazva a gyöngyösiek életminőségének javítását.- Az adottságaink kiválóak - folytatja Budapest közelsége, az autópálya, az ide­genforgalomban rejlő lehetőségek egyaránt a munkahelyteremtés és a növekedés szol­gálatába állíthatók. A fő kitörési pont a tu­rizmus fejlesztése, s ebben kiemelt jelentő­sége van a borturizmusban rejlő kivételes adottságaink kiaknázásának. Mindezek köré csoportosíthatók a már elkezdődött, illetve a jövőben megindítandó fejlesztések. Színvonalasabb szolgáltatások Néhány napon belül megnyílik az egykori vásártéren felépült hipermarket, egy multi­nacionális áruházlánc újabb magyarorszá­gi üzleteként. A polgármester szerint ez azon túl, hogy önmagában is a térség keres­kedelmi ellátottságát javítja, egyértelműen, máris érzékelhetően jótékony hatással lesz az áruház környékének további dinamikus fejlődésére. Ebben a helyi vállalkozások is jelentős szerepet vállalnak, többen máris jelezték, hogy az említett területen kíván­nak üzletet, egyéb egységet létrehozni. A mozi kérdése évek óta központi eleme a helyi közbeszédnek, s az volt a választási kampánynak is. Igaz, jelenleg nem üzemel filmszínház a városban, ám ez méltó ellen- tételezést nyer a hamarosan megkezdődő építkezés befejeztével.- Nem szimpla rekonstrukció valósul meg, hanem a régi mozi helyén egy teljesen új épületben olyan kulturális és szórakoztató központ jön létre, ami számos kiegészüő le­hetőséggel és szolgáltatással méltán számít­hat arra, hogy - döntően - a fiatalok köz­ponti és közkedvelt találkozási és szórakozá­si terepévé válik - sorolja a polgármester. A létesítmény „gerincét” természetesen a mo­dem, minden igénynek megfelelő, többter­mes mozi adja majd. A magánerős beruhá­zás előkészítése már a finisébe érkezett, a szükséges engedélyek birtokában nyár vé­gén megkezdődik a vöt Puskin mozi bontá­sa, és ezt követően rövidesen, várhatóan még kora ősszel elindul az építkezés. Az Orczy-kastély és -kert rekonstrukciója egy kétmilliárd forint fölötti költségű beru­házás, amit a város a megyei önkormány­zattal közösen valósít meg. Ennek kereté­ben az országosan is méltán híres és elis­mert gyűjteménynek helyet adó Mátm Mú­zeum épülete teljesen megújul, s a kialakí­tandó új létesítmények a kínálat szélesíté­sét is eredményezik. Az idegenforgalmi és oktatási szempontból is meghatározó je­lentőségű projekt keretében az értékes nö­vényritkaságokat rejtő Orczy-kert régi fé­nyét idéző, hangulatos angolparkká alakul, amelyben egyebek mellett lepkeház és nö­vényház is helyet kap. A Sport- és Rendezvénycsamok szintén közös beruházásban valósul meg, a város és a Károly Róbert Főiskola összefogásának eredményeként. A 750 millió forintos épít­kezés költségeihez 250 millió forintos álla­mi támogatás és ugyanekkora összegre szó­ló kamattámogatás adja a központi segítsé­get, a fennmaradó 500 millió forintos költ­séget a város és az intézmény egyenlő arányban viseli. A létesítmény építésére - már csak a nagyságrend miatt is - közbe­szerzési eljárás indul, melynek meghirde­tése az áprilisi képviselő-testületi ülés napi­rendjei között szerepel. A nemzetközi kö­vetelményeknek is megfelelő csarnok vár­hatóan 8-12 hónap alatt felépül. Ehhez kapcsolódik a főiskola másik nagyszabású terve, a 600 férőhelyes kollégiumi falu fel­építése. A hallgatói létszám egyértelműen indokolja a nagy ívű fejlesztést. Szebben, tisztábban A Fő tér rekonstrukciójának utolsó nagy üte­mében az úgynevezett tömbbelső kialakítá­sa valósul meg. Az átfogó elképzelés keres­kedelmi egységek, lakások és egy nagy befo­gadóképességű mélygarázs terveit tartal­mazza. Ez utóbbi fontosságát jelzi, hogy a polgármester szerint a többször módosított beruházási terv legfontosabb kritériuma, hogy a belváros parkolási gondjait megold­ja. Ez is annak szolgálatában áll, hogy ne ürüljön ki a városközpont, s kulturált, ké­nyelmes és korszerű lehetőség nyíljon a helybeli és az ide látogató autósok számára a centrum megközelítésére és „használatá­ra”. Manapság ugyanis, egyebek mellett a tér és a környező területek rendezése kap­csán kialakított forgalmi rend okán is kevés­nek bizonyul a parkolási lehetőség. Ez a to­vábbi fejlődés, illetve a terület kiegyensú­lyozott működése szempontjából egyaránt gátló tényező, s a probléma immár gyors és hatékony megoldást kíván. A szennyvíz-elvezetés és -kezelés fejlesz­tése ciklusokon átívelő feladatot ad a város­vezetésnek. Idén Gyöngyösön és Mátrafüreden összesen mintegy 200 millió forintos beruházással - ebből 85 millió fo­rint állami támogatással - épül meg több utcában a vezeték, s ehhez mindenhol az utak teljes felújítása is kapcsolódik. Mindennek köszönhetően az utóbbi évek­ben megduplázódott csatornázottság to­vábbjavul, egyre közelítve a teljes közmű­vesítés eléréséhez. A megnövekedett kapa­citási igény a jelenlegi szennyvíztelep bőví­tésé is megkívánja. A jelentős korszerűsí­tést is tartalmazó projekt 1,7 milliárd forint­ba kerül, s várhatóan ősszel megkezdődhet a megvalósítás. A költségekhez 881 millió forint címzett támogatást is igénybe vehé a város. Ez - a polgármester elmondása alap­ján - a munka egyértelmű indokoltságán túl annak is köszönhető, hogy sikeres volt a támogatás megszerzéséért indított jó érte­lemben vett lobbi-tevékenység, ami a me­gye országgyűlési képviselőinek összehan­golt segítségén alapult. A megyében egyéb­ként az országos átlagnál valamivel rosz- szabb a szennyvízkezelés helyzete, a lema­radás felszámolására a szakemberek és a politikusok szerint 15 éves programra van szükség. A megyében tervezett hasonló be­ruházások közül a gyöngyösi program tá­mogatása mellett szólt a vízbázis védelmé­nek fontosságán túl az is, hogy az egyik leg­sűrűbben lakott térségről és annak köz­Emberközeli építkezés Hiesz György polgármester negyvennyolc éves, agrármérnök, nős, három gyermek édesapja. A gyöngyösi főiskolán 13 évig dol­gozott. Az önkormányzat képviselő-testület­ének 1990-1994 között vott tagja, 1994-2002 között országgyűlési képviselő. Polgármesterként első ciklusát tölti. Mint mondja: nyolcéves parlamenti munka szak­mai és kapcsolati tőkéjének birtokában vál­lalta a tisztséget, a képviselőségnél konkré­tabb, közvetlenebb és emberközelibb fel­adatot, amelyről Így vall:- Most már tudom: a parlamenti munkánál sokkal időigényesebb a polgármesteri hiva­tás, ám hálásabb is egyben. Főként, hogy a korábbi városvezetések munkájának kö­szönhetően adottak és biztosak az építke­zés alapjai. pontjáról van szó, amelynek további fejlő­dése immár elképzelhetetlen a jelentős inf­rastrukturális előrelépés nélkül. Vendégvárás, felsőfokon A Mátra nagyarányú idegenforgalmi fejlesz­tése tavaly kezdődött meg a kékestetői sícentrum kialakításának első ütemével. Emellett több nagyberuházás van folya­matban, s továbbiak előkészítése zajlik. Mátrafüreden a strand rekonstrukciója ré­vén alakul ki egy modem gyógyászati és szórakoztató komplexum, ahol egyebek között egy élményelemekkel felszerelt für­dő, egy 25 méteres fedett uszoda, valamint egy rehabilitációs központ várja majd a pi­henni, kikapcsolódni és feltöltődni, gyógy­ulni vágyókat. A létesítményhez kapcsoló­dó kezelő és egyéb létesítmények impo­záns tervei megvalósításra készek. Sástón szintén hosszabb ideje startra kész a téti-nyári bobpálya megépítésének terve, amelyhez sok egyéb, a területet érin­tő fejlesztés is kapcsolódik. A beruházás a tulajdonviszonyokból eredő nehézségek miatt a vártnál később kezdődhet el, ám a befektető - a város hathatós segítségére is számítva a felvetődött problémák megoldá­sában - úgy nyilatkozott: a bobpálya közel 150 millió forintos beruházással, akár két hónap alatt megépülhet. A hozzá kapcsoló­dó infrastrukturális és egyéb fejlesztések ennél hosszabb időt igényelnek. A távlati tervek között gokartpálya, játszóié, kisál­latkert, függőhíd, libegő kialakítása is sze­repel. Ha mindez megvalósul, s még előbb a tó - 30-50 millió forintos - kitisztítása és rendbetééle is lezajlik, akkor a Mátra egy olyan újabb színfolttal gazdagodik, ami - a kitűnő természeti adottságokon túl - nagy­szerű szabadidő-eltöltési lehetőségeivel te­szi vonzóbbá a térséget. A mátrai fejlesztésekre általában is igaz, hogy a konkrét turisztikai beruházásokhoz út- és közmű, illetve egyéb infrastrukturális fejlesztések is párosulnak, épp a várhatóan és remélhetően megnövekvő igények biz­tos kiszolgálására. Környezetvédelem és megélhetés Az ipari park az országban az utolsók kö­zött kezdte meg a működését, ám a befek­tetői érdeklődés gyorsan konkrét beruhá­zások formájában jelent meg. A már a parkba települt vállalkozások között meg­találhatók külföldiek és hazaiak, köztük gyöngyösiek, illetve a város környéki szék­hellyel rendelkezők. Az engedélyeztetés végső fázisában tart a térséget kiszolgáló hulladékkonvertáló mű előkészítése. A magántőkéből megva­lósuló mintegy 27 milliárd forintos beruhá­zás során a legmodernebb technológiával felszerelt létesítmény a város és a kistérség 24 településének szilárd hulladékát semmi­síti meg megnyugtató módon. A környezet­védelmi fontosságán túl a munkahelyte­remtésben is fontos szerepet kap a beruhá­zás, amely egyébként a több mint 90 tele­pülés számára hosszú távú megoldást je­lentő regionális hulladékkezelési rendszer egyik végpontjaként valósulhat meg. En­nek kialakítására tavaly létrejött a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, amely európai uniós forrásokra is pályázik a rendszer kiépítéséhez. Segíteni a törekvéseket A ciklus elején azt ígértük: 2003 a tervezés és az előkészítés éve lesz, a következő esz­tendőkben pedig határozott ütemben meg­kezdődnek a fejlesztések. Mindez így is történt, a fentiekből kitűnik: sok projekt már a tényleges megvalósítás szakaszában tart, s a továbbiak létrejötte is biztos úton halad - fogalmaz a város polgármestere, azt is nyomatékosítva: az önkormányzat - az ország sok más helyhatóságához hasonló­an - korántsem dúskál anyagiakban. A fej­lesztéseket abban a környezetben kell megvalósítani, amelyben bizony a város működtetése is jelentős erőfeszítések árán biztosítható. Ebben a helyzetben még na­gyobb szerep jut a magántőkének.- Egyre több kitűnő példát mutathatunk arra, hogy a vállalkozók és az önkormány­zat együttműködése lehet harmonikus és kölcsönös előnyökön alapuló - hangsú­lyozza végül a város első embere. - Azt te­kintjük az egyik legfontosabb feladatunk­nak, hogy a városban és a térségben befek­tetni szándékozók számára - gazdasági ér­telemben és minden más területre is érvé­nyes módon - minél vonzóbb környezetet teremtsünk. * ■ Károly Róbert Főiskola Tavaly szeptember óta működik önálló felsőoktatási intézményként a Károly Róbert Főiskola. A város és a térség tudásbázisaként is gyakran aposztrofált intézmény egyre népszerűbb a gazdálkodási és a mezőgazdasági tudományok iránt érdeklődő fiatalok körében. Az idei tanévben a nappali, levelező és távoktatási tagoza­tokon összesen mintegy 18 ezer hallgató tanul. Jelenleg gazdasági mérnöki, gazdálkodási szak, idegenforgalmi és szálloda szak, mezőgazdasági mérnöki és pénzügyi, valamint közszolgáltatási közgazdász szakok várják a diákokat. A főiskola tudományos élete a publikációk mellett nyomon követhető rendezvényeiben is. Kétévente az intézmény ad otthont a Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok programsorozatának, idén épp ma és holnap gyűlnek össze a szakterület kiválóságai, hogy megvitassák a többfunkciós mezőgazdaság versenyképességének és jövedelmezőségének kérdéseit. A város és az intézmény kapcsolatát a part­nerség mellett közösen tervezett beruházások is jellemzik. Ezek közül kiemelkedik a városi és főiskolai könyvtár, illetve a sport- és rendezvénycsamok létrehozása. Sícentrum Évtizedes „álmából” ébredt fel a kékestetői sípálya, ahol magánerős beruházásban megkezdődött a sícentrum építése. Az idei, első szezonban máris sok újdonsággal találkozhattak a téli sportok szerel­mesei, színvonalas szolgáltatások és jó minőségű pálya várta a látogatókat - ha az időjárás nem is volt kimondottan kegyes a sízökhöz. A beruházás első ütemében mintegy 300 millió forintot fektetett be az abasári székhelyű HE-DO Mátracentrum Kft., s az elkövetkező években a fejlesztések új pályák és egyéb létesítmények építésével folytatódnak. A cég vezetői hosszú távú megtérülésre rendezkednek be, mint mondják, két évtizedre számítanak, s az el­ső esztendőben megtapasztaltakhoz képest egyre gyarapodó szolgáltatásokat és színvonalat nyújtanak mindazoknak, akik hazai pályán szeretnének hódol­ni szenvedélyüknek. A kékesi építkezés mellett a Mátra más területein - az úgynevezett Felső-Mátrában - is nagy volumenű sport- és szállodafejlesztések zajlanak. Ipari park Egyházi kincsek A Gyöngyös Ipari Park 2000-ben nyerte el ezt a címet, az ipari parki projektet az önkormányzat többségi tulajdonában levő Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft. irá­nyítja és kezeli. Az ipari park infrastrukturális kapcsolatai: • közút: M3-as autópálya 1,8 km-re az ipari parktól, Budapest: 70 km, 1 óra. • kikötő: Csepeli közforgalmú kikötő 90 km. Dunai kikötő 80 km. • vasút: az ipari park egyik legnagyobb értéke a területén keresztüMvö iparvá­gány, a városi vasútállomás 100 vagon egyidejű rakodására alkalmas, a Bu­dapest-Miskolc fővonaltól 13 km-re helyezkedik el. • repülőtér: Budapest, Ferihegy II., 80 km, 1 óra, Pipis-begyi repülőtér 3 km- re, mely sportrepülők, helikopterek fogadására alkalmas. Az ipari park területe jelenleg mintegy 50 hektár, 200 hektárig bővíthető. A terü­let minden közművel ellátott, jelentős szabad kapacitásokkal, távhőszolgáltatási lehetőséggel. A beépíthetőség 40%os, a terület különleges környezetvédelmi korlátozás alá nem esik. Az ipari park területe új beruházások megkezdésére elő­készített, rendelkezik a szükséges tervekkel, engedélyekkel és tanulmányokkal. A város az ipari parkba települő vállalkozásoknak adókedvezményt vagy megha­tározott ideig szóló adómentességet ad, valamint gyorsított ügyintézést biztosít. Az ipari park menedzsmentje a betelepülni szándékozó vállalkozások számára forráskoordinációs és mérnöki tanácsadást biztosit, igény esetén a beruházás kulcsrakész lebonyolítását is vállalja. A város lakossága 35.000 fö, a környező községekkel együtt közel 80.000 fö. A munkanélküliség Gyöngyös és vonzás- körzete tekintetében 9,7%rOS. Gyöngyös fejlett oktatási hálózattal rendelkezik, elsősorban a számítástechnika, gépipar, textilipar, építőipar, turisztika, kereske­delem, pénzügy és mezőgazdaság területein. Valódi szenzációt jelentett, amikor 1998. április 28-án a gyöngyösi ferences templom sekrestyéjének és a torony feljárójának bontást munkálatai közepette különös kincsre leltek az építők: a falak mögött - gondosan elrejtve - három köb­méternyi könyvet találtak. Ezek között 302 régi nyomtatvány és levéltári irat, kéz­irat, levelezés, számos följegyzés és klérusnévsor található. És ott volt a régi gyöngyösi ferences könyvtár ékessége, az 1462-ben nyomtatott Fustus Biblia is. Az elfalazott lépcsöfeljáróban és a templom régóta használaton kívüli kriptájában liturgikus tárgyak, szertartásedények, közép- és újkori pecsétnyomók, érem- és pénzgyűjtemény is lappangtak. Miközben a történelem viharai, a török uralom, a szabadságharcok és a világháborúk a gyöngyösi rendházat és lakóit megviselték, a szerzetesek folyamatosan gyarapították könyvtárukat, megnyitották iskoláikat, és ahhoz is volt erejük, hogy minden pusztítás, tűzvész és katonai támadás után újjáépítsék, sőt gazdagítsák is templomukat és rendházukat. A legnagyobb meg­próbáltatások a második világháborút követő években érték a gyöngyösi szerze­teseket. A magiszteri teendőkkel megbízott, országszerte ismert szónokot, Kiss Szalézt - akinek emlékét ma utcanév őrzi a városban - 1946-ban egy koncepci­ós perben bírói ítélet nélkül bebörtönözték, megkínozták és kivégezték. Aztán 1950 nyarán az egész országban betiltották az összes szerzetesrendet, tagjaikat pedig deportálták. A gyöngyösi rendet is feloszlatták, és a barátok csak 1990- ben térhettek vissza a városba. Ám a gyöngyösi gvárdián, Horváth Zsigmond és a magiszter. Karácsonyi János már a deportálások előtt felkészültek az államosí­tásra. Ekkor rejtették el a könyvtár és a levéltár legértékesebb darabjait néhány li­turgikus eszközzel és mindazzal az értékkel egyetemben, amelyeket a fővárosi bemutatkozás után immár Gyöngyösön szemlélhetnek meg az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents