Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-29 / 24. szám

I 2004. Január 29., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Itt csak gyakorlat, ám Irakban éles (Folytatás az 1. oldalról) Mint elhangzott, tavaly a szak­tárcák részvételével megszer­vezett Védelem 2003 gyakorlat minősült kiemelt feladatnak, míg 2004 őszére egy paksi bal­eset-szimulációs gyakorlatot terveznek kormányzati anyagi segítséggel. Az ülésen szó esett a vízügyi szervezetek árvízvé­delmi felkészültségéről és a He­ves Megyei Állami Közútkezelő Kht. tevékenységéről is. Kiderült, hogy a mostani té­li szezonban sokkal kevesebb havas nap volt, mint előzőleg, ugyanakkor sóból már többet kellett használni a síkosság­mentesítés érdekében. Mind­azonáltal a kht. csak a pályát — az utat - biztosítja, a jármű és az ember két másik lénye­ges tényező a balesetekben. A tavalyi munka elismerésekép­pen a bizottsági tagok közül emléklapot, illetve emlékér­met kapott Merczel József, dr. Kőházi István, Galambos Fe­renc, Csanálosi István, Sárkö­zi Tamás, Sós Tamás, Kiss Ist­ván és dr. Szőkefalvi Nagy Il­dikó. Az ülés után a felderítő zász­lóalj katonai gyakorlatára in­dultak a jelenlévők Eger kör­nyékére. Az egerszalóki tó kö­zelében ejtőernyős ugrásokat láthattak az érdeklődők, sőt aki kívánt, fel is szállhatott a csa­patszállító helikopterrel hat­száz, ezerkétszáz, illetve ezeröt­száz méteres magasságba. A meghívottak később lesállás- építési gyakorlatot tekinthettek meg. _____________________(rm) A ki kívánt, felülhetett a csapatszállító helikopterbe, s közvetlen közelről figyelhette az ejtőernyős ugrásokat. fotó: pilist elemér Költözik a kisebbségi önkormányzat Gyöngyös A Roma Kisebbségi Önkormányzat hama­rosan elköltözik a polgármesteri hivatal­ból, ám továbbra is a városközpontban marad az irodája - tájékoztatták az elha­tározásról a Hírlapot. Mint megtudtuk, ennek azért van nagy jelentősége, mert a költözködés kapcsán nyomatékkai vető­dött föl, hogy a város különböző területe­in lakó ügyfelek „azonos eséllyel” közelít­hessék meg a roma önkormányzat város­beli székhelyét. Azt is lapunk tudomására hozták, hogy az elhelyezésről továbbra is a város ön­kormányzata gondoskodik, akképpen, hogy a Rózsa utcában lévő, jelenleg a Pa­tina Rt. használatában álló 34 négyzetmé­teres helyiség funkcióváltásának előkészí­tésére a város 1,3 millió forintot fordít. További 200 ezer forintot szavaztak meg a legalapvetőbb irodabútorokkal való fel­szerelésre. Dr. Kozma Katalin jegyzőtől megtud­tuk: ezenfelül megállapodásban rögzítik mindazokat a feltételeket, amelyek költ­sége a várost terheli. Ezek között szerepel a helyiségcsoport rezsijének kifizetése, a postai költségek vállalása és a telefon-fő­vonal bevezettetése. Emellett az önkor­mányzat egy fénymásoló üzemeltetésé­hez is hozzájárul, egyrészt havonta meg­szabott papír- és festékkazetta-mennyiség­gel, másrészt a berendezés karbantartási és esetleges javítási költségeinek vállalá­sával. Az új együttműködési megállapo­dásban a város vállalja mindezeken túl havi ötezer forint erejéig az irodaszerek megvásárlását, valamint egy közhasznú munkás foglalkoztatásának költségeit. Információink szerint az új iroda kiala­kítása legfeljebb néhány hetet vesz igény­be, így várhatóan még februárban elköltö­zik a kisebbségi önkormányzat. * A megváltozott adótörvényről Kegyeletsértő volt-e a tálalás? Heves megye Mint korábban hírül adtuk, janu­ár első felében a társas vállalko­zások múlt évi könyvviteli zárá­sáról és a számviteli törvény idei változásairól tartott előadás-soro­zatot követően a hónap második felében a megváltozott ez évi adó­törvényekről szervez kurzust a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az érdeklődő szak­embereknek ezen a héten ked­den Egerben, tegnap Gyöngyösön és ma délelőtt 10 órától Hatvan­ban, a Kossuth tér 3. szám alatt tartanak szakmai előadásokat. Ezeken a kurzusokon Gábriel Péter közgazdász, adószakértő ad tájékoztatást az általános for­galmi, a személyi jövedelem- és a társasági adóról, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adó idei szabályairól. A rendezők bíznak abban, hogy az új konk­rét információkat eredménye­sen hasznosítják majd a kama­rai tagok, illetve a tanácskozáso­kon részt vett szakemberek a 2004, évi munkájuk során. ■ Az adatvédelmi ombudsman szerint sértik a kegyeleti jogo­kat a Fehér Miklós labdarúgó haláltusájáról egyes újságok­ban közzétett fényképfelvételek. Az ilyen sokkoló hatású ké­pek bemutatása a személyiségi jogok lábbal tiprása, és sérti a jóérzésű emberek kegyeleti érzéseit. A Blikk főszerkesztő­je viszont úgy véli, az újság feladata az, hogy az emberi drá­mát átélhetővé tegyék az olvasók számára. A megyénkben élők véleménye megoszlik a kérdésben. Heves megye Trestánszki József, Kápolna:- Szörnyű tragédia, ami ezzel a tehetséges, fiatal sportolóval történt. En úgy tapasztaltam, hogy a legtöbb tv-ben, rádióban és a legtöbb újságban kegyelettel számoltak be a történtekről. Tény, hogy egy ilyen eset felka­var minden jóérzésű embert, és a körülményekre is mindenki kí­váncsi. Szerintem egy ilyen nép­szerű sportoló esetében indokolt minden momentum bemutatása, ám a hozzátartozókra is tekintet­tel kell lenni. Prokaj Istvánné, Verpeléti- Mélységesen felháborítónak tartom, amikor ilyen válságos pil­jj lanatokban jflHKk ] visszaélnek a Smjjm \ médiák a hely­zettel. Azt gon- j dolom, hogy az £ emberi méltó­A ság megőrzé­séhez hozzá- tartozik, hogy ne gyalázzák meg a szenvedőt ilyen állapot­ban. Elkeserítő, hogy ennyire ki vagyunk szolgáltatva, s hogy ez ellen nem tesz senki semmit. Lipovniczky István, Ostoros:- Sajnos, az élet nagyon durva és kegyetlen. Jómagam tűzoltó­ként rengeteg szörnyű pillanatot láttam és éltem át. Épp ezért az a véleményem, hogy ha olyan sze­jön. Ez történt ezzel a kiváló sportolóval is. A tá­laláson lehet vitatkozni, de nem sok értelme van. Dragony Gábor, Pély:- Az a véle­ményem, hogy a sajtó túlnyo­mó része tisz­tességesen fog­lalkozott a tra­gédiával, és arra töreke­dett, hogy mi­nél ténysze- rűbben és ala­posan számoljon be a történtek­ről. A Blikk húzása azonban tényleg durva volt. Ezt nem kel­lett VOlna. BARTA KATALIN TARI OTTÓ Fortuna és a főjegyző Ki lehet címzetes főjegyző? Aki megfelel a kritériumoknak: megfelelő időtartamú szolgálati jogviszony, kellőképpen alátámasztott képviselő-testü­leti ajánlás, elismerésre méltó emberi, szakmai múlt és jelen, ha­tékony politikai támogatottság. Továbbá, aki valamely körzet- központ hivatalát irányítja, s persze, aki a szerencsével sem áll hadilábon. Miután megyénkben az előbb felsorolt kitételek mindegyikének eleget tévők közül már talán csak egy olyan köz- igazgatási szakember található, aki még nem nyerte el a főleg er­kölcsileg nagy jelentőségű rangot, arra kell gondolnunk, az illető _ Fortuna szeszélyénél fogva maradt ki idáig az elit társaságból. Ám az utóbbit naivság lenne komolyan feltételezni. Nem­csak azért, mert a közéletben - az esetek többségében - a vé­letlenszerűségnél jóval kiszámítottabb módon követik egy­mást a történések, hanem azért is, mert az említett címig veze­tő út olyannyira kijelölt nyomvonalon vezet, hogy a végered­mény sokkalta inkább alanyi jogú privilégium, semmint mér­legelés tárgyát képező járandóság. Mindezek alapján ha vala­ki, hát Fónagy László, a lőrinci polgármesteri hivatal irányító­ja - profán egyszerűséggel - megérdemli az elismerést. A több évtizedes pályafutása során három - köztük két jász­sági - község várossá válásánál bábáskodó nótárius elismerten a legkiválóbb önkormányzati tudorok közé tartozik. Hosszan lehetne sorolni érdemeit onnantól, hogy településének képvi- selő-testülete az elsők között vizsgálta felül az uniós joghar­monizációs rendeleteket, egészen addig, hogy a gazdálkodás példaértékű a nehéz viszonyok közepette is. Ám ez nekrológ jellegű végeredményt szülne, amit senki - vélhetően legkevés­bé maga az érintett - nem venne jó néven. Maradjunk inkább a tényéknél: a mindenkori városvezetés - politikai hovatarto­zástól függetlenül - immár a harmadik alkalommal terjesztet­te fel a nevét az illetékes szervekhez azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy végre sikerül hozzájuttatni őt az evidenciaként számon tartott titulushoz. Hogy korábban hol feneklett meg a kezdeményezés...? Érdekes lenne az összes ismeret birtokában véleményt alkot­ni. Például annak tudatában, hogy az előterjesztésekben mi­ként kerülhetett a belügyminiszter elé a városavatást követő ti­zedik esztendőben is nagyközségként Lőrinci neve... Avagy, hogy a közelmúltbeli történések - nyugdíjba vonulás, halál­eset - nyomán megüresedett „kvóta” betöltésénél a szakmai grémium ajánlása ellenére miért gazdálkodhat kevesebb lehe­tőséggel megyénk, mint ami megilletné? Kellő információk híján azonban ne bocsátkozzunk találgatá­sokba. Drukkoljunk inkább a leendő főjegyzőnek, ha meg a do­log ezúttal sem jönne össze, ennek okait fogjuk rá Fortunára. Sikeres megyei pályázatok (Folytatás az 1. oldalról) Sós Tamás s.zólt az idén még vár­hatóan az első fél évben a T. Ház elé kerülő területfejlesztési tör­vény jelentőségéről is, mondván: ennek révén felértékelődik a kis­térségek szerepe. Egy idevágó kormányrendelet értelmében ja­nuár Tjétől az eddigi 6 helyett már 7 tervezési-statisztikai kistér­ség „működik”, a legújabb bél- apátfalvai székhellyel. Koleszár Gábor, a miskolci központú regionális SAPARD- iroda vezetője egyebek mellett el­mondta, a SAPARD-pénzekre 2002 novemberétől lehet pályáz­ni, a három megye - Heves, Nóg- ráid és Borsod-Abaúj-Zemplén - alkotta észak-magyarországi tér­ségből pedig több mint 350 pá­lyázat érkezett be, melyeknek mintegy 41 százaléka összesen 3,5 milliárd forintot nyert, mely­ből Heves megyébe 1 milliárd ke­rült. Koleszár emlékeztetett: a SAPARD keretében mezőgazda- sági vállalkozási beruházásokra, mezőgazdasági termékek feldol­gozására és marketingre, vidéki infrastruktúra-fejlesztésre lehe­tett pályázni. E témakörök janu­ártól kibővültek a falufejlesztés­sel és a falusi szellemi örökség védelmével, az alternatív jövede­lemforrásokkal, azaz a vállalko­zások „több lábon állásának” elő­segítésével. E forrásból 50-75 százalékos vissza nem térítendő, összesen 15-50 millió forintnyi támogatást lehet elnyerni. Fejes János, egri kistérségi megbízott, megyei koordinátor szerint február 15-től megjelen­nek a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsoló- dó pályázati kiírások is. i-nei „SZÉKELYFÖLD KÉPEKBEN” címmel nyílt kiállítás a közelmúltban az egri Érsekudvarban található Keresztény Ifjúsági Klub és Galériában. A Dezső László gyergyószentmiklósi fotóművész munkáiból összeállított tárlat megszervezésé­ben nagy szerepet játszott az egri Segít a Város Alapítvány is. A kiállítás február 12-ig lesz látogatható, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között ___ fotó; perl marton He ves Szinte példa nélküli a település történetében, hogy módosító ja­vaslat nélkül fogadják el a város költségvetését. Márpedig tegnap pontosan ez történt: a kiküldött anyagot a városatyák megvitat­ták, de lényegi módosító javasla­tot már nem terjesztettek elő. így ebben az évben egymilliárd forin­tot költenek fejlesztésekre, s mind- összesen csak 155 millió forint működési forráshiánnyal számol­tak. Mutatkozott egy csekély 30 millió forint hiány a fejlesztési ol­dalon is. Ennek kapcsán kisebb vita bontakozott ki, hogy vajon vegyenek-e fel hitelt, vagy pedig a gázrészvényekből pótolják a hi­ányzó összeget. Kérdésként fo­galmazódott meg ugyanis, hogy a gázrészvényekből történő hiány­fedezés jelenthet-e a városnak va­gyonvesztést? Végül a grémium úgy döntött, hogy a jelenlegi ka­matokat is figyelembe véve, cél­szerű a gázpénz egy részét fel­használni az útfejlesztésekhez szükséges önerőhöz. A költségvetés elfogadása előtt kérdésként merült még fel, hogy miért nem nyert az ipari parkok pályázaton a város? Kontra Gyula polgármester erre azt válaszolta, hogy minden pályázat esetén le­het az elutasítással kalkulálni, még akkor is, ha különösebb for­mai hiba nincs az anyagban. A város nem adja fel a terveit, és új­ra indul az ipari park cím elnyeré­séért. Felülvizsgálták a közoktatásról szóló törvény szerint megalkotott önkormányzati intézkedési tervet is. A testület korábban azt állapí­totta meg, hogy a városban szük­séges működtetni 52 tanulócso­útépítésre portot, és ezek száma nem csök­kenhet. Ám a születések számá­nak folyamatos csökkenése miatt tudomásul kell venni, hogy a gyermeklétszám évről évre keve­sebb, így mostanra már négy ön- kormányzati általános iskola egy- egy első osztályt tud indítani. A tanulói létszám folyamatos esése miatt racionális lenne, ha négy év alatt fokozatosan 42-re csökkente­nék a jelenlegi ötvenkét tanuló- csoportot. Ezt a testület tagjai megszavazták. Sárándi István, a helyi műve­lődési bizottság elnöke indítvány­nyal állt a képviselők elé: alapít­sanak egy díjat, amellyel a kiváló sportteljesítményeket tudják elis­merni. Mindezek anyagi vonzata minimális, viszont az erkölcsi megbecsülése presztízs értékű le­het. A testület ezt az indítványt is elfogadta. _______________i-romd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents