Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-05 / 30. szám

MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL 2004. Február 5„ csütörtök ZF: új termékek, fejlesztések A német tőkével magyar vállalatként működő ZF Hungária Kft. termékeit a világpiacra készíti - mondta tegnap fővárosi sajtótájékoztatóján Ullrich Diller, a cég elnök-igazgatója. Az elmúlt hét évben, amióta működnek, munkakultúrát hoztak, és folyamatos fejlesztésekkel új termékeket alakítottak ki, modern technológiát vezettek be. Budapest, Eger Az egri székhelyű társaság első számú vezetője a Hotel Corvinus Kempinskiben tartott találkozón arra is emlékeztetett, hogy az el­múlt években szigorú minőség­és környezetbiztosítási rend­szert vezettek be. Jelenleg az ál­taluk felhasznált anyagok 38 százalékát - 85 millió euro ér­tékben - a helyi beszállítóktól szerzik be. Ennek a hálózatnak a megteremtésére sok pénzt for­dítottak, gyártástechnológiával, logisztikai és finanszírozási rendszerrel támogatták a be­szállító partnereiket. A cég fon­tos feladatot vállalt Eger kulturális és sportéletének támogatásá­ban is. A további­akban Ulrich Diller beje­lentette, hogy az autóbuszokba és a teherau­tókba szerelhető sebességváltók mellett a nyugat-európai autó­gyárak megrendelésére kor­mányművek gyártását is meg­kezdték. A következő évekre ki­dolgozták a cég fejlesztési straté­giáját. Eszerint 2008-ig a jelen­legi 570 dolgozó helyett kétezret foglalkoztatnak. Évente 120 ezer sebességváltót, 1,2 millió kormányművet és 1,2 millió szervo-szivattyút gyártanak majd. Ennek érdekében a követke­ző időszakban 74 millió eurós fejlesztést valósítanak meg, és még az idén elkezdik egy 15 ezer négyzetméteres gyárcsar­nok építését, ahol jövőre már termelnek. így 2008-ig a jelenle­gi 100 millió eurós forgalmu­kat 440 millióra növelik. A cég jö­vője teljes egészé­ben a modern technológián, az automatizáláson alapul. Ké­szülnek hazánk európai uniós csatlakozására, és a vevői igé­nyek folyamatos kielégítésére törekszenek. Az elnök-igazgató azt is mél­tatta, hogy az egri gyártelepükön az elmúlt időszakban olyan kuta­tó-fejlesztő szakemberekből álló központot alakítottak ki, ahol 30 jól képzett mérnök végzi a ter­mékfejlesztést, közreműködik az ellenőrzésben és a prototípusok gyártásában is. A kutatásfejlesz­Modemizáció A ZF Hungária Kft. a folyamatos fejleszté­sekkel szeretné elérni, hogy a szakterületén a világ legmodernebb technológiáját alkal­mazza. Erre már az elmúlt időszakban is tet­tek lépéseket, így 2004 végétől valamennyi termékük automatizált technológiával készül majd. tésre a társaság éves forgalmának hat százalékát költik. ______________________________________(MENTUSZ) Eltérő fejlettségű kistérségek (Folytatás az 1. oldalról) A bélapátfalvai Heves megye leg­kisebb egysége lett. Az egri kistér­ség továbbra is a legfejlettebb, utána a gyöngyösi, a hatvani és a füzesabonyi következik. A rang­sort záró pétervásáraiban javultak az eredmények, ezzel a hevesi kistérség szintjéhez közeledtek. Az újonnan létrejött bélapátfalvi kistérség fejlettségi szintje jelen­leg a pétervásáraihoz és a hevesi­hez hasonló. A különbségek így is jelentősek. A gyermekkorú népesség aránya például Heves térségében a legna­gyobb. Kiugróan sok az időskorú Pétervására, valamint Bélapátfal­va körzetében. Az egri és a gyön­gyösi kistérségben foglalkoztatják a legtöbb dolgozót, a munkanél­küliségi ráta viszont Heves kör­nyékén kiugróan magas, amely két és félszerese az egrinek. A né­pességből a pétervásáraiban leg­több a nyugdíjas, miközben az el­tartottak részesedése a hevesiben és az egriben adegnagyobb. A foglalkoztatottak közül a mezőgazdaságban dolgozók ará­nya a hevesi és a füzesabonyi, az iparban és az építőiparban dolgo­zóké a hatvani és a pétervásárai, a szolgáltatásokban tevékenyke­dőké az egri kistérségben a leg­nagyobb. Az önállók, az egyéni vállalkozók részesedése Eger és Heves körzetében kiemelkedő, a bélapátfalvai kistérségben vi­szont a legkisebb. Ezer lakosra a legtöbb (104) vállalkozás 2002 végén Egerben és térségében jutott. Ugyanakkor a füzesabonyiban, a hevesiben és a bélapátfalvaiban ez nem éri el az ötvenet. Az egy adófizetőre eső személyi jövedelemadó-alap összege 2002 végén az egri kistér­ségben volt a legnagyobb, amely 11 százalékkal haladta túl a me­gyei átlagot. Ezt követi a gyön­gyösi és a hatvani kistérség. A lakosság életkörülményeit jelző, ezer lakosra jutó épített la­kások száma - az elmúlt tíz évben - az egri kistérségben az országos átlagnál is nagyobb volt. A hét kistérség közül viszont a péter­vásáraiban épült a legkevesebb otthon. Az ezer lakosra jutó sze­mélygépkocsik száma az egri kis­térségben a legnagyobb, melytől a gyöngyösi körzet csak kevéssel marad el. Ebben legkedvezőtle­nebb a bélapátfalvai kistérség helyzete, melynek értéke hattize- de az egrinek. ____________imentuszi G azdáknak az Unióról Vadludak szállták meg a tavat Gyöngyös Ma délután öt órától a Károly Róbert Főiskola régi épületének Il-es előadójában gazdafórum­ra várják a térség szőlőtermelő­it és borászait. Az összejövetel fő témája - mint a Mátraaljai Hegyközségi Tanács titkárától, Hordós Attilától megtudtuk - az új borászati törvény, valamint az uniós tudnivalók lesznek. Más ágazatok képviselőinek is hasznára válhat a fórum, ame­lyen dr. Magda Sándor, a Parla­ment Mezőgazdasági Bizottsá­gának elnöke egyebek mellett az integrációk lehetőségeiről ad tájékoztatást. Miután több tele­pülésen is érezhetők az együtt­működési kezdeményezések, várhatóan konkrét, gyakorlati tudni- és tennivalókról esik majd szó ma este. _____________■ M int a szakembertől megtudtuk: Kiskörénél, a duzzasztómű előtt a futballpálya nagyságú szabad vízen vadludak, szárcsák, vadkacsák százai láthatók. A madarak igencsak jól érzik magukat. Kisköre A Hortobágyi Nemzeti Park nyúlványaként féltett természetvédelmi területtel rendelkezik a Tisza-tó és az élő folyó. Gazdag itt a madárvilág, de az alább említettek inkább a hideg észak vendégei. A velük való foglalkozást a tározón, a Tiszán több helyen észlelhető látványuk indokolja. Fejes Lőrinc, a Kötivízig szakaszmémöke a szo­katlan jelenségről mondta:- A tavalyinál enyhébb télnek köszönhetően ki­sebb szabad vízfelületek vannak az élő folyón és a tározón is. Kiskörénél, a duzzasztómű előtt példá­ul a futballpálya nagyságú szabad vízen vadlu­dak, szárcsák, vadkacsák százai láthatók. Közü­lük sokan északról érkeztek, így a nagylilik, a bütykös ásólúd, a kisbukó, a vörösnyakú lúd. A meteorológiai előrejelzés felmelegedést ígér, ennek köszönhetően a madarak egy darabig még bizo­nyosan nem fognak továbbrepülni délre. A gátról jól szemügyre vehetők a szárnyasok, amelyek vagy a befagyott jég szélén üldögélnek, vagy ellepik a nyílt vizet. Az ilyenkor nem verme­lő ragadozó halfajták kisebb egyedeit - süllőt, csukát - pedig megszerzik zsákmányként. A víz­ügyesek azt is megfigyelték, hogy a ludak nappal a közeli vetéseket is meglátogatják, táplálékot ke­resve. A vékony, olvadó hótakaró alatt elhullott magvakat találnak a volt napraforgó- és kukorica- táblákon. A még nyílt vízfelületekre összezsúfolódott ál­lomány valójában sokáig képes mozgásával meg­akadályozni az életterük befagyását. Az elmúlt ke­mény télben a Tisza-tó jege 40 centisre hízott, ami érthető módon időben továbbindulásra késztette az északról érkezett, kitartó repülőmadarakat. Idén a mérsékelt hidegben sok egyed már novem­bertől a tavon „vendégeskedik”, s egyelőre - úgy tűnik - errefelé jól érzik magukat. Talán itt fognak áttelelni is. (budavári) ____ SUHA PÉTER ___ E lég volt Éljen Barangol Ekként sms-ezett a Nyájas Hallgató, gyalázta kicsit Orbán Viktort, és az egyházak vesztét kívánta. A műsorve­zető pedig beleolvasta az üzenetet a nagy magyar nyilvánosságba. Az olvasónak, pardon, a hallgatónak elvitathatatlan, mond­hatni alkotmányos joga hülyének lenni, ezt Simicska Lajos óta tudjuk mindannyian. Az már mintha kevésbé lenne nyil­vánvaló, hogy a műsorvezetőnek viszont kötelessége épeszű­én viselkedni. Függetlenül gyakorlattól, képzettségtől, vég­zettségtől: aki kamera, mikrofon elé-mögé ül, aki újságot ír, annak felelőssége van, és bármily meglepő, a szakmain túl egyúttal emberi is. Nem lehet tehát azzal takarózni, hogy ru- tintalan, gyakorlatlan, kezdő, megszeppent, akármilyen volt a „kolléga,” aki egyébként is civilben kazánkovács, csak vélet­lenül és most az egyszer szabadult be a stúdióba. Mindez lé­nyegtelen. Ami számít, az a tisztesség, és itt sajnos korántsem lehet csak az újabb botrányos műsorelem éterbe küldőinek szere­péről értekezni. Ők ugyanúgy tünetei valaminek, mint maga a kiváltó ok, aminek persze szintén volt oka (indoka), és így tovább, egészen a teremtésig. Ebben csak sercenés az egyre inkább tragikomédiába hajló Tilos rádiós történet. Amely­nek lényege nem a tettben (ti.: a hülyeség kiszűrésének vét­kes elhagyása) keresendő, és nem is a megjósolható követ­kezményekben. Na bumm: lesz megint felháborodás (na­gyobb), tüntetés (hangosabb), esetleg több zászló ég, amit több rendőr nem lát majd, és több fényképezőgép törik. A politikai elit meg végre megint egymásra mutogathat, az uni­ós csatlakozás küszöbén, a máris át-beipolitizált kampány részeként dagaszthat álvitákat értékrendekről, múltról, jö­vendőről... (Legfeljebb még egy kicsit megszenvedjük.) Le­het keresztes háborút hirdetni, és minden egyebet, amitől is­ten óvja mindnyájunkat, kit-kit a magáé, ez nagyon fontos, így média-egyensúlyilag. Egyetlen félmondat hangzott el a megszeppent műsorvezető szájából, amellyel mindannyiunknak - Parlamentet elfoglalni vágyóknak, zászlóégetőknek, fasisztázóknak, zsidózóknak, cigányozóknak, kommunistázóknak, bármizőknek - komo­lyan és végérvényesen egyet kellene végre érteni: Elég volt a hülyeségből. Városvezetők randevúja Gyöngyös Azért választottuk a jubileumi rendezvény helyszínéül Gyön­gyöst, mert előző együtt­működésünk, közös programjaink éppúgy garanciát jelentettek az újabb sikerre, mint ahogy az is, hogy a vá­ros folyamatosan figye­lemmel kísérte a koráb­bi évek találkozóit, és részt vett azokon - mondta tegnapi sajtótájékoztató­ján Deák József, a Szféra Kulturá­lis Szolgáltató Kft. társtulajdono­sa. Mindezt annak kapcsán, hogy a Városi Polgármesterek Rande­vújának március 25-én Gyön­gyös lesz a házigazdája. Hiesz György polgármester azt hangsúlyozta: a program arra is alkalmat ad, hogy Gyöngyös megismertethesse a térség kultu­rális, idegenforgalmi kínálatát. A szabadidős programrészek ezt a célt szolgálják, a kirándulástól a gulyásfőző partin át a borverse­nyig. A hagyományos jótékony- sági est bevételét pedig egy ké­sőbb meghatározandó szervezet javára ajánlják majd fel. A rendezvény szakmai közép­pontjában az európai uniós csat­lakozás szerepel majd, emellett kiemelt téma lesz az önkormányzati érdekképviselet és a környezetvédelem. Barabásné Czövek Ág­nes alpolgármester asz- szony szerint ezen terü­leteken „van mondani­valója” a mátraalji vá­rosnak, elég csak a megépítendő hulladékkonvertálóra, vagy az idén induló milliárdos nagyság- rendű szennyvíztelep-rekonst­rukcióra utalni. Az is elhangzott: a 256 ma­gyarországi város polgármestere­it, alpolgármestereit és jegyzőit hívták meg a programra, s várha­tóan 70-80 százalékuk - kísérők­kel ezernél több résztvevő - el is jön majd. A szakmai konzultáci­ók miniszterekkel folynak, s ter­mészetesen az idei randevún is átadják az Év Polgármestere, Év Alpolgármestere és Év Jegyzője el­ismeréseket. (S. P.) A betegek érdekében költöznek A munka nagy részét az intézmény saját szakemberei végezték el Gyöngyös Tizenötmillió forint körüli össze­get fordított a Bugát Pál Kórház két szakrendelés új helyre költöz­tetésére, ami egy háromlépcsős fejlesztés első ütemeként valósult meg. Az összeg nem egészen pontos, mivel a munka nagy ré­szét az intézmény saját szakem­berei végezték el, így ennek költ­ségei könyveléstechnikailag nem a beruházásnál jelennek meg. A szemészeti és a kardiológiai szak- rendelés immár a régi kórházépü­let földszintjén, a gazdasági rész­leg korábbi helyén kialakított, a rendelőintézetieknél lényegesen komfortosabb helyiségekben dol­gozik. Minderről a tegnapi ünne­pélyes átadáson dr. Sebes Gábor főigazgató elmondta: a beruhá­zást teljes egészében saját költség­vetéséből finanszírozza az intéz­mény. Ez, az igazgató szavai sze­rint, a kórház dolgozóinak mun­káját dicséri, hiszen nélkülük nem lehetne eredményes a gaz­dálkodás. A költöztetés részleteiről szól­va tudatta: a három lépcsőben végrehajtandó intézményi hely­csere - ami persze számos felújí­tást, átalakítást, korszerűsítést és egyben eszközbeszerzést is jelent - végén a krónikus belgyógyásza­ti osztály újra hatvan ágyon mű­ködhet majd, s a végső cél a neu­rológiai osztály 20 ágyas elhelye­zése. Ez a kórház új épületében kap majd helyet, a mostani sebé­szeti osztály folyosóján. Ehhez persze át kell helyezni a sebészeti ambulanciát a rendelőintézet földszintjére. Oda, ahonnan most a szemészet és a kardiológia el­költözött a régi épület már emlí­tett részébe. Ez - a kép teljessége érdekében mondjuk el - azután szabadult fel, hogy a gazdasági igazgatás átköltözött az egykori Aroma Székházba. Minderről Pappné Kerek Márta gazdasági igazgató elmondta: több mint egy éve tették át a szék­helyüket, s azért húzódott mos­tanra a megüresedett épületrész átadása, mert a tervezési és enge­délyezési folyamatok igen hossza­dalmasnak bizonyultak, már csak a szerteágazó építészeti, gé­pészeti, szakhatósági előírások, a megoldandó informatikai felada­tok miatt is. A következő két ütem már nem építésiengedély­köteles, így várhatóan sokkal gyorsabban befejeződnek az egyébként már folyó további munkák. isuhai Nyolcmilliós „pedálozás”. A kardiológián egy új terheléses EKG-készüléket is üzembe állítottak FOTÓ: SUHA PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents